Kelet-Magyarország, 2000. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-20 / 142. szám

2000. június 20., kedd 3. oldal HÁTTÉR mm Őszintén hódít CSERVENYÁK KATALIN Először azt hittem, vicc az egész. Csak va­lami áprilisi tréfa — így június derekán. Vagy valakinek az agyára ment a kánikula, azért talál ki ilyen figurát. Mármint a barna parókában, szemüveg­ben esetlenül bukdácsoló nyolcvanéves nagypapát, aki — dacára annak, hogy még véletlenül sem találja meg az összhangot a zenei kísérettel — nem átall közönség előtt énekelni. Ráadásul saját szerzeményeket. Hozzá milyen bugyuta szöveggel! Aztán ki­derült: a tévében bemutatott idős férfi — aki több évtizede álmodozik arról, hogy egyszer színpadra lép és híres művész lehet — az év elején „robbantott", s mára komoly rajongótábort tudhat magáénak. Méghozzá nem is saját korosztályából, hanem az uno­kák generációjából. Uhrin Benedek — mert róla van szó — röpke néhány hónap alatt a sírból hozta fel egy kábeltévé nézettségi in­dexét, rajongói oldalt nyitottak neki az in­terneten, kapkodják kazettáit, videóra ve­szik fellépéseit, és olvassák saját kiadású könyveit. Hogy a — már bocsánat a kifejezésért — botfülű, fazékhangú öreg mivel fogta meg a mai fiatalokat, akik már akkor elhúzzák a szájukat, ha megbotlik a bakelitlemezen a tű? Akármilyen hihetetlen: azt mondják, az őszinteségével. Azzal, hogy neki a fű zöld, az ég kék, a nap süt, a hó pedig fehér. Ilyen egyszerű lenne az egész? Miért is ne. Elvégre miért ne vágyhatna valaki arra, hogy ne kelljen állandó rejtvényfejtésben leélnie az életét. Az ember nem szívesen tölti például azzal az idejét, hogy kitalálja: mit jelent, ha azt mondják, nem lesz áreme­lés, nem lesz minisztercsere, ellentétes szemléletűek nem törekszenek koalícióra, a szövetségesek között pedig nincsenek viták. S bár hajlamosak vagyunk igaznak hinni az ellenkezőjét, néha kiderül: az is hamis. Ak­kor meg mire figyeljünk? Hat Uhrin Benedekre. Aki, ha azt énekli, a néni levitte a parkba a kutyát, akkor az lent is van. naiaiemDer, a hallgatás nem min­dig a bölcsesség jele...olykor a tudatlansá­gé! Ferter János rajza □ Közvilágítás A MTESZ megyei szerveze­te és a Nyíregyházi Energiahatékonysági Központ Fejlesztések a közvilágításban cím­mel kiállítással egybekötött konferenciát ren­dez június 20-án kedden délelőtt fél 10-től Nyíregyházán a Tudomány és Technika Há­zában. □ Finn barátok A Magyar-Finn Baráti Egyesület vendége lesz Kirsi Rantala, a Finn Nagykövetség kulturális titkára, június 22- én, csütörtökön 17 órától. A vendég Nyír­egyházán a Bencs-villában Finn tájak-finn ar­cok címmel tart előadást. □ Néptáncfesztivál Nyíregyházán a ha- tárontúli magyarok gyermek néptáncfeszti­válját rendezi meg a Hunyadi Mátyás Általá­nos Iskolában június végén a házigazda tan- intézmény és társszervezője a Váci Mihály Városi Művelődési Központ. A nyírségi gazdák gazdája volt Vízparton Tanya Tiszavasvári határában, a Keleti-főcsatorna partján Elek Emil felvétele Homokjavító vetésforgó a fenntartható mezőgazdasági termelés szolgálatában Nyíregyháza (KM - G. B.) - Az aszályos időtől egyformán szorongatott gabonatáblák is kiválóan bizonyítják, hogy a jól táplált/ápolt búza ki­sebb terméscsökkenéssel vá­laszol a megpróbáltatásokra, mint amelyik mostoha körül­mények között fejlődött. A Debreceni Egyetem Kutató Központjában, az egykor West- sik Vilmos irányította Homokkí­sérleti Intézetben már a neves tudós idejétől fogva folynak olyan kísérletek, amelyek tökéle­tesen illeszkednek a mezőgaz­dasági termelés legújabb, úgyne­vezett fenntartható fejlődési szemléletébe. Hagyományos módszerek Most, amikor a megyénkben szo­kásos terméseknek várhatóan közel egyharmada válik a szá­razság és a következtében is fo­kozódott alultápláltság martalé­kául, ismét időszerű beszélni az energiát/pénzt megtakarító ag­rotechnikai megoldásokról, köz­tük is a korszakalkotó Westsik­féle homoki vetésforgó kísér­letekről. A kutató központ igaz­gatóját Lazányi Jánost kérdez­tük a Westsik-örökség üzeneté­ről: Éljen a talaj- A mezőgazdasági termelés alapja az asszimiláció, központi kérdése a termesztett növények tápanyagellátása, amely egyet je­lent a talajból kivont tápanya­gok szakadatlan pótlásával. Fej­lődésére a gépesítés és a kemiká­liák alkalmazása volt legna­gyobb hatással.- Mindkét beavatkozás jelen­tős mértékben növelte az élő­munka termelékenységét. Ugyanakkor egyre több kutató kérdőjelezi meg utóbbiak széles körű alkalmazásának indokolt­ságát, és növekszik a közvéle­mény érdeklődése a hagyomá­nyos módszereken alapuló, fenn­tartható mezőgazdasági termelés iránt, amit az agrártermeléssel szemben támasztott környezet- védelmi követelmények is szük­ségessé tesznek.- A fenntarthatóság mezőgaz­dasági, környezetvédelmi és tár­sadalmi kérdéseinek megvála­szolásához nyújt hasznos segítsé­get a Westsik-féle homokjavító vetésforgó-kísérlet.- Ez a világon egyedülállóan modellezi a parlagoltatás, a szal­ma, az istálló- és zöldtrágyázás, valamint a műtrágyázás talajé­letre, -termékenységre gyakorolt hatását.- A vetésforgók helyes kialakí­tása ma is a gazdálkodás sarka­latos kérdése. Ám csak abban az esetben lehet sikeres, ha a ter­mések növelésén túl törekszik a talajtermékenységnek szinten tartására, növelésére. Minél ki­sebb a talaj természetes tápa­nyag-szolgáltató képessége, -mi­nél szélsőségesebbek a környeze­ti feltételek - lásd a mostanihoz hasonló aszály a vetésforgó összeállításánál annál nagyobb súlyt kell helyezni a talajtermé­kenység növelésére. A piac követel A tápanyag-gazdálkodáson belül napjainkban nő a szervesanyag jelentősége. Az ezt központba ál­lító organikus szemlélet nagy fi­gyelmet szentel a pillangósvirágú növények termesztésének, me­lyek nemcsak nitrogénnel gazda­gítják a talajt, de a szervesanyag minőségének javításán keresztül lehetőséget adnak a talajok ter­mőképességének emelésére.- A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelés átszervezés alatt van Magyarországon. A kárpótlás és a privatizáció miatt nőtt a magángazdaságok száma, így adottak a termelés megújulá­sának szerkezeti feltételei. A ki­alakuló gazdaságok piacorientált tevékenységük miatt keresik a termesztés újszerű megoldásait, hogy a hazai és nemzetközi pia­con jól eladható termékeket állít­sanak elő.- A növénynemesítés bőter­mő, rezisztens, fajták előállításá­val, az agrotechnikai kutatások új, környezetkímélő termesztés­technológiai eljárások kidolgozá­sával nagymértékben hozzájá­rultak az alternatív módszerek elterjesztéséhez - tesz pontot a beszélgetés végére a kutató köz- pon igazgatója. Cikázó fecskék Törő István' Cikáznak a fecskék. Évtize­dek óta járnak hozzá. Még az öreg engedte be őket a tehén­istállóba, amikor Mancit utol­jára kivezette. A gerenda alá deszkákat szegeit, s ő is rá­csodálkozott szorgalmukra, ahogy pár nap alatt három fészket is felépítettek. E há­rom fészeknek minden évben van lakója. Időközben az öreg nyomdokaiba ért Félix is, nyugdíjas lett. Van ideje a fecskékre. Még a macskák is elszalad­nak viharzó röptűk, s csivite- lésük elől. Félix már tudja, hogy eredmény van a fészek­ben, kikeltek az apróságok. Ő bizony megnézi. Bár nem il­lik, s a madaraknak sincsen ínyükre ha gusztálgatják mag­zataikat. A puccos, pállott szá­jú esetlen kis fiókákat, ahogy örök éhesen tartják a száju­kat. De a kíváncsiság mégis oda hajtja. Hiszen ezek is az övéi, a porta tartozékai. Illő róluk gondoskodni, mint a macskákról, kutyákról és Magdika néhány kapirgáló szárnyasáról. A régi istálló csak lomtár, de ott a műhely, a földművelő szerszámok és minden egyéb. Az ajtóban megtorpan, svájci sapkáját szinte leverik a ki­röppenő fecskék. Mintha ve­szélyt szimatolva tőle is óvnák magzataikat. Igen az ösztön, mely az állatokban még erő­sebb. Ahogy mereszti a szemét a félhomályban, felfedezi a horgászfelszerelést a gerendá­ba vert szögekre téve, szinte eldugva az avatatlan kezek elől. Egyszeriben fellángol horgászó ösztöne. Már mar­kolja a botokat, amikor felfe­dezi, hogy az élelmes madarak arra is fontak egy sárszakaj­tót, s ott mozgolódik benne né­hány apróság. Igen, az osztódás. Szinte elne­veti magát, mert az övéi jut­nak eszébe, akik messze men­tek, városok útjait koptatják, s csak vizslatni tudják tekin­tetükkel az ég-óceánban ciká­zó fecskéket. Égő piros pipacs­virágot tép az árok széléről, s a megkonduló harang muzsi­kájában nézi a fáradhatatlan, az örök életért keringő fecské­ket. Gazdászképzés Tiszalökön Tiszalök (N. L.) - A Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Köz­oktatási Közalapítvány júni­us második felében 900 ezer forintot utal át a tiszalöki Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégi­um számlájára. Az összeg felhasználásával felú­jítják a kollégium felszereléseit. Az utóbbi időben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Nemzeti Sport Alap és a megyei munkaügyi központ támogatásá­val fejlődött az iskola, egy tan­irodát is kialakítottak a szakmai képzés színvonalának növelésé­re - minderről Vajda Lászlóné igazgató adott információt. Június 22-én vizsgáznak azok a diákok, akik ötéves képzés után számviteli ügyintéző képe­sítést kapnak. Ezzel viszonylag könnyen el tudnak majd helyez­kedni a munkaerőpiacon. A térségből elég fiatal jelentkezett, így szeptemberben újra indíthat­ják a számviteli ügyintéző kép­zést. A munkaadók igényeinek megfelelően bővítik a közgazda- sági képzést, máris lehet jelent­kezni a pénzügyi és számviteli szakra. Pihen a komp, kikötötték. Vincze Péter felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents