Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-19 / 15. szám
1999. január 19., kedd lektW HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Borúra derű Nyéki Zsolt A legborúlátóbb emberek az ország keleti szegletében élnek — állapítják meg időről időre a gazdaságkutató cégek, de a nem éppen hízelgő állítás csak fenntartással fogadható el. Hogy gyakrabban komorul el a szabolcsiak, szatmáriak és beregiek arca, azon valóban nem lehet csodálkozni: nincs olyan szakma, ahol ne lennének lényeges különbségek az azonos munkával megszerezhető jövedelmek között — természetesen a fejlettebbként elkönyvelt térségek (értsd: főváros és környéke, Dunántúl észak- nyugati régiója) javára. Akkor még nem beszéltünk a termőföldek aranykoronában mért értékkülönbözeteiről, a nyírségi homok vagy a kötött, többnyire belvizes talajok megművelésének gondjairól. Nem beszéltünk az országba érkező tőke aránytalan eloszlásáról és az elmaradt beruházásokat hűen tükröző munkanélküliségi ráta alakulásáról. Ám mindezekkel együtt azt is többször elárulták már a beszédes számok: a legszegényebbként megjelölt vidékeken a legmagasabb a lakossági megtakarítás. Vagyis ott spórolhak leginkább az emberek, ahol nehezebb megkeresni a pénzt, ahol éppen ezért nagyobb a forint becsülete. Ezzel kapcsolatos a pesszimizmus legfrissebb bélyege is: egyes felmérések szerint a különböző összegű betétek tulajdonosait a hozamszintek csökkenése érzékenyen érinti. Az ebből fakadó elégedetlenséget lehet, de nem igazán érdemes politikai síkra terelni, hiszen a kamatlábak csökkenése többek között az ütemesen mérséklődő inflációnak is köszönhető. S ez, egyéb mutatókkal együtt javuló gazdasági környezetről árulkodik, s a betétek hozamcsökkenésének puszta tényével a laikusokat sem szerencsés félrevezetni. A tél „örömei" No, ez se egy dupla rittberger volt Ferter János karikatúrája HÍREK □ A piramisok titkai Január 20-án, szerdán este hattól a piramisok titkairól hallhatnak az érdeklődők a Déri János klubban. Az előadó Bállá László, a helyszín a nyíregyházi művelődési központ. □ Jókedvűen a Jókaiért Jótékonysági estet rendeznek február 5-én Nyíregyházán, a református gyülekezeti házban. A rendezvény teljes bevételét a Jókai Mór Általános Iskola fűtésének korszerűsítésére fordítják. □ Középiskolásoknak segítenek Az Országos Gyermekvédő Liga regionális központjában (Nyíregyháza, Szabadság tér 9.) minden kedden 15.30-16.30-ig tartják a Drogok azért, hogy segíthess című foglalkozást, melyre középiskolás diákokat várnák. Magyar méz Európának A szabolcsi akácosok sokkal több méhcsaládot is eltartanának Balogh Géza Tiinyogmatolcs (KM) — Szorgos, mint a méh. A mézgyüj- tő méhekkel kapcsolatos mondásoknak se szeri, se száma. A méhek szorgalmát az ember több ezer éve fordítja a maga hasznára, de még korántsem ért a lehetőségek végére. A szakértők szerint megyénk elaprózódott mezőgazdaságában is az egyik sikeresen fejleszthető ágazat lehet a méhészet, amit a hírek szerint a kormányzat is a kiemelten támogatandó területek között tart számon. Jelenleg Szabolcs-Szatmár-Be- regben ezeregyszázötven méhész található, nagyjából fele tartozik valamelyik méhészszervezethez, akik 50 ezer méhcsaládot tartanak. A megyében lévő méhészegyesületek közül a Tisza-Szamoskö- zi Szervezet a legnagyobb a maga csaknem 250 fős tagságával, s a területük is hatalmas, Nagydobostól egészen Garbóiéig terjed, de hozzájuk tartozik többek között a beregi Gulács, vagy Tarpa is. — Az ország méhészei a tavalyi eredményekkel nem nagyon dicsekedhetnek, de a szabolcsiak, a beregiek, a szatmáriak viszonylag jó évet zártak — mondja a szatmáriak elnöke, Kiss Zsigmondi —. Úgy tapasztaljuk, hogy az emberekben megvan a kedv, és a megye lehetőségei is jók. Csak kézzelfoghatóbb támogatásra volna szükség. Az ötvenezer méhcsalád negyvenezer hektár akácerdőt látogathat nálunk, ez a terület jóval több dongót eltartana. A számíNyíregyháza (KM - G. B.) — A tavalyinak kétszeresével, 2 milliárd forinttal gazdálkodhat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Közhasznú Társaság (FVM AMC). Popovics László, az FVM AMC Észak-Alföldi regionális kirendeltségének Nyíregyházán a PRI- MOM Inkubátorházban dolgozó vezetője az új agrármarketing Pergetés tások szerint a megye erdőterülete az elkövetkező évtizedben jelentős mértékben megnövekszik, ezt az idevándorló megyén kívüli méhészekkel együtt sem képes kihasználni a méhésztársadalom. — A méhészet fejlesztésével csökkenteni lehetne megyénk munkaerőgondjain is — folytatja a szatmári elnök. — A jelenlegikoncepcióról a következőket mondta el: — A marketingprogram legfontosabb célja, hogy az nagyobb piaci lehetőséget teremtsen a magyar élelmiszereknek itthon és külföldön. Ennek megvalósítása érdekében ez évben szerepel először kiemelt helyen programunkban a régiómarketing és a vidékfejlesztés. A vidékfejlesztést komplex módon szeretnénk elérni, ez tartalmazza a kedvezőtlen adottságú térséA szerző felvétele nél akár háromszor-négyszer több akácméz előállítására is képes a vidék, s ami nagyon fontos, ez a termék Nyugat-Éurópában eladható. A legutóbbi felmérések szerint az unióban elfogyasztott méz tíz százaléka Magyarországról származik, de ezt az arányt akár a többszörösére is lehetne növelni. A méhészeken nem fog múlni. gek, így például megyénk, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg kiemelt segítését is. — Miként a régióban, itt a megyében is test közelből kísérjük figyelemmel, hogy a helyi rendezvényeket hogyan menedzselik az AMC pénzéből. Azon kell munkálkodnunk, hogy a különböző marketing akciók egymást erősítsék. Ettől az évtől az AMC segíti a termelő- és értékesítő szövetkezetek (TÉSZ-ek) most még gyenge piacszervezését is. Lelki támasz betegeknek Nyíregyháza (N. L.) — Lélektani és egészségügyi segítséget ad a betegeknek a Transzplantáltak Észak-kelet Magyarországi Egyesülete. Az egyesület — amely a közelmúltban szövetséggé alakult — Borsod, Hajdú és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében fejti ki áldásos tevékenységét. Az egyesület elnökségi tagjai közé választották a nyíregyházi Mátyás LászIónét. Vezetőségi tag lett a szintén nyíregyházi Golner Józsefné. Mátyásné a célokról ezeket mondta: — Célunk a vesebetegek (művesekezeltek) segítése és lelki felkészítése az átültetésre a várás nehéz időszakában. A vesetranszplantáción már átesetteknek segítünk az új életmód megismertetésében. Egészségügyi előadásokat szervezünk, kulturális és sport rendezvényekre is sort kerítünk. A lelki és fizikai gondozást a rehabilitáció alapvető tényezőjének tekintjük. Tevékenységünkhöz most szponzorokat keresünk. A vesebetegek magányát oldja a kikapcsolódás, a mozgás, a közös rendezvény a sorstársakkal, mindennek gyógyító hatása van. El is készült az egyesület idei terve, amely szerint februárban kirándulás lesz a Bükkbe. Tavasszal Szekszárdon sportversenyt rendeznek szakorvos jelenlétében. Júniusban Nyíregyháza ad otthont a transzplantáltak országos edzőtáborának. A jó szándékú, tehetős emberek (cégek) is segíthetik a transzplantáltak élni akarását, aktív életét. Az egyesület bankszámlaszáma az OTP debreceni fiókjában: 11738008-20065269. Virradóra Nyíregyháza (KM) — A Duna televízió Virradóra című műsora szerdán: Szemgyógyítás Táltos módra. Gyógyszerkísérletek embereken? Indul a roma-holocaust jóvátétel. Hozzánk mindenki csak a szemetét hordja? (gumiszemét-telep az ország). A disznóvágás veszélyei. Több pénz agrármarketingre Szilva a tűzön Sok mindenre használták régen a szilvát Szatmárban. A mai emberek csak a pálinkára és a lekvárra gondolnak. Többek közt a fenyítés eszköze is volt ez a jellegzetes fa - mondta a falu jegyzője a minap, amikor az iskola igazgatójával a diákok jogairól beszélgettek. Azért került napirendre a téma, mert az országgyűlési biztos az előző este nyilatkozott a tévében a diák-demokráciáról. A fiatal, pár éve a városból idejött igazgató kíváncsian várta a történetet: miféle fenyí- tési eszköz lehetett a szilvafa. A derék jegyző ízesen, szépen adta elő a történetet, miszerint az egykori tanító így szólt Pistához: „Láttam az utcáról, hogy jó vastag vadhajtások vannak a szilvafáitokon. Mogyorófa nincs a faluban, holnapra hozzál be nekem egy jó vastag hajtást!" A Pista által vágott vesszővel tenyerest kaptak a tanítótól azok, akik nem tudták a leckét, vagy rosszul viselkedtek. A vesszős fenyítésnek is hármas funkciója volt — magyarázta a jogban járatos jegyző —, a megtorlás, a megelőzés és a megszégyenítés. A bő beszédű jegyző visszalépett emlékei homályába és mesélte, hogy takarmány is volt a hulló szilva, a disznókkal etették. Egyszer meg a szülei a pálinkafőzőtől kaptak két zsák száraz szilvamagot, a kóser pálinka szilvamagját. Ezzel be- durrantottak a csikóspórba. A szilvamag úgy égett, mint a brikett. A spór teteje a nagy hőtől megrepedt. A jegyzőt az anyja elküldte a kovácshoz, hogy reperálja meg a tűzhelyet. A kovács ezt mondta: „Délután megyek, de mondd meg anyádnak, legyen otthon jó öreg szilvalekvárja." Jött a kovács — folytatta a jegyző —, s a jó anyám így fogadta: „Egy nagy szilkével készítettem, biztosan örül majd neki a felesége." A kovács mosolyogva mondta: egy kanállal is elég lesz. Egy kanálnyi öreg lekvárral betömte a rést, a lekvár beleégett, beleérett a repedésbe. Nem jött ki füst, a spór barátságos meleget árasztott. tsarangoiOK A kömörői Farkas Gyula és Szabolcs fia gyakran tesznek apróbb kirándulásokat a környéken, hisz a Szatmár kifogyhatatlan a látnivalókból, természeti érdekességekből. A minap a ritka szép januári időt kihasználva Penyigé- re karikáztak át Balázs Attila felvétele
