Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-06 / 105. szám
2000. május 6., szombat Kelet«» HÉTVÉGE 8. oldal KM-TÁRLAT A női szépség Bihari Sándor 1947-ben született Debre- cenben. A Képzőművészeti Főiskolát 1976- ban végezte el. Mestere Kokas Ignác volt. A Képzőművészeti Alap és a Debreceni Műhely Alkotóközösség tagja. Festményei szimpatikus világnézetről tanúskodnak. A képzőművészet ősi témái izgatják, tájakat, szépséges női testeket fest. Művészetére a foltokká oldódó festői megjelenítés jellemző. Természetes és bensőséges hangon szól az emberi kapcsolatokról, a női szépségről. Szerelem Balázs Attila felvételei MÚZSA Reviczky Gyula Május Fénynek, melegnek ájulása van, Virág a földön, új remény a szívben, Elhagyja ágyát a nehéz beteg, Hogy e szép földön még körültekintsen. Eldobja mankóját a csüggedés, Megszűnnek a bajok, a veszteségek, Mikor a gyönyörű május van itt, Mikor a békák brekkekéznek. Erdő, mező, ég, föld úgy csalogat, Mint nevető lány ünneplő ruhában. Oh mennyi kéj van, inger és gyönyör Pacsirtadalban, illatos virágban. Tavasz! Tavasz! Te földünk mosolya, Ki az egész világot megigézed!... S mégis van büzhödt, piszkos pocsolya, Ahol a békák brekkekéznek. „Személyeket szállítok magyarba" Virágzik a feketemunka az országhatáron • A hazai vállalkozók továbbra is munkanélküliek Kállai Krisztina Néhány év pihenőre kényszerültek azok a magyar taxisok, akik minden szükséges engedély birtokában, nem tudtak versenyképes árakat biztosítani a román személyszállítókkal szemben. A magyar-román határ mentén dolgozó, ellehetetlenített személyszállító vállalkozók kérték lapunk segítségét, kilátástalan helyzetük megoldására. Megoldást nem ígérhettünk, azt azonban igen, hogy körülszimatoljuk, s reflektorfénybe helyezzük a problémát. Miről is van szó tulajdonképpen? Drága benzin, magas adó A történet 1990-ben kezdődött. A határ menti kistelepüléseken élő, személyszállító vállalkozók bevételei nem tették lehetővé vállalkozásuk működtetését. Jól jövedelmező üzletnek tűnt a csengersimai határon belépő román állampolgárok fuvarozása, az ország minden területére. A szükséges engedélyek beszerzése után megkezdődhetett a tényleges munka. A turisták jöttek, s a menetrend szerinti autóbusz és vonat helyett a kényelmesebb személyautókat, mikrobuszokat választották. Mindenki elégedett volt, mígnem megjelent a konkurencia. A konkurenciát azok a román „vállalkozók” jelentették, akik lényegesen kedvezőbb áron beszerzett üzemanyaggal, érvényes engedélyek hiányában adómentesen, lényegesen kedvezőbb tarifákat biztosítottak a turistáknak. A magyar vállalkozók próbáltak versenyben maradni, de nem sikerült... Két évvel ezelőtt sorra visszaadták vállalkozói engedélyüket, s munkanélkülivé váltak. Levelek mindenfelé Problémájuk orvoslására a felügyeleti, és érdekképviseleti szervek segítségét kérték. Levelet írtak a Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara etikai bizottságának, a megyei rendőrkapitányságnak, a határőrségnek, az Adó-, és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságának, és a megyei Közlekedési Felügyeletnek. A válaszokból kiderült, nincs konkrét illetékese a problémának, az említett szervek összefogásával is nehéz volna érdemi megoldást találni. Az egykori vállalkozók a sajtó nyilvánosságát kérték, világítsunk rá a jogszabályokra, joghézagokra, amelyek a törvényi szabályozás ellenére csak elméletben védik a magyar munkavállalók érdekeit. Belépés Csengersimánál A személyszállításnak azt a fajtáját, amelyet az egyik ország fuvarozója végez a másik ország területén fekvő kiinduló és végállomás között cabotage-nak nevezzük. A kétoldalú megállapodások ezt a személyszállítási módot nem engedélyezik, saját országuk személyszállítóinak gazdasági érdekei miatt. Az .elméletben illegális tevékenység hogyan valósulhat meg mégis a gyakorlatban? Erre a kérdésre kerestük a választ az illetékes szerveknél. Ki az illetékes? Ahogy sejteni lehetett, egyik hivatal passzolta a másiknak a feldobott labdát. A kereskedelmi és iparkamara etikai bizottságán megtudtuk, külföldi rendszámú autóval fuvarozó személyeket nem igazoltathatnak, tényleges jogkörük tehát nincs az ügyben. A bizottság elnökén keresztül jutottunk el Magyari Ferenchez, Csengersi- ma jegyzőjéhez, aki elmondta, a probléma nem újkeletű, már legalább négy éve küzdenek ellene. Konkrét bizonyítékok nélkül nem lehet továbblépni. Volt már precedens ellenőrzésre, de akkor a szállítók és az utasok egyaránt tagadták, hogy ezért a szolgáltatásért pénz jár. A szatmárnémeti Friss Újságban pedig ott áll fe- ketén-fehéren a hirdetés: „Személyeket szállítok naponta Budapestre jutányos áron.” De nem ingyen! A Megyei Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztályvezetője, dr. Tisza Miklós elmondta, volt már rá példa, hogy hasonló eset miatt kitiltottak személyeket az ukrán határ környékén. A Balázs Attila Illusztrációja csengersimai problémáról nem tudott, de közölte ha hivatalos szervtől vagy magánszemélytől jelzés érkezik konkrét adatokkal — ki, mikor, milyen rendszámú autóval végzi a tevékenységet — akkor idegenrendészeti eljárást kell kezdeményezni, mely kiutasítással is végződhet. Az APEH-ellenőrök sem igazoltathatják a külföldieket, így intézkedni sem tudnak az ügyben. A közlekedési felügyelet sem tehet sokkal többet, hiszen a ki- és belépő forgalmat a határszervek ellenőrzik. Bizonyos esetekben végezhetnek ellenőrzést a határsávban az Országos Közlekedési Felügyelet megbízásából. A kijelölt terület jelenleg Záhony, de ott nem találkoztak hasonló esettel. A csengersimai határátkelő parancsnokától, Papp Lászlótól megtudtuk, a román fuvarozók rendszeresen átjárnak Magyar- országra, s mivel az útiköltséget már Szatmárnémetiben kifizetik, a határon utasként kezelik őket. Ha az úti okmányaik, az autó műszaki állapota és az élőírt anyagi fedezet megfelel az előírásoknak, hivatalosan nem tehetnek ellenük semmit. Nincs megoldás A magyar vállalkozók továbbra is munkanélküliek, s problémájuk minden bizonnyal csak a fokozottabb ellenőrzés és a hézagok nélküli jogszabályok meghozatala után oldódik meg. Elkobozzák a gépjárművet A taxizáshoz szükséges engedélyek kiadásával 1999 márciusától a kereskedelmi és iparkamara területi kirendeltsége foglalkozik, de várhatóan ez év novemberétől újra a közlekedési felügyelet gyakorolja ezt a jogkört. Az adott ország területére szóló, és az adott fuvarozásra érvényes engedély hiányában bármely ország területére belépni tilos. Ezen szabály megszegése akár a gépjármű elkobzását, és a gépkocsivezető kitiltását is eredményezheti az adott országból. A cabotage fuvar nem más, mint belföldi fuvar végzése külföldön. Ezt a típusú fuvart minden ország hatósága üldözi a világon, saját fuvarosaik védelme érdekében. Hol több, hol kevesebb sikerrel. Nevezetességeink Messziről látható Szabolcs községben Közép-Európa egyik legépebben fennmaradt kora középkori (X. századi) földvára, melyet a sáncok tetején álló millenniumi emlékoszlop tövéből érdemes szemügyre venni. A magyar történelem különleges emléke az évfordulóknak köszönhetően sokat gazdagodott. Képünkön Szabolcs vezér szobra látható. A szabolcsi földvár műemlék, és védett a területén található, részben sztyeppéi vonásokat őrző növényzete is Elek Emil felvétele
