Kelet Magyarország, 1999. december (56. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-31 / 305. szám

1999. december 31., péntek

i'-xM» szilveszter

14. oldal

Pardon, csak baki

Baki bármikor becsúszhat egy írásba. Sokszor egyetlen betű pluszba vagy mínuszba — jókora zavart okozhat. Mint olvasható a Kelet-Magyarországban megjelentekben is.

...a területfejlesztési tanács fogja elosztani, megfelelő kontrollal az elírások (előírások) maximális megtartása mellett — hangoztatta a képviselő.

(Egy honatya nyilatkozatából.)

...az összehangolt programok mellett ették (tették) le voksukat.

(Az Európa Egyesület közgyűléséről szóló tudósításból.)

...feltehetően felgyorsuló fejlesztéseket be kell építeni egy kertbe (keretbe).

(Nézőpont)

...a három megye delegáltja rotációs kalapon (alapon) látja el...

(A regionális fejlesztési tanács alakulásáról szóló tudósításban.)

Szolgálunk és védünk. Strandrendőrök irigylésre méltó akcióban Sóstón

A mindenre képes Brehm

Radioaktív hal: amuránium Francia regényíró hal: balazac Pénzintézeti hal: bankárász Züllött pókféle: cafatka Bumfordi emu: emufurc Kuruc hattyú: hattyukodi pajtás Királyi jelvénnyel ellátott hal: jogarda Petárdázó macska: kandurr Nőcsábász sakál: álsakál Könnyűvérű póc: kikapóc Rejtőző kígyó: lapiton Narkós mormota: mámormota Nehéz felfogású marabu: marabunké Elzavart cickány: sicckány Árulkodó kutya: spitzli Gazember cincér: stricincér Előkelősködő kígyó: sznoboa Nyelvrokon majom: ugorilla Rosszalkodó sikló: vásikló Iszákos delfin: vedelfin

Mizser Lajos

Amikor nemcsak ég

Tűzoltók mesélték az alábbi történeteket.

Egy tarlótűz alkalmával a gazda a kerékpárját a tarlón hagyta, s hozzálátott taposni a tüzet. Mikor a tűzoltók megérkeztek, kérdezték, kié a bicikli. „Hát, az enyém... volt.”

Egy baleset során a megmentett kisfiú sehogyan sem akart beszállni a mentőautóba. Ám a tűzoltóautó tetszett neki, abba minden unszolás nélkül beszállt.

A sütőben csípőspaprikát szárítottak, a kiáramló illóolaj olyan erős volt, hogy a családot kiűzte a házból. A tűzoltók légzőkészülékkel mentek be a lakásba, hogy kiszellőztessenek, a sütőből a tepsi paprikát az udvarra kivigyék.

Sztori '99 * Sztori '99 * Sztori '99

Az újságíró már csak olyan, hogy magáról nem, vagy csak a legritkább esetben ír. Pedig velünk is történnek érdekes dolgok. Kollégáinktól kértünk egy-egy sztorit, íme.

Aki szilveszterkor is dolgozik, Pap Zoltán, a Korona

pincére Balázs Attila felvételei

kompra került. A bolgár vámosra már mi is mosolyogtunk, ő pedig ugyanígy kérte a zöldkártyát. Momentán az nem volt, sőt forgalmi

sem. Az autótulajdonos padlóig nyomta a gázt, vissza a komppal, irány Ferihegy, és repülővel az áhított sziget, Korfu.

Mi ebben a poén? Hogy nem voltam igazán beavatott. A túrára hozott Mercedes még nem volt németről magyarra honosítva, sőt úgy csempészgettük Kelet-Európában, hogy barátunk a garázsában talált előre és hátra egy ugyanolyan rendszámot. Ha ez kiderül a bolgár vámnál, még most is cirill betűkkel tudósítok a balkáni börtönviszonyokról. Hát kaland az élet, nem?

A riportalany színházigazgató

Várkonyi Zsuzsa, a Jonatán Rádió főszerkesztője:

— Még nagyon az elején voltunk, éppen hogy elindult a Jonatán Rádió. Igyekeztünk megkedvelteim magunkat a hallgatókkal, így rengeteg telefonos játékot szerveztünk. Ezért is, meg a stúdió iránti kíváncsiságból is naponta több tucatnyian látogattak ki hozzánk — akkor még —

a Tüzér utcára. Akkoriban indult a Deszka című állandó rovatunk is, amely a város színházi életét mutatta be. Az egyik műsorban történetesen Verebes István volt a meghívott vendég. Meg is érkezett, mire az egyik fiatal kollégám előzékenyen elépenderült, és rutinból megkérdezte:

— Ajándékért jött?

Verebes teljesen nyugodtan csak annyit mondott:

— Nem, riportalanynak hív-, tak ide.

Látni kellett volna kollégám arcát a stúdió üvegablakán keresztül, amikor a műsorvezető bemutatta a Deszka vendégeit, köztük Verebes Istvánt, a Móricz Zsigmond Színház igazgatóját.

Autós kaland

Szoboszlai Tibor, a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójának szerkesztőriportere:

— Ha nyár, akkor a legnagyobb szerelem továbbra is Korfu szigete. De ha tényleg nagy kalandot tervez az ember, induljon el autóval Románián, Bulgárián és Görögországon keresztül.

így is történt. A baráti társaság Erdélyt elhagyva először Vidinnél lepődött meg, ahol a Duna a román-bolgár határ. A magyar kamionos látva a honi rendszámot vigyorogva közölte, hogy ne kapkodjunk, ő már négy napja várja a kompátkelést. Közel két nap unalom után az éj leple alatt a határszolgálatos zsebébe csúszott egy százmárkás, és autónk a

Bennünket igazán

nem lehet kormányellenességgel vádolni, hiszen — mint fenti képünk is mutatja — védernyőt tartottunk Katona miniszter fölé

Sült hal

Lányi Botond, a Nyíregyházi Napló főszerkesztője:

— Az én történetem kicsit fekete humor. Bizonyára sokan emlékeznek rá: idén, alig hogy kitavaszodott, hatalmas halpusztulás volt a vajai tóban. Vagy száz mázsa tetemet emeltek ki a vízből. A következő napokban ünnepséget tartottak a polgármesteri hivatalban. Mit szolgáltak fel többek között? Sült halat... Nem hagyhattam ki a poént, odamentem vendéglátóinkhoz és megkérdeztem:

— Csak nem a tóból valók?

Megnyugtattak: még csak

nem is édesvízi, hanem tengeri halakat tálaltak. S megígérték azt is, minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy mihamarabb újratelepítsék a horgásztavat.

Haknizó professzor

Bagoly Dániel, az MTI megyei tudósítója:

— Fórumot tartottak egy szabolcsi faluban, Nyírbogáton. Az előadó egy professzor volt. A téma: hogyan lehet a mezőgazdaságot átszervezni, megújítani. Sokan jöttek el a szomszéd falvakból is, hogy találkozzanak a professzor úrral, akit úgy mutattak be, majd ő megmondja, mit kell termelni a szabolcsi földben. Meg is mondta: talajmintát kell venni, vizs- _ gálni a

tápanyagtartalmat,

megfelelő földbe, odaillő növényt szabad telepíteni. Vagyis: hasznos tanácsok helyett csupa általános dolgot mondott. Az érdeklődők meg csak néztek egymásra, mert nem erre számítottak. Mikor vége volt a fórumnak, jöttek ki csalódottan a szabolcsi parasztemberek. Köztük egy hetvenéves bácsika. Kérdezte is tőle a szomszédja:

— Na, komám, mit szólsz a professzorhoz?

— Hát, komám — válaszolta az öreg —, ha ez professzor volt, akkor én vagyok a Teller Ede.

A sapka megtévesztő, hiszen a mi Jutka polgármester asszonyunk nem Vaslady

Porleves

Baranya Magda, a Nyíregyházi Városi Televízió szerkesztőriportere:

— Hadházi Laci kollégámmal a Kész átverés show-nak forgattunk Székesfehérvárott. Ebédelni leültünk egy étterem teraszára. Rendeléskor mondta a pincér:

— Csak porlevesünk van.

— Semmi gond! Az űr — mutattam kollégámra — a Knorr vezérigazgatója.

Jó étvággyal megebédeltünk, már el is felejtettük az egészet, amikor megjelenik a pincér egy terítővei letakart ötkilós Knorr levesporos dobozzal:

— Megtisztelne, ha dedikálná nekünk.

Most Székesfehérvár egyik vendéglőjében ott díszeleg a doboz, rajta az írás: „Szeretettel a Knorr-király, Hadházi László.”

A szakdolgozat

Tarczy Gyula, a PB rádió és tévé főszerkesztője:

— Nekem antisztorim van. Tavaly ilyenkor a harmadik szakdolgozatomat készítettem. Szilveszter éjszakáján gépeltem, míg a feleségem ezalatt az egyetemi házidolgozatát írta. Magyarán: engem a reklámpcszichológia, őt a középkor kötötte le. Éjfélkor aztán vigyázzba vágtuk magunkat, bontottunk egy üveg pezsgőt, koccintottunk, aztán folytattuk a munkát ott, ahol előtte öt perccel abbahagytuk... A muszáj nagy úr! S mert a tavalyi év munkával végződött, hát munkával telt el az idei is. Sőt! Idén 2000 január elsején délután. már megint dolgozom, Budapesten.