Kelet-Magyarország, 2000. február (60. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-11 / 35. szám
2000. február 11., péntek Kelet*» A ciánvész következményéi 7. oldal RÖVIDEN □ Megemlékezés Tokajban február 15-én 13 órától egyórás demonstráló megemlékezést tartanak a Tisza élővilágának pusztulásáról a környezetvédők és a környezetért aggódók. □ Hire ment Tegnap délelőtt egy ausztrál rádió riportere érdeklődött az E-Misszió civil környezetvédelmi szervezetnél a ciánszeny- nyezés élő környezetre gyakorolt hatásáról. Azóta már adásba is került az interjú, így mától Ausztrália népe is tudomást szerzett környezeti katasztrófánkról. □ Gyászba öltözve A Szamos és Tisza emlékére fekete zászló kitűzését javasolják polgármesteri hivatalokra a megye települési önkormányzatainak a zöldek, akik kedden küldték el e tárgyban írt körlevelüket. Vesztes a turizmus Tiszalök (KM - H. Zs.) — Megyénkben évek óta virágzott a horgászturizmus. Most, hogy a halállomány java elpusztult, mi várható a falusi turizmus területén — kérdeztük a Tiszalö- kön élő Kórikné Terebes Máriát, a Falusi Türizmus Országos Szövetségének alelnökét. — A lelkünk sír ettől a katasztrófától - mondta. A Tisza mellett élő embereket nem hagyhatja hidegen a ciánszennyeződés. A turizmussal kapcsolatban szkeptikus vagyok. Az árvíz is hatással volt a vendégfogadásra, elmaradtak a vendégek. A ciánszennyeződésnek pedig a hatásait sem ismerjük. A hideg kiráz a gondolattól, mi vár a falusi vendégfogadókra. Az már bizonyos, hogy elmaradnak a horgászok. Jelenleg még nem látjuk előre, mennyire befolyásolja a nyaralókat a katasztrófa. A vakációt sokszor függővé teszik attól, milyen a víz minősége. Ha szakemberek tudományosan vizsgálják és bizonyítják, hogy nem káros az egészségre, s erről én is meggyőződöm, akkor propagálom, hogy jöjjenek a Tisza partjára a vendégek. Bizom abban, a szakemberek kidolgozzák azt a technológiát, amellyel meggyorsítják a folyó újraéledését. Nyaranta sokan megfordultak a rakama- zi strandon. S vajon az idén? Elek Emil felvétele Itatással vigyázat! Nyíregyháza (KM - G. B.) — Szerencse, hogy tél van, nincs legeltetés, nincs itatás — vélekednek a begyűjtött haltetetemeket vizsgálatra hetente a fővárosba szállító, az érintett körzetekben figyelőszolgálatot megszervező megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás szakemberei. Óvakodjanak az állattartók, hogy a két folyóból, s a hozzájuk közeli ásott kutakból itassák a jószágot. Kihajtásig még bőven van idő, az akkori teendőkről majd tájékoztatják a lakosságot, mondta Lukács Lajos megyei szakállatorvos. Felhívta a figyelmet: óvakodni kell a haltetemeknek- hulláknak még a csupasz kézzel való érintésétől is, nem beszélve a jószágokkal történő feletetésről. Ami az élelmiszerellenőrzést illeti, Vági Zoltán megyei élelmiszerhigiénikus szakállatorvos hangsúlyozta: ismeretlen eredetű halat senki ne vásároljon. Viszont a közforgalomba kerülő valamenyi élő hal állatorvosi vizsgálaton esik át, ráadásul mind olyan halastóból származik, amelyek nincsenek összeköttetésben az érintett folyókkal. Az oldalt szerkesztette: Galambos Béla A halászok siratják a folyót Attól félnek, már nem érik meg, hogy újra halbőség legyen a Tiszán Timár (DM) — Napok óta nem alszom. Ha lemegyek a folyóhoz, a könnyeimmel küszködöm — kezdi szomorú beszámolóját Stefán Ferenc timári halász. — Több mint húsz éve űzöm a mesterséget, ötvenhét évesen mihez kezdjek most. Nekem ez nem egy szakma, nem egy elfoglaltság volt, az életet jelentette a folyó. A télen is nyolc hálót, negyven varsát kötöttem, már alig vártam, hogy a csónakba szálljak. Minden, de minden oda van... A szakaszomat még összefüggő jég borítja, ezért elmentem Tokajba. — Azt hittem leszédülök a hídról, amikor láttam a rengeteg haltetemet. Hiába a telepítés, az egész élővilág kipusztult, nem lesz táplálék. De mi a biztosíték, hogy nem történik újabb katasztrófa? Gondoljunk bele! Ahhoz, hogy egy harcsa ötven kilogrammot elérjen — kedvező körülmények mellett —, legalább harminc év szükséges. Oda a kérész vagy a híres keszegállomány is. Nincsenek biztonságban a holtágak sem, hiszen az áradás oda is beviheti a szennyezőanyagot. — A tiszai halászoknak befellegzett. Ha maradt is valamicske hal benne, ki meri majd megvásárolni. Szomorúan láttam, hogy ennek ellenére egyes bátor emberek szedik ki a félig döglött kopoltyúsokat, s viszik át a kisebb tavakba. — Nem is sejtik, milyen veszélynek teszik ki ezzel önmagukat, vagy másokat. Hogy mit fogok csinálni a jövőben? Meg kell élni valamiből, talán az itteni Morotva halbőségét próbálom ki majd. Vizsgálják az élő halat Nyíregyháza (KM - L. Gy.) — Felvesszük a kapcsolatot az Állategészségügyi és Élelmiszer-Ellenőrző Állomással — mondta Holló Jánosné, a Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vezetője. — Együttműködve, de külön is vizsgáljuk az élő halak forgalmazását, majd a későbbiekben a lefagyasztó ttakét is. Úgy gondolom, hogy a legális kereskedelmi láncban nem fordul elő sem most, sem később ciánnal mérgezett hal. Óvakodnék viszont az egyéb módon árusított halak vásárlásától! Mint a Tisza menti területi felügyelőségek egyike, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség irányításával minden bizonnyal külön vizsgálati programot készítünk a veszély elhárítására. Folyamatos vizsgálatra lehet tehát számítani. — Magát az ég küldte! — lelkendezett a nyíregyházi Piac- csarnokban Hajdú László halboltos, akinek ilyen gyér forgalma még sosem volt. — A kevés vásárlóból is szinte mindenki azt kérdezi: nem ciános a hal? Már hogy lenne! — nyugtatgatom őket, de mindenkinek nem mutathatom meg a hivatalos pecséttel ellátott papirt, amely a beszerzés helyét igazolja. Mi példáid a kemecsei halastóból vesszük a halat. A Tiszán most tilalom van, és sajnos lesz is jó darabig. Én pedig Isten ments, hogy valakinek bajt okozzak, s ezzel magamnak is! — sommázott az üzletvezető. Ellenőrző fúrások Nyíregyháza (KM - K. D.) — Most már csak elsőfokú vízminőségvédelmi készültséget tart a megyei Környezetvédelmi Felügyelőség — közölte lapunkkal Törköly Tamás osztályvezető. — Gyakorlatilag már semmilyen ciánszennyezés nincs a folyókban, egyetlen egy mintából sem mértek 0.03 milli- gramm/liternél magasabb értéket. Szatmárnémetiből is folyamatosan kapjuk az információkat, melyek megnyugtatóak. A felügyelőség a meghatározott program szerint 35 sekély ásott kutat vizsgált meg a Szamos és a Tisza mentén azok közül, melyek 100-500 méter távolságra vannak a folyóktól. Az elsődleges adatok alapján elmondható, egyetlen egyben sem mutattak ki ciánt. A szakemberek tovább folytatják a meghatározott feladatok végrehajtását, jelentés készül, melyek alapján eldől, a halászati és egyéb tdalmak közül melyik oldható fel. A program részeként a Szamos mentén Csenger és Tu- nyogmatolcs határában, valamint a Tiszánál Dombrád és Tiszabercel határában ellenőrző fúrásokat végeznek, hogy a szakemberek megvizsgálhassák a mérgező anyag folyóágyak menti talajba szivárgásának mértékét. Pénteken az említett helyeken megkísérlik a talajt a lehető legközelebb megfúrni a folyók medréhez. Jóslatok most, válaszok később Nyíregyháza (KM — K. D.) — Többféle vélekedés is elhangzott arról, vajon visszatér« az élet, s mikor a cián- és nehézfém-szennyezést szenvedett Szamosba és Tiszába. Egyesek szerint bizonyos élőlények évekre, évtizedekre, vagy akár örökre is kipusztultak. Jósolni lehet, de az igazi választ csak részletes és hosszan tartó vizsgálatokat követően lehet megadni. — Már felfedezhetők az élet jelei a folyókban — közölte érdeklődésünkre dr. Erdelics Barnabás, a Környezetvédelmi Felügyelőség laboratóriuma vízbiológiai és bakteriológiai részlegének vezetője. — A Szamosból és a Tiszából vett vízminták ciánmentességét egyrészt a mérési eredmények támasztják alá, másrészt az a tény, hogy a folyóvízzel töltött edényekbe tett halak, vízibolhák és más élőlények nem pusztulnak el. — Kétségtelen — mondta a szakember —, hogy a nagy meny- nyiségű, és erős koncentrációban érkezett mérgezés gyakorlatilag elpusztította az élővilágot, az akkor vett minták közt akadt, amelyik semmilyen élet jelét sem mutatta a mikroszkóp alatt. Azt viszont, hogy a pusztítás mennyire végzetes, csak hosz- szabb idő múltán, széles körű vizsgálatok elvégzése után lehet megállapítani. Erdelics Barnabás szerint ezt a nyilvánvalóan nem kis összeget igénylő, széles körű munkát valamelyik komoly kutatóintézetnek kellene végeznie. Az algák, az egysejtű és fonalas élőlények, a rákok különböző válfajai, a csigák, kagylók, szitakötők, kérészek és a különféle fajtájú halak közül minden bizonnyal sok pusztulhatott el, de lehet esély arra, hogy bizonyos egyedek túlélték a mérgezést, s ha lassan is, de újra szaporodnak. Az is elképzelhető persze, hogy akadnak, melyeket talán sosem találunk meg folyóinkban. Bizakodásra adhat okot, hogy vízfolyásról, s nem állóvízről van szó, így lesodródhatnak, leúszhatnak a kárt szenvedett szakaszokra az élőlények, melyek megfelelő életfeltételeket találva tovább szaporodhatnak. Ezt a bizakodást támasztja alá, hogy a határszelvény vízmintáiban már láthatóak az élet jelei. Tavasszal, nyár elején — már tények birtokában — okosabbak leszünk. Tilalom Nyíregyháza (DM) — A megyei horgászszövetség elnöke, Virág Imre tegnap a Keleti-főcsatornát szemrevételezte, amikor kérdeztük. — Nem zárnak tökéletesen a Keleti- és a Nyugatifőcsatorna zsüipjei, s az át- szivárgások miatt a zsüip- hez közel már láttak bódult halakat. A pontos mérési eredményeket nem ismerjük, de megnyugtatónak látszik, hogy a Tiszavasvári és Tedej közötti hídnál nem találtak ciánt a vízben. — A Szamoson és Vásá- rosnaménytól a Tiszán továbbra is érvényben van a horgászati tilalom. Az ide kiadott területi jegyek visz- szaválthatók. Magasabb szintre vinni Ökológiai állapotfelmérést sürgetnek Nyíregyháza (KM - G. B.) — A ciánszennyeződés ügyében a magyar és a román parlament környezetvédelmi bizottsága együttes ülésének összehívására lenne szükség, hogy a kétoldalú határmenti vízügyi egyezmény új szellemben kerüljön megújításra. Tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján többek között ezt is javasolta Baja Ferenc. Szerinte tanácskozást kellene kezdeményezni az EU és a közép-európai társult országok képviselőinek részvételével, hogy az ott érvényes szabályozást már a társult szakaszban is alkalmazzák magukra nézve. A képviselő kifejtette, hogy amennyiben Magyarország és Románia már jelenleg a közösség tagja lenne, akkor az Európai Bizottság kötelezné a szomszédos országot, vagy a szennyezést elkövető vegyes vállalatot a megfelelő kártalanítás kifizetésére. Sürgette, hogy a szennyezés levonulása után azonnal kezdődjön meg az alapos ökológiai állapotfelmérés és készüljön el a rehabilitációs program. Álmodó Tisza-part Visszatér-e még az élet a vízbe és vízpartra? Elek Emil felvétele
