Kelet-Magyarország, 2000. március (60. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-25 / 71. szám

2000. március 25., szombat Kelet«» HÉTVÉGE 9. oldal ALKOTÓINK Az Oscar-díjas Lefler György Március 27-én 72. alkalommal adják át a filmvilág legnagyobb elismerésének szá­mító Oscar-díjat. Egy nyíregyházi vállal­kozás két éve már birtokosa egy másmi­lyen Oscarnak. Az Elke Kft. tulajdonosa, ügyvezetője, a 47. évét taposó villamosmérnök, Czomba Csaba Bujon született. Az iskola irodalmi színpada éppúgy kedves emléke, miként „a Petőfi utcai fiúk” grundjátéka vagy a gyerekként rendezett cirkuszi előadás. A vers, a színjátszás, a zene kuckóiba bújt és affinitást érzett az elektromosság iránt. A kertjük időnként díszkivilágításban pom­pázott, a japán akác villanykörtét termett. Az ő és öccse (György, a nyíregyházi Benczúr Gyula Általános Iskola igazgató­ja), két unokatestvérük és néhány jó barát alkotta Fluxus zenekar 1970-től 1976-ig jó hírnévnek örvendett a megyében: a reper­toár jelentős részét saját szerzemények al­kották. A leszerelés után, 1978-tól még két évig zenélt Nyíregyházán egy jazz-együt- tesben, manapság a fiával együtt házikon­certezik. Ám vissza az időben: az általános isko­la után a miskolci Bláthy Ottó Villamos­energiaipari Technikumba került. A tö­mény szakmai tanulnivaló mellett tagja volt az iskola irodalmi színpadának. A vezetőjük Győri Ernő miskolci színész volt, akit Miska bácsi lemezesládája című rádióműsorából ismert az ország. Középis­kolásként írta első verseit. Érettségi után a budapesti Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Erősáramú Karán ta­nult tovább, 1976-ban a Taurus nyíregyhá­zi gyárában helyezkedett el villamos üzemmérnökként, majd művezető, főművezető lett. 1979-től már családos em­berként kisvonatozott hajnalok hajnalán Bujról, és késő éjszakáig tanult, merthogy 1981-ben belevágott a másoddiplomába: a Kandó Gyengeáramú Karán is oklevelet szerzett. Az a bizonyos Oscar-díj a szerző felvétele A Taurusban a napi munka mellett ter­vezési feladatokat is végzett, s örömmel látta el a Fiatal Műszakiak és Közgazdá­szok Tanácsának titkári teendőit. Ő maga is többször nyerte el a Kiváló Ifjú Szakem­ber, a Kiváló Dolgozó címet, számos újítá­sát bevezették. A nyíregyházi üzemet 1986- ban mégis felcserélte a Taurus Carbon- pack tuzséri gyárával, ahol műszaki igaz­gatóhelyettes volt 1993-ig. Közben elvégez­te a Pénzügyi és Számviteli Főiskola mér­nök üzemgazdász szakát, majd az Oxford Brookes Universiti Management Studies oklevelét is megszerezte, hogy kellő mene­dzseri ismeretekre tegyen szert. Alapítója az ELső Keleti Műszaki Fej­lesztő Kereskedelmi és Szolgáltató (ELKE) Kft-nek, amely a család vállalkozásaként működik. A VOSZ pályázatán 1996-ban ki­érdemelték a Kiváló Vállalkozás címet, sőt 1998-ban a Joucomatic és az Asco termé­kek forgalmazásáért első helyezést, s a holland-francia cég Oscar-díját is megkap­ták. A társadalmi élet több területére is jut energiájából: a Polgári Vállalkozói Klub megyei alelnöke; megyei képviselője, majd elnöke a VOSZ megyei szervezeté­nek. A megyei elnökség tagjaként résztve­vője a Magyarok Világszövetsége május végi tisztújító közgyűlésének. A szülőföldhöz kötődést egy kis kötet magánkiadása is jelzi. A Búj község törté­netét 1327-től felvázoló könyv szerzője, Czomba Ferenc (az édesapa) 38 évet töltött közszolgálatban Bujon, a legtöbb időt vb- titkárként. Czomba Csaba a feleségével, gyermekeivel, a 19 éves Csabával és a 14 éves Orsolyával Nyíregyházán lakik, de haza mindig Bujra megy, édesanyjához. A Nautica épülete Fiumében Nyírbátorból a tengerekre Az elmúlt év végén jelent meg Horváth József hajóskapitány hiánypótló könyve a magyar tengerész­tisztképzés iskolája, az egykori fiumei Magyar Királyi Állami Tengeré­szeti Akadémia történe­téről. A Dékány András könyvein ne­velkedett nemzedékek ezen in­tézményt csak „Nautica” néven ismerik, s a szerző is ezt a közis­mertebb nevet adta műve címé­nek. Az iskola és elődeinek történe­te, a tanrend, a kiképzés leírása mellett a könyv egyik legértéke­sebb része az ott tanult magyar, illetve magyar honos növendé­kek életrajzának ismertetése. Ők ugyanis „keresettek voltak szá­mos tengerésznemzet hajóin is, de nem olcsóságuk, hanem ma­gas képzettségük miatt. Bármely beosztásban mindenkor megáll­tak a helyüket, s ezzel a mai na­pig ható hírnevet szereztek a magyar tengerhajózásnak, a ma­gyar tengerészeinek. ” — írta az előszóban teljesen jogosan Hor­váth József. Gramantik Mihály Boros György reprodukciói Nekünk pedig, az Alföldnek a tengertől távolabb eső peremén élő embereknek külön öröm, hogy ezen iskola padjait hárman is koptatták megyénkből: Gra- mantik Mihály Nyírbátorból, Lo- sonczy István Fehérgyarmatról és Izsó László Újfehértóról. Közülük most Gramantik Mi- hályról emlékezzünk meg, mint arról a kapitányról, aki a triano­ni béke után (amikor Magyaror­szág elvesztette egyetlen tengeri kikötőjét) nemcsak hogy szorgal­mazta a Duna-tengerhajózás kié­pítését és fejlesztését, hanem gyakorlati módon is hozzájárult ezen eszme megvalósításához. Az 1920-as évek második felében egy akkor vásárolt kis német ak­narakó hajóval, melyet az átépí­tés után Körösnek neveztek el, Budapest és Hamburg között járt, majd az Apollinaris III., a Magyar-Egyiptomi Kereskedel­mi Rt. által bérelt 240 tonnás hol­land folyam-tengeri hajó másod- kapitányaként 1933-ban végzett útjával bizonyította, hogy a Földközi-, majd a Fekete-tenger felől sokkal kifizetődőbb az áru- szállítás Nyugat-Európába és on­nan vissza Afrika, Ázsia felé a Dunán hajózva Duna-tengerjáró hajókkal, mint a Gibraltári-szo- roson át az Atlanti-óceánon ke­resztül szállítva akár még na­gyobb rakterű járművekkel is. Hazatérte után a Apollinaris mintájára azonnal elkezdték épí­teni az első magyar Duna-tenger- járó hajót, a Budapestet. Kár, hogy napjainkban min­denféle gazdasági okokra hivat­kozva ez az eszme megint a süllyesztő felé tart. Bene János A művészet története A klasszikus ókor talán a művészettörténet legjelen­tősebb korszaka. Harmónia és szépség pogány ideáljai, az ember mint mindenség mértéke, a formák egyensú­lya és illesztése valósul meg benne. A krétai-mükénéi előzmények után a görög szellemből eredő irányzat az etruszkokon és Ró­mán keresztül meghatározó lesz a nyugati világ civilizációjá­ban, művészetében és kultúrájá­ban. A korai civilizációk és A kiasz- szikus ókor után a Magyar Könyvklub kiadásában megje­lent A művészet története soro­zat újabb két kötete. A Bizánc. Az iszlám című gyűjtemény a KM-reprodukció középkor egy izgalmas korszaká­nak művészetébe enged bepillan­tani. Az iszlám, térhódításának következtében megjelenik az Ibé­riai-félszigeten, s művészete, a hatalmas birodalom különféle hagyományait bámulatosan ké­pes volt összegezni. A sorozat negyedik kötete a „sötét középkornak” nevezett időszak művészetét mutatja be. A középkori művészet a hanyat­ló Római Birodalom művészeté­nek átalakulása során keletke­zett. A tizenhat kötetesre terve­zett sorozat minden darabja szí­nes illusztrációkat közöl. A KM VENDEGE Ipar a nyírségi homokon Nyéki Zsolt A Nyírségről, az itt dolgozó emberekről megfogalmazott kedvező véleménye 18 milliárd forintot hozott a megyeszék­hely ipari parkjába. Itt terem­tette meg egy teljesen új iparág alapjait a Flextronics Interna­tional, a tengerentúlról érke­ző multinacionális társaság, amely területi igazgatót kere­sett, s Mészáros Gyulát találta alkalmasnak a feladatra. ízig- vérig topmenedzserként mutat­ták be, amikor az amerikai cég és a város vezetői aláírták a Washington Post hasábjain is méltatott beruházás szerző­dését. — A Dél-Alfóldről szárma­zom, Békés megye Csanádi ré­szén nevelkedtem. Az ország szegényebb tájaihoz tartozott ez a vidék, ahol nehéz körülmé­nyek között éltek az emberek, talán ezért érzek ilyen erős szimpátiát a Nyírség iránt — keresi okát jó közérzetének, amely kitölti napjait, amióta nálunk, velünk él. Persze az együttlét viszonylagos, mert Zalaegerszeg, Budapest és Nyíregyháza között a heti ingá­zás nem sok időt hagy számára a nyírségi homokon. E rossz adottságú talaj immár nem csak a küszködő agrárgazdaság jelzője, hanem a nyomtatott áramkörök gyártásának új helyszíne. — Orosházán érettségiztem, majd Kijev Műszaki Egyete­mén szereztem villamosmérnö­ki diplomát — tart időrendet az igazgató. Eredeti szakmája a szilícium chipgyártás, ebben kapott bizonyítási lehetőséget első munkahelyén, a Tungs- ramnál. Nem aprózta el, rögtön nagy munkába vágta a fejszéjét: a kaliforniai szilícium-völgyből Gyöngyösre tele pített egy integ­rált áramkör komplett gyár- tóegy ségét. Lendületére egy másik elektronikai cég is felfigyelt, az ITT Nokia csá­bította el, amely akkoriban Ma­gyarország tíz leg­sikeresebb vállala­ta volt. Innen az Orion csapott le rá az éppen csőd szé lére került tár tam a peresztrojka atyjával, Gorbacsowal. Kedves határo­zottsággal biztatott minket a kor gazdasági szövetségi rend­szerének megreformálására — említ emlékezetes pillanatot Mészáros Gyula, akit 1988-ban megbízott elektro­nikai minisz­terhelyettes­ként jegyez­tek. A ki­nevezés azonban Németh Miklós átmeneti kormány- alakítása miatt el­maradt, amit kicsit sajnál, mert magasabb döntés­hozói Mészáros Gyula got sikerült gazdaságossá ten­nie, s így már nem volt nehéz új gazdát találni a cégnek. — Az 1985-88-as gorbacsovi reformkorszak idején az Ipari Minisztérium elektronikai szakértőjeként dolgoztam, s egy kézfogás erejéig találkoz­Martyn Péter felvétele posztról talán többet is tehetett volna a piacgazdaság bevezeté­séért. Persze így sem tétlenkedett, hiszen visszatért a termelésbe, s az említett állomások után az Alcoa-Fujicura csoporthoz hív­ták, ahol autóalkatrész-gyártás hazai vezetője lett. Innen az Isolyth Rt. vezérigazgatói szé­kébe ült, amely irányítása alatt lett a katalán Poliglas csoport tagja. Újabb fordulópontot ho­zott 1999 márciusa, ekkor kezd­te meg tárgyalásait a Flextro­nics International vezetőivel, s a kelet-magyarországi projekt megismerése után októberben kötött szerződést az amerikai­akkal. Miskolc, Szolnok, Békés­csaba, Debrecen és Nyíregyhá­za ajánlatait vizsgálta a nagy beruházáshoz, végül a nyírségi központra szavazott. Á jobb adottságú és jobban előkészí­tett ipari park, a logisztikai adottság és a felkészült város- vezetés volt a döntő — hangzik tömör indoklása. — Amióta az eszemet tudom, teljesítményorientált vagyok. Gyerekként is mindig, minden körülmények között nyerni akartam tanulásban vagy sportban, s ennek visszaigazo­lását érzem pályafutásomból is. Szívesen vállaltam a nyíregy­házi beruházás irányítását, mert már a Nokiánál is számol­tam Északkelet-Magyarország- gal, illetve Kárpátaljával. Nagy kedvvel dolgozom itt, rengeteg sikerélmény ér, s örülök, hogy részese vagyok a Flextronics és Nyíregyháza nagy találkozásá­nak. — Érzem a segítőszándékot, legyen szó kollégákról vagy ép­pen a sajtóról, de a fokozott fi­gyelem érthető. Emberek ezrei­nek teremtünk munkahelyet, vagyis családok ezrei számít­hatnak biztos jövedelemre. Ez mindenképpen szép feladat — zárja bemutatkozását a területi igazgató.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents