Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-14 / 11. szám
1999. január 14., csütörtök Kelet«» HÁTTÉR 3. oldal A tévé és a nyugdíj Nagy István Attila IVIinden esztendő azzal kezdődik, hogy az emberek számbaveszik, mennyivel növekedtek a terheik, mit kell és mit lehet lemondani az eddigi fogyasztásból. Lakni, táplálkozni kell. Ami a legkönnyebben lefaragható: a kulturális javak fogyasztása. Nincs szükség újságra, úgyis annyit bedobnak ingyen a levélszekrénybe. Könyvet a szerényebb jövedelműek már régóta nem vásárolnak. Marad a televízió. Mivel Nyíregyházán a Kábelkomnak nincs számottevő konkurenciája, ezért azt teszi, amit akar. Emeli az árakat, úgy alakítja a programcsomagokat, ahogyan az üzleti szempontjai diktálják. Ha ma a nyíregyházi polgár minden magyar nyelvű adót nézni szeretne (ha már magyarnak született), akkor 1 736 forintot kellene fizetnie. Ehhez még hozzájön a készülék üzembentartási díja. Havonta több mint kétezer forintot kell kiadni ahhoz, hogy igénybe vegye azt a kínálatot, amely lehetővé teszi az árnyaltabb tájékozódást. A nyugdíjasok számára nagyon sok esetben a televíziózás jelenti az egyetlen kapcsolatot a külvilággal. De ha a nyugdíj összegét és a felemelt kábelhasználatot tekintjük, kiderül: túlságosan megterhelő a harmadik csomag ára. Legalább nekik kellene engedményt adni, hogy ne érezzék: egyre kevesebb a szellem levegője. Tapasztalat Képzeld, Szabi azt mondta, hogy elmegy, ha nem leszek az Övé... és mégis elment... Ferter János rajza □ Lejár a buszjegy Pénteken használhatók fel utoljára a régi, elővételben váltott buszjegyek. Az el nem használt jegyeket a Szabolcs Volán pénztárainál a különbözet megfizetése ellenében újakra cserélik a hónap végéig. □ Köszöntik a vállalkozókat A mária- pócsi önkormányzat a hagyományokhoz híven idén is köszönti azokat a helyi vállalkozókat, akik tízezer forintnál nagyobb összegű iparűzési adót fizettek be az önkormányzat kasszájába. A fogadás a polgármesteri hivatal dísztermében lesz január 15-én, délelőtt 11 -kor. Fellépnek a nyírbátori Talán Teátrum énekesei. □ Nyelvi verseny Brainy Barnie angol, a Hugo Hund német országos nyelvi levelező verseny indul általános iskolásoknak. A fél évig tartó, négy fordulós versenyen három korcsoportban, 3-8. osztályos korig vehetnek részt a gyerekek, akik a végén szóbeli döntőn adnak számot tudásukról. Jelentkezni február 15-éig lehet az alábbi címen: Lite- rátum nyelvi versenyek, 4401 Nyíregyháza, Pf. 125. Megyék helyett régiók lesznek? Erős az ellenállás a területi igazgatás megváltoztatásával szemben (1) A legerőteljesebben fejlődő országrész Budapest és vonzáskörzete Balogh József Nyíregyháza (KM) — Tavasztól megkezdődik a fejlesztési, tervezési, statisztikai régiók kialakítása — jelentette ki a múlt héten Balsay István, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A kormány javaslata szerint az országban hét régió lenne, megyénk — Hajdú-Biharral és Jász- Nagykun-Szolnokkal — kerülne egy régióba. Mit jelentene ez nekünk? — kértünk választ Zilahi Józseftől, a megyei közgyűlés és a megyei területfejlesztési bizottság elnökétől. Ésszerű szempontok — Magyarországon a nagyrégióknak nincs történelmi múltja, ezért nem véletlen a természetes ellenállás velük szemben. Az államalapítás óta a megyék a területi igazgatás képviselői. Ahhoz, hogy ez a helyzet gyökeresen megváltozzék, rendkívül nyomós, a területi és nemzetgazdasági fejlődés szempontjából logikus, ésszerű szempontokkal kell rendelkezniük azoknak, akik ehhez a feladathoz hozzá akarnak látni. □ Feltétlenül meg kell-e változtatni a megyerendszert ahhoz, hogy az EU-előírásóknak is megfeleljünk? — Ismert, hogy az EU kényszerítő eszközöket alkalmaz. Ezek között szerepel, hogy nem hajlandók a kis ország esetében 19 partnerrel tárgyalni. Vagy egy másik aspektus: megyéink nem felelnek meg nagyságrendjükkel a régiók követelményének. Ez szerintem nem így van. A hetvenes évek elején pl. Írországban négy, Hollandiában tizenkét, Dániában hat, Svédországban 24, Finnországban 12 tartomány volt, és sem a tartományok lélekszáma, sem azok nagysága nem különbözött számottevően a nagyobb megyéink méreteitől. Szabolcs-Szatmár-Bereg népessége 572 ezer, területe 5937 négyzetkilométer, de pl. Borsod a duplájánál is több lé- lekszámban is, nagyságát tekintve is. Távol a magtól □ Ebből arra következtethetünk, hogy nem tartja szerencsésnek a tervezett régiókat. — Valóban nem és ennek több oka van. Itt van egy illusztráció, amely az ország térszerkezetét mutatja. Ebből az olvasható ki, hogy a legerőteljesebb országrész Budapest és vonzáskörzete, melyet az Észak-Dunántúl követ, továbbá, hogy a Dél-Dunántúl keleti részétől, azaz mondjuk Pécstől Miskolcig tart az ország perifériális, határ menti övezete. Jellemző, hogy a térszerkezet, miként a főközlekedési irányok, szinte csak a sugarak mentén fejlődtek, de ebben is a fokozatos elerőtlenedés figyelhető meg, ahogyan távolabb kerülünk a központi magtól, kivéve talán a volt kiemelt öt nagyvárost. Nagy a súlyeltolódás egyébként az ország nyugati határszélétől a keleti felé elindulva. Ez a gazdasági potenciális sűrűség alig jut tovább a Dunánál. Jó példa erre a külföldi zöldmezős ipari beruházások területi megoszlása. Egyetlen megoldás lehetséges, a regionális infrastruktúrák pl. autópálya-hálózat gyors befejezése és a perifériális országrészek összehangolt, dinamikus fejlesztése. — A három megyés egységek megítélésem szerint túlzottak. Két megyéről még fel lehet tételezni, hogy regionális kérdésekben meg tudnak állapodni, esetleg feladatmegosztások is lehetségesek, de három megyénél még a régióközpont megjelölése is nehézségekbe ütközhet. Ezekre a körzetekre a 70-es évek eleKM-illusztráció jén feltáró regionális tanulmányok készültek, de nem voltak másra jók, mint arra, hogy kiderüljön, az ugyancsak három megyés összetételű régiók nem működnek. Tovább gyengül — Az egykori Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepcióról is kiderült, hogy a települések kategóriába sorolása túlzott koncentrációkat eredményezett, nem segítette az egyenletes területi fejlődést sem. Egyértelmű, hogy a központ státusra a legnagyobb városok pályáznak, melynek révén elszívó hatásuk tovább fog növekedni. Ez olyan kérdés, mint a közgazdasági szemlélet, hogy a fejlett fejlesztése könnyebb és gyorsabb haszonnal jár, ugyanakkor tovább gyengíti a kiegyensúlyozottabb területi fejlődést, ahogyan eddig is tette. Kérdezett és a felvételeket készítette: Lefler György I tt a farsang, áll a bál, keringőzik a iánál — éneklik a nyíregyházi 13. Sz. Óvoda kis- és középső csoportosai. A képen látható kislánynak Korcs- már Zoltánná, Erika óvónéni segít a válaszadásban. Petra tavaly, élete első farsangi buliján Hófehérke jelmezét öltötte magára, az idei, február 13-ai mulatság jelmezéről még nem döntöttek az édesanyjával. Az óvoda aulája, emeleti szintje, a csoportszobák már a farsang, a karnevál hangulatát idézik a hálók fölött lógó bohócokkal, díszítésekkel. A gyerekek hangos tervezéséből kihallik: a lányok királykisasz- szonyok, Piroskák, Hófehérkék, a srácok Super- manek, Batmanek lesznek. Tóth Petra középső csoportos ovis T udomásom szerint február 13-án lesz iskolánkban, a nyíregyházi Vécsey Károly Általános Iskolában a farsangi mulatság. Amig alsós voltam, évente jelmezbe bújtam, legutóbb Zorró- nak öltöztem, s a kardommal Z-jeleket rajzoltam a levegőbe. A felsősök már kevésbé öltöznek jelmezbe, itt már inkább az a szokás, hogy az osztály együtt ad elő valamely mókás darabot, jelenetet, táncot. Már készülődünk rá, ötletezünk, de még nem döntöttünk véglegesen a karneváli fellépésünkről. Annyi bizonyos, hogy a hangulat vidám lesz, mint mindig, s hogy értékes ajándékok várnak a díjazottakra. A szülők büfét készítenek, sok finomsággal. Agócs Róbert 5/b osztályos tanuló S zeretek táncolni, társaságban lenni, így a férjemmel együtt évi pár alkalommal „belevágunk” a nagy életbe. Legutóbb szilveszterkor roptuk a táncot, ám az idei farsangi buli helyét és idejét még nem tudom. Valószínű, hogy az intézetünk saját rendezvényén, a sóstói Park Hotelben farsangolunk, miként tavaly is. Többen jelmezben mulatták át az éjszakát, a férjemmel maskara nélkül, a hagyományos báli ruhát öltöttük fel. A farsang nálunk a gyerekeink mulatságát, sőt, elsősorban azt jelenti. A hetedikes Dóra lányunk és az ötödikes Peti fiunk lázas készülődését és iskolai-szereplését. Karányiné Barsi Gabriella gazdálkodási igazgatóh. N agyon fontosnak tartom ügyfeleink, de a magunk szempontjából is a munkán kívüli kapcsolattartás és -teremtés lehetőségeit, merthogy a mi életünk egy kicsit erről is szól. A farsangi bál e lehetőségek egyike, s mint mondják, az NN Biztosító Nyíregyházi Igazgatósága hagyományosan jó bálozó- nak számít a városban. 1993-tól kezdve február valamely szombatja a munkatársaimé és a párjaiké. Ehhez oly annyira ragaszkodunk, hogy mi már tavaly lefoglaltuk a Hotel Koronát nemcsak az idei, de a 2000. esztendőre is. Most február 20- án, jövőre február 26-án hálózunk. Legutóbb 320- an roptuk a táncot ügyfeleink társaságában. Lukács János megyei igazgató T íz évig tanítottam a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában, s nagyon vidám farsangi bulikra emlékezhetem. Pazar ötletek a jelmezeket, vilió varázs annak egészét illetően. A farsangból nekem az ovisok mulatsága maradt meg, merthogy van egy négy-, és egy hatéves gyermekünk. így velük együtt ötletezem, hogy mik is legyenek a jelmezbálon. A kislányunk tavaly a 101 kiskutya ötletéből merítve tarka cicus volt, merthogy ő mégiscsak lány, a fiunk pedig pókemberré lényegült, „beszőve” a társait is, mert tetszett nekik az általam készített jelmez. Bulizni épp a gyerekek miatt nem tudtunk eljárni, pedig imádok táncolni. Fodor llda keramikusművész 1
