Kelet-Magyarország, 2000. március (60. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-09 / 58. szám

2000. március 9., csütörtök 3. oldal NÉZŐPONT Ol-vas- ná-nak? CSERVENYÁK KATALIN Teljességgel megdöbbentett a tévében a minap látott riport, amelyből kiderült, jócs­kán élnek még, már közöttünk analfabéták. Olyanok, akik a nevüket sem tudják leírni, meg olyanok, akik képtelenek kitölteni az eléjük rakott kérdőívet. A csúcs egy bevonuló kiskatona önélet­rajznak nevezett pár soros írása volt. A szö­veg egy részét olvasni, másik részét érteni nem lehetett. Egy épkézláb mondatot nem sikerült megfogalmaznia a fiúnak a rendel­kezésére álló félóra alatt. Legvalószínűbb azonban, hogy azt sem tudta, mi a felada­ta. Ezek után aztán már meg sem le­pődtem: a börtönökben meglett emberek, több gyermeket felnevelt asszonyok célja megtanulni a betűvetést, hogy levelet írhas­sanak hozzátartozóiknak. Művészet lehetett már az ő korukban is úgy kijárni akár csak az első osztályt, hogy legalább írni, olvasni ne tanuljanak meg. De hogy hogy úszta meg az a huszonéves fiatalember, aki most tanul szótagolni az esti iskolában — a fejembe nem fér bele. Vi­szont biztos, minden akciófilmet látott, a legjobbakat többször is. Lehet, életében nem hallott Jókairól, Móriczról, Mikszáthról — hacsak nem róluk elnevezett utcában la­kik. Eszembe jut, hogy a szakemberek közben azt jósolják, néhány év múlva már olyan természetes lesz a háztartásokban a számí­tógép és az internet, mint most a kávéfőző vagy a mosógép. Lehet, csak azt tudnám, mit kezd majd vele az, aki az almát a körtétől csak rajzon tudja megkülönböztet­ni. Mert ez a tudás leginkább a félkarú rab­ló előtt parancsolhat tekintélyt a haverok körében. HÍREK □ Bereg népművészete Ezeréves álom szunnyad a Beregben címmel tíz napig láto­gatható népművészeti kiállítás nyílik március 10-én 16 órakor Budapesten az FKgP Orszá­gos Központjának kiállítótermében a Belg- rád rakparton, a Független Női Szövetség Országos és Vásárosnaményi Szervezetének rendezésében. □ Vékádé 2000 A szombaton délben a Bujtosi Szabadidő Csarnokban nyíló, kétna­pos V Nemzetközi Idegenforgalmi és Utazá­si Kiállítás kísérő programjaként március 10- én 10 órától A turisztikai együttműködés le­hetőségei a régióban címmel szakmai konfe­renciát is tartanak a megyeházán. □ Szociális hálóról Az MSZP nyíregyházi szervezete március 10-én 16 órától közéleti fórumot tar a párt Jókai téri székházában, ahol dr. Hajnal László a PM-hivatal szociális irodájának helyettes vezetője lesz a vendég előadó. Marik Sándor Nyíregyháza (KM) — Napja­inkban már-már varázsszó az Európai Unió. Ha közelebbről szemügyre vesszük, kitűnik: a bekerülés egyáltalán nem varázslattól, hanem kemény feltételek teljesítésétől függ. Az alábbi gondolatfüzérre a fiatal közgazdászok elmúlt hét végi, Nyíregyházán tartott országos ta­lálkozója adott alkalmat. Erősségek, gyengeségek Medgyessy Péter közgazdász, ex- pénzügyminiszter: — Hazánk csatlakozása az Eu­rópai Unióhoz elérhető közelség­be került. Azon lehet vitatkozni, hogy két, három, vagy öt év múl­va csatlakozhatunk formálisan, a lényeg, hogy az uniós feltételek­Martyn Péter felvételei Európa 37 országában mintegy háromszáz hasonló intézménye van. Ez egy olyan kapcsolatépítő hely, ahol a európai közösségi in­formációkhoz szervezetten hozzá lehet jutni: jogszabályokhoz, minőségi és más előírásokhoz, a támogatott programok listájához és egyéb hasznos dolgokhoz. In­formációinkat két kiadványban — az Őstermelők és a Forrás- koktél-Forrásügynök — közzé- tesszük. Reklámkampány — Tudjuk, hogy a vállalkozókak nincs idejük elmenni minden ren­dezvényre, ahol esetleg kilátás­ban lenne valamely, számukra hasznos információ. Mi viszont elmegyünk, és rendszerezzük, hozzáférhetővé tesszük, a nem rit­kán idegen nyelven szerzett tájé­koztatást. Éppen e héten Buda­pesten volt az EIC információs napja, ahol az országban működő hét, miénkhez hasonló informáci­ós központ közösen mutatkozott be: nemzeti reklámkampányt in­dítunk. Érzékelhető, egyre többen látják be: a hazai kis- és középvál­lalkozásoknak mind nagyobb szükségük lesz gazdasági infor­mációra, ha az EU piacán ver­senyképesek akarnak maradni. EIC információs iroda Nyíregyházán, a Víz utcában séges. Bőven van tehát tennivaló: ajánlatos módszeresen és követ­kezetesen készülni a csatlakozás­ra. A határvidéken Bodnár Sándor, a megyei köz­gyűlés alelnöke: — Az uniós csatakozás előké­születei a mi megyénkben arány­lag hamar megkezdődtek, mert szakembereink fogékonyabbak voltak a pályázatokra, mint az anyagilag jobb helyzetben lévő megyék. Az elsők között kapcso­lódtunk be a Phare Kísérleti Programjába, amely a területfej­lesztés decentralizált döntési rendjének kiakítását modellezte. 1994 és 1996 között a helyi adott­ságokat figyelembe véve az Euró­pai Unióban elfogadott módsze­rek és elvek alapján helyi döntés­sel kétmillió ECU-támogatást használtak fel megyénkben. Több, mint másfél milliárd forint értékű beruházás valósult meg a Phare által támogatott projektek­kel. — Ma is vannak jó példák. A magyar-román határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése 1996-tól tart, szintén kísérleti jelleggel. Az EU ez esetben két nem uniós tagállam határ menti kapcsolata­inak fejlesztésére ad pénzt. E program keretében épül a csen- gersimai nemzetközi teher- és személyforgalmi határátkelő. Je­lenleg zajlik a határvidék fejlesz­tési koncepciójának kidolgozása, több beruházás előkészítése tart. Az észak-keletmagyaroszági regi­onális program (SOP ,97) 22 mil­lió eurós (4,8 milliárd forintos) keretének felhasználásáról az el­múlt évben születtek döntések, tőlünk 57 pályázatot nyújtottak be. Megyénk számára minden­képpen ígéretesek az uniós prog­ramok, bár kétségtelen, gyorsabb haladást szeretnénk. Az értesülés értéke Az Euro Info Centre (EIC) a ma­gyar mikro-, kis- és középvállal­kozások európai információs köz­pontja. A hálózat Nyíregyházán működő északkelet-magyarorszá­gi irodájának vezetője Jászai Menyhért: — A gazdasági életben minden jó információ érték, mi pedig ezt „tálcán” szállítjuk a vállalkozók­nak, alapesetben ingyen. Fél éves tapasztalatunk, hogy kezdenek megismerni bennünket. Ha a vál­lalkozók hozzánk jönnek, általá­ban üzleti információkat adnak, fogadnak, keresnek. Az EIC-nek M .................. A munkaerőt az államház­tartás terhei drágítják. nek minél több részterületen megfeleljünk. A legígéretesebb, amit e tekintetben mondhatok: az ország tőkelekötési képessége most környezetünkben a legjobb. Ez annak eredménye, hogy kiala­kult a piaci intézményi rendszer, a jogrend, a pénzügyi infrastruk­túra. A gazdaságban végbemen­tek a versenyképességhez szüksé­ges átalakulások. Ez öt-hat éve követhető trend; megóvása rend­kívül fontos. — Ajánlatos lenne most figyel­münket gyengébb pontjainkra összpontosítani. A viszonylag ol­csó munkaerőt a költséges állam­háztartás szétterített terhei nyo­masztják, így drágítják. E terüle­ten sürgetőek a lényeges változá­sok. A nyugdíjrendszer, az egész­ségügy, az oktatás, az önkor­mányzatok finanszírozásának ja­vítása egyenként is nagy feladat. Uniós pénzek esetében időben kell gondolni a saját forrásokra: minél több EU-pénz van küátás- ban, annál több saját forrás szük­Medgyessy Péter Az unió nem ad, csak kiegészít Megyénk az elsők közt reagált az új lehetőségekre • Helyben is információhoz juthatunk Két történet Bállá László------------------------------------­íme az első, ez mai eset. Megyek az utcán, s arra fi­gyelek fel, hogy az egyik köz­ismert, jólöltözött kéregető — láthatóan profi, aki nem a betevő falatért koldul, hanem valamely szervezett banda be­vételeit gyarapítja —, nos, ez a kéregető meglehetősen ag­resszíven ragad bele egy járókelőbe. Először csak kér, azután követel, tolakodóan nyújtogatja a kezét. A kisze­melt adakozónak azonban, úgy látszik, nem nagyon csö­rög pénz a zsebében, hát más­képp oldja fel a helyzetet. A táskájából kivesz egy csoma­gocskát, azt nyújtja oda. A kéregető kíváncsian bontja ki a papírt, azután a tartalmát káromkodva elhajítja. Két kis szelet egymásra rakott vajas­kenyér volt a csomagban, alig­hanem az illető uzsonnája, de most megszánta a szegény éhenkórászt. Az incidensnek egy kóbor kutya örül. Mohón belakmározza a vajas kenye- re,t. Es a második történet. Ez 1946 teléről való. Már két órája toporgok az előtt az élelmiszerüzlet előtt, ahová mi is be vagyunk oszt­va. Rengetegen várnak itt na­pi kenyérfejadagjukra. Csalá­dunkban ma én vagyok a so­ros a kenyérjegy beváltására. Jó volna minél hamarább be­jutni a boltba (kutya hideg van idekint), de csak ötöt-ötöt bocsátanak be egyszerre. No, végre beléphetek az ajtón, s most már azon spekulálok, a két elárusító közül Gusztihoz kerülök-e vagy Lacihoz. Azt remélem, hogy az utóbbihoz. Guszti ugyanis pontosan vág­ja le a kenyerekből azt a dara­bot, amely az illető családnak jár (nekünk fejenként húsz de­ka), Laci ellenben óvatos: ke­vesebbet szel, és ha kell, még hozzátesz egy darabkát, úgy három-négy köbcentiméter­nyit. És ez a jó! Ezzel nem kell otthon elszámolni, az ember mindjárt bekaphatja. A szer­vezete szörnyen kívánja a ke­nyeret, hisz alig jut belőle. Szerencsém van: Lacihoz si­kerül beállnom. Már kezem­ben is az a kis kocka kenyér. Mennyei élvezet elmorzsolni a fogam között. Közben arra gondolok, hogy ez a falatka éppen annyi, amennyit a pap tör le a kenyérből úrvacsora­osztáskor. És én most vala­hogy ugyanazt az átszelle- mültséget érzem, mint ilyen alkalmakkor a templomban. Az olvasó talán kitalálja, miért tettem egymás mellé a két történetet. Csatornatisztítás Horváth József a Felső-Szabolcsi Víz­gazdálkodási Társulat munkatársa tisztítja a Belfő-csatorna vízgyűjtő területének belvízelvezetőjét Paszab határában Balázs Attila felvétele Veszélyes negyed Ferter János karikatúrája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents