Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-19 / 15. szám

1999. január 19., kedd Kelet« KULTÚRA 6. oldal HÍREK □ Mesekert bérlet A tündöklő harisnya című mesejátékot játsszák a nyíregyházi Kö- lyökvárban január 19-én tíz órától. A produk­ciót a Mesekert Bábszínház mutatja be. □ Jótékonysági koncert Tíszakóród és Tiszacsécse árvízkárosultjainak javára ajánl­ják fel annak a koncertnek a bevételét, ame­lyet a nyíregyházi művelődési központban rendeznek január 21-én . A műsorban közre­működik a Cross Road jazz-blues-rock együt­tes. □ Egyetemi központ Már a tetőszerkeze­tet készítik a piliscsabai Pázmány Péter Kato­likus Egyetem központi épületének kivitele­zői. Az összesen 1,2 milliárd forintos beruhá­zással megoldódhat az oktatási intézmény kétezer bölcsészhallgatójának elhelyezése. A Makovecz Imre tervei alapján, a neves épí­tész jellegzetes stílusában kiformálódó, összesen 3400 négyzetméteres új épület nagy előadótermét a legkorszerűbb oktatás- technikai követelményeknek megfelelően alakítják ki. Q Színi tanoncok Felvételt hirdet a Man­dala Dalszínház minden olyan 10 és 30 év közötti fiatal számára, akik színészi ambíció­kat táplálnak magukban. A jelentkezőknek a január 29-i felvételi vizsgán próza szöveget és egy dalt kell előadniuk. Jubiláló irodalmi műhely a presszóban Katona Béla és Jánosi Zoltán az egyik irodalmi matinén Martyn Péter felvétele Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Jó ne­gyedszázada működik folya­matosan Nyíregyházán az irodalmi kávéház. 1974-ben Váci Mihály születésének 50. évfordulója alkalmából a könyvtár Váci-antológiával lepte meg az érdeklődőket. Akkor tartották a Szabolcs Szál­ló presszójában az első ilyen jel­legű összejövetelt. A kávéház há­zigazdája, vezetője Katona Béla irodalomtörténész: — Azért is mutatkozott igény erre az élő folyóiratra, mert az akkoriban alakult írócsoportnak nem volt megjelenési fóruma, így az irodalmi presszónak neve­zett ezt igyekezett pótolni. En­nek ellenére magunk sem gon­doltunk arra akkoriban, hogy ez a vasárnap délelőttönként ha­vonta ismétlődő összejövetel ilyen hosszú életű lesz. Tisztá­ban vagyunk vele, hogy egy ren­dezvénysorozat életben tartása még nem okvetlenül minősítés, de az elmúlt negyedszázadban gyakran tapasztaltuk és tapasz­taljuk mindmáig folyamatosan, hogy van erre igény. Büszkék vagyunk rá, hogy a huszonöt év alatt egyetlen meghirdetett előa­dás-összejövetel sem maradt el az érdeklődés hiánya miatt. □ Kiket hívtak meg, kikre szá­mítottak az összejövetelek szerve­zésekor? — Tevékenységünk főképpen két területre terjedt ki. Egyrészt a magyar irodalom egészével va­ló kapcsolattartás érdekében igyekeztünk meghívni a jelentős magyar irodalmi folyóiratokat és különböző egyéb irodalmi mű­helyeket. Az idők során valóban üdvözölhettük körönkben min­den jelentős irodalmi fórum szerkesztőségét: a Kortárs, az Új írás, az Élet és Irodalom, A Vigí­lia, az Alföld, a Mozgó Világ, Napjaink, a Hitel és a 2000 is be­mutatkozott nálunk. Kezdettől fogva figyelemmel kísértük me­gyénk minden jelentős szellemi tevékenységét, és nemcsak a ki­fejezetten szépirodalmi művek megjelenését. Q Milyen terveket állítottak ös­sze a következő fél évre? — Most is éppen ilyen rendez­vényre készülünk, amikor Far­kas József néprajzi írásainak gyűjteményét szeretnénk bemu­tatni január 24-én Nyíregyházán a TIT klubjában. A februári elő­adást remélhetőleg a Füst Milán- díjjal kitüntetett Jávorszky Béla, a finn irodalom legismertebb mai magyar fordítója tartja. Ter­veink között szerepel a tíz éve indult Hitel című folyóirat be­mutatása, amelyre annak főszer­kesztő helyettesét, Görömbei Andrást kértük fel. — Ez év áprilisában a költé­szet napjára már az ötödik köte­tünk jelenik meg — Ördögh János nyomdatulajdonos segítsé­gével —, ezúttal Gabulya Pál verseskötetével lépünk a közön­ség elé. Végül az ünnepi könyv­hét alkalmából jelenik meg me­gyénkben a Költők és újságírók című kötet, amely a hajdani al­kotókra emlékezik. Múzeum a végeken Állandó néprajzi kiállítás látható a nagyecsedi helytörténeti galériában Szűcs Róbert fotója Gyógyító emlékezés Nyíregyháza (DM) — Múlt nélkül nincs jövő, ismert a mondás, s ez vezette dr. Hor­váth Zoltánt is, amikor megírta (és meg­szerkesztette) a nemrégiben megjelent „És mi hazatértünk az andódi harangszóra” cí­mű könyvét. Mint az dr. Fazekas Árpád rektori véleményében is szerepel, fél év­század után is nagy szükség van az ilyen kiadványokra, mert a mostani általános és középiskolai diákok semmit sem tudnak a Felvidék magyarságának 1945-48 közötti szomorú időszakáról. Részlet a borítóról KM-reprodukció A közel hatszáz oldalas mű tartalmazza Andód község történetét, az egykori szoká­sokat, ünnepeket, szakmákat és foglalatos­ságokat, magának a kitelepítésnek a törté­netét. A szociológiai jellegű kötetben kü­lön értéket jelentenek a visszaemlékezé­sek, melyek hű képet adnak az egykori át­telepítettek lelkivilágáról. „Az egész mű nem egyéb, mint orvosságot kínáló és gyó­gyító emlékezés”, s valóban méltó emléket állít a szülőknek, nagy- és dédszülőknek. Az alkotásból jelentősen kivette részét Kiss Vendel is, aki az áttelepítettek életraj­zi adatait gyűjtötte össze. Még arra is fi­gyelt, hogy az egykori beceneveket is fel­tűntesse, így a sok Czuczort, Kisst, Kucse- rát jól meg lehet különböztetni. A könyv kiadója a Felvidéki Magyarok Bácsalmási Közössége. Új félév Phare-támogatással Tanfolyamok tanároknak, tisztviselőknek Fesztivál Budapest (MTI) — Városis­mereti portya, tréfás vetél­kedő, sportverseny, bolon­dos kalandjáték is lesz a ta­vasszal megrendezendő Vi­li. Nemzetközi Gyermek­fesztiválon. Az idei gyer­mekfesztivált a hagyomá­nyoktól eltérően nem a fő­városban, hanem Sopron­ban tartják március 27. és április 1. között, mert a szervezők szándékai között szerepel többek között az is, hogy Magyarország na­gyobb városait is bemutas­sák. Nyíregyháza (KM — B. I.) — Mint ismeretes, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola az Európai Tanulmányok Központja lett. A múlt év szeptemberében in­dult meg a Phare által támoga­tott oktatás, melynek célja az Európai Unió megismertetése és a fiataloknak, valamint a külön­böző szakmák képviselőinek fel­készítése az unióhoz való csatla­kozásra. Most második félévét kezdi a központ, amelynek az ed­digi tanfolyamain mintegy 150- en vettek részt, diákok és felnőt­tek egyaránt. A tavaszi félévben újabb 20 órás tanfolyamok indul­nak vállalkozók, köztisztviselők, tanárok és médiaszakértők szá­mára. Februártól júniusig a kö­vetkező kurzusokra jelentkez­hetnek az érdeklődők.: Az Euró­pai Unió felépítése és működése, Magyarország gazdasága és az európai uniós információs for­rások, Európai kultúra — ma­gyar kultúra, Fenntartható fejlő­dés és gazdaság, Magyarország és az unió. Az előadásokat a főis­kola oktatói tartják. A tanfolya­mokra való jelentkezés ingye­nes. Izgalmas székelyföldi útikönyv Történetírásunk nagy adósságát igyekszik, ha vázlatosan is, pótolni Boross László Nyíregyháza — December közepén rövid újságcikk ad­ta hírül, miszerint megjelent Vofkori László Székelyföld útikönyve. Ez a kétkötetes, összesen 1247 ol­dal terjedelmű hatalmas munka azonban ettől többet érdemel, s többet kell tudni róla a potenciá­lis olvasónak, vevőnek is. Évti­zedeken keresztül nem volt illdo- mos a határainkon túli magya­rokról beszélni, még kevésbé ír­ni. Kis hazánkban ma sem kevés azok száma, akik nemes egysze­rűséggel románoknak, oroszok­nak, ukránoknak nevezik azo­kat, akik a határainkon túlról érkeznek, még akkor is, ha ugyanolyan jól vagy még szeb­ben beszélnek magyarul, mint mi itthon, Budapesten, Kecske­méten, vagy Nyíregyházán. Bár a szerző ajánlásában kifej­ti „jelen útikönyve nem tájrajz, nem monográfia, hanem helyis­mereti leírás-kivonat”, aki kezé­be vette a könyvet, az tapasztal­Régészeti Budapest (MTI) — A százhalom­battai Matrica Múzeum és Régé­szeti Parkban 2000-re régészeti fesztivált terveznek, amelynek keretében háromezer éves, au­tentikus helyszínen mutatják be az Iliász szabadtéri, dramatizált változatát — ismertették az in­tézmény budapesti sajtótájékoz­tatóján, hétfőn. Elhangzott: a helytörténeti gyűjteményből létrejött múzeum mindössze 11 éves múltra tekint vissza. Nevét az egykori római kori katona- és civil településről háttá, ettől több a vaskos két kö­tet. Lényegesen több. Szakembe­rek szerint is méltó folytatása a legnagyobb székely, Orbán Balázs múlt században megje­lent korszakos alkotásának, a Székelyföld leírásának. A most kiadott könyv úgyszólván min­dent tartalmaz, amit a Székely­földről tudni érdemes. Az 1944-ben Brassóban szüle­tett, Erdélyt, s ezen belül a közel 11 ezer négyzetkilométer terüle­tű Székelyföldet (ahol a lakosság 81 százaléka még ma is magyar) kitűnően ismerő Vofkori László az első kötetben tisztázza, hogy mit is nevezünk Székelyföldnek, ahol húzódnak a határai. Ezt kö­vetően a Székelyföld népi-törté- neti tájegységeit ismerteti. A Székelyföld tájrajza nemcsak a geográfusok, a földrajz iránt ér­deklődőknek ad igen hasznos eli­gazítást, hanem minden turista számára, aki közelről szeretné megcsodálni a merész mészkő- szirteket, az Oltárkő égbeszökő tömegét, a lenyűgöző Békás-szo­rost, az 1837-ben hegyomlással elgátolt Gyilkos-tó egyetlen más tóhoz sem hasonlítható látvá­kapta. A nevében szereplő száz halom a Dunántúl egyik legna­gyobb halomsíros temetője, amelyről már Anonymus emlí­tést tett a Gesta Hungarorum- ban. Az 1990-ben megkezdett ásatá­son — a halomsíros temető leg­délebbi részén — a 2700 éves ha­lom alatt egy csaknem teljesen ép, tölgyfából épített folyosós sír­kamrára bukkantak a régészek. Az egyedülálló leletegyüttest konzerválva, helyreállítva te­kintheti meg a közönség. nyát. Olvashatunk a Keleti-Kár­pátok vulkáni és posztvulkáni jelenségeiről, a Csomád-hegység kráterében csillogó Szent Anna tóról, a kellemes ízű borvízforrá- sokról, a torjai Büdös-hegy mo- fettáiról, a Büdös barlangról és a kovásznai Pokolsár nevű idősza­kos iszapvulkánról. A székelykérdés című alfeje- zet történetírásunk nagy adóssá­gát igyekszik, ha vázlatosan is, pótolni, amikor azt boncolgatja, hogy kik a székelyek, van-e szé­kely nyelv? ír a székelyek erede­téről, a székely őshazáról, telepe- désükről és közigazgatási szerve­zetükről, a székekről. A Székelyföld társadalomföld­rajzi vázlata fejezetben a népes­ségszám alakulásáról, a régió te­lepüléshálózatáról, városairól, népi hagyományairól, művésze­téről olvashatunk. Az útikönyv közel 600 település, többszáz mű­emlék, néhány tucat természet- védelmi terület bemutatása mel­lett megismertet Székelyföld tör­ténetével, történeti földrajzával, az ott született, ott élt neves al­kotó emberekkel, a táj mai álla­potrajzával. A mellette lévő mintegy 6 hek­táros területen pedig mintegy megtapasztalhatják a vas-, a bronzkori élet körülményeit is a vendégek. Szőhetnek és fonhat­nak a gyerekek és a felnőttek, s elleshetik a korong nélküli faze­kas mesterség fortélyait is. Az intézmény képviselői szól­tak arról, hogy a Régészeti Park helyet szeretne biztosítani a ha­zánkban még alig ismert, illetve elismert kísérleti régészetnek. Ehhez kapcsolódik például a sze­gedi József Attila Tudomány­fesztivált rendeznek Ferencsik­emlékdíj Budapest (MTI) — No­vak László gordonmű­vész, a Nemzeti Filhar­monikus Zenekar tagja kapta ebben az évben a Ferencsik János-emlékdí- jat. Az évad legjobb művészi teljesítményéért járó elis­merést Kovács Géza, a zene­kar igazgatója nyújtotta át a Vigadóban. Novák László 1965-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola gordon szakán, de már 1963-ban a Magyar Állami Hangversenyzenekar — a Nemzeti Filharmonikusok jogelődje — tagja lett. A kétszeres Kossuth-dí- jas, világhírű karmester, Ferencsik János emlékére 1987-ben alapított díjat im­már tizenharmadik alka­lommal ítélte oda a Feren­csik Alapítvány szakmai kuratóriuma. Az alapítványi okiratban foglaltak szerint a jutalmat páratlan évben a Nemzeti Filharmonikus Zenekará­nak, páros évben pedig a Magyar Állami Operaház Zenekarának tagja kaphat­ja meg. Szakoktatás Zalaegerszeg (MTI) — Fokoza­tosan nő az idegenforgalmi képe­sítésű, középfokú szakmai vég­zettségű szakemberek iránti igény; ezt felismerve indít új képzési formát a keszthelyi ven­déglátóipari szakközépiskola. Ál­talános iskolát végzett, egészség­ügyileg alkalmas 16 éven felüli­eknek egyszerre két szakmát adó, nappali tagozatos oktatást ajánlanak. 2000-ben egyetem szaktanszékével kötött megállapodás, amelynek kereté­ben immár több éve megrende­zik a kísérleti és környezet-re­konstrukciós oktató hetet a Ti- sza-parti régészhallgatók számá­ra. A tájékoztatón elhangzott: Ma­gyarország első őskori szabadté­ri múzeumát tizenhétezer látoga­tó kereste fel az elmúlt évben. Az intézmény igazgatója a tavalyi múzeumi világnapon vehette át „Az Év múzeuma, 1997,, kitünte­tő címet.

Next

/
Thumbnails
Contents