Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-31 / 305. szám

1998. december 31., csütörtök 7. oldal Petőfi Sándor verse Az év végén Barabás Miklós kőrajza Petőfiről KM-illusztráció Indulsz, pályavégezett év, Menj... de várj, ne menj magad, Sötét van a másvilágba’, Jó lesz egy kis égő lámpa: Vidd magaddal dalomat. Megpendítem, régi lantom, Megpendítem húrjaid; Már régóta te vagy nálam, Sokat szóltál... megpróbálom, Tudnál-e még valamit? Ha valaha szépen szóltál, Most legyen szép éneked; Légy méltó neved híréhez, Tedd még ünnepibbekké ez Ünnepélyes perceket. És ki tudja? tán utósó, Legutósó lesz e dal; Tán ha téged most leteszlek, többé majd föl sem vehetlek, Hangod, életed kihal. A hadistenhez szegődtem, annak népéhez megyek; Esztendőre hallgat a dal, Vagy ha írok, véres karddal írok költeményeket. Zengj tehát, zengj édes lantom, Zengd ki, ami bénned van, Szólj vadul, és szólj szelíden, Ragyogóan és sötéten, Szomorúan és vígan. Légy vihar, mely haragában Ősi tölgyeket szakít, Légy szellő, mely mosolyogva Csendes álomba ringatja A mezők fűszálait. Légy tükör, melyből reám néz Egész, egész életem, Melynek legszebb két virága A múlandó ifjúság s a Múlhatatlan szerelem. Adj ki minden hangot, lantom, ami benned még maradt... A nap is, midőn lemégyen, Pazarolva földön égen Szétszór minden sugarat. S szólj erősen, lantom, hogyha Már utósó e dalod; Hirtelen ne haljon ő meg! Zengjék vissza az időnek Bércei, a századok. Debrecen, 1848. december (1823. január 1-jén született Petőfi Sándor — Kiskőrösön. Az egyházi anyakönyvben, iskolai és katonai irataiban is ez a telepü­lés szerepel. A pápai kollégium anyaköny­vébe a költő saját kezűleg írta be: „Kis Kőrös”-t.) Megyénkről a Tisztelt Házból Mit várnak és mit remélnek országgyűlési képviselőink az 1999-es esztendőtől? Kovács Éva Vojnik Mária, MSZP: , — Mindenekelőtt a mostani­nál kicsit nagyobb békességet. Azt, hogy ne legyen árvíz, vagy hasonló természeti csapás, ami­lyen ebben az évben próbára tet­te az embereket. Ha üyesmi még­is bekövetkezik, legyünk rá fel­készülve, tudjunk védekezni. Várom azt is, hogy a költség- vetési szavazás utolsó percében megszavazott lehetőségtöbblet el is jusson a megyébe, hogy a kor­mány ne a szerint minősítse a parlamentben elhangzó javasla­tokat, hogy azok a kormánypárti vagy az ellenzéki oldalról érkez­nek-e. Jó lenne, ha a jövő évben a családok támogatásáról nem­csak ígéretek szólnának, tettek is követnék a szólamokat. Az el­maradt és méltánytalanul hát­térbe szorított bérből és fizetés­ből élő réteg éljen kicsit jobban, mint az elmúlt évben élhetett. Hogy magamnak mit várok? Azt, hogy legyenek hozzám olyan kedvesek és szeressenek úgy az emberek, mint eddig tették, mert ezzel erőt adnak ahhoz, hogy el­lenzéki képviselőként is min­dent megtegyek érdekükben. Helmeczy László, Fidesz: — Először is a Kelet-Magyar- ország olvasóinak szeretnék bol­dog új esztendőt kívánni. Az új évtől azt várom, hogy folytató­dik a megyebeli parlamenti kép­viselőknek az a példaértékű összefogása, amely a felzárkózta­tást, megyénk érdekeinek mind sikeresebb képviseletét jelenthe­ti. Várom ugyanakkor azt is, hogy az ellenzék végre minden szinten tudomásul veszi, a vá­lasztást nem ők nyerték meg, és konszolidálódhat a ma még sok­szor viharos belpolitikai helyzet. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy előbb-utóbb mindenki be­látja: a kampánynak vége, most már a programok megvalósítása, a mindennapok feladatainak tel­jesítése következik. Békésebb politikai hangulatot várok a mi megyénkben is, s biztos vagyok abban, hogy megfelelő hozzáál­lással a koalíció pártjai nemcsak országosan, hanem Szabolcs- Szatmár-Beregben és Nyíregy­házán is együtt tudnak majd működni. Ha kívánhatok szemé­lyes dolgot is, akkor mindeneke­lőtt azt kívánom, hogy gyerme­keim sikeresen folytassák, illet­ve fejezzék be az egyetemet, s to­vábbvigyék azt a szakmai mun­kát, amit én kezdtem annak ide­jén. Juhász Ferenc, MSZP: — Gyarapodó családokat, gya­rapodó gazdaságot, s a mostani­nál kevésbé indulatos kiegyen­súlyozott politikát várok az új évtől. A megyénknek pedig olyan széles körű figyelmet, mint amilyet az elmúlt négy év­ben kapott. Meggyőződésem ugyanis, hogy csak így folytatód­hat az a lendületes térségfejlesz­tés és felzárkóztatás, amibe az előző kormány kezdett, s aminek következtében ez a régió gyara­podhatott. Kívánnék ugyanak­kor jobb jövőt a családoknak, mert pontosan tudom, hogy az adótörvények és más jogszabá­lyok sokuk életét teszik a jövő évtől nehezebbé. Azt remélem, a gazdaság fejlődése lehetőséget ad arra is, hogy öregek és gyerekek jobban, könnyebben élhessenek. Ha már a családokról beszéltem, szeretném megemlíteni a NATO nagy családját is, amelynek rövi­desen mi magyarok is tagjai le­szünk. Egy magabiztos Magyar- országot, egy hatékony együtt­működést remélek ezen a téren. Magamnak kívánok-e valamit? Természetesen, mégpedig azt, hogy az új esztendő se legyen rosszabb, mint amilyen számom­ra a távozó év volt. Simon Miklós, FKgP: — Elsőként talán arról beszél­nék, mi az, amit a jövőben sze­retnék. Szeretnék egy olyan, hu­mánus világot, egy olyan társa­dalmat, amelyben mindenkit emberi értéke szerint becsülnek meg. Ez az érték jelenthetné azt, hogy az életben minden állam­polgár helyt tud állni, ezáltal családjának és magának megfe­lelő színvonalon megélhetést biz­tosítani. Ha pedig azt kérdezi, mi az, amit a közelgő új eszten­dőtől várok, akkor azt kell mondjam, egy olyan társadal­mat, amelyben a fentiek a leg­messzebbmenőkig érvényesül­nek, s ehhez a mostani parla­ment segítségével az ország egy lépést tehet. A meghozott intéz­kedések — a családtámogatás rendszere, a szervezett bűnözés elleni harc — ebbe az irányba mutatnak. Várom azt is, hogy a megyebeli gazdálkodók megélhe­tését jelentősen segítik majd azok az intézkedések, amelyeket ennek érdekében a kisgazdák ál­tal irányított minisztérium meg­hozott, s meghozni szándékozik. Pezsgős vacsora a víz alatt Az étterem közepén egy világháborús finn búvárnaszádról leszerelt periszkópot helyeztek el Koccintás, egyelőre még a víz felett MTI-felvétel Eilat (MTI) — Úgy tűnik, hogy már nem elég a romantikus vacsorát a megszokott étte­remben kettesben elfogyasz­tani. Az izraeli turistaparadicsom­ban, Eilatban rövidesen megnyí­ló, a vüágon első víz alatti étte­rem valószínűleg még azt is bá­mulatba ejti majd, aki azt hiszi, hogy már mindent látott életé­ben. A Vörös-tenger partjától hat­van méterre magasodik a hullá­mokból a Red-Star étterem futu­risztikus tetőszerkezete. Aki nem akar azon nyomban a mély­be leereszkedni, az aperitifet el­fogyaszthatja előbb a tetőtera­szon, miközben élvezi az Akabai- öbölre nyüó pazar kilátást, vagy csillogó arany ékszert vásárol. A teraszról perzsaszőnyeggel borí­tott csigalépcső vezet le a hatmé­teres mélységbe, egyenesen a víz alatti paradicsomi vüágba. Az étterem mennyezetén és fa­lain elhelyezett hatalmas ablako­kon át a kedves vendég megcso­dálhatja a korallok, algák és halrajok színpompás világát. Közben úgy tűnik: maga a ven­dég ül akváriumban és még ete­tik is. Miközben élvezettel fo­gyasztja az ínyenc halételt, a Ja­pánban készült, 30 centiméter vastag üvegablakokon át nézhe­ti, amint ugyanannak a halfajtá­nak „rokonai” rajostól úsznak el előtte. — Éttermünknek ugyanolyan érzést kell keltenie a vendégben, mint amilyent egy búvár él át — mondja Ofer ben-Israel, a 84 mil­lió schillingnek megfelelő költ­séggel épült étterem tulajdonosa. Az asztalok, székek és lámpák lágy vonalúak. A pincérek a ven­dég óhaja szerint előételnek ka­viárt vagy pezsgőben áztatott kagylót, főételnek sült homárt és más ínyencségeket szolgálnak fel. Egy vacsora — borral és desszerttel — fejenként 600 schil- lingbe kerül. Ha vacsora közben a vendégek már minden témát kimerítettek, erre is van megoldás: az étterem közepén egy második világhábo­rús finn búvárnaszádról lesze­relt periszkópot helyeztek el, amellyel akár valamely jordáni- ai szomszéd lakószobájába is be­látni. A tulajdonos szerint az étte­rem betonkolosszusa nem árt a környezetnek. Épp ellenkezőleg: ahol azelőtt fürdőzők és búvárok pusztították a koraitokat, ott most algák telepítésével csalo­gatják vissza a halakat. Az étte­rem körüli víz alatti világot söté­tedés után megvilágítják. Ennek érdekében mérnökök tucatjai hónapokon át törték a fejüket, milyen legyen a világítás, hogy ne bolygassa meg a halak termé­szetes életritmusát, de biztosítsa a vendégeknek a tökéletes kilá­tást. : 'm ÉU BÍGI

Next

/
Thumbnails
Contents