Kelet-Magyarország, 1999. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-17 / 89. szám

1998. április 17., szombat »letíle HÉTVÉGE 8. oldal Lételeme a közélet Kováts Dénes Nemcsak mögötte áll mozgalmas élet, hi­szen jelene, s vélhetően jövője is az Kovács Aladárnak, aki úgy véli: mindarra jut ide­je az embernek, amire akarja. Mindennap­jai alátámasztják ezen állítás igazát. Szolnok megyében született, s miután katonai pályára lépett, hazánk több táján is megfordult. Utolsó állomáshelye letele­pedésének is helyszíne, megyénk székhe­lyének aktív polgára lett az elmúlt évtize­dekben. — A katonai főiskola műszaki szakát végeztem el, Miskolc, Orosháza, Eger, majd Nyíregyháza voltak állomáshelyeim — idézi a régebbi múltat. — Tiszti hallga­tókat, majd tiszthelyetteseket oktattam, utóbbiakat 1974-től ebben a városban. A Vorosilov laktanyában kezdtem, majd a Damjanichban a híradó zászlóalj egyik pa­rancsnok-helyettese lettem, végül az egy­kori Zrínyi laktanyából szereltem le őr­nagyként 1990. február 28-án. Martyn Péter felvétele Mint szavaiból kiderült, egyetlen napot sem töltött munka nélkül, hiszen másnap, március elsején már beállt dolgozni az UNIBER Kft.-hez, két hónap múlva pedig már az akkor alakított Kovács és Társa Építésszervező és VáUalkozó Kft. ügyveze­tő igazgatója lett, napjainkban is e családi vállalkozást irányítja. — Mindig közéleti, közösséget szerető ember voltam — vallja —, a nyolcvanas években „buszbérletes” tanácstagként te­vékenykedtem, jelenleg tagja vagyok a nyíregyházi közgyűlés városfejlesztési bi­zottságának és még sok más szervezetnek, megalapítója és vezetője a Kertvárosi Pol­gárőr Egyesületnek. Nem büszkélkedve mondta mindezt Ko­vács Aladár, csupán tájékoztatásként, hi­szen nem kenyere a dicsekvés. Pedig akár büszke is lehetne egyebek között a polgár­őr csoportjára, mely tavaly elnyerte a kiemelkedően közhasznú szervezet minő­sítést. A 14 taggal alakult szervezet mára 27-et számlál, az összetartó csapatot a leg­jelesebbek között tartják számon me­gyénkben. — Nemcsak a közbiztonságot tartom fontosnak — indokolja a polgárőrködés miértjét —, de azt is, hogy az emberek ne legyenek fásultak, közömbösek egymás iránt. Szervezzük a Szomszédok Egymá­sért Mozgalmat, annak érdekében, hogy fi­gyeljünk egymásra, a mások értékeire is. Jó példa erre az az eset, amikor egy gya­núsan a kertvárosban körözgető Barkasra felfigyelő polgár bejelentése nyomán le­buktak a sorozátbetörők. Ügy vélem, ha si­kerül többekkel elhitetni, hogy hasznos a vagyonleltár készítése, a nagyobb érték­tárgyak gravírozásos megjelölése, és más módszerek alkalmazása, melyhez eredmé­nyes pályázataink révén segítséget tu­dunk adni, akkor érdemlegeset lépünk elő­re a közbiztonság megszilárdítása és a va­gyonvédelem érdekében. Felesége könyvelő, hű társként követte a nem könnyű költözésekkel járó időszak­ban is. Edina leánya negyedéves a debre­ceni agrártudományi egyetemen, felvette a pénzügyi-számviteli szakot is. Kovács Aladár boldogságát Péter fia tragikus ha­lála árnyékolja be csupán, de sok örömet okoz fia Debrecenben élő gyermeke, há­roméves kis unokája. — Nem bánom, hogy sok a tennivaló — összegzett —, jó érzés embertársaimon se­gíteni ha kell, s tenni érdekükben. Hétvé­gi elfoglaltságot a telek jelent, s nagyon szeretek autózni. Ha el is fáradok egy moz­galmas nap közben, míg — mondjuk a fő­városból — hazaérek, vezetés közben ki is pihenem magam. Emberi ssorsok a túlsó partról Tizenkettedik éve működik Nyíregyházán a Vöröskereszt lelkisegély-szolgálata Györke László Sokszor elég egy okos, biztató szó, hogy a reménysugár vissza­térjen, dönteni tudjunk. Sokszor hamarabb megnyílunk az isme­retlennek, a személytelennek, s elfogadjuk tanácsát. Életmorzsák A vonal túlsó végén zaklatott, in­dulatos női hang. Elváltak. A gyermeket neki ítélte a bíróság. Az exférj azonban állandóan zak­latja. A gyerek miatt. Azt mond­ja, neki is joga van vele lenni. A hölgy szinte hisztérikusan kitör: „Nem adom a gyermekemet!” Miután kissé lehiggad, a vo­nal másik végén nyugodt, ked­ves női hang: „Igen, asszonyom, önnek joga van nem szeretni a volt férjét. De nincs joga ahhoz, hogy teljesen elszakítsa a gyer­meket az apjától. Gondolja végig, mit veszít az ön gyermeke, ha apa nélkül nő fel.” A vonal meg­szakad. Második beszélgetés, még mindig indulatosan: „A gyerme­ket pedig nem adom!” A válasz: „Próbáljon visszaemlékezni azokra az időkre, amikor még szerette gyermeke apját. Mert biztos szerette...” Szinte harap­ható a csend. „Nem kell megta­gadnia korábbi érzelmeit. Emlé­kezzék vissza arra, amikor a Úgy érzem, nincs értelme az egésznek Fontos a diszkréció gyermek megtette első önálló lé­péseit, biztosan együtt örültek.” Sokadik beszélgetés. A hölgy már kevésbé zaklatott. Már nem teszi le a kagylót.'Végighallgatja a kívülállót, azt, akinek tulaj­donképpen csak a hangját isme­ri, mégis beavatja titkaiba. A vé­gén tétován kimondja: „Talán igaza van”. A vonal végén női hang. Hangszínéből ítélve középkorú lehet. Vagy valamivel fiatalabb. Korábbi kapcsolatát — melyből a most tizenkét éves kisfia szüle­tett — sikerült komolyabb meg­rázkódtatás nélkül rendezni. Új kapcsolat van kibontakozóban, de fél, hogy a családba belépő harmadik (az idegen) megzavar­ja a gyermek lelki egyensúlyát. Mit tegyen? Merje-e váUalni a kockázatot? Nem merte... (A fenti életmorzsák egy-egy beszélgetés kivonatolt részletei. Senki ne keresse magát bennük. Ha valaki mégis magára ismer, az csak a véletlen műve lehet.) A stáb A telefonos lelkisegély-szolgálat 1988. december 14-én indult a Vö­röskereszt megyei szervezete, az egyházak, az egészségügyi és szociális intézmények, a társa­dalmi szervezetek kezdeménye­zésére és közreműködésével. A szolgálat bölcsőjénél ott volt — és a mai napig is ott van — dr. Madácsi Mária, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola do­cense, a pszichológia tanszék ve­zetője. Ő avat be bennünket a stáb belső életébe. Ma a stábban tizennyolcán vannak, mindenkinek száma van. A telefonáló csak a számot ismeri, s tőle sem várja el senki, hogy bemutatkozzék, Ha máskor is ugyanazzal a „számmal” akar beszélni, megmondják, mikor ér­hető el. így bontakozhatnak ki a beszélgetések nyomán sorsok, sajnos, olykor tragédiák. Min­den alkalommal közük: a hívás ingyenes, a beszélgetésről hang- felvétel nem készül. Egy-egy hétvégén ketten telje­sítenek szolgálatot. A stáb tagjai rendszeresen összejönnek, ilyen­kor külső szakember — a stáb korábbi tagja, a szupervizor — jelenlétében és aktív közreműkö­dése mellett megbeszélik, elem­zik a tapasztalatokat. Fontos a nyitottság, a gyors reagálókész­ség. Előfordulhat, hogy primer élmények hatása miatt ideig- óráig valaki nem vállalhatja a szolgálatot. Nem szükségszerű, hogy a stáb tagja szakember — pszicho­lógus, pszichiáter — legyen. Sok­kal fontosabb az empátia, a me­takommunikációs készség, s az, hogy mielőbb közös hullám­hosszon legyen a hívóval. Hisz bizalmi játszmáról van szó, melyben a beszélgetés csak ak­kor éri el célját, ha egymásra ta­Martyn Péter Illusztrációi Iáinak. Magyarán: figyelő, érdek­lődő, türelmes embernek kell lenni. Van közöttük pedagógus, lelkipásztor, általában olyan va­laki, aki segítő szakmában, em­berekkel dolgozik. Élethelyzetek Az életkor nem jellemző. Bár va­lamivel több nő telefonál, még­sem állíthatjuk, hogy a gyengébb nem a lelkizőbb. Vannak viszont jellemző élethelyzetek. Mély gyá­szában úgy érzi a magára ma­radt, hogy nincs értelme az éle­tének; a családban valaki alko­holizál (gyakran telefonálnak gyerekek); gyógyíthatatlan beteg az illető (üyenkor olyan szerve­zet címét, telefonszámát adják meg, amely éppen az ilyen ese­tekre szakosodott). Gyakori még, hogy a telefonáló magányos, tár­sat keres, túlságosan zárkózott; vagy éppen lelki traumát okoz a szerelmi háromszög. Visszajelzések Van, aki csak beszélgetni akar, vagy éppen szórakozni. De vajon a szolgálat embere leteheti-e a kagylót? Ha nyüvánvaló izetlen­kedésről van szó, természetesen megszakíthatja a beszélgetést. A visszajelzésekből pontosan lemérhetik, mennyire tudtak se­gíteni. Egyet azonban nem sza­bad elfelejteni: a szolgálat embe­re soha nem oldhatja meg a má­sik problémáját. Értékeink Megszépülve, régi pompájában fogadja újra néhány éve a vendégeket Sóstón, a tó szomszédságában, az érdekes megje­lenésű, tetszetős Svájci-lak. A városi vagyonleltárkönyv adatai szerint 1866-ban épült. Minden valószínűség szerint a szászországi születésű Melhouse építette, akinek a nevéhez több nyíregyházi épület — így a református templom — elkészítése is fűződik. Valószí­nűleg az idegen építészről azt hitték, svájci származású, és talán innen ered az épület elnevezése is Elek Emil felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents