Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-14 / 11. szám
1999. január 14., csütörtök 4. oldal □ Népviseletek Máriapöcson Január 15-éig még megtekinthetik az érdeklődők Máriapöcson a Ratkó Lujza néprajzkutató által rendezett Kerek az én szoknyám című, népviseletekből álló kiállítást. □ Elmarad a horgászgyülés A Nyíregyházi Bujtos Sporthorgász és Tájvédelmi Egyesület január 8-ra tervezett közgyűlése határozatképtelenség miatt elmaradt. A vezetőség az újabb közgyűlést január 18-án (hétfő) 18 órára összehívta a Móra Ferenc általános iskolába (Fazekas J. tér. 8. sz.) □ Képviselői fogadóóra A pátrohai általános iskolában Bajor Tibor országgyűlési képviselő január 14-én 17 órától fogadóórát tart. Pénteken, 15-én 17 órától a zsurki polgármesteri hivatalban várja az érdeklődőket. Jótékony bál Nyíregyháza (KM) — A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közgyűlés és a Magyar Köz- tisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete második alkalommal rendezi meg a köztisztviselők jótékonysági megyebálját, most január 30-án Nyíregyházán, a Korona Szállóban. A bál tiszta bevételét a Közalkalmazottak és Köztisztviselők Egymásért Alapítványra fizetik be, melynek célja: a köztisztviselők és közalkalmazottak segítése és támogatása váratlan élethelyzetekben; a tagok és családtagjaik támogatása életmentő műtétek és egyéb gyógykezelési költségek viseléséhez, kiemelkedő fontosságú külföldi tanulmányainak tudományos tevékenységéhez. Délutáni pihenő Fontos dolog az alvás életünkben. Az óvodáskorú gyermekek számára nélkülözhetetlen az egészséges fejlődéshez, bár néha nehezen viselik ezt a programot, de sebaj, ébredés után jöhet az uzsonna és az önfeledt játék. Képünk a Szegfű utcai új óvodában készült Martyn Péter felvétele Számlafutás CSERVENYÁK KATALIN Rutinos költöző már tudja, mi a dolga: még ki sem pakol az új helyen, rohan a szolgáltatókhoz, elintézni, hogy minden számlája az új címére érkezzen. Aztán vagy sikerül, vagy nem. Egyik olvasónk esetében inkább vagy nem. Eladta a sóstóhegyi lakását, és Nyír- madára költözött. A nyírmadaiak a Fazekas János térre költöztek, és a sóstóhegyi ház sem maradt üresen. Olvasónk minden cserepartnerrel együtt és külön-külön felkereste a szolgáltatókat, átíratta a papírokat. Ennek ellenére folytonosan ingázik a három ház között: a telefonszámlája a régi címére. Sóstóhegyre, az áramdíja az előző tulajdonos új címére. Örökösföldre érkezik. Különösebben nem zavarná a dolog, hisz egyre családiasabb a kapcsolata cserepartnereivel. Csak az a gond, lassan már dolgozni nem lesz ideje a számlák utáni futko- sás miatt. Márpedig ahhoz, hogy fizetni tudjon, pénzt kell keresnie. Új tető alatt a népművészet A pályázatokon nyert 1 millió forint nagy részét eszközök vásárlására fordították Bodnár István i Nyíregyháza (KM) — Újra lesz Pál Gyula Terme Nyíregyházának. Igaz, nem a régi helyén, a belváros szívében, hanem egy kicsit távolabb, a Kölyökvár mellett, a Dózsa György utca elején. Az épület változatlanul a kultúrát szolgálja majd, ugyanakkor egy kicsit más funkciót kap: a kiállítások mellett népművészeti műhely is lesz egyúttal. De jól lehet majd itt oktatni azokat, akik érdeklődnek valamelyik mesterség iránt. A Pál Gyula Terem és Népművészeti Stúdió komplex népművészeti központ kíván lenni. Ágoston Ildikó, a stúdió vezetője mondta: a múlt évben pályázatokon nyert 1 millió forint nagy részét különböző eszközök Gyöngyszövés a népművészeti stúdióban Martyn Péter felvételei vásárlására fordították. Az új szövőszékek, csipkeverők, textilfestő keretek és más eszközök lehetővé teszik, hogy még többen sajátíthassák el az olyan, egyre divatosabb népi mesterségeket, mint például a csipkeverés, fafaragás, textilfestést, mézeskalácssütés, hímzés, népi hangszerkészítés, bőrözés. Szeretnének egy táncházat is megnyitni, mivel bármilyen hihetetlen: a néptánckultúrájáról híres megyénknek székhelyén nincs táncház. A sok ismert és díjazott népi táncos mellett a tanárképző főiskola népzene szakos hallgatóira is számítanak, akik akár rendszeresen felléphetnének itt, bemutatva tehetségüket, az intézményben tanultakat. A Népművészeti Stúdió eddig is számtalan városi rendezvényen képviseltette magát. Nehéz elképzelni a Nyírségi Őszt, a sétálóutcái programokat, vagy más utcai rendezvényt a népi mesterségek képviselői és bemutatói nélkül. Az új székházzal még jobban tudnak majd felkészülni e programokra. Ami pedig az új székházat illeti: Ágoston Ildikó reméli, hogy a nyár folyamán véglegesen birtokba vehetik az átalakított házat a Dózsa György u. 27. szám alatt, ahol már augusztusban szeretnék megrendezni az országos kézműves kiállítást. Bunya Jánosné főnővér Kisléta (KM — Cs. K.) — Élete a munkája, munkahelye az otthona — nem túlzás, ha ezt állítjuk Bunya Jánosáéról, aki Kislétán a megyei Ápoló és Gondozó Otthon főnővére. De hogyan lesz egy könyvelőből főnővér? Mert Erzsiké, amikor 1967-ben munkába állt a helyi téeszben, még könyvelő volt. Aztán 1980-ban úgy döntött, más szakmát választ. És az élet őt igazolta. Egyáltalán nem bánta meg a változtatást, nagyon jól érzi itt magát. Elvégezte a csecsemőgondozói szaA szerző felvétele kot, és lassan tizenkilenc éve gyermekek között él. Saját gyermeke nincs, férjét tíz éve elvesztette. A gondjaira bízott részlegen viszont kilencven sérült gyereket nevelnek, ápolnak. Ők sokkal jobban igénylik a szeretetet, mint egészséges kis társaik. Viszont jobban is ragaszkodnak ápolóikhoz, és a gondoskodásért cserébe sok-sok szeretetet adnak. Minden gyerek más-más, speciális bánásmódot igényel. Legtöbbjük szülei tisztában vannak azzal, milyen fokban sérült gyermekük. A legnagyobb örömöt az otthon dolgozóinak az jelenti, amikor a szülők elégedettek münkájukkal, s felfigyelnek arra, mennyit fejlődött a gyermekük. A kicsinyek egy része viszont állami nevelt. Gondozóik jelentik számukra a családot. Erzsikének is van egy kis kedvence, az őt anyukának szólító négyéves Zizike, akit hétvégekre, ünnepekre hazavisz magával. Ezeréves előkészület Tiszavasvári (KM) — Tiszavas- vári képviselő testülete megalakította a millecentenáriumi munkacsoportot. Az elnöki teendőkkel Koltai Tamás alpolgármestert bízták meg. A bizottság tagjai a város intézményvezetői, történelmi egyházak helyi képviselői, a Vasvári Pál múzeum igazgatója, a városi rendőrkapitány, az ICN Hungary vezérigazgató-helyettese, a Vasvári Pál Társaság elnöke és a képviselő- testület három tagja. Meghatározták a munkabizottság legfontosabb feladatát, miszerint tervezzék meg a millecentenáriumi ünnepségsorozat tiszavasvári programját, melyhez kérik a város intézményeinek, szervezeteinek, vállalkozóinak és polgárainak ötleteit és javaslatait. Az összeállított programterv egy része bekerül egy, a megyei millecentenáriumi programfüzetbe. A tejexport nem titkos titkai Márföldi István vezérigazgató új-zélandi utazásának tapasztalatairól Nyíregyháza (KM) — Új-Zé- land évente all milliárd liter feldolgozott tejnek 95 százalékát exportálja. Ezzel a szigetország tejágazata az ottani GDP 18 százalékát adja. Ezt tudtuk meg Márföldi Istvántól, a Szabolcstej Rt. vezérigazgatójától, aki decemberben a Tej Terméktanács szakmai bizottságának elnökeként kéthetes szakmai úton vett részt a távoli országban. A szigetországban tízmillió szarvasmarhát (jelentős része holstein-fríz fajtájú), ebből 3,4 millió tehenet tartanak a farmerek, akik az állatokat egész évben a legelőn tartják. Az ottani klíma rendkívül kedvező az állattartásra, hiszen télen csak 5-10 fokra hűl le a hőmérséklet, a gyakori esőzés miatt szinte egész évben zöldell a fű. Az új-zé- landiak számára a tejexport versenyképességét az alacsony önköltség adja, ami elősorban az említett időjárásnak, valamint a tejfeldolgozás szervezettségének, a racionális költséggazdálkodásnak és az ottani technológiának köszönhető. Nem az a cél, hogy minél több tejet nyerjenek (egy ottani tehén évi átlagos tejhozama 3170 liter, hazánkban ez a szám 5200), hanem az, hogy minél olcsóbban állítsák elő. A farmerek minimális eszközigénnyel dolgoznak, mindössze a farm közepén egy könnyűszerkezetes épületre van szükségük, ahol megfejik az állatokat. Télen nagyon kevés táplálékkiegészítőt kell adniuk a szarvasmarháknak, s erre az időszakra programozzák be a vemhesítést. A farmerek 98 százaléka szövetkezetbe tömörült, ők a tulajdonosai a tejfeldolgozóknak, amelyből ott található a világ legnagyobbja évi 3,5 milliárd liter feldolgozással. (Hazánk évi tejtermelése 1,6 milliárd liter.) Á tejet hatalmas tartálykocsikban, illetve vasúti kocsikban szállítják a feldolgozóknak. A világpiaci árak után minden évben meghatározzák a tej árát, de nem a liter, hanem a szárazanyag-tartalom után fizetnek. A feldolgozott tejet öt termékként exportálják: tejpor, vaj, sajt, kazein, fehérjekoncentrá- tum. A fő célállomás Kelet-Ázsia és Dél-Amerika, de jut Észak- Amerikába és Európába is. Az ottani klíma előnyei behozhatat- lanok, viszont számos olyan momentum van, amit idehaza is érdemes felhasználni — értékelte a szakmai utat a szakember. Kukoricázó gazdák Mátészalka, Nyíregyháza (KM) — Megkezdődtek a téli szakember-találkozók, amelyeken a legújabb és hasznos információkkal látják el a mezőgazdasági termelőket a nekik nélkülözhetetlen eszközöket szállító cégek jól tájékozott képviselői. Ezúttal kukorica- és napraforgó-vetőmagvak kínálatáról, e növények fajtáinak termesztéséről gyomirtásáról és növény- védelméről lesz szó két nap, két helyszínen a Pioneer Hi- Bred Magyarország szervezésében. Mátészalkán január 14- én, azaz ma 10 órától a művelődési központban, míg 15- én, pénteken 10-től Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn a megyei oktatási központban kukoricázhatnak kedvükre a gazdák. YjMm hazai tájon
