Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-30 / 25. szám
1999. január 30., szombat 8. oldal Vonalaiban a szeretet Szőke Judit A műteremlakást nem váltaná fel semmiféle kacsalábon forgóra. Még ha tehetné, akkor sem. Egyszerűen más az értékrendje. Vannak a világon sokkal fontosabb dolgok, amik a boldog élethez szükségesek. Ezek egy része apróság, mákszemnyi örömforrás. Egy kicsit másképp lát, egy kicsit másképp gondolkodik, mint az átlagember. Mert művész, mert ember, mert nő, mert anya, mert H. Németh Katalin. így várja a fiait és a barátait Amatőr felvétel Átrendezte a lakást, melynek ablakaiból olyan a kilátás a városközpontra, mint a Párizs tetői című sanzonban. A kuckó hangulatát a mütyürök, a kisebb-nagyobb emlékekhez, tárgyakhoz fűződő személyes élmények adják. Ott alszik, ott dolgozik, ott olvas. 33 éve pedagógus is, jelenleg az Apáczai Gyakorló Általánosban tanítja a gyerekeket „látni”. Grafikusművész, aki a mellett, hogy aktív kiállító, tárlatösszeállító, egyre gyakrabban kirándul az alkalmazott grafika birodalmába. Erre nem tanította senki, eredeti talaja a képgrafika, de hamar rá kellett jönnie: csak magából a művészetből egy kétgyerekes, kétművé- szes család nem tud megélni. Izgalmas ez a műfaji kiruccanás, hiszen az emblémák, kiadványok, címerek, lógók tervezése sajátos gondolkodást igényel, ami azért a művésznőhöz közeláll. Ez az egyszerűsítés, a szimbólumok világa, ahol a súlypontozásnak és minden kicsi elmozdulásnak jelentéshordozó tartalma van. A kritérium az, hogy ne legyen háromtól érdekesebb rész. Ezt nem tanulta senkitől, csak figyelt, s 15 éve már maga is aktívan gyakoSzínes nyomat Hejcéről KM-reprodukció rolja az alkalmazott grafikát. Okleveleket csinált, könyvfedelet készített, plakátjai vannak a köztereken, három település a H. N. K. álmodta címert használja. A legnagyobb szabadságot, művészi mozgásteret számára a plakát adja. A zsűrizésekkor számtalanszor elhangzott már, hogy jó a rajzkészsége — erre a minősítésre nagyon büszke. Körbetapogat- ta valamennyi képzőművészeti ágat, de korán rájött, plasztikai érzéke nincs, a batik sem áll közel hozzá. Noha eleinte a színek lírikusa volt, mára a színeket csak háttérnek használja. Fehér papíron barna, zöld, kék, esetenként vörös — a természet melletti vizuális elkötelezettség üzenetei. — Egyedül a vonalra vagyok alkalmas, azon belül is a feketére és a fehérre hangolódom — majd végigmutat magán. Ruházatát is ezen analitikus, földön járó szemlélet jellemzi. Ha sokat rajzol, szétesik, de egy napnyi kihagyás, amikor tanít, takarít, lót-fut, felautózik a monoki házba, segít újratöltődni. Életét a szeretet és a másokra odafigyelés, eligazítás vezérli, lételeme a megtartó szeretet. Az emberek nem szokták H. Németh Katalint otthagyni, ő sem tenne ilyet; ha útban van, felesleges, inkább arrébb áll. A harcokat, feszültségeket elkerüli, csendesen érzi jól magát. — Egyedül a szénhidrátoknak nem tudok ellenállni — mondja egy sérülékeny, érzékeny, finom lelkű, de jó humorú nő fanyar mosolyával. Akik elfelejtettek lélegezni A tragédia előtt teljesen, vagy látszólag teljesen egészségesek voltak a csecsemők Kovács Éva Fürdetés után betette a picit az ágyba. Jódarabig állt mellette, dúdolgatott neki, gyönyörködött benne.Közben figyelte, amint egyre hosszabbakat pislog, megvárta, míg végleg elalszik. Éjfélkor, szokás szerint benyitott a gyerekszobába. Gyanúsnak, mondhatni félelmetesnek találta a csendet. Nem emlékszik hogyan jutott az ágyhoz. Felkapta a kicsit, a fürdőszobába rohant vele, hideg vízzel fröcskölte az arcát. Végtelenül hosszúnak tűnt az idő, mire a sírást meghallotta. — Nagy szerencséje van, kedves anyuka — mondta neki a kórházban az orvos. Ha pár perccel később ébred, rám már csak a diagnózis felállítása maradt volna. A diagnózis pedig ez esetben nem lett volna más, mint bölcsőhalál... — Halál? — állt dermedten a rendelőben. De hiszen az én gyermekem teljesen egészséges! 1963-ban tartották azt a tudományos konferenciát, melyen az orvostudomány történetében először a nem, vagy nehezen magyarázható csecsemőkori hirtelen bekövetkező halált vették naA bölcsőhalál Diodurus Sicilus az i. e. I. századból származó beszámolója szerint azokat az egyiptomi anyákat, akiket felelősnek tartottak csecsemőjük bölcsőhaláláért, nem végezték ki mint gyilkosokat, de arra ítélték őket, hogy magukhoz ölelve tartsák ivadékukat három nap és három éjjel egyfolytában, így az anya lelkiisme- retfurdalása, borzalma lett „megérdemelt” büntetése. Az orvostudomány számon- tart egy 1291-től származó német falragaszt is, melyen megtiltották az anyáknak, hogy három évnél fiatalabb gyermeküket éjjel az ágyukba tegyék. Angliában is élt egy olyan törvény, mely kategorikusan bűnösnek mondta ki a szülőt, ha gyermekét, kisdedét ágyába vette, akit később holtan találtak meg. pirendre. Ezen a konferencián használták először a bölcsőhalál kifejezést, s olyan hirtelen halállal elhalt csecsemőket jelöltek vele, akik bár látszólag aludtak, mégis olyan állapotban voltak, amely leginkább annak a meghatározásnak felel meg, hogy közvetlen közelében voltak a halálnak: nem lélegeztek, ingerekre nem reagáltak, de eredményesen tudták újraéleszteni őket. Ha úgy tetszik, a halál küszöbéről jöttek vissza. A második, 1969- ben megtartott tanácskozás már äz okokat is kutatta, s megállapította, hogy a váratlanul bekövetkezett halálok előtt teljesen vagy látszólag teljesen egészségesek voltak a babák, s utólag a leggondosabb kórszövettani és egyéb vizsgálatok sem tudták a tragédiát megmagyarázni. A bölcsőhalál tehát azokat a halálokat jelöli, amikor a látszólag egészséges, bölcsőben, babakocsiban vagy bármilyen ágyba- fekvő újszülöttek haláláról beszélünk. — Minden halál között legmegdöbbentőbb a gyermekhalál. Szerencsére Magyarországon a nemzetközi átlagnál jóval alacsonyabb az ilyen esetek száma. — mondja dr. Dicső Ferenc, a Jósa András Kórház gyermekosztályának osztályvezető főorvosa. Ennek oka többféle lehet, legfontosabb talán mégis az, hogy hazánkban a terhesgondozás, illetve az újszülöttek gondozása igen magasfokú. A bölcsőhalálnak lehetnek egyéb okai is, de valamennyi esetben jellemző rájuk, hogy minden előzmény nélküliek. Mindenekelőtt azt kell tudni, hogy a csecsemők úgynevezett obiigát orrlégzők, tehát a szájukon nem, sokan csakis az orrukon veszik a levegőt. Ezért is fontos, hogy mindig tisztán tartsuk orrjárataikat, ne nehéz dunyhák, vastag párnák között altassuk, hogy ne a hátukon, hanem oldalt fektessük őket, ami ma már, az angolpólyáknak és kis rugdalózóknak köszönhetően sokkal egyszerűbben kivitelezhető, mint régen volt. Ok lehet persze bizonyos betegség, kórállapot, de az orvostudomány mára kiderítette, hogy léteznek bizonyos rizikófaktorok is. Ebbe a kategóriába sorolhatók, azok,, akiknek a családjában már fordult elő ilyen eset, azok, akik igen kis súlyú koraszülöttek, azok, akik a szülés alatt vagy a méhen belül úgynevezett oxigénsérültek lettek, de tudni lehet azt is, hogy egyes anyagcsere-betegségekben szenvedők esetében jóval nagyobb a bölcsőhalál kockázata. Az úgynevezett poliszonográ- fos vizsgálattal a hajlamot lehet bizonyítani. Erre a vizsgálatra jelenleg a megyében nem, csak Debrecenben és Budapesten van lehetőség, ide utalják be a megyénkben babákat is. Mivel a baj az álom bármely pillanatában bekövetkezhet, fontos, hogy időben észrevegyék. Erre ma már speciális készülékek állnak rendelkezésre, s arra is van immár mód, hogy kórházban vagy saját otthonában úgynevezett légzésellenőrző készülékekkel szereljék fel a babaágyakat. Gondot az okoz, hogy ezek az életmentő berendezések sajnos csak korlátozott számban állnak rendelkezésre, áruk sem alacsony. Negyvenötvenezer forintba kerülnek darabonként, így aztán nem csoda, ha a nyíregyházi megyei kórház gyermekosztályán mindössze tizenhárom darab áll rendelkezésre. A használat ingyenes. A veszélyben lévő kisbabák számára nemcsak ezt a készüléket adják, de kiképezik a szülőket az újraélesztésre is. Megtanítják őket a szájon át lélegeztetésre, a mellkasi, szívmasszázsra, hiszen ezeken az ismereteken múlik, az első pillanatokban dől el, élet vagy halál. Az okokat kutatva számos dolog jöhet ma szóba, közöttük a dohányzás is. Az eset nincs összefüggésben a csecsemők súlyával — a kisebbeket jobban figyelik a szülők és orvosok. Végleges magyarázat tehát Bölcsőhalálok száma Magyarországon 1981 32 1982 17 1983 28 1984 27 1985 31 1986 21 1987 32 1988 32 mindmáig nem áll rendelkezésre, mondhatni, ahány ok, annyi eset. Biztos csak egy: megmagyarázhatatlan, begyógyíthatatlan sebet ejt minden halál. Főleg, ha bölcsőhalál.... Esélyt nyújt az élethez Értékeink Felülnézetben a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház épülete. Fotósunk a színészházból fényképezte le: szépsége, monumentalitása talán így még jobban érvényesül. Megálmodója Alpár Ignác, akinek a vármegyeháza építése olyan sikert hozott, hogy azt Nyíregyházán gyors egymásutánban két meg bízás is követte: az evangélikus iskola és a színház. Ez utóbbi 1894- ben készült el. Az épület stiláris elemei már a vármegyeházáról ismerősek. 1958-ban Németh István tervei szerint bővítették és modernizálták a nézőteret és az előcsarnokot. Most újabb felújításra vár Elek Emil felvétele Kelet» HÉTWíct A figyelő Balázs Attila felvételei
