Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-17 / 40. szám

1999. február 17., szerda Kelet* a in világa 9. oldal Hála és panasz Az elmúlt napokban sokan estek a hó fog­ságába, voltak kénytelenek órákat vára­kozni a kiszabadításukra. Sokan otthonuk­ból nem tudtak kiszabadulni, legalább ennyien tejre, kenyérre vártak, s kémlel­ték az eget, mikor jelenik meg a segítő he­likopter. És ezeken a napokon olyanok is imádkoztak, akik a csendes hétköznapkon nemigen szoktak. Mi is az ima? Az ima minden vallásban az istentiszte­let egyik módja: imájával az ember kapcso­latot keres Istennel. A világ egyik legszebb imádságos könyve a Zsoltárok könyve. Szinte valamennyi imafajta megtalálható benne. Van benne ima azoknak, akik egye­dül imádkoznak, azoknak, akik a templom­ban mondják el legkülönbözőbb panaszai­kat Istennek; van ima, amiben Isten segít­ségét kérik. Mások bűneiket vallják meg imájukban és bűnbocsánatért esdekelnek. Megint mások hálát mondanak azért, hogy megsegítette őket Isten: magasztalják és di­csőítik őt. Isten hatalmának dicsőítését imádásnak is nevezzük. De találunk a zsol­tárokban szavakat panaszra is, sőt még perlekedést is ima szavaival Istennel. Jézus gyakran imádkozott egymagában is, meg tanítványaival együtt is. Ilyenkor közösen mondták a zsoltárokat. A tanítvá­nyok kérték, hogy tanítsa meg őket is imádkozni. Ekkor mondta el nekik a Mia- tyánkot. Jézus helyesli a közös imádko­zást, az egyéni imát azonban szerinte félre­vonulva kell végeznie mindenkinek. A he­lyes imádság két legfontosabb feltétele: a kiengesztelődés másokkal és Isten akaratá­nak az elfogadása. Kis bazilika- történelem Alaprajzok Bazilika szavunkat nyelvünk több ér­telemben használja. Az ókori görög, majd a tőlük átvett római építészet­ben bazilikának nevezték azokat az oszlopcsarnokokat, amelyekben ítél­keztek, törvénykeztek, vagy ahol po­litikai gyűléseket, esetleg vásárokat tartottak. Legtöbbjük téglalap-alaprajzú volt, amely­nek végében félköríves apszisban helyez­ték el a birói emelvényt. Belsejüket oszlop­sorok tagolták. Ép állapotban az ókorból nem maradtak ránk bazilikák, romjaiban viszont sok látható. A legnagyobbak Rómá­ban állottak. Közülük az elsőt Cato építtet­te Kr. előtt 184-ben (Basilica Porcia). A leg­nagyobb Constantinus császáré volt a IV. század elejéről, 25 méter széles középcsar­nokkal. A bazilika-típus több-kevesebb vál­toztatással eljutott mindehova, ahol római települések voltak. Az előkelő és vagyonos rómaiak később magánházaikat is bazili­kához hasonlóan építtették. Magyarországon már a román stílusban építkező 11. században is emeltek bazilika­stílusban templomokat, mégpedig Szent István uralkodása alatt, aki az általa alapí­tott tíz püspökség székhelyén építtette fel ezeket a püspöki bazilikákat (a pécsit ko­rábban, még a magyarok bejövetele előtt emelték, azt csak átalakíttatta). Sajnos, ez utóbbit kivéve, mind elpusztult. Az építészeti formától függetlenül, a bazi­lika a katolikus liturgiában egyházjogi fo­galmat is takar, amelyet kitüntető cím gya­nánt adományoznak. így megkülönbözte­tünk nagyobb (basilica maior) és kisebb (basilica minor) osztályozású bazilikát. Na­gyobbak a négy római patriarchális bazili­ka: a Laterán, a Szent Péter, a Szent Pál és a S. Maria Maggiore. Ezeknek ún. szent ka­pujuk van, amelyet jubileumi esztendőkben a pápa nyit meg és falaz be, s ezen át men­nek be a bűcsű elnyeréséért a hívek. E ba­zilikáknak külön pápai oltáruk is van, ahol csak a pápa misézhet. A kisebb bazilika cí­met a pápa adományozza egyes kiemelkedő templomoknak. A címmel bizonyos liturgi­kus kiváltságok járnak. Magyarországon ilyen basilica minor 1931 óta a budapesti Szent István Bazilika, amelyet korábban is bazilikának nevezett a köznyelv. Parókia Tóalján, a darócok földjén Szláv eredetű neve már 1181-ben felbukkan, s való­színűleg királyi várbirtok volt, ahol a darócok laktak. Sokáig nincs semmi ismere­tünk egyházi életéről. Az ismeretlen időben épült „templom régen az ún. Tóalján levő paróchiális telken feküdt, szájhagyomány szerint fából építve és szalmával födve; azon­ban ezen helyiség a Szamos által gyakorta elöntetvén, a Kölesei Tatay család kúriájának egy ma­gasabb részét ajándékozta temp­lomhelyül a déli szögleten. Ezen helyre épült aztán a ma is fenn­álló fatemplom, melynek meny- nyezetén az 1752-es évszám áll. A templom nyugati végében levő karzaton azonban más év­szám és felirat olvasható, jelesül 1766 die 11-a decembris. Építte­tett ezen Isten háza, akkori pré­dikátor t. Bibarczfalvi János és akkori kurátor t. t. v. Gulácsy László és nemes hadnagy nemze- tes Modvay István uramék szor­galmatos fáradozások által, a ns. f.-daróczi ref. ekklának közönsé­ges költséges költségével, mely­nek ácsmestere nemztes Perényi Mihály uram... A kathedrát K. Tatay László özvegye Somlyai Szilágyi Anna készíttette 1734-ben; de mely ela­vulván helyette Gulácsy Gábor és neje Ludányi Bay Mária ké­szíttettek újat 1814-ben, kijavít­tatván a koronát is. A papszéket 1779 Ilosvay Lász­ló készíttette; a keleti oldalon lé­A torony felőli belső KM archív felvétel vő férfi-székeket pedig a már em­lített Gulácsy Gábor. Volt ezen templomban egy orgona is, melyről Széles András azt jegyzi meg (1810-ben), hogy Magyaror­szágon a reformátusok között csak itt tud orgonát. Ez később elromolván, darabjai a Gulácsy- ak lomtárába kerültek. Készítte­tője Ilosvay L. volt. A templom keleti végében tég­la alapra 1783-ban fatornyot épí­tettek, benne két harang áll ma is. A kisebb mintegy 25 fontos volt 1594-ből. A nagyobbik 1825- ben elhasadván, újra öntetett, súlya 136 font. Egy kisebb 39 fontos 1836-ban öntetett.” (Kiss). E templom helyett építette egy egyház népe 1875-ben a mai új téglatemplomot, kelet-nyugati tengelyben. A keleti homlokzat előtti háromszintes zömök to­rony 20 méter magas, a templom nyugati vége félkörívesen záró­dik, és két hatalmas és egy ki­sebb támpillér erősíti. A 8x16 méteres belsőben sík deszka­mennyezet, két egyszerű fakar­zat, vályogalapra fából épített szószéke és 150 ülőhelye van. Be­rendezésének egyes darabjai a régi templomból valók. A 105 kg-os harangját Szlezák Ráfael öntötte 1956-ban Rákospa­lotán, a 73 kg-osat pedig Szlezák László 1924-ben Budapesten. Fé­nyes Elek szerint 200 református és 51 más, az 1911-13. évi névtá­rak szerint 249 református és 66 más vallású lakója volt. Mikor elvétetik a vőlegény Ma hamvazószerda. A far­sangnak vége, mától elkez­dődik a nagyböjt ideje, s egészen húsvétig tart. Hon­nan ered a böjt? Spkan meglepődve és megrökö­nyödve nézték, ahogyan Jézus Lévi házában a bűnösökkel és a vámszedőkkel eszik. Néhányan odamentek Jézushoz és a követ­kező kérdést tették fel: „Miért böjtölnek János tanítványai és a farizeusok tanítványai, a te ta­nítványaid pedig miért nem böj­tölnek?” Jézus így válaszolt: „Addig, amíg velük van a vőle­gény, nem böjtölhetnek. De eljön az a nap, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor azon a na­pon böjtölni fognak.” Milyen volt ez a böjt, amit ke­resztelő János tanítványai és a farizeusok megtartották? Keresz­telő János tanítványai a Messiás eljövetelét várták. Erről prédi­kált mesterük: „Utánam jön aki erősebb nálam” (Mk 1:17). A böjttel, búnbánattal ennek a messiási korszaknak az eljövete­lét sürgették. A farizeusok böjtje Mózes tör­vényére, a tradícióra és az egyé­ni buzgóságra épült. Mózes tör­vénye szerinte egy évben egy­szer, az engesztelés ünnepén kell böjtölni. A teljes megtisztulás­hoz hozzátartozott az önsanyar­gatás is — sanyargassátok meg magatokat. (3 Móz. 16:29-31). A prófétai idők végére már más böjti napok is beépültek a zsidó nép életébe. Erről Zakariásnál olvashatunk (Zak 8:19), ahol az engesztelés ünnepén kívül még négy böjti napról számol be a próféta. A buzgó farizeusok ezen kívül még hetente kétszer böjtöl­tek, hétfőn és csütörtökön (Luk 18:12). Az ilyen böjt azonban Jézus jelenlétében értelmetlenné válik. Vajon böjtölhet-e násznép, ami­kor velük van a vőlegény? Eljött a Messiás, itt van akit Kereszte­lő János tanítványai várnak, már nem kell böjtöléssel sürget­ni az időt. A böjtöt már nem a törvény, nem a tradíció, nem az egyéni buzgóság határozza meg, hanem Jézus Krisztus. Amíg Jézus ott van a tanítványai között, nincs helye a böjtnek, sokkal inkább az örömnek. „De eljön az a nap, amikor el­vétetik tőlük a vőlegény, és ak­kor azon a napon böjtölni fog­nak.” Amíg Jézus Krisztus test­ben is együtt volt övéivel, azok nem böjtöltek. Az Ő jelenléte, a vele való szoros kapcsolat kizár­ta a böjt szükséges voltát. Akkor böjtöl a násznép, amikor a vőle­gény elvétetik. Akkor böjtöl a Krisztus népe, amikor elvétetik tőle maga Krisztus. Az elvétel nem Jézus Krisztus mennybemenetelét jelenti, ha­nem ő azt ígérte, hogy velük ma­rad mind e világnak végezetéig. Az elvétel Jézus Krisztus közel­ségének nélkülözését jelenti. Azt jelenti, amikor a násznép életé­ből a bűn, az egymás iráni gyű­lölet, az egocentrizmus, a gőg és a lelki vakság kirekeszti a vőle­gényt, amikor megszakad a tel­jes közösség. Ha elvétetik a vőle­gény, nem hallani az ő hangját. Nem szól az Ige, nincs mennyei látás, elvadul a nép (Péld 29:18). Ekkor van nagy szükség a böjt­re. Böjtre, amely segít elcsende­sedni, és segít újra kinyitni éle­tünk ajtaját a menny Ura előtt. Balogh Tihamér esperes A pápa útja Bukarest (MTI) — II. Já­nos Pál pápa májusra terve­zett romániai látogatása so­rán a romániai utak siral­mas állapota miatt nem jut­hat el Erdélybe. Hiába sze­retnék a romániai katoliku­sok és görögkatolikusok Er­délyben látni a pápát: a Szentatya egészségügyi ál­lapota törékeny, a romániai utak pedig olyan minőségű­ek, hogy még a nevezetes pápamobil sem képes a ro­mániai gödrökkel és ká­tyúkkal megbirkózni. Az Evenimentul Zilei ar­ról nem tett említést, hogy a katolikus egyházfő külföl­di látogatásai során a na­gyobb távolságokat szinte mindig helikopterrel teszi meg országon belül, s eddig még a föld egyetlen pontján sem akadályozta meg az utak állapota abban, hogy eljusson oda, ahová el akart menni. A román sajtó egyébként már kész tény­ként közli a pápa romániai látogatásának programját. Magyar kereszt a Getszemáni Barlangban Százharmincegy éve annak, hogy Bajáról 58 éves korá­ban Mérő József a saját ma­ga által készített ember nagyságú kereszttel a vállán elindult gyalog a Szentföld­re. Útja a Balkán-félszigeten keresz­töl, majd a kis-ázsiai tengerpar­ton át vezetett céljához. Két évig tartott, míg odaért. Amerre ment, keresztények, mohamedá­nok egyaránt szeretettel fogad­ták az idős kereszthordozót, el­látták étellel-itallal és befogad­ták hajlékaikba. A Szentföldre megérkezve előbb bejárta a szent helyeket, majd végezetül a ke­resztet a Getszemáni Barlangba, az Árulás Barlangjába vitte és átadta az ottani ferenceseknek. Az egyik támasztópilléren elhe­lyezett kereszten egyszerű felí­rás volt olvasható: „Az Isten dit- sőségire, a Jézus szeretetiért hozta ezen körösztöt Magyaror­szágból bajai lakos, Mérő József 60 éves zarándok, 1868.” A szakirodalmi dokumentu­mok szerint csaknem 90 éven ke­resztül nagyon sok hazai és kül­földi zarándok állt megilletődve a kereszt előtt. A nagy esőzések következté­ben, 1955 őszén a barlangkápol­nát elöntötte a víz. A következő évben kezdték renoválni a kápol­nát. A munkálatok során a tá­masztópilléreket eltávolították, és velük együtt a keresztet is. A munkák befejeztével a számunk­ra értékes kegytárgy sajnos nem került vissza korábbi helyére, to­vábbi sorsáról nem tudunk. Tavaly nyáron az Árulás Bar­langjában az Ökumenikus Ta­nulmányi Központ által szerve­zett Szentföldi Zarándokút 33 fős csoportjának tagjai tanúi lehet­tek egy ünnepi esemétlynek. A bajai zarándok ükunokája, Mérő Éva által Budapestről hozott új magyar kereszt elhelyezésére ke­rült sor. A magyarországi egyhá­zi vezetők — dr. Paskai László bíboros, budapest-esztergomi ér­sek, és dr. Dankó László kalocsai érsek — támogatásának és dr. Bajusz Ferenc ny. teológiai pro­fesszor előkészítő munkájának, aktív közreműködésének ered­ményeként vihette a zarándok­csoport magával a szentendrei szobrászművész, Matyófalvi Gá­bor által, vörös fenyőből készí­tett 120 centiméter magas ke­resztet. Fr. Edward Dillon feren­ces atya, a Getsemáné guardián- ja szentmise keretében áldotta meg az új magyar keresztet és a keresztvivő ükunokát. A kereszt elhelyezésének jelentőségét eme­li, hogy Jeruzsálem 3000 éves, Baja pedig 300 éves. A bajai ma­gyar kereszt csaknem 90 évig függött a sziklabarlang tartóosz­lopán. A megpróbáltatásokkal, problémákkal terhes világunk­ban, a megbékélés jegyében a vallási felekezetek és segítőkész személyek segítségével 40 év szü­net után, az Árulás Barlangjá­ban ismét van magyar kereszt, amit joggal nevezhetünk ökume­nikus magyar keresztnek. Batári Gábor A bajai kereszt Amatőr felvétel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents