Kelet-Magyarország, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-08 / 106. szám
1999. május 8., szombat 10. oldal Rendőrsíp Japánból Nagv István Attila Aki több mint harminc esztendőt eltöltött közkönyvtárban, ráadásul egyetlen helyen, annak minden bizonnyal alapos ismeretei vannak a település szellemi arculatáról ugyanúgy, mint a magyar könyvtárügyről. Orosz János egy évvel Ratkó József után érkezett a nagykállói könyvtárba, amely most a költő nevét viseli. Minden szakmának megvannak a maga fortélyai, a jó könyvtáros feltétlenül olvasott ember is, szeretnie kell a könyveket, gazdag lexikális ismerettel rendelkezik. De tudnia kell az emberekkel is bánnia, mert, ha nem veszi észre a tanácstalan olvasót, lehet, hogy legközelebb nem szívesen jön el újra. De azt is látnia kell, kinek kell, kinek nem szükséges a segítség. Orosz János A mai könyvtárak másképpen elégítik ki az igényeket. Nemcsak azért, mert korszerűbbé vált az életünk, hanem azért is, mert kevesebb pénzt fordítanak az emberek könyvre. Ha szükségük van valamire, irány a könyvtár! Sajnos, mondja, Orosz János, az önkormányzat évek óta nem képes növelni az intézmény költségvetési keretét, ezért maradnak a pályázatok. Szerencsére, az elmúlt évben tízből kilenc alkalommal nyertek, így mód van a korszerűsítésre is. A legfontosabb fejlesztési szempont az állománygyarapításban, hogy meglegyenek a kézikönyvek és a szakkönyvek. A szépirodalom sajátos helyet foglal el, hiszen az alapmunkák megvannak, a mai irodalom ritkán „terem” olyan alkotásokat, mint a hatvanas években volt. A négyezer dokumentum az ezernégyszáz beiratkozott olvasónak egyelőre elegendő, de Orosz János nem a megelégedett emberek közül való. A könyvtárosi munka a nagy szerelmek közé tartozik, bár ha lehetett volna, a sport területén helyezkedik el. De a dolgok nem mindig alakulnak a mi szándékaink szerint. A sporttal való kapcsolata mindmáig megmaradt. Nem volt versenyző, de tizenöt évesen már fújta a sípot: röplabda-mérkőzéseket vezetett a megyében. Négy-öt sportágban volt bíró, mára a kosárlabda maradt. Mindig szerette, ha az életben igazságosan történnek a dolgok. Talán ezért is lett játékvezető, mert itt megvalósulhatott az az illúzió, hogy igazságos döntések születnek. Igaz, ezen a területen is adódhatnak hibák vagy tévedések, de sohasem volt „anyázás”, mert a kosárlabdamérkőzésekre általában intelligens emberek járnak, akik ritkán ragadtatják el magukat. Balázs Attila felvételei Sakkban középiskolás megyei bajnok volt. Ma is szívesen előveszi a táblát, de főképpen azért, hogy a gyerekeket tanítsa. Nagykállóban sakkszakosztályt alapított, mai tanítványai is szép sikerrel szerepelnek a különböző versenyeken. Amikor még olcsóbban vitték a leveleket, sok országban voltak sakkpartnerei: Európában, Amerikában és másutt. Kellemes partikat játszottak, de tartalmas barátságok is szövődtek. Karácsonykor meg is ajándékozták egymást. Orosz János nem kért mást, csak sípot. így aztán szép sípgyűjteménye lett, amelyben a japán rendőrsíp és a vadkacsa-hívogató eszköz is megtalálható. Ahol a selejt neve: halál Kovács Éva A gyógyításban nem lehet hibázni, az egészségügyben nem lehet selejt. A selejt neve itt ugyanis nem más, mint halál... Az orvostudomány szinte naponta fejlődik, egy dolog azonban úgy tűnik, változatlan marad: az, hogy bizonyos betegségeknek, műtéti beavatkozásoknak igenis megvan a kockázata. A szakmában az is közismert, a gyógyítás különböző területein ez a kockázat valójában mit, hány százalékos elfogadható halálesetet jelent. A vakbélgyulladásnak például — melyet a paro- disták szerint akár a kórházi portás is megoperálhat — jelenleg fél-egy ezrelék. Márpedig ez azt jelenti, hogy tudomásul kell venni, a szakma szabályainak igenis megfelel, nem mond ellent, ha ezer vakbélműtöttből egy életével fizet. Harminc évig Az önmagában is gyanút keltő halálesetek miatt a rendőrség életvédelmi osztályához lehet feljelentést tenni, akik elindítják a vizsgálatot, kirendelik a szakértőt, tisztázzák a halál okát. A tisztázás elvileg azért is egyszerű, mert a törvény szerint az egészségügyi dokumentumokat — a kórházi beutalótól a zárójelentésig — harminc évig minden intézmény köteles megőrizni, így a történet feketén-fehéren kimutatható, nyomon követhető. Kérdés csak az, ki az az egy, s milyen körülmények között következik be a tragédia? A váratlan halálesetek joggal döbbentik meg a hozzátartozókat, s legyen a nem várt eredmény szakmailag bármennyire elfogadható, a magyarázat bármily szakszerű is, a lelkeket nem nyugtatja meg. — Ilyenkor történnek azok a feljelentések, melyeknek alapján kötelességünk a dolgok tisztázása, a halál okát feltáró vizsgálat lefolytatása — mondja dr. Varga Mihály egyetemi docens, igazságügyi orvosszakértő, a megyei Jósa András Kórház pathológiai osztályának osztályvezető főorvosa. — Arról, hogy feljelentést tegyen, soha, senkit nem beszélünk le, még akkor sem, ha számunkra teljesen nyilvánvaló, hogy nem történt szakmai mulasztás. O Az egészségügynek megvannak a maga áldozatai, ez a szakma szomorú sajátossága. Miképpen az is, hogy ezekből az áldozatokból tanul, szerez újabb ismereteket az orvostudomány. — Az új egészségügyi törvény deklarálja a betegek jogait, annak érvényesülési módját. Öngatartást pozitívan értékeli. Azt kell mondjam, hogy normális gondolkodású, ésszerűen viselkedő orvosnak érdeke az, hogy az igazság, a valós történet kiderüljön. — A vizsgálatban közreműködő szakértők orvosok ugyan, de soha nem védik elvtelenül a mundér becsületét, mindig pártatlanok. Sem pénzügyi, sem egyéb hasznuk nincs abból, ha esetleg orvostársaik mulasztását elkendőzik, a tényeket a betegek, a károsultak kárára megváltoztatják, az igazságtól eltérő módon minősítik. Arról már nem is beszélve, hogy az igazságügyi orvosszakértők esetében a hamis vélemény adása bűncselekménynek minősül, s hogy egy-egy kritikus ügyben soha nem egyetlen szakértői vélemény, hanem több szakértő egymással ütköztetett álláspontja adja meg a döntő szót, a végeredményt a szakvélemények ütköztetése hozza meg. Hosszú évekre visszamenőleg sem tudok olyan komoly ügyről, melyben egyetlen szakértő állás- foglalása alapján született volna ítélet. Az orvoslás az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb hivatás. Az orvosi esküvel a fiatal doktorok az életre, a gyógyításra tesznek fogadalmat. Számukra is tragédia, ha olykor a halálnak tesznek szolgálatot... A pathológus Dr. Varga Mihály 1952-ben Sátoraljaújhelyen született. 1976-ban a DOTE-n orvosi diplomát szerzett. Pathológus, az igazságügyi orvostan szakorvosa, az orvostudományok kandidátusa. Az Egészségügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottságának szakreferense. Évente több mint háromszáz szakmai véleményt ad ki, főleg egészségügyi, illetve társadalombiztosítási perekben, illetve bűncselekmények, biztosítási ügyek esetében. Műtét közben magában azonban nem ez az oka a panaszos ügyek növekedésének, mert a szakmai hiba, mulasztás korábban is megalapozta a panaszt, a feljelentést. Ma már vége annak az időnek, amikor a betegek megalázva érezhetik magukat, hiszen van módja a jogorvoslatnak,- s ha összefognak, a betegjogok kiszélesedésének következtében akár a kórházi ellátás színvonalában is elérhetnek változásokat, hiszen az állampolgárok ma már nem csak tárgyai az egészségügynek, önálló személyi autonómiájukat is megőrizhetik. □ A betegjogok kiszélesedésének tudhatjuk be azt is, hogy immár hazánkban is szaporodóban vannak a kártérítések, az orvosperek? — Én dolgoztam Amerikában, így tudom, csak látszat az, amit a filmekben tapasztalhatunk. Az orvosoknak ott sem kell félniük, ha betartják a szakmai szabályokat, s ez akkor is igaz, ha arrafelé divatja van a feljelentésnek, a kártérítési pereknek. Félniük azért sem kell, mert mára alaposan megtanulták saját, jó működésüket adott esetben megvédeni. A gyakorlatban az azt jelenti, hogy el tudják mondani, hogy a kritikus esetben szakmailag a legmegfelelőbben jártak el, úgy, ahogyan az adott szituációban azt tőlük elvárni lehetett. Az, hogy ez a gyakorlat előbb-utóbb Magyarországon is bekövetkezik, nem nehéz megjósolni. Már most tapasztalni lehet, hogy az utóbbi időben tömegessé váltak az egészségüggyel kapcsolatos panaszok. Igaz, az elmarasztaló ítéletek száma csak csekély mértékben nőtt, ami azt jelenti, hogy a bejelentések száma megalapozatlan volt. S hogy mi táplálja az orvosok elleni pereket? Az újságokban, a televízióban látható divatos történetek, melyeknek hatásaként ma már nálunk is sokan azt hiszik, a kártérítési perekkel sokat lehet kasszírozni. □ Korlátozhatják-e, s ha igen, miben az orvosokat a betegek szaporodó jogai? — Ha munkájukat lelkiismeretesen, a legjobb szakmai színBalázs Attila felvételei vonalon igyekeznek elvégezni, nincs mitől félniük. Ha azonban hibáztak, bizony könnyen lehetnek kártérítési perek „áldozatai”. Szerencsére ma már Magyarországon is természetes, hogy az egészségügyi intézmények működési biztosítást kötnek, melynek segítségével szükség esetén a kártérítési perekben megítélt pénzeket is fizetik. Nyugaton bevett szokás — s előbb- utóbb nálunk is azzá lesz —, hogy az egészségügyi intézmény később magától az orvostól perli vissza a biztosító által kifizetett összeget, így a kör bezárul. Ahhoz, hogy az orvos is fizetni tudjon, ő is úgynevezett működésbiztosítást köt, hiszen ma már enélkül nyugaton nem is vállalhat jól fizető állásokat. — Fontos az is, hogy szükség esetén a megvádolt orvos el tudja magyarázni, szakmailag, etikailag és emberileg a lehető legjobban járt el, és sajnálja, hogy a hiba ennek ellenére mégis bekövetkezett. Ez nem jelenti azt, hogy magyarázkodással a felelősséget el lehet kerülni. Minden problémát meg lehet oldani, azt azonban igen, hogy a meggyanúsított nagyon is érdekelt abban, hogy saját hibáját feltárva meggyorsítsa a vizsgálat folyamatát. Ezzel egyrészt hamarabb tisztázódhat a helyzet, a bíróság pedig a feltáró, tisztázó, elismerő maInnen már nincs visszaút Értékeink Sok szép régi műemlékkel dicsekedhet az Erdőhát. A Vámosorosziban található református templom gótikus stílusban épült. Talán kevesen tudják, hogy nem is olyan rég a csillag mellett félhold is volt a sisak csúcsán. A késő gótikus templom jelentékenyen eltér a többi egykorú szatmári templomtól. Az épületben két plasztikai különlegességet találunk. Az egyik egy faragott tégla, ami ritka a magyar művészettörténetben. A másik egy arcból kiinduló boltindítás, ami a megyében nem sok helyen fordul elő Elek Emil felvétele
