Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-10 / 58. szám
1999. március 10., szerda Keleti háttér 3. oldal A félelem hidege CSERVENYÁK KATALIN Imádom a tavaszt. Imádom első virágainak illatát, színeit, a nap aranyló sugarait, az ég tündöklő kékjét. Már ősz óta várom. Számolgatom a napokat, mint egy óvodás: mennyit kell még aludni, hogy végre megkönnyebbülhessünk a tél terheitől. A nehéz, meleg ruháktól, a fűtési költségektől, a kényszerű bezártságtól, a szobafogságtól. Mert a tavasz a szabadságot is jelenti egyben. Hisz a virágok szirmaival együtt kinyílik a világ, az élettér. Ismét a lakás részévé válik a balkon, a terasz, a kert. Metszőollók csettegésének hangját, első tüzek csik- landó füstjét hozza a szél. Friss földillattal telik meg a levegő a gereblyék húzta finom barázdák nyomán. Nagyot nyújtózik a kert, s a repedésekben jácint, nárcisz, tulipán keresi az utat a fény felé. Az idei tavasz az első, amit nem akarok. Legszívesebben két kézzel tolnám magam előtt, mint az erőszakos betolakodót. Eddig csak fájdalmat, verítéket és kárt hozott. Érzéketlen tuskóként gázol át értékeinken, emberi életek munkáján, vizet tolva maga előtt. A rombolásból nem volt már ennyi is elég? Nem volt elég, hogy szenteste gyertya helyett fáklyát gyújtottunk a gátakon; hogy tavaszt köszöntő örömünnep helyett hótorlaszokat lapátoltunk? Nem tudom, mit akar még tőlünk a természet. Mit keli még bizonyítanunk? Mit kell még elveszítenünk ahhoz, hogy végre megkönyörüljön rajtunk? Csak azt tudom: most hidegre, fagyra vágyom. Jégre és szélre. Hogy dermessze meg a vizet. De ki mondta, hogy tavasz van? Hisz fázunk. Jéggé meredve állunk. A félelem hidege borzongatja bőrünket. VÍZ, VÍZ, VÍZ Most a legújabb gond: hová engedjük azt a tömérdek belvizet? Ferter János karikatúrája jjL'iSü . • I □ Lakossági fórum Március 11 -én, csütörtökön 17 órától Póka Imre önkormányzati képviselő tart lakossági fórumot a vajdabokori művelődési házban, melynek vendége Nagy Péter, a Városüzemeltetési Iroda vezetője. □ Vetélkedő a forradalomról A Mozgáskorlátozottak Megyei Egyesületének nyíregyházi csoportja március 12-én 14.30-tól a Körte u. 19-21. alatti klubhelyiségben vetélkedőt rendez az 1848-49-es szabadságharc témaköréből. □ Örmény rendezvény Örmények zenélnek március 13-án szombaton 18 órától Nyíregyházán a Kürt utcai zeneiskolában. Énekel Moldován Stefánia érdemes művész, és Csák József érdemes művész, zongorán kísér Avanesian Szonya zongoraművész. A rendezvényt a Nyíregyházi Örmény Kisebbségi Önkormányzat szervezi. Magyar vándor Brüsszelben Véletlen találkozó Orbán Viktorral • Kormánytámogatás a kis- és középvállalkozóknak A nyíregyházi iparos váratlan brüsszeli találkozása a miniszterelnökkel Amatőr felvétel Galambos Béla Nyíregyháza, Brüsszel (KM) — Jó érzés volt magyarnak lenni Brüsszelben, amikor egy eredményes tárgyalás után, a város patinás főterén éljenző kintiek gyűrűjében hirtelen a magyar miniszter- elnökkel találkoztunk. így újságolta lelkesen Gér esi József nyíregyházi hidraulika készítő-javító mester, meglehetősen fárasztó kétnapos brüsszeli útjának legváratlanabb élményét. A nemrég alakult Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Iparosok és Kisvállalkozók Szövetségének elnöke a múlt héten vett részt ezen a brüsszeli programon. Ezúttal azonban nem fent említett minőségében, hanem mint az Országos Fémipari Ipartestület alelnöke kapott meghívást — az elnök Szűcs György társaságában — az Európai Fémipari Unió (angol rövidítése: EMU) elnökségi ülésére. Arról, hogy nem hiába tették meg ezt a nagy utat, Géresi József ekként számolt be lapunknak: — Örömmel mondhatom, hogy március 4-én a magyar vasasok szövetségét az Európai Fémipari Unió — a fémipar nemzeti vállalkozói szövetségeinek európai egyesülete — társult tagként felvette soraiba, egyelőre megfigyelői státusban. Részt vettünk az EMU elnökségi ülésén, amely a szervezet aznap délutáni konferenciáját előzte meg. A tagországok — Hollandia, Luxemburg, Németország, Svájc, Belgium — fémipari szövetségei egybehangzóan döntöttek Magyarország hasonló szervezetének a felvételéről. A rendes tagságunk előkészítését — a szabályoknak megfelelően két tagországnak kell a mentori feladatot vállalnia — Ausztria és Hollandia vállalta. Mindkét országba meghívást is kapott szervezetünk. A hazai vasasok számára e nemzetközi tagsági viszonyból származó előnyöket firtató kérdésünkre Géresi József elmondta: — Részt vehetünk egy közösségi oktatási programban. A Leonardo-program keretében magyar vasas iparosok mehetnek valamelyik tagországba tanulmányútra. Ez afféle vándorút, de mondhatnánk mesterkurzusnak is nyelvet értő iparosaink számára nyugat-európai ipari vállalkozásokhoz. Olyan szakmai üzletember-találkozókon lesz ezután mód részt venni, ahol konkrét gazdasági együttműködésekre nyílik alkalom a mieink számára. Végül, a szervezethez való csatlakozás megnyitja a lehetőséget a kisebb hazai vasas iparosok előtt arra, hogy saját vállalkozásuk — meglehetősen költséges — nemzetközi minőségbiztosítási tanúsíttatása nélkül is beszállítói kapcsolatokat építhessenek ki az EMU-tag külföldi vállalkozásokkal. — A nagy találkozás igazi csemege volt a fárasztó nap után. Már alkonyodott, amikor a mindössze másfél órába sűríthető városnéző sétánk a belga főváros híres főterére vezetett. A városháza előtt nagy tömeg, s belőle a legnagyobb meglepetésünkre fülünknek kellemesen csengő magyar szavak. Köztük az idegenben különösen jóleső: Éljen Magyarország! hallatszottak. Közelebb furakodtunk, s egyszerre csak szembe találkoztunk a magyar miniszterelnökkel, akivel még szót is váltottunk. Orbán Viktort kértük, a kormány programjának megfelelően támogassa a kis- és középvállalkozókat. A kormányfői válasszal mindenképpen elégedettek lehettünk. Más ez az EMU Ez az EMU nem azonos az Európai Monetáris Unióval. Ennek célja, hogy az önálló fémipart európai szinten reprezentálja, és annak érdekeit minden alkalmas eszközzel biztosítsa. Főbb feladatai többek között: képviseletet nyújt a nemzetközi szervezetekben, megszervezi a hozzá tartozó iparok dokumentációinak cseréjét, képviseli a tagszövetséghez — esetünkben a magyar fémipari ipartestülethez — csatlakozott üzemek gazdasági érdekeit, támogatja a fiatal vállalkozók cseréjét. Apánk igaz álma Páll Géza .^^.pám sokszor repült álmában. Mi, gyerekek ámulattal hallgattuk, milyen csodálatos érzés lehet repülni, házak, folyók, búzamezők, égő tűzcsó- vák fölött, jéghegyek sapkáit majdnem súrolva. Sokat mesélt az álombéli repüléseiről, olykor már kissé közönyösen hallgattuk az ismétlődő álomképeket. Később, nagyobbacska korunkban talán egy kicsit kételkedtünk is, hátha apánk a mi szórakoztatásunkra, meg- hökkentésünkre találja ki a repülési kalandjait. Talán azért, még jobban nézzünk fel rá. Hol van már az az idő, s milyen szívesen hallgatnánk, s kétkedés nélkül el is hinnénk jó apánk olykor hajmeresztő, olykor bennünket is az egekig emelő éjszakai történeteit. De arra is jól emlékszem, később, amikor mi gyerekek — ha nem is úgy, ahogyan ő tette álmában — kirepültünk a családi fészekből, s legfeljebb heti vagy hónapos vendégekké váltunk a szülői házban, apánk már alig-alig emlegette az álombéli repüléseit. Talán megszakadtak a rendkívüli álmok, talán röstellkedett előhozakodni velük, hátha már felnőtt fejjel megmosolyognánk a folytonos kalandozásait a végtelen levegő-égben. Amikor pedig a legkisebb, a harmadik gyermek is saját, önálló otthonra lelt, jó háromszáz kilométerre a szülőktől, apám már csak a levelében emlékeztetett bennünket néha, most már inkább panaszos hangvétellel. Sajnos lassan elmaradoznak a szép álmai. Sokért nem adná pedig, ha újra repülhetne álmában, mint rég fiatalabb korában, amikor mi még aprócska gyermekek voltunk. Később, amikor anyánk értesített, jöjjünk azonnal, ha még életben akarjuk látni apánkat, ő a két világ között küszködve, az agyvérzés bénító fogságában, még megpróbálkozott néhány szóval,- de már alig értettük. Ott ültünk, virrasztottunk az ágya mellett napokig, de egyre kevesebb szó hagyta el a száját. Ha még egyáltalán kitisztulhatott az elméje bizonyosan a nagy repülésre gondolt, amelyből már soha nem fog felébredni. És csendesen, amíg mi a fáradságtól néhány percre elszunnyadtunk, elment. Elrepült? Mi, azóta felnőtt és lassan idős emberré váló örök gyermekek, azóta is várjuk, hátha mégis hagyott ránk apánk valamit a génjeiből, hátha mi is átéljük legalább álmainkban, milyen érzés az embernek ha mint a madár felszáll a magasban és semmi sem állja útját. S mi tagadás, ilyen az emberi önzés, olykor jómagam is egy kis irigységgel gondolok apánkra, miért csak ő részesülhetett a repülés egyik leg- csodásabb élményében, hogy a tulajdon karját megmozgatva felrepülhetett a magasba, mi pedig miért nem kapjuk meg ezt az ajándékot. Aztán szégyenkezve rovom meg a kapzsi másik énem, hisz apánk is úgy kapta, ki tudja milyen úton-módon e csodálatos álombéli képességet, de továbbadni már nemigen volt hatalma. De titokban még nem mondtam le róla, hátha egyszer mégis eljön a nagy pillanat. Mert ki tudja miért, az ember örök vágya marad, hogy egyszer felemelkedjen a magasba. Ha másként nem lehet, álmában. Megóvni a vadállományt Figyelem az orvvadászat visszaszorítására Nyíregyháza (KM - F. A.) — A hét elején Ignácz István dandár-' tábornok, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője és Móra István, az Országos Magyar Vadászkamara megyei területi szervezetének vezetője együttműködési megállapodást írtak alá. Az együttműködés célja a vadállomány óvása, az ezzel összefüggő jogsértések megelőzése, a vadászat gyakorlásához szükséges feltételek biztosítása, továbbá a lőfegyverek megszerzésére, tartására, kezelésére vonatkozó szabályok betartása. Mindezek mellett nagyobb figyelemmel tudja a két szervezet az orvvadászat visszaszorítását a környezet és a természet védelmét elősegíteni. Mindkét fél vállalja, hogy ellenőrzi a vadász lőfegyver tartására jogosultak és a vadászkamarai tagok nyilvántartását, továbbá minden év végén egy közös értekezleten értékelik az együttműködésben foglaltak végrehajtását, annak eredményességét. Megszépült könyvtár A Magyar Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert pénzből megszépült a tiszalöki gyermek- könyvtár. A több ezer kötet könyv mellett új bútorokat is kapott az Olvasóterem Elek Emil felvétele ÉMHlHt * m m *