Kelet-Magyarország, 2000. március (60. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-25 / 71. szám

2000. március 25., szombat 8. oldal /^-7a;:J20HBMÉMNÍ m mmmm mmmmmm Kovács Zoltán álmai • • "Üvegbe önti álmait Kovács Zoltán. Szak­mája az üvegmüvesség. A nyíregyházi 107. számú nyíregyházi ipari szakközépiskolá­ban végzett, majd egy üvegtechnikai válla­latnál dolgozott. Művészeti alkotásaival hat éve vesz részt különböző kiállításokon. Öt éve a Magyar Üvegművészeti Társaság tag­ja. A múlt esztendőben a budapesti Magyar Üvegművészeti Seregszemlén és a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Színház galériájá­ban láthatták az érdeklődők tárlatát. Alakzat Forma Elek Emil felvétele MÚZSA Ady Endre: El a faluból A kis harang a régi, Mely belezúg a csöndbe, A szürkeség a régi, Fölévirít a tavasz. Minden, minden a régi, De én hol élek, járok? Nem voltam ilyen messze, Nem voltam soha, soha. Belehalok, ha mondják, Hogy én itt szálltam útra, Megtagadom a csókot, Amely útra indított. Én a bolondos zajnak, Én a cifra Városnak Vagyok a kóbor lelke, Ne gyalázz meg hát, falu. Óh, kapj fel innen, Város, Ragadj el innen, Város: Kik messze kiröpültek, Sohse térjenek haza. Amatőr múlttal a profik között Markó Iván: ha világhírűek akarunk lenni, az csak csapatban sikerülhet A Nap szerettei (balról a legszélső Virág Tamás) Horányi Zsuzsa Balettművészek. Úgy tűnik, mintha reflektorok szurony­hegyén táncolnának a feke­te semmiben. Holott minden mozdulat, apró rezdülés üze­netet hordoz. A nyíregyházi Virág Tamásnak sikerült bekerülnie ebbe a káp­rázatos világba. Hiába esztergá­lyosnak tanult, ma a Markó Iván vezette Magyar Fesztivál Balett csoportban táncol. A Bánki Do- nát Szakközépiskolában általá­nos gépszerelő és karbantartó technikusként végzett. Egy test­nevelésóra hozta a pálfordulót, ahol Vízhányó Katalin balett­mester fiúkat keresett a csoport­jába. A szemtelen beszólású srá­con megakadt a szeme, elcsábí­totta balettozni. Igaz, az akkor még középiskolás srácot, a tánc­nál jobban vonzották a lányok, de mindezek ellenére kitartóan járt a próbákra. A lányok miatt Nem tagadja, csak a lányok mi­att kezdett táncolni, de ma már profi táncos. Még csak azt sem mondhatni, hogy családi hagyo­mányokat folytatott, hiszen édes­apja optikus volt, édesanyja pe­dig varrónő. Tamás a család cso­dabogara. A Feketéné Kun Ildikó vezette Primaverával bejárta a vüágot. Kínától Finnországig sokfelé el­jutottak. A Primavera Balett­együttesnek köszönhetően a me­gye kisebb településein élők is megismerhették a klasszikus ba­lettet. Valahol Ildikónak köszönheti a profi életet is, hiszen ő szólt Tamásnak, hogy Markó Iván te­hetséges fiatalokat keres a cso­portjába, ahova feltétlen jelent­keznie kell. Igaz a tehetségkutató előtt mindössze egy nappal tudta meg, hogy szerencsét próbálhat, de nem gondolkodott sokáig, min­dent egy lapra feltéve bemutat­kozott a mester előtt. Mélyvíz Mindez ‘97 májusában történt. Nem tudta letagadni, hogy nem profi balettiskolában képezték, de valamit megláthatott benne Markó Iván, a világhírű balett­művész, mert a gyakorlati felvé­telit követően azt mondta Ta­másnak: két hét múlva lesz tv- felvételünk, s ott szeretnélek lát­ni. Ma még nem tudsz táncolni, de bármi lehetsz édes fiam. Mélyvízbe dobták. A játék ha­tárok nélkül produkcióban mu­tatták be A Nap szerettei című darab egy részletét, amely igazi „Markó stílusú”. A Markó-balett nagyon kemény klasszikus ala­pokra épülő modern balett. Ta­más már annak is örült, hogy hi­ányos tudásával nem lógott ki a többiek közül. Társai nagyon so­kat segítenek abban, hogy szak­mailag fel tudjon zárkózni hoz­zájuk. Akaraterő Markó Iván pedig azt hangsú­lyozza: a táncnál nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a szorga­lomra. Nem a tehetség és az adottság számít, sokkal lényege­sebb az akaraterő. Mikor úgy ér­zi a táncos, hogy az izmai már nem bírják a munkát, hiszen minden egyes mozdulat fájdal­mat okoz, akkor csak a tűz, a lendület és az akaraterő viszi to­vább, hogy újra és újra odaálljon a tükör elé. Tamás önmagát felülmúlva hangyaszorgalommal gyakorol. Nem tagadja, mázlija volt, mert egyik szerető közösségből a má­sikba került. A Magyar Fesztivál Balettre is a csapat szó a legtalá­lóbb. Ha valaki valami hülyesé­get akar elkövetni, a többiek nem engedik, hanem megbeszé­lik vele mi okozza a problémát. Valószínű ez is Markó Iván hatá­sa, aki azt vallja: Ha világhírűek akarunk lenni, az csak csapat­ban sikerülhet. Csak akkor, ha mindenki akarja. A Magyar Fesztivál Balett a Bayreuthi Ünnepi Játékok rend­szeres fellépője. Új darabbal, A bosszúval mutatkoznak be április 14-én. Piazzolla: Tangó című zenéjére táncolnak. S töb­bek között a hannoveri világki­állításon és Mexikóban is fellép­nek az idén. Társai gyakran cikizik szár­mazása miatt. Tamás nem szé- gyelli, hogy Nyíregyházáról in­dult, de a tirpákozást elutasítja. Úgy gondolja, a származását KM-reprodukciók nem kell szégyellnie az ember­nek. A baj ott kezdődik, hogy a fővárosban mások a normák, mint a Nyírségben. Ahogy a pro­fik közé került, hamar rádöb­bent, nyers modorát csiszolgat- nia kell mihamarabb. S a kriti­ka, amit kap, segitőszándékú és nem hántásként hangzik el a bí­ráló szó. Virág Tamás táncpartnere: Papp Judit Markó Ivánt a legnagyobb művésznek tartja, akivel valaha találkozott, hiszen nagyon kevés embernek fontos az, hogy amit csinál, az nagyon jó legyen. A világhírű balettművésznek ez a leglényegesebb. Másrészt az, ahogy megteremti a jót, azt tovább is adja. Tamás nevetve meséli, örül, hogy így alakult az élete, mert azt csinálhatja, amit igazán sze­ret és még fizetnek is érte. Ezt a luxust kevesen engedhetik meg maguknak. Bár a táncosok fizetése nem mérhető a bankárokéhoz, de ettől talán még szebb a tánc. Fantáziát lát benne Hallatlan akaraterő és vitali­tás jellemzi Virág Tamást. Él a színpadon. Élvezi a táncot, s éhes a közönség szeretetére. Már amatőrként is megmutat­kozott a tehetsége, hiszen ké­pes volt arra, hogy a cél érde­kében mindennap agyonnyüs­tölje magát. Erre szükség is van, hiszen be kell hoznia azt a technikai lemaradást, ami abból származik, hogy nem a Táncművészeti Főiskolán ta­nult. Csodaszép, hogy amatőr múlttal mégis a profik közé került. Markó Iván is lát ben­ne fantáziát, példaként emle­geti a többiek előtt, hogy amatőrből is lehet valaki profi balettos. Amúgy ez nem egyedi eset, hiszen több profi balettos tán­col ma hazánkban, akik egy­kor a Primavera Balettegyüt­tesben kezdtek — vélekedik Feketéné Kun Ildikó. Nevezetes ségeink A sóstói fürdőházat 1826-ban építették, ek­kor létesült vendéglő és kocsiállás is a tó mellé. 1911-ben nagy rendezés volt. Lebontották a régi vendéglőt, helyébe kéte­meletes szállodát építet­tek, a fürdőházat pedig bővítették. Vízvezeté­kekkel látták el a tele­pet és virágágyakkal, sétautakkal vették kö­rül. A tó fenekét kiko­torták, partjait csinosí­tották, a közepén pedig szigetet alakítottak ki. A szigeten nyári mula­tó épült az erdő fölé emelkedő kilátóval. A fel­újított fürdőházat ta­valy adták át a nagykö­zönségnek, korsz­erűsített, megszépített formájában. Elek Emil felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents