Kelet-Magyarország, 1999. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-17 / 89. szám
1998. április 17., szombat »letíle HÉTVÉGE 8. oldal Lételeme a közélet Kováts Dénes Nemcsak mögötte áll mozgalmas élet, hiszen jelene, s vélhetően jövője is az Kovács Aladárnak, aki úgy véli: mindarra jut ideje az embernek, amire akarja. Mindennapjai alátámasztják ezen állítás igazát. Szolnok megyében született, s miután katonai pályára lépett, hazánk több táján is megfordult. Utolsó állomáshelye letelepedésének is helyszíne, megyénk székhelyének aktív polgára lett az elmúlt évtizedekben. — A katonai főiskola műszaki szakát végeztem el, Miskolc, Orosháza, Eger, majd Nyíregyháza voltak állomáshelyeim — idézi a régebbi múltat. — Tiszti hallgatókat, majd tiszthelyetteseket oktattam, utóbbiakat 1974-től ebben a városban. A Vorosilov laktanyában kezdtem, majd a Damjanichban a híradó zászlóalj egyik parancsnok-helyettese lettem, végül az egykori Zrínyi laktanyából szereltem le őrnagyként 1990. február 28-án. Martyn Péter felvétele Mint szavaiból kiderült, egyetlen napot sem töltött munka nélkül, hiszen másnap, március elsején már beállt dolgozni az UNIBER Kft.-hez, két hónap múlva pedig már az akkor alakított Kovács és Társa Építésszervező és VáUalkozó Kft. ügyvezető igazgatója lett, napjainkban is e családi vállalkozást irányítja. — Mindig közéleti, közösséget szerető ember voltam — vallja —, a nyolcvanas években „buszbérletes” tanácstagként tevékenykedtem, jelenleg tagja vagyok a nyíregyházi közgyűlés városfejlesztési bizottságának és még sok más szervezetnek, megalapítója és vezetője a Kertvárosi Polgárőr Egyesületnek. Nem büszkélkedve mondta mindezt Kovács Aladár, csupán tájékoztatásként, hiszen nem kenyere a dicsekvés. Pedig akár büszke is lehetne egyebek között a polgárőr csoportjára, mely tavaly elnyerte a kiemelkedően közhasznú szervezet minősítést. A 14 taggal alakult szervezet mára 27-et számlál, az összetartó csapatot a legjelesebbek között tartják számon megyénkben. — Nemcsak a közbiztonságot tartom fontosnak — indokolja a polgárőrködés miértjét —, de azt is, hogy az emberek ne legyenek fásultak, közömbösek egymás iránt. Szervezzük a Szomszédok Egymásért Mozgalmat, annak érdekében, hogy figyeljünk egymásra, a mások értékeire is. Jó példa erre az az eset, amikor egy gyanúsan a kertvárosban körözgető Barkasra felfigyelő polgár bejelentése nyomán lebuktak a sorozátbetörők. Ügy vélem, ha sikerül többekkel elhitetni, hogy hasznos a vagyonleltár készítése, a nagyobb értéktárgyak gravírozásos megjelölése, és más módszerek alkalmazása, melyhez eredményes pályázataink révén segítséget tudunk adni, akkor érdemlegeset lépünk előre a közbiztonság megszilárdítása és a vagyonvédelem érdekében. Felesége könyvelő, hű társként követte a nem könnyű költözésekkel járó időszakban is. Edina leánya negyedéves a debreceni agrártudományi egyetemen, felvette a pénzügyi-számviteli szakot is. Kovács Aladár boldogságát Péter fia tragikus halála árnyékolja be csupán, de sok örömet okoz fia Debrecenben élő gyermeke, hároméves kis unokája. — Nem bánom, hogy sok a tennivaló — összegzett —, jó érzés embertársaimon segíteni ha kell, s tenni érdekükben. Hétvégi elfoglaltságot a telek jelent, s nagyon szeretek autózni. Ha el is fáradok egy mozgalmas nap közben, míg — mondjuk a fővárosból — hazaérek, vezetés közben ki is pihenem magam. Emberi ssorsok a túlsó partról Tizenkettedik éve működik Nyíregyházán a Vöröskereszt lelkisegély-szolgálata Györke László Sokszor elég egy okos, biztató szó, hogy a reménysugár visszatérjen, dönteni tudjunk. Sokszor hamarabb megnyílunk az ismeretlennek, a személytelennek, s elfogadjuk tanácsát. Életmorzsák A vonal túlsó végén zaklatott, indulatos női hang. Elváltak. A gyermeket neki ítélte a bíróság. Az exférj azonban állandóan zaklatja. A gyerek miatt. Azt mondja, neki is joga van vele lenni. A hölgy szinte hisztérikusan kitör: „Nem adom a gyermekemet!” Miután kissé lehiggad, a vonal másik végén nyugodt, kedves női hang: „Igen, asszonyom, önnek joga van nem szeretni a volt férjét. De nincs joga ahhoz, hogy teljesen elszakítsa a gyermeket az apjától. Gondolja végig, mit veszít az ön gyermeke, ha apa nélkül nő fel.” A vonal megszakad. Második beszélgetés, még mindig indulatosan: „A gyermeket pedig nem adom!” A válasz: „Próbáljon visszaemlékezni azokra az időkre, amikor még szerette gyermeke apját. Mert biztos szerette...” Szinte harapható a csend. „Nem kell megtagadnia korábbi érzelmeit. Emlékezzék vissza arra, amikor a Úgy érzem, nincs értelme az egésznek Fontos a diszkréció gyermek megtette első önálló lépéseit, biztosan együtt örültek.” Sokadik beszélgetés. A hölgy már kevésbé zaklatott. Már nem teszi le a kagylót.'Végighallgatja a kívülállót, azt, akinek tulajdonképpen csak a hangját ismeri, mégis beavatja titkaiba. A végén tétován kimondja: „Talán igaza van”. A vonal végén női hang. Hangszínéből ítélve középkorú lehet. Vagy valamivel fiatalabb. Korábbi kapcsolatát — melyből a most tizenkét éves kisfia született — sikerült komolyabb megrázkódtatás nélkül rendezni. Új kapcsolat van kibontakozóban, de fél, hogy a családba belépő harmadik (az idegen) megzavarja a gyermek lelki egyensúlyát. Mit tegyen? Merje-e váUalni a kockázatot? Nem merte... (A fenti életmorzsák egy-egy beszélgetés kivonatolt részletei. Senki ne keresse magát bennük. Ha valaki mégis magára ismer, az csak a véletlen műve lehet.) A stáb A telefonos lelkisegély-szolgálat 1988. december 14-én indult a Vöröskereszt megyei szervezete, az egyházak, az egészségügyi és szociális intézmények, a társadalmi szervezetek kezdeményezésére és közreműködésével. A szolgálat bölcsőjénél ott volt — és a mai napig is ott van — dr. Madácsi Mária, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola docense, a pszichológia tanszék vezetője. Ő avat be bennünket a stáb belső életébe. Ma a stábban tizennyolcán vannak, mindenkinek száma van. A telefonáló csak a számot ismeri, s tőle sem várja el senki, hogy bemutatkozzék, Ha máskor is ugyanazzal a „számmal” akar beszélni, megmondják, mikor érhető el. így bontakozhatnak ki a beszélgetések nyomán sorsok, sajnos, olykor tragédiák. Minden alkalommal közük: a hívás ingyenes, a beszélgetésről hang- felvétel nem készül. Egy-egy hétvégén ketten teljesítenek szolgálatot. A stáb tagjai rendszeresen összejönnek, ilyenkor külső szakember — a stáb korábbi tagja, a szupervizor — jelenlétében és aktív közreműködése mellett megbeszélik, elemzik a tapasztalatokat. Fontos a nyitottság, a gyors reagálókészség. Előfordulhat, hogy primer élmények hatása miatt ideig- óráig valaki nem vállalhatja a szolgálatot. Nem szükségszerű, hogy a stáb tagja szakember — pszichológus, pszichiáter — legyen. Sokkal fontosabb az empátia, a metakommunikációs készség, s az, hogy mielőbb közös hullámhosszon legyen a hívóval. Hisz bizalmi játszmáról van szó, melyben a beszélgetés csak akkor éri el célját, ha egymásra taMartyn Péter Illusztrációi Iáinak. Magyarán: figyelő, érdeklődő, türelmes embernek kell lenni. Van közöttük pedagógus, lelkipásztor, általában olyan valaki, aki segítő szakmában, emberekkel dolgozik. Élethelyzetek Az életkor nem jellemző. Bár valamivel több nő telefonál, mégsem állíthatjuk, hogy a gyengébb nem a lelkizőbb. Vannak viszont jellemző élethelyzetek. Mély gyászában úgy érzi a magára maradt, hogy nincs értelme az életének; a családban valaki alkoholizál (gyakran telefonálnak gyerekek); gyógyíthatatlan beteg az illető (üyenkor olyan szervezet címét, telefonszámát adják meg, amely éppen az ilyen esetekre szakosodott). Gyakori még, hogy a telefonáló magányos, társat keres, túlságosan zárkózott; vagy éppen lelki traumát okoz a szerelmi háromszög. Visszajelzések Van, aki csak beszélgetni akar, vagy éppen szórakozni. De vajon a szolgálat embere leteheti-e a kagylót? Ha nyüvánvaló izetlenkedésről van szó, természetesen megszakíthatja a beszélgetést. A visszajelzésekből pontosan lemérhetik, mennyire tudtak segíteni. Egyet azonban nem szabad elfelejteni: a szolgálat embere soha nem oldhatja meg a másik problémáját. Értékeink Megszépülve, régi pompájában fogadja újra néhány éve a vendégeket Sóstón, a tó szomszédságában, az érdekes megjelenésű, tetszetős Svájci-lak. A városi vagyonleltárkönyv adatai szerint 1866-ban épült. Minden valószínűség szerint a szászországi születésű Melhouse építette, akinek a nevéhez több nyíregyházi épület — így a református templom — elkészítése is fűződik. Valószínűleg az idegen építészről azt hitték, svájci származású, és talán innen ered az épület elnevezése is Elek Emil felvétele
