Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-20 / 117. szám
* 2000. május 20., szombat Kelet*® HÉTVÉGE 8. oldal KWPfARLAT A falu festője Ifáré János 1940-ben született Bagón. Már több mint három évtizede él Nyírteleken. Mindig oda igyekezett, ahol a rajzkészségét fejleszthette, így került a budai tanítóképzőbe, majd a nyíregyházi tanárképző főiskola rajzszakára. Később grafikusként helyezkedett el. Mint „vasárnapi” festő égész életében, de mintegy tíz éve intenzívebben foglalkozik a festészettel. Büszkén vallja, milyen nagy hatással volt rá mestere Dániel Kornél festőművész, a zebegényi Szőnyi múzeum igazgatója. Kedvenc témája a lakóhelye, a falu, a közvetlen környezet, az utca, az udvar, a kert. Emellett szívesen fest virágcsendéleteket is. Kirándulást tett az ikonfestészet területére is, az ő keze munkáját dicséri a nyírteleki görögkatolikus templom 24 képes ikonosztázionja is. Régi udvar Nagyhuta Tanyabokrok Őszi szántás Elek Emil felvételei Catullus: Vili. Szegény Catullus, épp elég az őrjöngés: tudd elveszettnek azt, mit elveszettnek látsz. Fehértüzű napok ragyogtak egykor rád, amíg a kedves útjaink kalandoztál, kit úgy szerettem, mint ki sem fog egy nőt sem. Be sok, be drága tréfa járta akkortájt, amit kívántál s kedvesed se gyűlölte. Bizony fehértüzű napok ragyogtak rád. Most nem kívánja már: te is, bolond, hagyd el; az elszökőt ne űzd, ne légy szerencsétlen, de tűrd a sorsod, légy kemény, szilárdszívű. Hát ég veled, Catullus ím szilárdszívű, nem űz, te kedves, ellenedre nem kérlel: csakhogy neked, te bűnös, fájni fog, hogy majd nem szólongatnak éjjelente: élet lesz az életed? ki ostromol? ki tart szépnek? s majd kit szeretsz? kiének mondanak, kit fogsz csókolni, és kinek harapsz az ajkába? Te légy konok, Catullus — és szilárdszívű. Devecseri Gábor fordítása Borjúbőr főliáns és lézerlemez Megyénk történelmének iratait őrzik • Közreadják, mégis kímélik Marik Sándor Borjúbőrbe kötött, több kilós, tekintélyes főliáns és pár grammos lézerlemez — mindkettő megyénk történetének néhány évét tartalmazza — az adott kor műszaki színvonalán. A megsárgult papírokon ötszáz éves kalligráfiák, a friss CD-n szemmel nem látható barázdák. A kutató az egyikből nagyító segítségével próbálja kisilabizálni a régi latin szöveget, a másiknál egy kattintás a képernyő ikonjára és akár százszorosra nagyítva nézheti a képet. — A múltúnkat őrző dokumentumok kincset érnek — mondja Nagy Ferenc, a Megyei Levéltár igazgatója. — Féltjük is ezeket, hiszen ha egy több száz éves térképet csak hetente egyszer hajtogatnának, hamar tönkremenne. Ha viszont nem nézhetné meg senki, akkor milyen haszna lenne? Ebben segít a korszerű technika: a leggyakrabban kutatott iratokból másolatokat készítünk, mikrofilmet, lézerlemezt, kötetekbe rendezzük, így könnyen kezelhetők, ugyanakkor a régi iratok, kötetek, térképek biztonságosan tárolhatók. Protocollomok A Nyíregyházi Levéltár önkormányzati intézmény, így gyűjteménye csaknem teljes egészében az önkormányzatokhoz kapcsolódik. A gazdálkodó szervezetek közül azok irataival foglalkoznak munkatársai, amelyekben állami hányad van, vagy amely jogutódja egy állami cégnek. A magántulajdonra nem vethetnek szemet, az ilyenek iratai akkor kerülnek látókörbe, ha például egy cég csődbe megy. Persze a levéltárosok figyelik a társadalom változásait és igyekeznek a magánszektorból is megmenteni, ami a megye szempontjából érdekes. Ilyenek például az új iparágak, mint például a számítástechnika, amely zömmel a magánszektorban fejlődik, de a jövő kutatója csak a levéltárban keresheti akár 50, akár 100 év múlva, hogyan is vert gyökeret megyénkben ez az ágazat. A levéltár nagy helyigényű, költséges dolog. Nyíregyházán 5500 iratfolyóméternyi anyagot gondoznak, ami évi ötvenmillió forintba kerül. A közelmúltban használatba vett új levéltárra 150 milliót áldoztak és körülbelül 10- 15 évre oldja meg az elhelyezést. A dokumentumoknak itt most jó sorsuk van: többnyire 16-18 fokos helyiségekben 60 százalékos pára- tartalommal esélyük van, hogy évszázadok múltán is olvashatják majd az érdeklődők. — A nemesi vármegye testületi működésének nyomát jegyzőkönyvek (prothocolum, protocol- lom) őrizték meg — avat be a részletekbe Henzsel Ágota főlevéltáros, a feudális kori jegyzőkönyvekkel foglalkozó tudományos munkatárs. — A megyei közgyűlések és törvényszékek jegyzőkönyvei a XVI. századtól kezdve maradtak fenn. A legkorábbi Zólyom megyéből, 1500-ból való, Szabolcsnak 1550-nel, Szat- márnak 1593-mal kezdődik jegyzőkönyvi sorozata. A mai országhatárokat tekintve a szabolcsi jegyzőkönyvek a legrégibbek. A korabeli dokumentumok javarészt latin nyelven, kézzel íródtak, de magyarul írt bejegyzéseket is tartalmaznak. Olvasásuk, értelmezésük speciális ismereteket kíván, ezért közkinccsé tételükre országos program született. Megyénkben Balogh István nyugalmazott levéltárigazgató az országban elsők között vállalkozott a vármegyei nemesi közgyűlési jegyzőkönyvek latin bejegyzéseinek lefordítására, kötetbe rendezésére. így a kutatók, érdeklődők szélesebb köre számára is hozzáférhetők. Munkája az 1593-1616 közötti időszakot öleli fel, regesz- ták, tartalmi kivonatok formájában. Munkáját Henzsel Ágota folytatja. Együtt tallózunk régi jegyzőkönyvekben. Jobbágyok sorsa Szatmár vármegye gyűlése Szat- már mezővárosban 1629. február 7-én: ...törvényszék elé idézte nemes Ugrón Pált...jobbágya, provi- dus Cserődi Lukács által borzalmas káromkodás miatt...1629. június 20-án: ... Vitézlő Kávássy Balázs szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyai visszaszerzésére... 1629. augusztus 18-án: ... II. Ferdinánd császár és király által Bécsben kiadott pergamen, lepecsételt címeres nemeslevelek kihirdetése... 1633. január 3-án Cse- göldön: ... A főkapitány parancsára részleges felkelés címén bizonyos számú lovas katonát kell tartani. Szatmár vármegye minden portája után egy lovast állít... És így tovább... A XVII. századtól magyar nyelvű bejegyzések is, majd a XIX. századtól magyarul, később, az 1920-as évektől gépírással. Az 1970-es évektől mikrofilmen, az 1990-es évek második felétől CD-n is olvashatóan... A régi iratokat a levéltárban őrzik, az újak viszont évszázadok óta a megyeházán készülnek — ma is. Borbély Károly, az Önkormányzati és Jogi Osztály vezetője, aljegyző: — Sokféle előírás szabályozza az önkormányzati iratok készítését, megőrzését. Nem lehetnek véletlenszerűek, előterjesztés, határozat, rendelet, melléklet: minden a maga helyén — magyarázza. — Újabban hangfelvételek készülnek a közgyűlésekről. Ezeket előbb szószerint legépelik, majd szakemberek elkészítik a szerkesztett jegyzőkönyveket. — Van bőven munka a leírással — mondja Takács Lászlóné, aki több, mint húsz éve foglalkozik az előterjesztések, jegyzőkönyvek gondozásával. A legutóbbi közgyűlés hétórás volt, a jegyzőkönyve 122 oldalnyi. A hangszalagokat három hónapig kötelező megőrizni, de a gyakorlatban egy ciklus összes hangfelvétele rendelkezésre áll. A jegyzőkönyveket és más fontos dokumentumokat nem selejtezzük, időnként átszállítjuk a levéltárba. Interneten olvasható A technika itt is gazdagítja a munkát. —1995 a fordulópont, azóta foglalkozunk számítógépes adatfeldolgozással is — fűzi tovább a gondolatokat Szatmári Miklós informatikus. — Voksolásnál sem kell már számolgatni a felnyújtott kezeket, a gépi szavazás csak másodperceket vesz igénybe. A listák is hamar elkészülnek, pártok, bizottságok szokták kérni. — Újabban az interneten a megyei önkormányzat honlapján is olvashatók a közgyűlés legfontosabb dokumentumai — bárki otthonról is megnézheti, akár külföldről is. Hol van ez már a bőrbekötött fóliánsoktól! «mmr&mm, «aarmn»••J’JTPJTr.'»* a ttuoics-si .-_in* mim ö#K0Aff.sKY2#T HIVATALOS HONLAPJA A megyei önkormányzat honlapja: http://wall.szabinet.hu Egy klikkelés után olvashatók közgyűlési, hivatali, intézményi információk, hírek, pályázatok fzrer/F f enterst*tts JJ’- & ^zz+~e JK ÄW ec...r c£\ yrZ* ——' " /sí í • >•'/n. nt’4 »V**• V»»»m m . f„ irr*^ v/wí s? . ä9; ^ ‘ ///)• ~~ 7X ^ iK-+<?■**/*£ <Ú ^ Szabolcs vármegye közgyűlésének egy jegyzőkönyvi lapja 1665- ből- ._ Nevezetes ségeink Szépen megfér egymás társaságában Nagykál- lóban a református templom és az új Szilágyi István Általános Iskola. Pedig építése között közel 300 esztendő van. A templomot a harangtoronnyal a 18. század elején építették, a gótikus hagyományokat reprezentálja. Déli és északi oldalán egy-egy előépítmény található. Az iskolát 1996-ban adták át, közel húsz tanterem szolgálja az oktatást a tág és esztétikus épületben i*“TuuiiUi Elek Emil felvétele
