Kelet-Magyarország, 2000. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-29 / 24. szám

2000. január 29., szombat HÉTVÉGE 9. oldal KÖZELKÉP A lovagló háziorvos Kállai Krisztina Nem idegen a máté­szalkai embereknek dr. Ungvári Zsig- mond háziorvos ne­ve. A közel húszez­res városban több mint ezerötszáz pá­ciense van. A közé­leti tevékenységben is aktív szerepet vállaló orvost azon­ban sokan nem csak a rendelőből . Zsj d ismerik. 3 3 A Rotary Club alapító elnökeként szá­mos program szervezése fűződik a nevéhez. Tagja a Magyarországi Orvosválogatott­nak, mely már kétszer nyert világbajnoksá­got a sportoló orvosok világjátékán. Egy­házi feladatokat is vállal a református egy­ház presbitereként. Nevéhez fűződik a má­tészalkai lovassport és lovasiskola újjáé­lesztése is. Két éve ellátja a város háziorvo­sainak képviseletét is. Az ambiciózus hajdúböszörményi orvos pontosan húsz évvel ezelőtt került Máté­szalkára. Az orvosi egyetem elvégzése után állást keresett, s egy barátja hívta fel a fi­gyelmét, a számára addig nem igen ismert városra, Mátészalkára. Felesége belgyó­gyász, ő pedig körzeti orvosi állást kapott, s rendelkezésükre bocsátottak egy szolgála­ti lakást is. Ez épp elég ok volt a letelepe­désre. Mivel jól érzi itt magát, sok barátja és páciense van, eszébe sem jut a költözés. — A gimnázium végén kristályosodott ki, hogy az orvosi pályát választom. Egy barátom édesapja hatására az állatok gyó­gyítása vonzott. Később azonban az embe­rek gyógyítása mellett tettem le a voksot. A háziorvos egyszemélyben felelős a betegei­ért, s legtöbb esetben első kézből nyújthat segítséget. Ez volt a legfőbb oka, hogy kör­zeti orvos lettem. Kedvencével, Arabellával a szerző felvételei A szakvizsgát 1987-ben tette le, s azóta is folyamatosan képzi magát. Tavaly foglal­koztatás egészségügyi oklevéllel lett gazda­gabb. Jelenleg egy hároméves pszichotere- pauta képzésen vesz részt. Számos teendője mellett mindig szakít időt az általa kedvelt, s fontosnak tartott dolgokra is. Négy évvel ezelőtt a lovak iránti vonzalom, s a nosztal­gia vezette el a mátészalkai lovas iskolá­hoz. Gazdálkodó családként gyerekkorában sem volt ritka, hogy lovaglással töltötte szabad idejét. Az egyetemen orthopédia professzora hívta fel figyelmét a lovaglás számos előnyére. Fontos a szerepe a helyes testtartás kialakításában, s mint pedagógi­ai „eszköz” sem utolsó. — Úgy gondolom, gépesített világunkban szükség van egy saját akarattal rendelkező nálunk sokkal erősebb „sporteszközre”, ba­rátra, mely megtanítja velünk a gondosko­dásba tolerancia, a csapatmunka alapjait. A rendszerváltás előtti tsz-tulajdonú lo­vasiskolának 1989 után nemigen akadt gaz­dája. Ungvári doktor négy évvel ezelőtt adományokat kezdett gyűjteni az újjáépí­tésre. A helyi tehetős emberek és vállalko­zók nagylelkű adományainak és a 138. Szá­mú Ipari Szakmunkásképző Iskola növen­dékeinek köszönhetően a lovasiskola mára versenyek rendezésére is alkalmas pályá­val, s vízzel, villannyal ellátott épületegyüt­tessel rendelkezik. Néhány év alatt sikerült a helyi lótenyésztők összefogása és bekap­csolása az országos vérkeringésbe. Színvo­nalas rendezvényükkel, mely Szatmári Lo­vas Szemle néven vonult be a köztudatba, országos ismertségre tettek szert. Ungvári doktor maga is foglalkozik te­nyésztéssel, és barátaihoz hasonlóan, szíve­sen bocsátják a lovaglás iránt érdeklődő gyerekek és felnőttek rendelkezésére ked­venceiket. Örömünkre szolgál, hogy egyre népesebb a lovak, és a lovaglás iránt érdek­lődők tábora Mátészalkán. Hol hőseink sírjai domborulnak A rendszerváltás után ébredt föl a nemzet lelkiismerete • Táblák, parkok, emlékhelyek történelmi magyarországi had­színtér, a III. pedig a nyugati hadműveleti területen meghalt magyar katonáknak állít majd emléket. E kötet különlegessége nem­csak abban áll, hogy mintegy 28 ezer magyar hősi halott adatait (név, születési hely/lakhely, év, hó, nap, anyja neve, a halál oka, helye, ideje, az eltemetés helye, alakulat, rendfokozat) közli, ha­nem 252 jelentősebb, 15 sírhelyet meghaladó temető térképét, raj­zait is közli, sőt az iratok között fellelhető fotókkal, személyes le­velek részleteivel, tábori lelké­szek vigaszt nyújtó leveleivel is emléket állítanak a hősöknek. A könyvet lapozva Szabolcs- Szatmár-Bereg megye több mint ezer hősi halottjának nevével ta­lálkozunk, s mintegy 20 olyan temetőre is bukkanunk mind a Don partján, mind Lengyelor­szágban és Ukrajnában, mind pedig a Kárpátok előterében Ga­líciában (Brodki, Bredtheim, Majdan Sredni, Nadworna, Po- hary, Rafajlowa, Sadzavka, Slo- bodka Lesna, Stanislaw, Suche- diow (itt a 12/III. zászlóalj 24 tisztje és katonája pihen), Swiety Jozef, Svedovo (12. gyalogezred), Kamionka, Kurnoje, Lokot, Se- petovka (42. gyalogezred), Kupia- tin, Legionowo, Mihajlovka, Rembertow, Zielonka (4. huszár­ezred), melyekben az innen soro­zott huszár, gyalogos, tüzér és hegyivadász alakulatok katonái nyugszanak. Ezek az adatsorok ismét csak alkalmat nyújthat­nak, hogy településeink immár hiteles adatok alapján egészítsék ki hősi emlékműveiknek szomo­rú adatait. A könyvről további informáci­ók a nyíregyházi Józsa András Múzeumban szerezhetők be. Bene János Hol vannak a katonák? — kérdezhetjük joggal még 55 évvel a II. világháború befejezése után is. E fél évszázad ugyanis nem volt, különböző okok miatt nem is le­hetett elég arra, hogy népünk számba vehesse háborús hősi halottait, elhurcoltjait, a hadifo­golytáborokban, koncentrációs lágerekben, a gulág megannyi szigetén örökre eltűnt testvére­it. E hősök nyughelyéről aztán vagy maradtak fenn feljegyzések vagy sem, a fél évszázad viszont nyomtalanul elpusztította a temetőkerteket, elkorhasztotta a fakereszteket, a földdel tette egyenlővé a tömegsírokat. Az utóbbi évtizedben a rend­szerváltás után ébredt föl a nem­zet lelkiismerete. Emléktáblák, parkok, emlékhelyek őrzik azok emlékét, akiket nemhogy hősi halottként, de egyáltalán nem volt szabad emlegetni, hacsak nem titokban a legszűkebb csalá­di körben. Őértük addig csak a szivekben szólhatott a harang. 1998-ban a Magyar Honvédség Központi Irattárában egy, eddig még nem kutatott, páratlan értékű anyagegyüttesre bukkan­tak az ott dolgozók. Megtalálták ugyanis a majdnem teljes, a ma­gyar honvédség II. világháborús temetőinek kataszterét (mintegy 900 temető helyszínrajzát), az ezekhez tartozó mintegy 26 ezer veszteségi okmánygyűjtő boríté­kot, .melyekhez még mintegy fél­millió veszteségi karton is lehet sorolni. Ezeket az adatokat Bús János és Szabó Péter hadtörténészek A kiadvány címlapja rendezték sajtó alá, s a rendkí­vül aprólékos munkájuk nyo­mán látott napvüágot az elmúlt év végén egy igen vaskos könyv, melynek címe: Béke poraikra (Dokumentum emlékkönyv a II. KM-reprodukció világháborúban a keleti had­műveletek során elesett magyar katonákról és munkaszolgálato­sokról). Amint azt a cím is jelzi, a szerzők újabb feladatokra is készülnek, a sorozat II. kötete a BEKE PORAIKRA Dokumentum-emlékkönyv o II. világháborúban a keleti hadműveletek során elesett magyar katonákról és munkaS2olgálato5okról, kí_ -Ák Wyűgodj el immár 3rök békességben Harc-os útjainknak fáradt vándora. Álmodd a szabadság napsugara: álmát Hi fájdalmas hősünk magyar katona. A KM VENDÉGE Az angolbarátok elnöke Kováts Dénes Az angol nyelv körül forog évtizedek óta az élete Vá­sárhelyi Andrásnénak, aki jó néhány fiatal, s némileg idősebb embert segített már hozzá a nyelvtudás­hoz. Cseppet sem mellesleg a nyír­egyházi Angol-Magyar Baráti Társaság Egyesület elnöke — s minő véletlen, leánya Angliá­ban talált párt magának, Nyír­egyháza testvérvárosától min­tegy húsz küométerre élnek. — Férjemet, aki a megye ösz­töndíjasaként tanult az egyete­men, békéscsabaiként követ­tem ide. Először Nyírbátorban tanítottunk, majd a megyeszék­helyre kerültünk — utalt a kez­detekre. — 1972-től tanítok a me­zőgazdasági főiskolán, miután a pilótaképzés elindult. A hall­gatók többsége valóban komo­lyan gondolta a nyelvtanulást, lelkesek, szorgalmasak voltak, bár kezdetben csupán heti két angolórájuk volt. Gyakorta kérték, hogy tartsak konzultá­ciós foglalkozásokat, ami bár nem szerepelt az órarendben, azt igazolta vissza: érdemes ve­lük foglalkozni. Szerencsére később már jóval több órában taníthattam őket, a kilencvenes években azután ismét csök­kent, bár kétségtelen, hogy most már jóval nagyobb elő­képzettséggel érkeznek. A kilencvenes évek elején alakult ki a később testvérvá­rosivá fejlődött kapcsolat Nyír­egyháza és a London közeli St. Albans között. Vásárhelyi And- rásné 1994 elején kapott meghí­vót egy találkozóra, melyen ba­ráti társaság megalakítása volt a cél a városok közötti kapcso­latok élénkítésére, a nyelv jobb megismerésére. Maga is megle­pődött, hogy őt kérték fel az el­nöki posztra — Angolt tanítók, érdeklődő felnőttek és fiatalok töltötték meg a Bálint Zoltán ak kori city menedzser kezdeményezte összejövetelen a városháza díszter­mét, s az ott tapasz­taltak hatására kezdte meg működését civil szervezetként az An­gol-Magyar Ba­ráti Társa ság, mely később Angliában, vagy angol nyelvte­rületen, így mindig akad az ak­tuális megbeszélnivalók mel­lett ismeretbővítő speciális prog­ram is. — Az angol kapcsolatok — ha nem is min­dig zökkenő- mentesen de — szépen fejlőd­tek, szerveze­tek, csoportok és egyének közöt­ti levelezések, ta- lálkozók, t a ­egye­s u ­Vásárhelyi Andrásné letté alakult. Havonta találko­zunk kötetlen klubfoglalkozás keretében, többnyire angolul társalgunk, s ha tudomásunkra jut, hogy angol vendég jár Nyír­egyházán, igyekszünk úgy szer­vezni programunkat, hogy el­jöjjön összejövetelünkre. Alkal­manként olyan helybelieket is felkérünk előadásra, élménybe­számolóra, akik hivatalos úton vagy magánemberként jártak pasztalatcserék mellett sok él­ménnyel gazdagodhattak a tár­saság tagjai, s más, alkalmi érdeklődők — derült ki az el­nökasszony szavaiból. — A Company of Ten (St. Al- bans-i) angol színház kurió­zumszámba menő vendégsze­replését óriási érdeklődés kí­sérte, miképp kint a Görice népzenei együttes fellépéseit, de — csak néhány példát említ­ve — művészek, egészségügy­ben dolgozók, mezőgazdasági főiskolások is jártak Angliában e kapcsolatok révén, testvérvá­rosunkból is többször érkeztek különböző küldöttségek. St. Albans-ben Steve Jones volt az első időszakban az otta­ni társaság elnöke (felesége magyar), elvitathatatlan érde­mei vannak az együttműködé­sek kialakulásában és fejlődé­sében. A mostani vezetés is aktív, bár valamivel önállóbban, ők is sokrétű kapcsolatot alakítottak ki nyíregyházi szervezetekkel és intézményekkel. — Sok elképzelés megvalósí­tásának az anyagiak szabnak gátat és határt. Örvendetesnek tartjuk, hogy az önkormányzat — élén a polgármester asszony­nyal — fontosnak tartja a kül- kapcsolatok építését, ami az el­vi mellett pénzügyi támogatást jelent az Angol-Magyar Baráti Társaságnak. Ez a működést segíti, de az uta­zásokhoz nem elég, így valamilyen küldöttség tagjaként tudunk csak kijutni, mert saját zsebből erre nem nagyon telik a ta­goknak. — A társaság hatéves születés­napját éppen ma ünnepeljük. A jövőt illetően én hiszek abban, hogy a kap­csolatok bővíthetők, s jobban fel tudjuk kel­teni az angolok ér­deklődését megyénk értékei iránt, ami a turizmusban és a családcserékben kamatozhat majd. Ami a közelebbi progra­mokat, tennivalókat illeti: cser­készcsapat készül Angliába, szervezzük a Bridges for Edu­cations nyíregyházi nemzetkö­zi angol nyelvi táborát, szer­kesztés alatt áll az angol-ma­gyar barátságról szóló kiadvá­nyunk. A szerző felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents