Kelet Magyarország, 1999. december (56. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-27 / 301. szám

1999. december 27., hétfő 7. oldal jíiíiZic 1 □ Olajtöke A román Petrom olajtársaság tőkeemelésére eddig öt ajánlatot kapott a román állami vagyonalap (FPS). A Petrom to­vábbi privatizálását a jövő év második felétől tervezik. Az FPS összesen 2570 cég értékesí­tését tervezi. □ Szárnyalnak A Lufthansa német légitár­saság jövőre a nyereség kétszámjegyű növe­kedését szeretné elérni. A légitársaság veze­tője elmondta: ha az idei 1,3 milliárd márkás (665 millió euró) működési eredmény után jövőre 10 százalékkal jobbat érnek el, akkor teljesítik tervüket. □ Ajánlat A brit-amerikai Vodafone-Airto­­uch távközlési cég hivatalossá tette ajánlatát a német Mannesmann távközlési vállalatra. Változatlanul 53,7 saját részvényt kínál egy­­egy Mannesmann-részvényért, készpénzt pedig nem. A Mannesmann részvénye csü­törtök délelőtt 232,50 euró volt a frankfurti értéktőzsdén, 1,35 euróval, azaz 0,6 száza­lékkal drágább, mint szerdán záráskor. Beszállítóknak Nyíregyháza (KM) — A Magyar Keres­kedelmi és Iparka­mara legújabb kiad­ványa a hazai, s ter­mészetesen a me­gyei kis- és közép­­vállalkozások közül azoknak kíván se­gítséget nyújtani, amelyek Magyaror­szágon működő nagy, külföldi tulaj­donban lévő cégek beszállítói körébe szeretnének bekerülni. A könyv tisztázza a beszállítás fogalmát, felsorolja azokat az iparágakat, amelyekben a legtöbb lehetőség mutatkozik. Ezt követően né­hány konkrét példán bemutatja a beszállí­tóvá válás útját, nehézségeit, problémáit. Gyakorlati tanácsokkal is szolgál, majd is­merteti a kormányzat és a Magyar Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány beszállítói kap­csolatok bővítésére tett kezdeményezé­seit. A kiadvány borító­ja KM-reprodukció Készenlétben Ankara (MTI) — Négymilliárd dolláros készenléti hitellel támogatja a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) Törökország hároméves inflációellenes csomagter­vét. Az IMF-kölcsön javítja Törökország hitel­­képességét, a nemzetközi kölcsönpiacon to­vábbi hitellehetőségeket nyit meg és eny­híti a rövid távú és drága hazai kölcsönök­től való függést. A Valutaalap értékelése szerint a terv pillérei az elkötelezett kamatpolitika és a nagyszabású szerkezeti átalakítás. A prog­ram keretében a török kormány arra tesz ígéretet, hogy a jelenlegi, mintegy 60 száza­lékos inflációt 2000 végére 20 százalékra, 2002-ben pedig 5 százalékra szorítja le. Az antiinflációs iránnyal és az alacso­nyabb reálkamatokkal összhangban a nemzeti össztermék növekedését 2000-re 5- 5,5 százalékra tervezik, az idei 2 százalékos csökkenés után, 2001-ben és 2002-ben a terv szerint a növekedés 5-6 százalékos lesz. A kormány 7,6 milliárd dollár privatizációs bevételt remél 2000-ben. Maláj apró Malayzia miniszterelnö­ke, Mahathir Mohamad áll egy óriási ér­me előtt, amely a millennium alkalmából kiadott aranyérme hatalmas mása. Az iga­zi érme 10 ezer darabban jelenik majd meg, 133 USA-dollárba kerül APA/EPA-felvétel Nagyobb teher a túlsúlyos sertés Budapest (KM - Ny. Zs.) — De­cember 31-ével megszűnik a nagysúlyú sertések inter­venciós felvásárlása, vala­mint a 193 Ft/kg-os legala­csonyabb felvásárlási ár. A fogyókúra vagy a sportosabb életmód persze túlzás lenne a sertésólak környékén, de a jobb fajtamegválasztás és a korsze­rűbb állattartás mindenképpen követelmény a gazdákkal szem­ben. Ezt .erősíti meg a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium vezetőségének na­pokban közzétett rendelkezése, melyből kitűnik: jelenleg túlkí­nálat tapasztalható a világpia­con vágósertésből, ezért a piacra jutáshoz állami támogatásra is szükség van. A jó minőségű ser­téshez kevesebb, a rossz minősé­gű‘vágósertés piacra juttatásá­hoz aránytalanul nagyobb támo­gatás kell, mert enélkül eladha­tatlan. Megelőzött betegségek — A rendkívül szigorú feltételek mellett csak az az ország tudja piacait megtartani vagy újakat szerezni, amelyben kitűnő minő­ségű vágósertést állítanak elő. A világon a minőség és a támoga­tások versenye tapasztalható, ezért Magyarországon is csök­kenteni kell az állami támoga­tást és előtérbe állítani a minő­ségjavítást — szögezi le közlemé-A minőség irányába kell terelni a nyében Tamás Károly közigazga­tási államtitkár. E törekvés ta­lálkozik a gazdák érdekeivel is, hiszen a jó minőségű vágósertés értékesítése zavartalan és folya­matos. Sőt, a megfelelő minősé­gű (S. E. U.) vágósertésből gya­kori a hiány, ezért a felvásárlási ár is magasabb a meghirdetett­nél. Az ez évi rendkívüli időjá­rás — árvíz, belvíz, viharkár — az exportpiacok év közepi beszű­külése következtében a miniszté­riumnak rendkívüli intézkedése­ket kellett meghoznia. Az ár- és belvíz sújtotta terüle­teken az istálló és takarmány nélkül maradt termelőktől mint­egy 14 ezer különböző korú és súlyú sertést vásároltak fel álla­túlsúlyos sertéseket Martyn Péter felvétele mi segítséggel, ezzel is segítve az állatbetegségek, elhullások meg­előzését, az újrakezdés megala­pozását. Átvágott átvevők — A sertéstartók védelmére és a spekuláció visszaszorítására 1999. június 1-jei hatállyal köte­lező jelleggel elrendeltük a 193 Ft/kg-os legalacsonyabb felvá­sárlási árat. Eddig mintegy 80 ezer sertés átvétele történt meg, egyes sertéstartók élve (eseten­ként visszaélve) az állam nyúj­totta segítséggel, nemcsak az át­vételi nehézségek miatt túltar­­tásból eredő túlsúlyos sertéseket adták el, hanem a jelentősen fel­hizlalt, selejtezett kocákat és ka­nokat is — köszön vissza a régi magyar mentalitás az államtit­kár szavaiból. Évente a kocaállo­mány 30- 35 százalékát kiselejte­zik különböző okok miatt, amely — 400 ezer tenyészkocával szá­molva — évente mintegy 120-140 ezer nagysúlyú (200-250 kg-os), alacsony vágóértékú sertés érté­kesítését jelenti. Tekintettel ar­ra, hogy a minőségi osztályba so­rolható vágósertés jó áron érté­kesíthető, nem indokolt a 193 fo­rintos legalacsonyabb felvásárlá­si ár további fenntartása. Szerződéses biztonság Itt figyelembe kell venni, hogy a tenyésztésből kiselejtezett kocák és kanok húsipari értéke alacso­nyabb a 90-110 kg súlyú vágóser­tésekénél. A selejt állatokat első­sorban a szárazárukat (szalámi, kolbász stb.) előállító vágóhidak vették és veszik meg. Az értéke­sítés biztonsága érdekében a ser­téstartóknak érdemes regisztrál­tatni magukat a Vágóállat és Hús Terméktanácsnál. A Ter­méktanács ugyanis szavatolja tagjainak, hogy a vágóhidakkal kötött szerződésében rögzített minőségi vágósertések felvásár­lásáról folyamatosan gondosko­dik. Ez a termelőknek biztonsá­got és kiszámíthatóságot, a húsi­parnak pedig kiegyensúlyozott alapanyag-ellátást és tervezhető exportárualapot jelent — foglal állást az agrártárca vezetése. Több gazdasági szervezet Tartalék Peking (MTI) — Az export gyors fellendülése nyomán november végéig 153,77 mil­liárd dollárra nőtt Kína devizatartaléka. Októberről novemberre nem volt látvá­nyos a tartalék növekedése, annál inkább a második fél évben:1 júliustól november végéig közel 7 milliárd dol­lárral gyarapodott az ösz­­szeg, háromszor annyival, mint az egész első fél évben. Budapest (MTI) — A működő gazdasági szervezetek szá­ma közel 5 ezerrel bővült novemberben október végé­hez képest, és az év tizedik hónapjának végén megha­ladta a 874 ezret. Ez áll a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) legfrissebb jelentésé­ben, amelyből kitűnik: tavaly augusztus végén a működő vál­lalkozások száma 822 ezer volt, vagyis az azóta eltelt valamivel több, mint egy évben mintegy 50 ezerrel gyarapodott, s a növek­mény több, mint fele az idei év utolsó harmadára jutott. Az egyéni vállalkozások szá­ma, amelyek a cégek 58 százalé­kát tették ki, csaknem 3 ezerrel, a társasvállalkozásoké mintegy 2 ezerrel bővült az idén november­ben, vagyis folytatódik az a ten­dencia, hogy főként a kisvállal­kozások száma emelkedik. Legje­lentősebb mértékben (mintegy 1500-zal) a mellékfoglalkozású egyéni vállalkozók száma emel­kedett egy hónap alatt, miköz­ben a főfoglalkozásúaké 900-zal, a nyugdíjas vállalkozóké 400-zal gyarapodott. A vállalkozások legnagyobb részét (96 százalékát) továbbra is a 10 főnél kevesebb alkalmazot­tat foglalkoztatóak teszik ki, a 10-49 fő közöttiek 3 százalékot, az 50 vagy annál több alkalmazottal működők alig egy százalékot képviselnek. A legtöbb vállalkozás tovább­ra is a közép-magyarországi ré­gióban működik, Budapest ad otthont a cégek 30 százalékának. Adatot ad, aki földet használ Nyíregyháza (KM) — Újévtől lép hatályba a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény sokakat érintő módosított rendelkezése: a földhaszná­lati nyilvántartás. A jogszabály szerint a területé­hez tartozó termőföldekről, vala­mint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föl­dek használatáról — a hiteles in­gatlannyilvántartás alapján — önálló nyilvántartást a földhiva­tal vezet. Éppen ezért a részle­tekről a legilletékesebbet, a me­gyei földhivatalt vezető Bihari Károlyt kérdeztük. E törvény alkalmazásában ter­mőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingat­lannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban vagy halastóként tartanak nyil­ván, mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: a rendeltetésszerű felhasz­nálásig az a belterületi földrész­let, amelyet az előzőekben felso­rolt művelési ágban tartanak nyilván. Fontos tudni, hogy a föld hasz­nálatával összefüggésben nyúj­tott állami támogatást igénybe venni csak a föld fekvése szerin­ti földhivatal által nyilvántartott földhasználatra lehet. 2000. január l-jétől aki szerző­dés alapján termőföldet használ, s annak területe a földrészletek számától függetlenül az egy hek­tárt meghaladja, köteles a szer­ződést annak megkötésétől szá­mított harminc napon belül a földhivatalhoz nyilvántartás cél­jából benyújtani. Aki egy hektárt meghaladó mértékben saját tulajdonú vagy olyan termőföldet használ, amely a vele közös háztartásban élő személy, illetve közeli hozzá­tartozója tulajdonában, vagy más jogcímen a rendelkezése alatt áll (a továbbiakban családi földhasználat) a földrészletek adatait köteles a használatbavé­teltől számított harminc napon belül bejelenteni. A termőföld használatát a földhasználó által benyújtott szerződés, ha pedig annak írásba foglalása elmaradt, a föld hasz­nálatára vonatkozó szóbeli meg­állapodásnak a földhasználó ál­tal bejelentett tartalma alapján kell nyilvántartásba venni. A földhivatal a földhasználót a hivatalból nem pótolható adatok bejelentésére felhívja. A bejelentés a földhivatal által rendelkezésre bocsátott adatlap benyújtásával személyesen vagy postai úton teljesíthető. Bejelen­tési adatlap a földhivataloknál, a polgármesteri hivataloknál és a falugazdászoknál szerezhető be. Az írásba foglalt szerződést egy eredeti és egy másolati példány­ban kell benyújtani. Az eredeti példány helyett hiteles másolat is benyújtható. Ha a szerződés több földhiva­tal illetékességi területén fekvő, több termőföldre vonatkozik, a szerződést a földhasználó válasz­tása szerinti illetékes földhiva­talhoz annyi példányban kell be­nyújtani, ahány földhivatalt érint. A használatra vonatkozó szerződés eredeti példányát csak az egyik illetékes földhivatalhoz kell benyújtani. Ha a használat nem a teljes földrészletre, vagy nem a föld­részletnek az ingatlannyilván­tartási térképen azonosítható al­­részletére vonatkozik, a bejelen­téshez a használattal érintett te­rület nagyságát és a földrészle­ten belüli elhelyezkedését feltün­tető, a földhasználó által aláírt vázlatot is mellékelni kell. En­nek elkészítéséről a földhasználó gondoskodik. A hivatalból nem pótolható adatok bejelentésére a földhiva­tal a bejelentőt tizenöt napos határidővel felhívja. Ha a megje­lölt adatokat a bejelentő nem pó­tolja, a földhivatal a termőföld nyilvántartásba vételét határo­zattal elutasítja. A nyilvántartásba vételt a földhivatal a szerződés záradé­kolt eredeti példányának meg­küldésével közli a földhasználó­val. Az írásba nem foglalt szerződésen alapuló földhaszná­lat nyilvántartásba vételét a földhivatal a bejelentési adatlap záradékolt másolatának megkül­désével az ingatlan használatba adójával is közli. A termőföld használata nyil­vántartásba vételének megszün­tetése hivatalból, vagy a föld­­használó, illetve a használatbaa­­dó bejelentése alapján történhet. Ha a földhasználó (tulajdonos, vagyonkezelő) a használat beje­lentésére vonatkozó kötelezettsé­gének nem tesz eleget, a földhi­vatal bírsággal sújtja, egyben kö­telezi a bejelentés pótlására. A bírság mértéke családi földhasz­nálat esetén az aranykorona-ér­ték ezerszeres szorzatának, egyéb jogcímen történő földhasz­nálat esetén a szerződés alapjául szolgáló földterület aranykoro­na-értéke kétezerszeres szorzatá­nak megfelelő forint összeg, amely adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A földhivatalok az általuk ve­zetett földhasználati nyilvántar­tásból az arra jogosultak részére díjfizetés ellenében adatot szol­gáltatnak. Határidők December 28. Halasztott adófizetés do­hánygyártmányoknál; fo­­gyasztásiadó-előleg befizeté­se, visszaigénylése. December 30. Magánszemélyek cégautóa­­dó-fizetési kötelezettsége a kifizetőhöz; külföldi rend­számú személyszállító gép­jármű adózása; szakképzési támogatás igénylése; jövedé­­kikészlet-felvétel; elszámolás az adóraktári zárjegyekről. December 31. Vámáru-nyilvántartás hite­lesíttetése. Változó illetékek 2000. január l-jétől az ille­téktörvény több ponton mó­dosul, így például változik a lakásvásárlással és a lízing­­tevékenységgel kapcsolatos szabályozás. Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a ma­gánszemély vevő a másik la­kástulajdonát a vásárlást megelőző egy éven belül elad­ja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon — terhekkel nem csökkentett — forgalmi értékének a külön­bözeié. Ha a magánszemély vevő egy éven belül több la­kástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbö­zet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szem­ben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő — a fi­zetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot ered­ményező — egyetlen értéke­sítést lehet figyelembe ven­ni. M^íW GflZDflSflG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents