Kelet-Magyarország, 2000. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-20 / 142. szám

2000. június 20., kedd 4. oldal ff« iff HAZAI TÁJON □ Civilházi képzések Az e néven indított előadássorozat nyitó rendezvénye lesz június 20-án 14.30-kor Mátészalkán a Polgármesteri Hivatalban. A Sipos László megyei főügyész­helyettes által előadott téma: a civil szerveze­tek (alapítványok, egyesületek, kht-k) felelős­ségi kérdései; az egyesületek, alapítványok vezetőinek jogi felelőssége polgári jogi és büntetőjogi értelemben. □ Konferencia Kallóban Június 22-24. között Nagykálló ad otthont a Pszichiátriai szakdolgozók II. országos konferenciájának. A közel 300 szakember nyolc szekcióban 57 előadást hallgat meg és kiscsoportokban kon­zultál az aktuális szakmai kérdésekről. □ Változott A sporthorgász egyesületek megyei szövetsége június 25-i II. osztályú csa­patbajnokságát a kiírástól eltérően nem a ro- hodi Víztározón (a „felnőtt" növényzet miatt alkalmatlan len a pálya), hanem az apagyi Kenderáztató-tavon tartja. A program válto­zatlan maradt. Szegénységi statisztika Nyíregyháza (KSH-Hajnal Béla) — A hazai háztartási költségvetési felvételben részt ve­vő több mint 10 ezer háztartást megkérdez­ve (kérdés: mekkora az az összeg, amelyből véleményünk szerint egy, az övékéhez ha­sonló háztartás meg tud élni) megállapítha­tó, hogy a nagyon szűkös megélhetéshez 1999-ben fejenként havi nettó 21 800 forintra lett volna szükség. A KSH ezt az értéket az elmúlt évre vonatkoztatva szubjektív sze­génységi küszöbértéknek tekinti, azaz az en­nél kisebb jövedelemmel rendelkezők a sze­gények csoportjába tartoznak. A magyar háztartások véleménye szerint a szűkös megélhetéshez 27 600 forint, az át­lagoshoz 39 000 forint, a jóhoz 55 000 forint, a nagyon jóhoz fejenként havi nettó 86 000 forint szükséges. A szubjektív szegénységi küszöb az elmúlt évi létminimumértéktől (22 880 Ft) kisebb, annak mintegy 95 száza­léka. A két érték meglepően közel áll egy­máshoz. A vizsgálatok azt mutatják, hogy legalább havi nettó 30 ezer forint egy főre jutó jövedelem szükséges ahhoz, hogy a ház­tartásban ne csupán a mindennapi szükség­letek kielégítésére legyen mód, hanem ennél valamivel többre is. Ez a jövedelmi szint vízválasztó az egészségügyi, testápolási, va­lamint az oktatási, művelődési, üdülési kia­dások szempontjából is. Országosan a né­pesség 26 százaléka él a létminimum alatt és 22-23 százaléka a szegénységi küszöb alatt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az ismert okok miatt az előbbi érték minden bizony­nyal 30 százalék felettire, az utóbbi jó eset­ben 30 százalék alattira becsülhető. Kánikulai sóhajok Bodnár István ________________________ Csúcsokat döntött a június elejei kániku­la, az ember csak felsóhajt, mi lesz itt majd júliusban, a nyár közepén. Bizony alaposan megizzadunk később is munka közben. Hát még azok, akik nehezebb körülmények kö­zött dolgoznak, s a munkahelyükön még ko- miszabb a meleg. Vajon gondol-e majd rájuk a munkaadójuk? Mindez akkor jutott eszem­be, amikor a múltkorában benyitottam egy alig néhány négyzetméternyi kis büfébe, ahol valami melegen sütött finomságot árul­tak. Az amúgy is szűk helyiségben legalább 45 fok meleg volt, a két alkalmazottról csur­góit a veríték. Bizony, nem konyhának épült a helyiség. Ám egy ventilátor, a szel­lőztetés valamilyen megoldása bizonyára se­gített volna a helyzeten. Hasonló „élmény” ért a napokban egy peremkerületi kis élel­miszerboltban is, ahol iszonyatosan meleg volt, és kínlódott az eladó. Vajon hány ilyen munkahely lehet? Pedig nem csupán figyelmességnek, hanem bizo­nyára jövedelmező beruházásnak számítana a tulajdonos részéről, ha olyan körülménye­ket teremtene üzletében vagy munkahelyén, ahol eredményesebben, lelkesebben lehetne dolgozni, nem is beszélve az áruromlás ve­szélyeiről. Nem feltétlenül légkondicionáló­ra gondolok, ámbár az sem megfizethetet­len. Az igény nagy, a lehetőség kicsi Megelőzték a szociális törvényt • Hajléktalanokat is befogadtak • Bővítést terveznek Kisléta (KM - Gy. L.) - A szociá­lis törvény a kétezer lélek- szám alatti településeken kötelező feladatként írja elő a szociális étkeztetést, a házi segítségnyújtást az időseknek és családsegítést. Kislétán jelenleg 1825-en élnek, bentlakásos idősek otthonának, sőt még idősek klubjának fenntar­tása sem lenne kötelező az önkor­mányzat részéről. Ennek ellenére már 1993 óta működik a gondozó központ, vagyis az idősek bentla­kásos otthona. Elsőként a környé­ken. Sok az idős- Sajnos, Kislétán is sok az idős, magára maradt ember, akik gyá- molításra szorulnak - mondja Pénzes Sándor polgármester. - Ezért is döntöttünk már önállóvá válásunk első ciklusában az ott­hon megnyitása mellett. Sőt, a közeljövőben bővíteni szeretnénk, hiszen, egyre nagyobb igény van rá. Az önkormányzat fenntartásá­ban működő otthon természete­sen á törvényben előírt módon ál­lami támogatást (is) kap, emellett pedig a térítési díjat is fizetnek az otthon lakói, akik jelenleg hu­szonhármán vannak. Az egyszeri „beugrón” kívül a nyugdíj (vagy a szociális'járadék) nyolcvan szá­zaléka a térítési díj. Környékbeliek A lakók jelentős része helybeli, de más településekről is befogadtak időseket, például Máriapócsról, Nagykállóból, Pócspetriből, Nyír­egyházáról, sőt Budapestről is. Érdekesség, hogy két hajléktalan Mi újság a nagyvilágban? A szerző felvétele is itt talált otthonra ideiglenesen - tudtuk meg Sápiné Bihari Eri­kától, az otthon helyettes vezetőjétől. A helybeli óvoda konyhájában főznek az otthonlakók részére is. Természetesen, érdeklődtünk tőlük, ízlik-e a koszt. A házias ízekkel az otthonlakók többsége meg volt elégedve, persze akadt olyan is, aki szerint erősebb is le­hetne, mások szerint pedig pont fordítva. Volt, aki kevesellte az adagot, mások szerint viszont bőséges a „kaja”. A településen mintegy kétszáz nyugdíjas él. Harminc taggal hoz­ták létre 1997-ben a nyugdíjasklu­bot, melynek ma ötven tagja van. A klub vezetője, Nagy Jánosné így vélekedik:- Szerintem az önkormányzat a lehetőségeihez mérten mindent megtesz az idős emberekért, klu­bunkat is maximálisan támogat­ja, amiért csak köszönettel tarto­zunk a polgármesternek és a tes­tületnek. Segítő Kezek Az más kérdés, hogy korántsem jut annyi, mint amennyi valójá­ban kellene, mint amennyit sze­retnének. Egy olyan településen, ahol 85-en részesülnek jövedelempót­ló támogatásban, 15-en pedig rendszeres szociális segélyt kap­nak, 430-an jogosultak gyermek- védelmi támogatásra, ott az ön- kormányzatnak nem csak az idősekről kell gondoskodni. Kis­léta lakosainak jelentős része szegény. Ezért is hozták létre a Segítő Kezek Közalapítványt, mely a perifériára szorult, nehéz anyagi helyzetben élő munkanél­külieknek nyújt - ha ideiglenes jelleggel is - kereseti lehető­séget. Például az öntözéses do­hánytermesztésben. Tejfel György a kis „Einstein" Kisléta (DM) - Még csak hato­dik osztályos a kislétai Tejfel György, a helyi dr. Jósa István Általános Iskolában, de már nagyratörő tervekről álmodo­zik. Az osztálytársaitól az „Einstein” becenevet kapta, hisz ő a legjobb fizikából, és azért is, mert példaképe a min­den idők egyik legnagyobb tu­dósa. Gyuri, bár minden tantárgy­Tejfel György Amatőr felvétel ból kitűnő, kvantumfizikus szeretne lenni. Lelkesen beszél kvantumelméletről, az atomok világáról. Már tervez, gondol­kodik, hogy szerinte miként le­het majd „egy testet energiává alakítani, majd összerakni”. Az iskolában Balogh Istvánné tanárnő irányításával egyre jobban elmélyül a természettu­domány ezen ágában. Rengete­get olvas, műveli magát, az éj­fél sokszor a lexikonok és a számítógépe mellett találja. Csendes, szerény, szófogadó gyerek, kikapcsolódásként na­gyon szívesen sportol. Testvére nincs, édesanyjával és nagy­mamájával él együtt. Nemrégi­ben a családot egy jó hír örven­deztette meg, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány egyéves tanulmányi ösztöndíj­ban részesíti a fiút. Tanári kinevezések Nyíregyháza (KM) — Több szabolcsi főiskolai tanár is hivatalos június 20-ra, Budapestre, a Ma­gyar Tudományos Aka­démiára. Ekkor veheti át ugyanis Balogh József, a Kémia Tanszék, Szabó Árpád, a Fizika Tanszék, N. Szabó József, a Nemzetközi Kap­csolatok Tanszék és Sziko- ráné Kovács Eszter, a Tanítóképző Intézet tanára az egyetemi tanári kine­vezésekről szóló dokumen- tomokat Göncz Árpád köz- társasági elnöktől. Olvasmányok a Szemléből Nyíregyháza (K. J.) - Igazi, „nyárra való" olvasmányokkal jelentkezett megyénk rangos folyóirata, a Szabolcs-Szat- már-Beregi Szemle. A 2000/2. számban izgalmas, sokszínű, igényes írásokra bukkanhat­nak az érdeklődők. Takács Péter történész egy, a kö­zelmúltban jelentős visszhangot kiváltott kismonográfia bemuta­tása ürügyén - Lucian Boia Tör­ténelem és mítosz a román köz- gondolkodásban című könyvéről van szó - fogalmazta meg elemző, gondolatébresztő tanulmányát. Polemikus hangvételű dolgozatá­ban Boia azon állításával bocsát­kozik vitába, mely megkérdő­jelezi a történettudomány objekti­vitásának nemcsak a lehetőségét, de még a szándékát is. A nyíregy­házi történész, a debreceni egye­tem docense konklúziójában kije­lenti: lehet, hogy igaza van Luci­an Boianak, hogy „a történelem az általunk elvárttól kevesebbet mond a múltról”, de azt a keveset legalább engedjük elmondani. Az Ezer esztendő rovatban iga­zi filosz-csemegére, irodalomtör­téneti nóvumra találhatunk. Szi- vák Gábor egy XVI. századi, ma­gyarul verselő nőt, Telegdy Katát, pontosabban: magyar nyelven írt, verses levelét ismerteti meg ve­lünk - mint Kisvárda irodalom- történeti fénykorának egyik do­kumentumát. Az irodalmi rovatban publikált versek és elbeszélés mellett fi­gyelmet érdemel Margócsy Klára „megjegyzéseinek” összegzése, melyet Márai Sándor Vendégjá­ték Bolzanoban című regényének „vizsgálata” közben vetett papír­ra. A megemlékezés jellegű írások közül kiemelkedik Bakajsza And­rás Ámos Imre festői munkássá­gának értékeit taglaló, poétikus nyelvezetű (Festő hulló madárral és csonkult fával címet kapott) ta­nulmánya. Papp D. Tibor interjú­ja Huszár Istvánnal - a nőkről és a festészetről - a nem kifejezetten képzőművészeti érdeklődésű olva­sóknak is izgalmas információk­kal szolgálhat. Fonó, korhű öltözékben Szamosszeg (M. K.) - Hóna­pokkal korábban az egész or­szág megismerhette a sza- mosszegi fonó történetét. Ak­kor a felnőttek Bodó Jánosné pedagógus irányításával vol­tak a hagyományápolás része­sei. Most Kiss Jánosné óvo­davezető és az óvodapedagó­gusok fogtak össze. Szunnya­dó örökségünk, ezt hirdette az összefoglaló cím. Ezúttal népi gyermekjátékok felidézésével kapcsolódtak kicsik és na­gyok a millenniumi rendez­vényhez. A szülőföld történé­seit, június elején a legkiseb­bek elevenítették fel. A népi gyerekjátékokat korhű öltö­zékben sikerült bemutatnia az óvodásoknak, nagyrészt a szülők jóvoltából. Az óvodások játéka Molnár Károly felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents