Kelet-Magyarország, 2000. június (60. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-20 / 142. szám
2000. június 20., kedd 3. oldal HÁTTÉR mm Őszintén hódít CSERVENYÁK KATALIN Először azt hittem, vicc az egész. Csak valami áprilisi tréfa — így június derekán. Vagy valakinek az agyára ment a kánikula, azért talál ki ilyen figurát. Mármint a barna parókában, szemüvegben esetlenül bukdácsoló nyolcvanéves nagypapát, aki — dacára annak, hogy még véletlenül sem találja meg az összhangot a zenei kísérettel — nem átall közönség előtt énekelni. Ráadásul saját szerzeményeket. Hozzá milyen bugyuta szöveggel! Aztán kiderült: a tévében bemutatott idős férfi — aki több évtizede álmodozik arról, hogy egyszer színpadra lép és híres művész lehet — az év elején „robbantott", s mára komoly rajongótábort tudhat magáénak. Méghozzá nem is saját korosztályából, hanem az unokák generációjából. Uhrin Benedek — mert róla van szó — röpke néhány hónap alatt a sírból hozta fel egy kábeltévé nézettségi indexét, rajongói oldalt nyitottak neki az interneten, kapkodják kazettáit, videóra veszik fellépéseit, és olvassák saját kiadású könyveit. Hogy a — már bocsánat a kifejezésért — botfülű, fazékhangú öreg mivel fogta meg a mai fiatalokat, akik már akkor elhúzzák a szájukat, ha megbotlik a bakelitlemezen a tű? Akármilyen hihetetlen: azt mondják, az őszinteségével. Azzal, hogy neki a fű zöld, az ég kék, a nap süt, a hó pedig fehér. Ilyen egyszerű lenne az egész? Miért is ne. Elvégre miért ne vágyhatna valaki arra, hogy ne kelljen állandó rejtvényfejtésben leélnie az életét. Az ember nem szívesen tölti például azzal az idejét, hogy kitalálja: mit jelent, ha azt mondják, nem lesz áremelés, nem lesz minisztercsere, ellentétes szemléletűek nem törekszenek koalícióra, a szövetségesek között pedig nincsenek viták. S bár hajlamosak vagyunk igaznak hinni az ellenkezőjét, néha kiderül: az is hamis. Akkor meg mire figyeljünk? Hat Uhrin Benedekre. Aki, ha azt énekli, a néni levitte a parkba a kutyát, akkor az lent is van. naiaiemDer, a hallgatás nem mindig a bölcsesség jele...olykor a tudatlanságé! Ferter János rajza □ Közvilágítás A MTESZ megyei szervezete és a Nyíregyházi Energiahatékonysági Központ Fejlesztések a közvilágításban címmel kiállítással egybekötött konferenciát rendez június 20-án kedden délelőtt fél 10-től Nyíregyházán a Tudomány és Technika Házában. □ Finn barátok A Magyar-Finn Baráti Egyesület vendége lesz Kirsi Rantala, a Finn Nagykövetség kulturális titkára, június 22- én, csütörtökön 17 órától. A vendég Nyíregyházán a Bencs-villában Finn tájak-finn arcok címmel tart előadást. □ Néptáncfesztivál Nyíregyházán a ha- tárontúli magyarok gyermek néptáncfesztiválját rendezi meg a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában június végén a házigazda tan- intézmény és társszervezője a Váci Mihály Városi Művelődési Központ. A nyírségi gazdák gazdája volt Vízparton Tanya Tiszavasvári határában, a Keleti-főcsatorna partján Elek Emil felvétele Homokjavító vetésforgó a fenntartható mezőgazdasági termelés szolgálatában Nyíregyháza (KM - G. B.) - Az aszályos időtől egyformán szorongatott gabonatáblák is kiválóan bizonyítják, hogy a jól táplált/ápolt búza kisebb terméscsökkenéssel válaszol a megpróbáltatásokra, mint amelyik mostoha körülmények között fejlődött. A Debreceni Egyetem Kutató Központjában, az egykor West- sik Vilmos irányította Homokkísérleti Intézetben már a neves tudós idejétől fogva folynak olyan kísérletek, amelyek tökéletesen illeszkednek a mezőgazdasági termelés legújabb, úgynevezett fenntartható fejlődési szemléletébe. Hagyományos módszerek Most, amikor a megyénkben szokásos terméseknek várhatóan közel egyharmada válik a szárazság és a következtében is fokozódott alultápláltság martalékául, ismét időszerű beszélni az energiát/pénzt megtakarító agrotechnikai megoldásokról, köztük is a korszakalkotó Westsikféle homoki vetésforgó kísérletekről. A kutató központ igazgatóját Lazányi Jánost kérdeztük a Westsik-örökség üzenetéről: Éljen a talaj- A mezőgazdasági termelés alapja az asszimiláció, központi kérdése a termesztett növények tápanyagellátása, amely egyet jelent a talajból kivont tápanyagok szakadatlan pótlásával. Fejlődésére a gépesítés és a kemikáliák alkalmazása volt legnagyobb hatással.- Mindkét beavatkozás jelentős mértékben növelte az élőmunka termelékenységét. Ugyanakkor egyre több kutató kérdőjelezi meg utóbbiak széles körű alkalmazásának indokoltságát, és növekszik a közvélemény érdeklődése a hagyományos módszereken alapuló, fenntartható mezőgazdasági termelés iránt, amit az agrártermeléssel szemben támasztott környezet- védelmi követelmények is szükségessé tesznek.- A fenntarthatóság mezőgazdasági, környezetvédelmi és társadalmi kérdéseinek megválaszolásához nyújt hasznos segítséget a Westsik-féle homokjavító vetésforgó-kísérlet.- Ez a világon egyedülállóan modellezi a parlagoltatás, a szalma, az istálló- és zöldtrágyázás, valamint a műtrágyázás talajéletre, -termékenységre gyakorolt hatását.- A vetésforgók helyes kialakítása ma is a gazdálkodás sarkalatos kérdése. Ám csak abban az esetben lehet sikeres, ha a termések növelésén túl törekszik a talajtermékenységnek szinten tartására, növelésére. Minél kisebb a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képessége, -minél szélsőségesebbek a környezeti feltételek - lásd a mostanihoz hasonló aszály a vetésforgó összeállításánál annál nagyobb súlyt kell helyezni a talajtermékenység növelésére. A piac követel A tápanyag-gazdálkodáson belül napjainkban nő a szervesanyag jelentősége. Az ezt központba állító organikus szemlélet nagy figyelmet szentel a pillangósvirágú növények termesztésének, melyek nemcsak nitrogénnel gazdagítják a talajt, de a szervesanyag minőségének javításán keresztül lehetőséget adnak a talajok termőképességének emelésére.- A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelés átszervezés alatt van Magyarországon. A kárpótlás és a privatizáció miatt nőtt a magángazdaságok száma, így adottak a termelés megújulásának szerkezeti feltételei. A kialakuló gazdaságok piacorientált tevékenységük miatt keresik a termesztés újszerű megoldásait, hogy a hazai és nemzetközi piacon jól eladható termékeket állítsanak elő.- A növénynemesítés bőtermő, rezisztens, fajták előállításával, az agrotechnikai kutatások új, környezetkímélő termesztéstechnológiai eljárások kidolgozásával nagymértékben hozzájárultak az alternatív módszerek elterjesztéséhez - tesz pontot a beszélgetés végére a kutató köz- pon igazgatója. Cikázó fecskék Törő István' Cikáznak a fecskék. Évtizedek óta járnak hozzá. Még az öreg engedte be őket a tehénistállóba, amikor Mancit utoljára kivezette. A gerenda alá deszkákat szegeit, s ő is rácsodálkozott szorgalmukra, ahogy pár nap alatt három fészket is felépítettek. E három fészeknek minden évben van lakója. Időközben az öreg nyomdokaiba ért Félix is, nyugdíjas lett. Van ideje a fecskékre. Még a macskák is elszaladnak viharzó röptűk, s csivite- lésük elől. Félix már tudja, hogy eredmény van a fészekben, kikeltek az apróságok. Ő bizony megnézi. Bár nem illik, s a madaraknak sincsen ínyükre ha gusztálgatják magzataikat. A puccos, pállott szájú esetlen kis fiókákat, ahogy örök éhesen tartják a szájukat. De a kíváncsiság mégis oda hajtja. Hiszen ezek is az övéi, a porta tartozékai. Illő róluk gondoskodni, mint a macskákról, kutyákról és Magdika néhány kapirgáló szárnyasáról. A régi istálló csak lomtár, de ott a műhely, a földművelő szerszámok és minden egyéb. Az ajtóban megtorpan, svájci sapkáját szinte leverik a kiröppenő fecskék. Mintha veszélyt szimatolva tőle is óvnák magzataikat. Igen az ösztön, mely az állatokban még erősebb. Ahogy mereszti a szemét a félhomályban, felfedezi a horgászfelszerelést a gerendába vert szögekre téve, szinte eldugva az avatatlan kezek elől. Egyszeriben fellángol horgászó ösztöne. Már markolja a botokat, amikor felfedezi, hogy az élelmes madarak arra is fontak egy sárszakajtót, s ott mozgolódik benne néhány apróság. Igen, az osztódás. Szinte elneveti magát, mert az övéi jutnak eszébe, akik messze mentek, városok útjait koptatják, s csak vizslatni tudják tekintetükkel az ég-óceánban cikázó fecskéket. Égő piros pipacsvirágot tép az árok széléről, s a megkonduló harang muzsikájában nézi a fáradhatatlan, az örök életért keringő fecskéket. Gazdászképzés Tiszalökön Tiszalök (N. L.) - A Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány június második felében 900 ezer forintot utal át a tiszalöki Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium számlájára. Az összeg felhasználásával felújítják a kollégium felszereléseit. Az utóbbi időben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Nemzeti Sport Alap és a megyei munkaügyi központ támogatásával fejlődött az iskola, egy tanirodát is kialakítottak a szakmai képzés színvonalának növelésére - minderről Vajda Lászlóné igazgató adott információt. Június 22-én vizsgáznak azok a diákok, akik ötéves képzés után számviteli ügyintéző képesítést kapnak. Ezzel viszonylag könnyen el tudnak majd helyezkedni a munkaerőpiacon. A térségből elég fiatal jelentkezett, így szeptemberben újra indíthatják a számviteli ügyintéző képzést. A munkaadók igényeinek megfelelően bővítik a közgazda- sági képzést, máris lehet jelentkezni a pénzügyi és számviteli szakra. Pihen a komp, kikötötték. Vincze Péter felvétele