Kelet-Magyarország, 2000. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-29 / 24. szám

2000. január 2Í9., szombat KtlUt«» HÉTVÉGE | 8. oldal KM-TARLAT Domborművek A Bessenyei tér legszebb épülete a Móricz Zsigmond Színház. Az emeleti társalgó fa­lát a tervező Alpár Ignác, a névadó Móricz Zsigmond, a színházalapító részvénytársa­ság elnöke, Somogyi Gyula és a múlt szá­zad ismert nyíregyházi színésznője, Eszéki Emma portréi díszítik. A domborműveket Tóth Sándor, Rátonyi József, Györffy Sán­dor, és Sebestyén Sándor készítették. Alpár Ignác Móricz Zsigmond Eszéki Emma Elek Emil felvételei MÚZSA Tóth Árpád Január Rossz időket élünk, hogy fessem ki jónak? Ki hisz ma Százéves Jövendőmondónak? Mikor maga sem hisz, öreg csont, magának, Húzván gond gyümölcse vén ágát nyakának? Mégis, hivatalból, ő lévén az ember, Kinél a naptáros jobb időket rendel, Varázsló-süvegét most is félrecsapva, üti a jövendő kongó űrét csapra: Csorduljon sok jóval a sok jövő hónap, Rossz nap elmaradjon, több legyen a jó nap, A rossz úgy se jöjjön, ha ki tán hivatja, — Ez legyen az új év legszebbik divatja! Nagy István Attila — A magyar kulturális örök­ség ápolása és fejlődésének elősegítése érdekében kifej­tett tevékenységéért a Fal­vak Kultúrájáért Alapítvány a Magyar kultúra lovagja cí­met adományozta Pálfi And­rásnak, Aranyosapáti polgár- mesterének. Egy kicsit fellengzősnek tűnik az elismerés neve. Miközben a pol­gármestert hallgatom, lapozga­tok az emlékeimben, lovagok után kutatok. Átsuhan rajtam egy kis mosoly, lám, Aranyosa­pátinak nemcsak vonzó Tisza- partja, ahol nyaranta a strando­lok, az ornitológusok ütnek ta­nyát, nemcsak forgalmas komp­ja, hanem lovagja is van! — Azt hiszem, az elismerés nem nekem szól, hanem annak a közösségnek, amelyik évek óta azon fáradozik, hogy Aranyosa­pátiban meg a hozzá hasonló te­lepüléseken is történjen valami a kulturális életben. Nyolc évvel ezelőtt született meg az ötlet, hogy a régióban legyenek alkotó­házak, de csak itt valósult meg. Azóta minden nyáron ukrán, ro­mán, szlovák magyarok és nem magyarok jönnek el hozzánk két hétre. Változó a létszám, de 10-15 résztvevője minden évben van a tábornak. Vendégszeretet □ Mi vonzza a képzőművészeket? — Ezt igazából ők tudnák megmondani, de úgy tudom, so­kat számít a környezet, a tiszai táj, de az itt élők vendégszerete­te is. □ Ennek a tábornak a fenntar­tása nem kis áldozatot kíván a településtől, amelyik — úgy gon­dolom — egyébként sincs bőviben a pénznek. f— Az önkormányzat a külön­böző helyiségeket adja, besegít az étkeztetésbe. Akkor, amikor a tábort szervezzük, különböző pá­lyázatokon veszünk részt. így tudtuk megvalósítani azt a ter­Galéria az általános iskolában A polgármester az elismeréssel vünket, hogy tavaly már a gyere­kek részére is volt tábor. A cser- nobüi gyermekszövetség több te­lepülést megkeresett a térség­ben, hogy — térítés ellenében — biztosítsanak lehetőséget egy kis nyári pihenésre. Egyedül Ara­Aranyosapáti múltja Az 1950-ben Kopócsapáti és Révaranyos egyesüléséből lét­rejött településnek jelenleg 2100 lakosa van. Az Eördögh- család a 18-19. században vitt jelentős szerepet a megye köz­életébe, birtokközpontjukat itt építették ki. Több, ma is fennálló épület fűződik a ne­vükhöz. így az 1801-ben épí­tett késő barokk római katoli­kus templom, melynek kapuja fölött a család domborműves címere látható. A faluvégen felállított késő barokk Nepo- muki Szent János kőszobor köré Eördögh Dániel 1801-ben kis kápolnát emeltetett. A szintén műemlék jellegű volt Újhelyi-kúria a Kossuth u. 65. szám alatt álló barokk erede­tű épület. A révaranyosi ré­szen található a görögkatoli­kus templom 18. századi egy- hajós barokk épület, három- szintes toronnyal. nyosapáti válaszolt a levélre. így történt, hogy tavaly 15 Cserno­bilből érkezett és 20 helybeli gye­rek vett részt a táborban, ahol felnőttek vezetésével a képzőmű­vészet elemeivel ismerkedtek. Képek ajándékba □ Az évek során minden képző­művész vendég Aranyosapátiban hagyott egy-két alkotást a vendég­látásért cserében. Mi lett a sorsuk ezeknek a képeknek? — íratlan szabály szerint ez valóban így történt. A képek áta­dásáról feljegyzést készítettünk, hiszen ezek az alkotások szá­munkra nagyon fontosak. Az ál­talános iskola aulájában nagyon sok kép található. Úgy gondo­lom, hogy ezek sokat segítenek a gyerekek esztétikai nevelésében. Vannak képek a polgármesteri hivatalban is. Tavalyelőtt peda­gógusnapon egy-egy képet aján­dékoztunk azoknak, akik egész évben a gyerekekkel foglalkoz­nak. Könnyű panaszkodni □ Hol működik a Falvak Kultú­rájáért Alapítvány? — Budapesten, a Honvédelmi Minisztérium támogatásával. El­nöke Nick Ferenc ezredes. Az alapítvánnyal a minisztérium és a civil szféra közötti kapcsolaté­pítés valósul meg. Úgy gondo­lom, a lovagi cím is ezt a törek­vést fejezi ki. Az elmúlt eszten­dőben tizenketten, az idén — a magyar kultúra napján — tizen­nyolcán kapták meg. A megyé­ből dr. Ulbrecht Sándor állator­vos és én részesültünk az elisme­résben. Ezzel kötelezettség is jár, hiszen nem lehet abbahagyni a munkát. A községben megürese­dett egy óvoda, ezt átadtuk az Martyn Péter felvételei alapítványnak, közösen felújít­juk, s ez lesz az új alkotóház, amelyet az alapítvány működtet majd. Az idén egyébként kibővül a település kulturális programja, mert május 26-28. között itt ren­dezik az Amatőr Költők és írók Országos Szövetsége találkozó­ját. így a képzőművészet mellett az irodalom is jelen lesz a köz­ségben. A jelen A település 2100 lakójának 35 százaléka cigány szárma­zású. Aranyosapáti önálló általános iskolával rendel­kezik, amelyben 272 diák tanul. Hatvanhárom száza­lékuk hátrányos helyzetű roma családok gyermeke. A község orvosi rendelővel, gyógyszertárral, postahiva­tallal rendelkezik. Szenny­vízhálózata nincs, a mun­kanélküliség megegyezik a megyei átlaggal, a Kárpát­hús Rt. a település legna­gyobb üzeme. A közbizton­ság elfogadható, a rendre a három körzeti megbízott ügyel, munkájukat a pol­gárőrség is segíti. — Sok minden miatt lehetne panaszkodni, de úgy gondolom, a tevékenységet semmivel sem lehet helyettesíteni. Az idei költ­ségvetésben több mint tízmilliós hiánnyal kell számolni. Az egészhez viszonyítva ez rengeteg pénz. Rossz helyzetben vagyunk, de az embereket akkor sem lehet magukra hagyni. A kultúrában sem. A magyar kultúra lovagja Amikor a tábort szervezik, különböző pályázatokon vesznek részt • Csernobili gyerekek Nevezetes­ségeink Elhíresült település Pócspetri az emlékezetes — 1948-ban történt jog- tipró — események mi­att. Végül Ember Judit: Pócsperti című nagysi­kerű filmje törte meg a hallgatás csendjét. Pócs- petriben járva mindez könnyen eszünkbe jut, ha megszemléljük a köz­ség műemlékeit: a ba­rokk és copf berendezé­sű római templomot, vagy a képen látható község házát, a volt Iri- nyi-kastélyt. Az épület 1906-ban épült, 1991-ben újították fel Elek Emil felvétele ■Jt

Next

/
Thumbnails
Contents