Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-08 / 106. szám

2000. május 8., hétfő ÉGTÁJ 7. oldal □ Kábeltévé A baktalórántházi ön kor­mányzat megkezdte a kábeltévé-hálózat kié­pítését a településen. A tervek szerint június 30-ra szeretnék befejezni a munkálatokat. Az önkormányzati tulajdonban lévő rendszer­hez helyi stúdió is tartozik majd. □ Szociális otthon Sajnos, egyre na­gyobb az igény az idősek körében Apagyon is, hogy legyen a településen bentlakásos szociális otthon. A szakemberek most terve­zik az otthont, amelynek a megvalósításához a területfejlesztési tanácshoz is szeretne pá­lyázni az önkormányzat. □ Látogatható próbák A Rétközi Peda­gógiai Hetek keretében a besztereci általá­nos iskolában nyílt foglalkozásokat rendez­nek május 8-án 14 órától 17 óráig. Az érdek­lődők bepillanthatnak színjátszó próbára, önismereti szakkörre, játszóházba, furulya­próbára, logopédiai foglalkozásra. „Mer' lélekkel tudom" Üjfehértó (KM - M. M. L.) — Emlékeze­tes dátum Üjfehértó életében 1836. április 28., ugyanis Ferdinánd király­tól ekkor kapta meg a település a mezővárosi címet. E jelentős eseményre emlékezve az önkor­mányzat úgy döntött, hagyományt teremt­ve minden évben megrendezik a városna­pot. A múlt héten megrendezett városnap keretében „Mer’ lélekkel tudom” címmel szavalóversenyt is rendeztek a művelődési házban. Akár rendhagyónak is nevezhetnénk a szavalóversenyt, ugyanis újfehértói szár­mazású költők versei közül választhattak a város 7-8. osztályos diákjai. Sajnos, nap­jainkban ritkán hallani az egykoron Űjfe- hértóhoz ezer szállal kötődő művészekről, Békési Gyuláról és Rákos Sándorról, ezért a diákok fellépése előtt a művelődési köz­pont és városi könyvtár munkatársai rövi­den bemutatták életüket és pályafutásu­kat. A szavalóversenyen kilenc tanuló bemu­tatkozását láthatták az érdeklődők. A diá­kok feladták a leckét a zsűri tagjainak, hi­szen nehéz volt eldönteni, hogy a sok szép szavalat közül melyik volt az a produkció, amelyik — ha csak egy picivel is — jobb volt a többinél. Végül a következő eredmény született: első lett Erdei Dorottya (Erkel Ferenc Álta­lános Iskola), a második helyet Horváth Klára (Vasvári Pál Általános Iskola) sze­rezte meg, a harmadik helyen pedig Jakab Fruzsina (Vasvári Pál Általános Iskola) végzett. Erdei Dorottya fogadja a gratulációt A szerző felvétele Emlékezés a példaképekre Kemecse (KM) — A kemecsei általános is­kola a településhez kötődő neves emberek tiszteletére emlékhetet rendez május 22-től 27-ig. E neves emberek: Répásy Mihály 1848-as honvéd tábornok, Krasznay Péter 1848-as honvéd hadnagy, M. Juhász Margit költőnő. A fiatalok történelmi és irodalmi vetélkedőkön bizonyíthatják, mennyire is­merik a hős elődök életét és munkásságát. Képek és versek A műit héten nyitották meg a sényői Szabó Csilla Anita amatőr képzőművész kiállítását Nyíregyházán a Váci Mihály Művelődési Központban. A tár­laton nemcsak az alkotó tempe­rával festett képei láthatók, ha­nem az utóbbi hónapokban írt verseivel is megismerkedhet­nek az érdeklődők. A festmé­nyek és a költemények május 29-ig tekinthetők meg a művelődési központ előcsarnokában M. Magyar László felvétele Ésszerű gazdálkodás Ibrány (KM) — Értékelték az 1999-es gazdálkodást a na­pokban az ibrányi képvise­lők. Mint a tanácskozáson el­hangzott, jól sikerült az el­múlt évi gazdálkodás, ami köszönhető az intézményve­zetők takarékosságának is. Az ésszerű gazdálkodás kö­vetkeztében az önkormány­zat jelentős összegű kamato­zó hitelt vissza tudott fizet­ni. Mindezt ügy sikerült el­érni, hogy a tavalyi árvíz és belvíz által okozott károk is terhelték a költségvetést. Igaz, ennek jelentős részét a vis maior keretből a megye visszafizette, de az összes ki­adást az a pénz nem fedezte, saját zsebből is kellett fizet­niük. A számadatokat te­kintve irreálisnak, soknak tűnik az az összeg, amelyet az önkormányzat tavaly szo­ciálpolitikai célokra fordí­tott. A kifizetett 150 millió forintot főleg a munkanélkü­liség és a gyermekvédelmi támogatás emésztette fel. Az év embere Tiszabercelen M. Magyar László Tiszabercel (KM) — Irányítja vállalkozását, segíti a helyi intézményeket, középhátvéd a tiszaberceli focicsapatban, s hobbija még a vadászat. Dióhéjban mindez Görömbei Vil­mosról mondható el, aki a gazda­sági életben végzett kiemelkedő munkájáért az év embere címet nyerte el a közelmúltban Tisza­bercelen. A Barátok Tiszabercelért Egyesület döntött ügy, hogy minden évben megválasztják az év emberét a gazdasági, illetve a kulturális területen. Az előbbi kategóriában győzött tehát Gö­römbei Vilmos, az Arany-Par- men Bt. ügyvezető igazgatója. Tősgyökeres tiszaberceli, nagyszülei, dédszülei is ezen a gyönyörű településen éltek. Nyíregyházán a Bánki Donát Ipari Szakközépiskolában érett­ségizett, ám mivel a családi ha­gyományok erősen kötődtek a mezőgazdasághoz, levelező úton kertészetet is tanult. A helyi Görömbei Vilmos Mán László felvétele Bessenyei György Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetben he­lyezkedett el 1982-ben, ahol ker­tészeti ágazatvezetőként dolgo­zott. A rendszerváltás után a szövetkezet sem kerülhette el sorsát, felszámolták. A felszámo­lóbiztos 1993-ban hasznosításra meghirdette a 100 hektáros gyü­mölcsöst, akkor alakították meg az Arany-Parmen Betéti Társa­ságot. Aztán a felszámolás során megvásárolták a központi iro­dát, az almatárolót, a gépeket, s a szövetkezet megszűnése után a gyümölcstermesztés mellett fog­lalkozni kezdtek búza-, kukori­ca-, napraforgó-termeléssel, illet­ve termeltetéssel. Napjainkban a térségben jelentős integrátori szerepet tölt be a társaság. A bt. a gazdákat vetőmag- és műtrá­gyaelőleggel segíti rendszeresen, a költségeket pedig majd'levon­ják a felvásárláskor. A vállalkozás a nehézségek (árvíz, belvíz) ellenére eredmé­nyesen működik, így tudja segí­teni az általános iskolát, a nyug­díjasok klubját, a helyi sporte­gyesületet. Nemcsak forintokkal támogatja a sportéletet: aktív tagja a megyei II. osztályban szereplő focicsapatnak, amely­ben középhátvédként játszik. Másik hobbija a vadászat. Élmé­nyeiről lelkesen mesél hallgatói­nak. E sorok írójának azt a na­pot elevenítette fel, amikor köl- csönfegyverrel vaddisznóvadá­szatra indult a hegyvidéken, s végül két szarvastehenet lőtt. Otthonra lel majd a gyűjtemény A műemlék jellegű református templom Apagyon Balázs Attila felvétele Nagyon sok olyan érték van a Nyírségben, amelyet min­denkinek érdemes lenne megtekintenie, ám legtöbb­ször csak átrohanunk au­tónkkal a kisebb-nagyobb falvakon. Valójában az apos­tolok lován, vagyis gyalog le­het megismerni alaposan a szülőföldet, csak ügy lehet megcsodálni egy-egy pa­rasztházat, egy-egy szép fát, ezért is adtuk a Vándorbot­tal, hátizsákkal címet a most induló sorozatunknak. El­képzeléseink szerint ábc-sor- rendben mutatjuk be térsé­günk falvait, városait, illet­ve történelmi, néprajzi és természeti látnivalóit azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezáltal tippet is adjunk a hétvégi programhoz. Apagy (KM) — Aki a 41-es főú­ton közlekedik, nemigen lát sem­mit sem Apagy községből, pedig megérdemli ez a kis település, hogy megismerkedjünk a köz­pontjával. Van látnivaló bőven, hiszen műemlék jellegű épület a református templom, az 1996-ban épült római katolikus templom pedig a modern kor építészeti jegyeiről árulkodik. A reformá­tus templom középkori eredetű, a 15. században építették, ame­lyet a 18. század második felében megtoldottak. Gótikus hajóját az átalakítás után is megőrizte. A 19. század közepén kőtornyot építettek hozzá, s a század máso­dik felében nyerte el mai formá­ját. Az I. és a II. világháborús emlékművet 1991-ben emeltette az önkormányzat, majd 1992-ben Kossuth-emlékművet is avattak. Rendelkezik helytörténeti gyűj­teménnyel a település, de az csak szeptembertől lesz megte­kinthető. Korábban ugyanis egy régi épületben láthatták az érdeklődők a már elavult tárgya­kat, de annak a helyén épült fel tavaly az űj művelődési ház a te- leházzal. A tervek szerint szep­tembertől a polgármesteri hiva­tal épületében talál végleges ott­honra a gyűjtemény. Egykoron kenderáztató volt, ma pedig a horgászok paradicso­ma az a tó, amelyhez szilárd út­burkolat vezet a településtől. Az Apagyi Horgászegyesület kezelé­sében levő tó pár méterre van a Leveleki-vlztározótól, ahol stran­dolni, csónakázni, vízibiciklizni is lehet. A vadászok is találnak elfoglaltságot a környéken, a te­rület kezelője az Apagy-Napkor Vadásztársaság. Az Apagyot felkereső turisták a Gála étteremben találhatnak szállás- és étkezési lehetőséget. (A jövő héten következik: Bakta- lórántháza) Kiszét is égetnek Napkor (KM) — Jól ismerik a jeles napokat a napkori óvoda kicsinyei. Persze, ez nem véletlen, hanem tudatosan megterve­zett és megszervezett nevelő­munka eredménye. A napko­ri óvoda pedagógusai ugyan­is a gyermekek érdekeit is szem előtt tartva olyan saját programot készítettek, amelynek a vezérfonala a hagyományápolás, erre épül a mindennapi munka. Nem­csak szóban emlékeznek meg a jeles napokról (Mi- hály-nap, advent, Luca-nap, pünkösd), hanem össze is szedik az idős emberektől az egyes napokhoz szorosan kapcsolódó népszokásokat, s azokat be is mutatják a tele­pülésen élő embereknek. Szintén az idősebb helybeli­ek meséi alapján elevenítet­ték meg a fonók életét. Ha­gyomány a kiszebáb elégeté­se is, március 21-én rendsze­resen így űzik el a telet, a hi­deget. Mint Kiss Attiláné, a gyermekintézmény vezetője elmondta, e programmal az a céljuk, hogy érzelmileg gazdag, a településhez kötő­dő, az új iránt fogékony, ön­magát értékelni tudó, máso­kat elfogadó gyermekeket neveljenek. Az anyák napjá­ról szintén megemlékeznek az óvodai csoportok május 5- én délután. Május végén, 26- án a kicsinyeknek egész na-, pos gyermeknapot szervez­nek, amely 16 órától az évadzáró rendezvénnyel fe­jeződik be. Az évadzáró ün­nepségen műsort adnak a szeptembertől már első osz­tályos kicsinyek, akiktől el­búcsúznak a még maradó óvodás apróságok is.

Next

/
Thumbnails
Contents