Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-08 / 83. szám
2000. április 8., szombat Ketet« HÉTVÉGE 8. oldal KM-TARLAT Györfi Sándor: Kariatidák Elek Emii felvételei Alkotótelep A Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikái Alkotótelep gyűjtemény a legnagyobbak és leggazdagabbak közül való Közép-Európában. Azt mutatja, hogy Nyíregyházán az elmúlt évek alatt folyamatosan magas színvonalú munka folyt, a város egyúttal lehetőségek biztosított arra is, hogy a művészek találkozzanak, megismerjék egymást. Georgij Franguljan: Piedesztál MÚZSA József Attila Tiszta szívvel Nincsen apám, se anyám, se istenem, se házám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen. (Április 11-én, József Attila születésnapján ünnepüljük a költészet napját.) Akit tényleg a gólya hozott Egész életében azt várta, hogy érte jönnek, de nem kellett senkinek Szőke Judit Hatvanhét éve, azaz hozzávetőleg 24 ezer 455 napja hiába vár arra, ami a legtöbb embernek megadatott, neki azonban nem, hogy mamája magához ölelje. Vagy legalább egy kedves szót szóljon hozzá. Érdeklődjön: aztán hogy vagy kislányom? Hasztalan vágyott puha szavakra gyógyszerül. De hát nem mindenkinek jut osztályrészül anyai simogatás. Rajtam nem múlott A most 67 éves Margitka nénit az élet nehéz játszmára szemelte ki. Mióta eszét tudja, az édesanyját keresi. Szenvedélyes, makacs kutatása eredménnyel járt. A mamája azonban, akihez tavaly határtalan izgalommal a Felső- Szabolcs és Bereg határán lévő Gy-re betoppant, hallani sem akar róla. Kinyitotta a kaput, beengedte a portára, beszédbe elegyedett vele, de mikor a lánya félve, tapintatosan közölte kilétét, rázta a fejét (85 éves létére nincs rajta annyi ránc, mint rajtam — értékelt elégedetten riportalanyom) azt válaszolta: ő nem emlékszik. — Nem vártam azt, hogy eny- nyi év után egymás nyakába boruljunk, bár rajtam nem múlott, de a gesztus váratlanul és fájdalmasan ért. Nem kellettem az anyámnak még mindig, nem kellettem most se... — nyomott szét egy kis nedvességet a szeme környékén. Pedig a találkozás pillanatában mint könnyű hullám, valami a hátára vette, s megringatta... Féltestvérei, azok családjának egyik része gyanakodva figyelte, vajon mit akarhat ez az idegen teremtés, ez az asszony a távolból, tán csak nem az örökséget? Pedig dehogy, esze ágába sincs. Szerényen, de megvannak, párjával három fiút neveltek fel, a Hajdú megyei Szerepen laknak, unokák örülnek érkezté- nek. Mindent megadott szeretteinek, amit csak bírt. Szerencsére a rokonság másik fele örömmel fogadta, sógornőA törvényes apa: ... Az anya foglalkozása: cseléd. Lakhelye: ismeretlen. Gyermekmenhelyi felvétel oka: anya elhagyta. (Részlet a debreceni Magyar Kir. Állami Gyermek- menhely felvételi dokumentumából.) jével szeretetteljes leveleket és telefonokat váltanak. Nézem a levéltárak, anyakönyvi hivatalok, népességnyilvántartó értesítéseit, hallgatom a szavakat arról, az évtizedek alatt hol, milyen eredménytelenséggel találkozott, elutasításban részesült Egri Ferencné, született Balogh Margit, aki Mátészalkán látta meg a napvüágot 1933. május 28-án. Három hónaposán, szeptember 8-án került a Magyar Királyi Állami Gyermekmen- helyre, Debrecenbe. Gyermekkorát (szerencsére) nem intézetben, hanem nevelőszülőknél töltötte. Bár lehet, hogy jobban járt volna, talán akkor teljesülhetett volna a kitűnő tanuló, jó felfogású, szorgalmas lány álma, tanulhatott volna. így csak hat elemit végzett. A tanyán, az idős nevelőknek kellett a segítő kéz. Szereztek orvosi igazolást, hogy a tanulás egészségügyi okok miatt nem való neki, nem mehet polgáriba. Emlékül szeretettel a keresztlányomnak — soha nem találkozott az édesanyja barátnőjével — A teknő felett görnyedésre, az egész nap tartó lepedőmosásra azonban alkalmas voltam, az nem ártott — küzd könnyeivel. A gyerekek csúfolták De hol volt három hónapos koráig, míg az anyja és állítólag annak barátnője (egyben a keresztanya) megtanácskozva a dolgot, úgy döntöttek: el kell kerülni a szégyent, de bűnbe nem esnek. Ezért hát (bizonyos visszaemlékezések tanúsága szerint) szép plédbe gondosan csomagolva, jó- szagú ruhácskába öltöztetve le nem tették a Hősök terén egy mérnök kapuja elé. Ki volt az a mérnök, aki végül is gondoskodott róla, akinél otthagyták, s miért épp őt választották? Any- nyit tudott meg a jóakaróról, hogy a háza előtt szobor volt... Egri Ferencné Debrecenből még kis korában Hajdúszoboszlóra került egy pusztára. Jött egy nő, nem tudni, kicsoda, letette a mocorgó csomagot, amit valamiért nagyon siratott, s az idős pusztaiakra hagyta: jól gondját viseljék! A kis Margitot folyton csúfolták. Nem fért a gyerekek fejébe, hogy nem tudja valaki, ki fia borja, ki az apja, ki az anyja. Ujjal mutogattak rá: ez az a lány, akit tényleg a gólya hozott — ahogy mesél, a mondatok között átráng rajta egy futó zokogás. Hol voltam eddig, ki vagyok én? Honnan jöttem? Miért nem keresnek a vér szerinti szüleim? — tette fel minden este a kérdést, s lefekvéskor lucskosra sírta a párnát. A kétségek csak nem hagyták nyugodni, az életét arra tette fel, hogy kiderítse a gyökereit. Anyakönyvi hivatalok, levéltári kutatások, levelek, nevek, bizonyítékok kerültek elő, mígnem szűkült a kör (elég sok cselédlány volt akkoriban, az anyja neve pedig a leggyakoribb családnevek egyike, bár a Pirka becenév már ritkább volt). A nyomok Mátészalka környékére vezettek. B. P.-nek volt 21 éves korára egy pulyája, de sose hozta haza, ő maga is árva volt, onnan menekült a cselédsorba, holott a szép kis barna molett nő (így írták le ismerősei) apja kisbirtokos volt. Egriné egész életében azt hitte, majd feltámad egyszer az anyja lelkiismerete, s megkeresi őt, az ő Margitkáját, mint ahogy a szerencse megtörtént annyi mindenki mással. Tavaly, amikor álltak egymással szemben, két idős nő, már megnyugvást sem érzett. Mivel az anyja megtagadta, pedig nyilvánvaló, hogy ő szülte, úgy érzi: soha nem akarja őt többet látni. Csak valami űr van benne — gyűlölni sosem tudta a szülőanyját. A szerző felvétele Mindenki meghalt már, aki segíthetne, barát, ismerős, szomszéd volt, vagy az idősek emlékezete a múltba veszett. Aki elvileg mondhatna valamit a kapcsolatról, a körülményekről, nem tud vagy nem akar látni, hallani, beszélni. Pedig levélírónk úgy érzi: joga van ahhoz, hogy ismerje saját múltját. De a lelke azt diktálja: ő meg van babonázva, mindenütt falba ütközik. Történhet-e még lehetetlen vagy csoda? Nyugodjon bele! Ha megvoltak a legfontosabb dokumentumok, akkor az iktatószámok alatt más gyereknevek voltak, ha megvolt a utalás, akkor nem akadtak az irat nyomára. A Vöröskereszt keresőszói: gálata is hiába mozgósította csatornáit... Levelet is írtak. A sajnálatos tény mellett az állt benne: Kérjük, nyugodjon bele... Az Ön születése az ismeretlen édesanya titka marad. Ne a múltat keresse, leljen örömet gyermekeiben... Leli ő, leli, de csak nem nyug- hatik. Most újabb kérdés motoszkál benne: ki lehetett az apja? Margitka néni legkisebb fia nagyon hasonlít Pirka-mamára. Biztos, hogy rokonok, biztos, hogy a nagymamája. Ha beszélgetnek valakivel, mindketten félrebillentik a fejüket. Ugyanúgy. Csak egy csendes árkád presszójának teraszán fér meg ilyen békésen egymás mellett a megbocsátás és a megnyugvás. Vannak pillanatok, amikor az emberben semmi nem marad. Erő sem, hit sem. Még a remény is elgurul az éledő avarban... (A személyiség védelmében nem írtuk ki sem a falu, sem a gyermekét elhagyó anya teljes nevét. Kérjük, ha valaki támpontot adhat, jelentkezzen! Név és cím a szerkesztőségben.) Nevezetességeink A kisszekeresi gótikus templom szabálytalan alaprajzú, egyterű kis templom, kétosztatú ablakokkal. Belsejében XVIII. századi bútorok is vannak. Igazi élményben lesz részük azoknak, akik a harangozás idején vetődnek arra, Wierd György eperjesi harangöntő harangjának „szava” a megkondításkor erőteljesen csendül fel, s lassan hal el, folyamatosan zengő tiszta hang, amely szinte körülöleli a hallgatót Elek Emil felvétele
