Kelet-Magyarország, 2000. február (60. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-19 / 42. szám

2000. február 19., szombat HÉTVÉGE 8. oldal Kerülő Ferenc A nyíregyházi tanítóképzőben érettségi­zett, a művészet iránti érdeklődését Z. Sza- lay Pál festőművész irányította. 1961-ben végzett a szegedi pedagógiai főiskola rajz szakán. Azóta Gávavencsellőn él és dolgo­zik. A megye képzőművészeti életében 1962 óta vesz részt, első önálló kiállítása 1971- ben volt Nyíregyházán. Önálló kiállítása a megye szinte valamennyi településén volt már, de képei szerepeltek már Győrben, Du­naújvárosban is. Örszágos tárlatokon Bu­dapesten, Debrecenben és Szegeden szerepelt alkotásaival.. Esti kanális Balaton-part fényben Feketevázás csendélet Juhász Gyula Tavaszvárás A déli szélben lehunyom szemem és gyöngyvirágok szagát érezem. Az esti égen violás a szín és kikeletben járnak álmaim. A hó alól már dobban boldogan A föld nagy szíve s csöndesen fogan A csíra, melyből új élet terem S bimbók bomolnak majd szűz réteken. Az örök nap még bágyadtan ragyog, De tavaszosok már a csillagok S az éjszakában zizzenő neszek, Egy új világ susogja már: leszek! A földre fekszem, hallgatom szívét, Az égre nézek, kémlelem színét, ég, föld között angyali üzenet Hirdeti a jövendő életet. Mert boldog ige ez és szent igaz és örök törvény és áldott vigasz, Hogy győz az élet, duzzad és dagad S elönti mind az ócska gátakat! A gyorsaság az életet jelentheti A sürgősségi betegellátás az egészségügyi reform legfontosabb része lett KovAcs Éva Éjszaka van, alig múlt éjfél. A mentőkocsi vijjogása már messziről hallatszik, mindenki tudja, ide tart. A negyven körüli nő pizsamá­ban, pongyolában, krétafehér arccal fekszik a hordágyon, me­lyet gyors léptekkel tolnak a mentők. A férj alig bírja követni őket, miközben riadtan motyog­ja maga elé: nem gondoltam, hogy megteszi... Az ügyeletes team azonnal munkához lát. Gyomormosás, infúzió, kellő gyógyszerezés. Né­hány mozdulat is igazolja: min­denki tudja a dolgát, olajozottan, szervezetten folyik a küzdelem. Nem akárkiért. Három gyermek édesanyja le­beg élet és halál között. A sürgősségi ellátás mostanra kormányprogrammá nemese­dett, az egészségügyi reform egyik legfontosabb része lett. A hivatalos filozófia szerint azért, mert általa gyorsabb lehet a be­tegellátás, sikeresebb az úgyne­vezett első beavatkozás, amely rendkívüli mértékben növeli meg az életesélyt, illetve gyak­ran magát az életet jelenti. Nyíregyházi modell A Megyei Jósa András Kórház sürgősségi betegellátó osztálya 1989-ben, országosan az elsők kö­zött kezdte meg működését. Az itt folyó munka mára referencia lett, a nyíregyházi példát ajánlja követendő útnak maga az egész­ségügyi miniszter is, aki több fó­rumon nyomatékosan hangoztat­ta, reform alatt ilyen sürgősségi ellátást képzel, mint amit Sza- bolcs-Szatmár-Bereg szívében megvalósítanak. — Huszonkilenc ágyon fogad­juk a betegeket, ebből 5 intenzív, egy újraélesztési, egy pedig mű- veseágy, s van még 5 úgyneve­zett toxikológiai ágyunk is. — kezdi a bemutatkozást dr. Pikó Károly osztályvezető főorvos, az osztály megálmodója, alapítója, mindmáig motorja és első számú embere. — Ezek az ágyak mennyiségi­leg elegendőek is lennének, a munkánkat esetenként a szerve­zetlenségből adódó gondok nehe­zítik. Ezek többnyire akkor for­dulnak elő, ha várnunk kell a szállításra, más osztályra utalás­ra, ha a beteg már felöltözve, órákig képtelen elérni mondjuk a mentőt. Az osztály ügyeleti időben dé­lután 4-től reggel 8-ig, hétvége­ken pedig péntek 16 órától hétfő reggel 8-ig fogadja a betegeket. Egy műszakban három orvos, öt szakdolgozó, két mútősfiú dolgo­Amikor egy szál csövön függ zik. Az orvosi létszám nagyjából elegendő is lenne, szakdolgozó­ból, nővérből és műtősből azon­ban többnek is jutna munka. — Annál is inkább, mert ná­lunk feszes, de szervezett ellátás folyik, ahol a nővérek önállóan is dolgoznak, a betegek mellett zömében ők tartózkodnak, és na­gyon jól tudják, mikor kell szól­niuk az orvosoknak, mikor van az a pillanat, amikor sürgős, ko­moly beavatkozásra van szük­ség. élet magától gyógyul, de inkább lel­ki, szociális, mintsem egészségü­gyi feladat. — Gondunk, munkánk és örö­münk is van bőven — mondja Pikó főorvos. Öröm, hogy kon­zultációra mostanában az egész ország idejár, és gyakran jönnek külföldi vendégek, látogatók is. Kialakult egy olyan gárda és egy olyan konstrukció, amellyel az önmagunknak felállított mérce szerint végezhetjük feladatain­kat. Gyógyítás nincs ápolás nélkül Itt soha nem lehet tudni, miből mi lesz, laikusnak, első lá­tásra nehéz eldönteni, életve­szélyről, vagy csak jól alakított, a férjnek, feleségnek bemutatott nagyjelenetről, hisztiről van szó. Átlagosan húsz esetből öt az, amelyik komolyra fordul, s gyors orvosi beavatkozást és el­látást igényel, a többi, ha nem is Igazi betegek Az osztály felvevőterületéhez közvetlenül 320 ezer ember tarto­zik, ehhez jönnek még a megyei kórházak összes zűrös ügyei, magyarán azok, akiket a terüle­tileg illetékes kórházakban nem tudnak kezelni. Mint megyei vezető kórházba, ide kerülnek a mérgezett betegek, és minden olyan szakmai ügy, amelynek tisztázására másutt bármely ok miatt nem képesek: Gyakran sajnos, olyankor is, amikor valójában képesek lenné­nek, de az egészségügyben alkal­mazott finanszírozási eljárásnak köszönhetően számukra olcsóbb és gyorsabb egy magasabban kvalifikált intézetbe továbbkül­deni, mintsem helyben alaposan kivizsgálni, gyógyítani a beteget. Az ilyen eljárások etikailag igen, .jogilag azonban egyáltalán nem támadhatók, így aztán orvosság sincs ellenük. Bár az elméletet mindenki tudja, a gyakorlat azonban olykor mégis az, hogy nem a definitiv, gyorsan befeje- 5:ett ellátás, a rövid idő alatt meggyógyított beteg, hanem az időhúzás, a hosszú ideig tartó kórházi bennfekvés éri meg. Az orvosok, nővérek a gyógyí­Balázs Attila felvételei tásra esküdtek, gyakorta mégis a halállal kénytelenek szembe­nézni. Ezért is viselik nehezen, ami­kor az életet maguktól szándéko­san eldobni kívánókkal találják szembe magukat. — Számunkra minden beteg egyforma, és hajnali 3-kor éppo­lyan ébernek kell lennünk, mint az ügyelet elején; este hat óra­kor. Az öngyilkosokat azonban nehezen tudom megérteni — mondja Czerula Tiborné, az osz­tály ápolónője, aki magyarázatul hozzáteszi: talán ezért is, mert tudom, milyen sokan megadná­nak mindent azért, hogy újra egészségesek legyenek, meggyó­gyuljanak, s rajtuk nem tudunk segíteni. Márpedig azt soha nem lehet megszokni, mint ahogyan azt sem, hogy bejön egy fiatalem­ber azzal, hogy napok óta fáj a feje, adjunk valami injekciót, s itt derül ki, hogy daganata van. Bódult álom Éjszakánként igen csendes a kórház udvara. Forgalom, ese­mény szinte csak a sürgősségi osztályon van. Akik ilyenkor ide jönnek, vagy jönni kénytelenek, életüket az orvosokra, ápolónők­re bízzák. Itt valóban munkával telik az ügyelet. Szó sem lehet arról, hogy tétlenül, netán alvás­sal tölthetné bárki is az éjsza­kát. Ki altatóval, ki a nyugtatok bódító hatása alatt, de pihennek a sürgősségi osztály betegei is. Az intenzív osztály egyik ágyán bódultán fekszik az éjfél­kor beszállított beteg. Férje a váróhelyiség mű­anyagpadján várja a virradatot, vele azt, hogy szólhasson pár szót asszonyához... Nevezetes ségeink Nem is hinnénk, hogy milyen régen, 1983-ban adták át Nyíregyházán a Beth­len út sarkán a szí­nészházat. Ez az első olyan épület a város­ban, amely felülről le­felé épült, azaz a föl­dön előre elkészített födémeket tartóoszlo­pok segítségével egyenként emeltek a magasba. Az építész, Bán Ferenc a bajárat elé két-két betonoszlo­pot is állított, hogy az épület térplasztikai jellegét jobban hang­súlyozza. A színész­ház építése „jó befek­tetésnek” bizonyult. Hozzá járult ahhoz, hogy Thália újra meg­telepedjen és jól érez­ze magát városunk­ban Elek Emil felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents