Kelet-Magyarország, 1999. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-20 / 167. szám

1999. július 20., kedd Kelet« HÁTTÉR 3. oldal Elszalasztott lehetőség Szőke Judit A világ megváltozott: csak konkrét prog­ramhoz lehet mostanság konkrét pénzt sze­rezni. Határidőhöz kell alkalmazkodni, gon­dolkodni kell, az ötleteket formába önteni, s némi rátartással, persze, de hihető módon professzionális költségvetést szükséges ké­szíteni. A pályázatírásnak megvan a csínja- bínja. Kétségkívül kevésbé kényelmes és há­lás feladat, mint a slrás-rívás, panaszkodás. Tudni is kell, nyilván, hol találhatók a kií­rások, melyik, a pályázati feltételeket tartal­mazó figyelőt érdemes tanulmányozni. Ez kétségkívül fáradtság. Valószínűleg ezeket nem tudják még azok az érintett szerveze­tek, akik nem használták ki a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági- és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány kí­nálta pénzszerzési sanszot. Pedig megyénk­ben aztán van rászoruló bőven! 4137 szövetség, egyesület, oktatási intéz­mény kapott félmilliárdnyi vissza nem térí­tendő támogatást. A hosszú országos ered­ménylistából jól látható: vannak nálunk szemfülesebbek, s nálunk is vannak ügye­sek, de lehettek volna még többen! A legalább tízezer forintos pénzeső jól jött né­hány falucskánk óvodájának, iskolai sporte­gyesületének, de a nagyobb tervek megér­tek a NISzKA-nak százezreket is. Feltűnő, hogy több városunknak még a neve sem szerepel a táblázatban — nem lennének eléggé talpraesettek, vagy nem kell nekik egy huncut vas sem? Az eredményt összefoglaló kötetben sze­repel egy mondat: Remélem, az a tény, hogy pályázóink jelentős körét segíteni tud­tuk, Önt is arra biztatja majd, hogy szakma­ilag megalapozott programjait támogatásra hozzánk benyújtsa. Én is csak hinni tudom, hogy így lesz. Talán településeink észbe kapnak, s mindenütt akad valaki, aki a helyi szellemi erőforrásból pályázati úton pénz­forrást is tud teremteni. Tetszik, nem tetszik, tudomásul kell venni: az álmodozások kora lejárt. Mi az igaz? No most akkor igaz-e a gólyamese?... Papa Ferter János karikatúrája □ Felújítások Újkenézen az óvoda kony­hájának felújítását végzik, az átadás várható­an augusztus 20-án, államalapításunk ün­nepén lesz. Az önkormányzat tervei között szerepel a polgármesteri hivatal és az orvosi rendelő renoválása is. □ Károk javítása A téli hó által okozott károk helyreállítását kezdik el a napokban Zsurkon. Elsőként az orvosi rendelő tetőszer­kezetének a felújítása indul meg, melynek befejezését július végére tervezik. A helyi kul- túrház tetőszerkezetét is kicserélik, várható­an augusztusban. □ Lezárják az utat A III. Nemzeti Lovas Fesztivál programjában szereplő felvonulás miatt július 24-én, szombaton 14.45-től 16.15-ig lezárják a Szilvásvárad belterületén a 2506-os (Egerből Ózd felé haladó), vala­mint a Szilvásváradról Bükkmogyorósdra ve­zető utat. Menekültsors: drága és embertelen Kőszeg Ferenc a nyírbátori közösségi szálláson tapasztalt állapotokról, a kilátásokról Kovács Éva Nyírbátor (KM) —A Helsinki Bizottság magyarországi képviselőjeként a napokban Kőszeg Ferenc járt Nyírbá­torban, ahol a közösségi szálláson szervezett — 102 főt érintő — éhségsztrájk résztvevőin próbált segíteni. O Mit tehet a Helsinki Bizottság az ilyen ügyekben? — Jogi segítséget nyújt a Magyarországon tartózkodó me­nedékkérőknek. Megpróbálunk mindent megtenni azért, hogy ezek' az emberek méltó körül­mények között legyenek, ügyük­ben mihamarabb döntés szület­hessen. A bíróságokhoz rend­szeresen kérelmeket nyújtunk be minden olyan esetben, ahol jogsértés tapasztalható. Sürget­jük az egységes, jogi intézke­dést is. Tarthatatlan ugyanis, Afgán menekültek panaszkodnak a helyzetükre Nyírbátorban zött élnek. Pedig akik itt van­nak, menekültek valami elől, szabadságra vágytak, most pedig börtönben érzik magukat. Ha több hónapja várnak csak arra, hogy meghallgassák őket, mikor lesz az ügyükben döntés? Úgy tű­nik, a Menekültügyi Hivatal képtelen megbirkózni a feladat­tal, létszámuk mégis csökkent. Tavaly hétezer kérelem érkezett hozzájuk, idén máris nyolcezer­nél tart ez a szám, és mindössze 26 ember dolgozza fel az irato­kat. Ki győzi pénzzel? nőn börtönről beszél... — Nem a nyírbátoriak felelő­sek azért, hogy a menekültek börtönszerű cellákban élnek. Szerintem arról van szó, hogy a határőrség jól lobbyzott, ki tudta harcolni, hogy a leépítések miatt megüresedett laktanyákat, lakta­nyarészeket ilyen célokra bérbe adja. Rendészeti elsőbbség O Azt sem hallgathatjuk el, hogy a menekültügy súlyos milliókba kerül hazánknak. Mint Ön is hallhatta, csak Nyírbátorban és csak ’99 első felében 36 millió 109 ezer forintot költöttek a menekül­tekre. Ki győzi ezt pénzzel és erő­vel? — Az, ami a menekültekkel Martyn Péter felvételei történik, a menedékügy legdrá­gább és egyben legembertele­nebb módja. Jelenleg 8-10 ezer menedékkérő ügye van folya­matban, akik közülük akik te­hetik, folyamatosan szöknek el az országból. Megkockáztatom, ezt sokan nem is nagyon bánják. A kormány előtt két elvárás is van. Egyik, hogy a schengeni határt védenie kell, másik, hogy a menedékkérőkkel a hel­sinki elvek szellemében járjon el. Úgy tűnik, most a rendésze­ti módszer élvez elsőbbséget, holott nem erre, hanem a hatá­rok őrzésére kellene az ország­nak a jelenleginél jobban felké­szülnie. Szabadságra vágytak, most pedig börtönben érzik magukat. Kőszeg Ferenc hogy ma megyék szerint más­más az azonos ügyek elbírálása, s ezt nehéz megmagyarázni azoknak, akik emiatt szenved­nek. Lehetetlen körülmények OMit tesznek az emberi jogokért? — Mindent amit lehet, de ez sokszor kevés. Ha csak a nyírbá­tori példánál maradunk, az éh- ségsztrájkolók és társaik való­ban lehetetlen körülmények kö­Fesztivál Kisvárdán Kisvárda (N. L.) — Nagyszabá­sú, nemzetközi romafesztivált rendeznek július 24-én Kisvár­dán. A várszínpadon 10 órakor kezdődik a műsor. Huszonnégy együttes lép fel. Ukrán, román, lengyel, sőt portugál cigány­együttesnek is tapsolhatnak. A néző halála Örkény István ___________________ ^Jyolc-tíz színész (egy da­rabhoz átlagban ennyi kell) előzetes bejelentés után, a megbeszélt időpontban, autó­busszal, vagy taxin (akinek van, a saját kocsiján) elláto­gatnak a nézőhöz. A szokásos időpont este hét óra, kivéve a vasárnap háromkor kezdődő „matinét”. Ruháikat az előszobában hagyják, bejönnek, helyet fog­lalnak, némán ülnek, legföl­jebb halkan beszélgetnek. A néző, bár nem mutatja, szív­szorító izgalmat érez. Ennek ellenére megpróbál természe­tesen viselkedni, mintha ven­dégei ott se lennének. Hiszen már folyik az előadás. Föláll, leül, gondolkozik, aztán vizet ereszt egy kanná­ba, tehát főz. A teaivást csak mímeli, mert közben máson jár az esze, ezt mindenki érzi, pedig ő közömbös arcot vág, orrot fúj, ásít is egyet. Ekkor azonban váratlanul kitörésre kerül a sor: előrelép, hangja ellágyul, szerelmet vall. Sze­relme tárgya távol van ugyan, de ő, miközben a monológot mondja, úgy viselkedik, mint­ha a nő közvetlenül közelből hallaná, s mosolyogva biztat­ná a folytatásra. Aztán még sok mindenféle történik, meg­szólal például a telefon, érez­zük, hogy nem jó hírt kapott, fiatalos mozgása meglassúdik, szemében kialszik a fény, még később egészen ősz lesz, s egy­szer csak derekához kap, oda hasított a fájdalom, nyilván epe- vagy vesekő. Más ember áll előttünk. Már nem is próbál tettetni, ar­ca beesett, nem törődik sem­mivel, apjával, húgával, fele­ségével sem, bele-belehasít a görcs, s egyre világosabb, hogy ezt nem éli túl. Nem is. Persze, most szíve­sen elbújna a színészek kíván­csi szeme elől, hiszen a vadál­lat is rejtett vackán adja ki pá­ráját, de ő, akár tetszik, akár nem, itt hal meg, ami elég so­káig tart, tovább, mint hin- nők, mert a halálért is meg kell küzdeni, de ki hitte volna, hogy ilyen soká! Szegény néző már a végét járja, de mindun­talan új erőre kap, eszébe jut valami, s azt el is mondja a színészeknek, nem különösen okos, nem is nagyon jelentős dolgokat, melyek azonban így, egy haldokló szájából mégis megrendítőn hatnak. "Végre, már a földön vergőd­ve, csapkodva, hörögve, nagy nehezen kileheli lelkét. A szí­nészek összeütik tenyerüket, s közben szedelőzködnek, majd a kapuban búcsúzkodva azt vitatják, vajon elég természe­tes volt-e a néző viselkedése, kiváltképp a haláltusája, s ha igen, akkor visszamennek a színházba, s a többi színész­nek megadják a néző címét, mondván, hogy ott egy igen érdekes és szórakoztató előa­dás látható. Hagyományőrzők Beszterecen Beszterec (M. K.) — Az élet már többször igazolta, hogy egy-egy pedagógus igazi kovásza lehet a kul­turális munkának egy te­lepülés életében. így van ez 1100 lelkes Besztere­cen is. A Besztereci Hagyományőrző Népdalkor 1995-ben alakult, s az idén nyertek arany minősí­tést. A nyolc énekest kiegészí­ti egy citerás. A legfiatalabb hölgy tizenhat éves, a legidő­sebb ötvennégy. A minősítőre szatmári, szabolcsi és sárközi népdalfeldolgozásokkal ké­szültek. Az elmúlt évben sike­resen szerepeltek Visken. Jár­tak Királyhelmecen, országos versenyen harmadik helye­zést értek el. Tapsoltak a nép­dalkörnek Abasáron illetve Tarpán is. v A nyár sem telik el munka nélkül. Ugyanis Németország­ba várják az együttest. A cso­portot a Besztereci Kulturális és Szabadidős Egyesület tart­ja fenn, 1999 januárjától előtte egyértelműen csak az önkor­mányzat. A községben színjátszók, népi táncosok, mazsorettcso- port működik. A népdalkor létszáma változik, nyolctól ke­vesebben még nem voltak. Most legközelebb Nyírmihály- diban egy családias népzenei fesztiválra hivatalosak 24-én. Idén Beszterecen harmadik alkalommal kerül sor az Őszi­kék népzenei fesztivál és ver­senyre, a zsűriben ott lesz töb­bek között Joób Árpád és Er­dős Jenő, ahol szponzorok jó­voltából értékes díjakkal ju­talmazzák a legjobb teljesít­ményt nyújtókat. A hagyományőrzők egy fellépésen a szerző felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents