Kelet-Magyarország, 2000. február (60. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-07 / 31. szám
2000. február 7., hétfő Kdét«* EGYRŐL TÖBBET: XXI. SZÁZAD 7. oldal A biológia százada Dr. Balogh Árpád biokémikus professzor: — A tudósok jelentős része azt a véleményt erősíti meg, mely szerint a XXI. század a biológia százada lesz, a biotechnológia „forradalma”, mint ahogyan az elektron forradalmasította a XX. század fizikáját, ezt teszi majd a biotechnológia. Fontos kérdés tehát, hogyan változik a tudományos kutató helyzete, szerepe a következő évszázad(ok)ban. Egyrészt akar- va-akaratlanul közvetlenül is érdekeltté válik kutatásainak finanszírozási és alkalmazási kérdéseiben, másrészt a publicitásban, a közvélemény tájékoztatásában. Megoszlik a vélemény abban a tekintetben, hogy az új technológiai alkalmazások milyen kockázatot rejtenek magukban. Egyesek szerint a géntechnológia evolú- ciós/ökológiai értelemben nem jelent komoly veszélyt, azaz nem komolyabbat a „hagyományos” technológiáknál. Azzal érvelnek e mellett, hogy az ilyen módon kialakított új szervezetek elviekben nem különböznek a nemesítéssel létrehozottaktól, csupán arról van szó, hogy most már hatékonyabb eszközök állnak a rendelkezésre (pontosabb, irányíthatóbb, gyorsabb az eljárás). Másrészről a génsebészet útján „nemesített” élőlényekben csak egy-egy tulajdonság változik meg, az amelyik kedvezőbb „a fogyasztó” számára. Evolúciós értelemben viszont versenyhelyzetben alulmaradnak a vadtípussal szemben, mert természetes körülmények közé kerülve a túlélésre kevésbé képesek. Géntechnológia Amiről azonban nem, pontosabban csupán érintőlegesen esik szó, az egy ettől sokkal összetettebb probléma, társadalmi, ökológiai ellentmondás, nevezetesen a géntechnológiai módszerek hosszabb távon beláthatatlan változásokat hozhatnak az élőlények természetes egyensúlyának a megbontásában. Ha figyelembe vesszük, hogy a visszahatás mikéntje és hogyanja nem is ismert, akkor ez nem feltétlenül kedvezőbb a környezetre nézve a hagyományos módszereknél. Egyetlen eszköz marad tehát a kezünkben, a tárgyilagos, tudományos kockázatbecslés. Vitathatatlan tény azonban az, hogy a sejtgenetika, géntechnológia, biokémia új utat nyitott az élőlények nemesítésében, adott tulajdonságok módosításának gyakorlatában. Elbűvölő eredmények Az elmúlt két évtizedben elbűvölő eredmények születtek az állatok körében végzett transzgenikus kísérletekből is. Természetesen ez iránt is igen élénk az érdeklődés az üzleti, „kereskedelmi” szférában. Ezen a téren e módszer alkalmazásának napjainkban még viszonylag kicsiny a hatékonysága. A klónozás alkalmazása azonban új távlatokat nyit meg. Kézzelfogható eredménye ennek az első klónozott emlős, a Dolly bárány. Természetesen számtalan kérdés vetődött és vetődik fel ezzel kapcsolatban. Félő volt például, hogy eleve öregkorú lesz az újszülött, mennyire fog hasonlítani és főképpen kire? A legfrissebb eredmények szerint az újszülött bizonyos (meglehetősen fontos) génjei a donortól származnak! Ez tehát felveti a kérdést, hogy az ilyen állatok valóban tiszta kiónoknak tekinthetők? Nagy a valószínűsége tehát hogy egy „kevert” eredményről van szó. De folytatódik az érdeklődés, mert napjainkban adták hírül, hogy már a majmok körében is folynak klónozási kísérletek. Amit mérlegelnünk kell: az ezzel együtt járó veszélyek reális felmérése, annak eldöntése, hogy ezek megelőzhetők-e, a ráfordítások arányosak-e az előnyökkel. Másrészről számításba kell venni azt is, hogy ez milyen közvetlen következményekkel jár az emberiség jövőjét illetően. Az óvatosság mindenképpen indokolt. Klón Az Egyesült Államokban megszületett az első klónozott majom, amely a géntechnikai eljárással létrehozott első főemlős APA/EPAfelvétel Testre szabott életterek Az energiaforrások változása alakítja át a jövő lakását Bán Ferenc Kossuth-dijas építész- mérnök: — Nem lehet hosszú távra jósolni, milyen lesz a lakásunk, életterünk. Túl egyszerű volna, ha azt mondanánk, hogy 10-20 négyzetméterrel nagyobb, mint a mostani, kertes és a technika vívmányaival jobban felszerelt. — Az ember meglepő dolgokat produkál — mondta. — Amerikai, angol, holland példák bizonyítják: régi gyárak, használaton kívüli raktárak, felhagyott kikötők épületeiben, területein kiváló életterek hozhatók létre. A lényeg: az egyéni igényeket sokkal jobban figyelembe vevő, testre szabott, összetettebb lakásoké a jövő. — Sok minden szól amellett, hogy az emberek lényegesen több időt töltenek majd otthon, mert rövidebb lesz a munkaidő, a számítógépek révén otthonról is lehet dolgozni, a kisvállalkozások színhelye a lakás egy része lesz — folytatta. — A jövő lakása tehát ötvözi majd a hagyományos lakás, a műhely, az iroda, a hobbi színtereit, hiszen mind több ember alkot, fúr, farag, szobrászkodik, ír majd, s nemcsak a kiemelkedően tehetséges emberek. » .......... .......... Az építészet a művészet és a szaktudás összefonódása lesz. Bán Ferenc — Az energiaforrások változása lesz majd az, ami átalakíthatja a lakásról alkotott eddigi elképzeléseinket — próbál mégis előrejelzést megfogalmazni. — Ma még luxusnak számít a napenergia, de a nem túl távoli jövőben hétköznapi lesz, ugyanúgy, ahogy a szél-, vagy a geotermikus energia is. Ez lakásaink képét kívül-belül gyökeresen megváltoztatja majd. A lakótelepek eltűnnek majd életünkből. Nem vált be az az elképzelés, hogy ha Az építészmérnök munkahelye is egyéni, barátságos Martyn Péter felvételei fölfelé építkezünk, az helytakarékos. Nézzük csak meg, aki megengedheti magának, házgyári lakása mellett hobbikertet tart fenn, tehát amit a lakótelepekkel megtakarítunk, többszörösen elpazaroljuk másként. Csúcs és hagyományos — Nagy kérdés, hogyan ötvöződik majd a „high tech”, a csúcstechnika és a hagyományos építési mód — részletezte a lehetőségeket. — Hallunk olyan amerikai, japán lakásokról, amelyekben már-már elég arra gondolni, mit akarunk és a technika valóra váltja azt. E téren már elég nehéz is újdonságokkal előállni, bár sok ember foglalkozik ilyesmivel. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az ember ösztönösen vonzódik a természetes dolgokhoz, anyagokhoz. Sajnos, ebbéli igényeit technicizált korunkban nem tudja eléggé érvényesíteni, de az idő ennek dolgozik. Nyíregyházán is tizedáron lehetne előállítani fagyálló, jó teherbírású, hőszigetelésű téglát, de az ilyen-olyan therm termékek ma a divatosak. Nem használ az ősi, természetes építési módnak a média sem, hiszen minden katasztrófánál első helyen emelik ki, hogyan omlanak össze a vályogházak. Persze, ha belvizes területen alapozás és szigetelés nélkül építkeznek vályogból. Mindezekkel együtt lehetne nagyon értelmes, izgalmas lakásokat építeni már most is, ám a szabályozási rendszerek sem kedveznek az ilyesminek. A mai szabályok szerint a falak függőlegesek, a tetők sátor alakúak, ami természetes is, de a jövőben alighanem éppen ezektől a konvencióktól kell majd eltérni. Amilyet az ember szeretne — Legáltalánosabban talán így fogalmaznám meg: a következő évezred azt hozza el, hogy az ember olyan lakótérben él majd, amilyenben szeretne. Az építészet pedig — kölcsön véve Le Corbusiere-től a gondolat megformálását — a művészet és a szaktudás összefonódása lesz. Ezredvég Marik Sándor ___________________ A közelgő ezredvég alkalmából néhány érdekes szakterület képviselőjét kértük, foglalja össze gondolatait a Kelet-Magyarország számára, adjon helyzetképet, mit ért el az illető tudomány, mire számíthatunk a XXI. században, annak elején. Ma Balogh Árpád biokémikus professzor, Bán Ferenc Kossuth-dijas építészmérnök és Pikó András főorvos interjúit közöljük, valamint egy nemzetközi kitekintést, a jövő ruházatáról. Szövetbe szőtt komputer Ahogy a technika egyre kifinomultabbá válik az új évezredben, úgy okosodnak majd a ruhák is. Anyagukba mikroszkopikus komputereket, száloptikákat és drótokat fognak beleszőni, amelyek segítségével sikerül egyfajta interaktiv öltözéket létrehozni — vélik a divattal és a ruhaanyagokkal foglalkozó amerikai szakértők. Egyelőre persze a számítógépek még tűi nagyok ahhoz, hogy valaki kényelmesen a testén viselje őket, de már nincs mesz- sze a szövetbe szőtt komputerek ideje. Az ilyen öltözékek egyfajta személyes segítőtársként is szolgálnak majd. Például a rendőri egyenruhák felvillannak, az ingek a viselőjének hangulatától függően változtatják a színüket, a pizsamák álomba ringatják, de legalábbis kellemesen elálmosít- ják az álmatlanságban szenvedőket... A jövő ruhái önmagukat tisztítják és javítják majd, bővülnek vagy összehúzódnak az igényelt formák és méretek szerint, változtatni fogják színeiket és hőmérsékletüket. A textil ruhaanyagokat keverni fogják kerámiával, üveggel, szénnel és műanyagokkal. Az új évezredben tovább élhetünk Az egészséges életforma pénz kérdése • Életünk minőségét lenne fontos javítani Az egészség egyik legfontosabb értékünk, mely nem csupán a betegség, rokkantság hiányát jelenti, hanem teljes fizikai, mentális és szociális jólétet. Pikó Károly főorvos: — A felnőtt lakosság halálozása tovább távolodott az utóbbi években az európai országok átlagos szintjétől. Ha áttekintjük a táblázatot, helyzetünk érthető, különösen a szociális és gazdasági tényezők romlása gondosan tönkretett környezetünk és önpusztító életmódunk logikus magyarázatát adják annak, hogy a haláloki statisztikában a listák élén vagyunk. A legfontosabb kóroki tényezők, melyek egészségügyi problémákat okoznak: dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, táplálkozási, környezeti tényezők, mozgás. Különösen veszélyes, hogy ezek a károsító faktorok pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgáshiány, elhízás mértani arányban növelik a rizikót az egyes betegségek kialakulására. Esélyegyenlőség Egészségünk nemzeti kincs, hazánk jövője attól függ, hogy társadalmunk tagjai fizikai és szellemi teljesítőképességük maximumát tudják-e nyújtani. Kötelezettségünk van egészségünk megőrzésével kapcsolatban családunkkal, környezetünkkel, megszületendő gyermekeinkkel kapcsolatban is. Jelenleg Magyarországon nincs esélyegyenlőség egészségünk megőrzésére, vagy javítására, különösen veszélyeztetettek a nők, gyermekek és az idős emberek, az etnikai kisebbségek tagjai, szellemi és fizikai fogyatékosok, valamint a munkanélküliek. Nem lehet az egészségpolitika célkitűzése csak az élettartam növelése, a hosszabb életéveknek megfelelő minőséget is kell biztosítani, nemcsak végigvegetálni nyugdíjas éveinket. De az aktív dolgozók életvitele sem jelent életminőséget, mert a mai kor embere megpróbálja a vágtató inflációt mellékkeresettel utolérni, legfeljebb ha elfárad, nyugtátokkal, alkohollal oldja feszültségét, vagy egyik cigarettáról a másikra gyújt, a folyamat vége szervezetének teljes kizsákmányolása. Az egészséges életforma persze pénz kérdése is, a korszerű étkezés, az uszodabelépő, a sportolási lehetőségek (ha felismerakkor is javulhat életünk minősége, ha nem romboljuk szervezetünket, vigyázunk egészségünkre. Mit hoz a jövő? Az emberiség történelme folyamán zömmel felszámolódtak a nagy járványok, jelenleg a civilizációs (saját magunk okozta) ártalmak jelentik a legfőbb veszélyt. A társadalom egészségének fejlődése olyan folyamat, melynek aktív szereplői a polgárok, de a társadalomnak is minden körülményt biztosítani kell lehetőségeihez képest, hogy az emberek saját maguk befolyásolhassák egészségüket. A közösségünk erejében kell bíznunk, nemcsak az egészségügy fejlettségén múlik a végeredmény. El kellene készíteni egy olyan egészségügyi célprogramot, amely az egészségügyi világszervezet stratégiáján alapul. A legfontosabb célterületek a család és gyermekvédelem, a lelki egészség, a szexuális magatartás és egészség, szájhigiéne, a szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek és a balesetek megelőzése. Nehéz jóslatokba bocsátkozni, de meggyőződésem, hogy az új évszázadban növekedni fog a születéskor várható élettartam és az egészségesen letöltött évek száma.- 1 I az egészséget befolyásoló tényezők Adottságok Szociális és gazd. tényezők Környezet Életmód Szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége genetikai tényezők nem életkor szegénység munkanélküliség szociális kirekesztettség levegő minősége lakáshelyzet víz minősége szociális környezet gazdasági környezet dohányzás alkohol táplálkozás fizikai aktivitás drogok szexuális magatartás stressz oktatás egészségügyi ellátás szociális szolgáltatások közlekedés szabad idő Forrás: Népegészségügy jük őket), a teljes kikapcsolódást adó regeneráló üdülések is sokszor megfizethetetlenek. De már » .................... A civilizációs ártalmak jelentik a legfőbb veszélyt. Dr. Pikó Károly
