Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-30 / 304. szám
1998. december 30., szerda 8. oldal ^ .______ I □ Fénysugár Nyírturáról Három szerző, Demeter Sándor, Hurea Matust Katalin és Kassai Kornélia közös verseskötete jelent meg a napokban Nyírturán. A Fénysugár című könyv kiadását a helyi önkormányzat is támogatta. □ Musical varázs Újabb rendezvénnyel jelentkezik a Nap-Folt Produkció. A társaság Musical varázs címmel zenés showt mutat be két részben a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban január 31-án. A műsorban fellép Vikidál Gyula és Makrai Pál is. Az est házigazdája Petneházy Attila lesz. □ Tárlat Vásárosnaményban Január 7- ig tekinthető meg Hadházy Molnár Attila festőművész tárlata a vásárosnaményi művelődési központban. A kiállítás hétköznap 8-19 óráig, vasárnap 14-20 óráig látogatható. Álomfestő Vaja (KM) — David Beeri festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás kedden Vaján, a Vay Ádám Múzeumban. Az álmok világát előszerettel megörökítő művész szabolcsi származású. Nyírbélteken született 1951-ben. Életében fontos dátumot jelöl 1975 december 5-e, mivel ekkor festette meg élete első képét. Ebben az időben Debrecenben hozta össze a sors egy festőművésszel, aki gyermekkora óta megmutatkozó képzőművészeti tehetségére felfigyelt és foglalkozott vele. Több mint 20 éve szerepelnek művei kiállításokon, amelyeket a műértő közönség kedvezően fogadott. Németországban él több mint tíz éve. David Beeri: Lélekvirág KM-reprodukció Spektrum Televízió Nyíregyháza (KM) — A modern televíziózás egyik legnagyobb kihívása a televízió felhasználása az igényes ismeretterjesztésben és az oktatásban. A mai napig egyetlen magyar nyelvű, ismeretterjesztő csatorna, a Spektrum Televízió célja, hogy a nézők számára a világ tükrévé váljon, s nevéhez híven bemutassa annak változatosságát, minden szépségével és árnyoldalával. A Spektrum Televízió csaknem négyéves működése során mind műsoridejében, mind kínálatában, mind pedig előfizetői körében csakúgy, mint a világegyetem, folyamatosan tágul. A mára már mintegy 850 ezer háztartásban fogható kábeltelevíziós csatorna műsorideje január elsejétől heti 36 órával tovább bővül: immár mindennap 18 órában, reggel 8-tól éjjel 2-ig sugároz. így tehát a színvonalas ismeretterjesztés iránt érdeklődők eztán Spektrummal kelhetnek, s fekhetnek. A műsorok szerkesztésénél a televízió továbbra is szem előtt tartja a nézői szokásokat, s így minden program többször, más-más időpontban kerül adásba. A műsoridő növekedésével párhuzamosan a Spektrum Televízió palettáján egyre több szín jelenik meg. Az eddig négy fő műfaj: a Zöld zóna, a természet, a Radar, a tudomány és technika, az Atlasz, az utazás és a kaland, valamint az Időgép a történelem mellett a csatorna a jövőben a művészetek, a sport, a harctörténet világába is elkalauzolja a nézőket, de lakberendezéssel, konyhaművészettel vagy életmóddal kapcsolatos filmek szintén láthatóak lesznek a Spektrumon. A Nyugat igazi szellemiséget jelölt Az igényességet tanulni kell, de ahhoz olvasni kell a Nyugatot, nemcsak a nevét kölcsönözni Karádi Zsolt Nyíregyháza — Vita ide, vita oda: a média döntött. Még el sem csitult a disputa ama fontos kultúrtörténeti ügyben, hogy újraindítható-e a kilencven esztendeje, 1908. januárjában útjára bocsátott Nyugat, a Tv2 a maga részéről rendezte a dolgot. A karácsonyi „forgatagban”, az ünnep negyedik napján éjjel elkezdte sugározni a Nyugat — a Tv2 élő folyóirata című műsorát. Szó sem volt itt esztéta fanyal- gásról, az alkotók tényként adták közre munkájuk eredményét. Igaz, az adás jó része nem arról szólt, amiről az RTV részletes, a Magyar Rádió Rt. műsormagazinja tájékoztatta a reménybeli nézőt, de hát ez már t évfolyam «oft Januar í s, szám NYUGAT A »»40YKLÓ“ V) yOL'MWiL FŐSZERKESZTŐ = IGNOTUS SZERKESZTŐK i FENYŐ MIKSA ES OSVAT ERNŐ tf**f*si Kílít nipt. - Siti A'to,: Altwo GttJ. - fii Sitt-Mi «MtfMAfc ■■■■ 0%..XtoUtok a kif.- Afy SMfti A (Mg?*: ~~ Sml Gpttht A „»lloottfí". ... ftíicr.r. Biht A fco**«*), Stixx Zvttjn: S»:tV Pniihawinw- - A£* llnár*. Xtn-.P-g Stem, tyfieiu»; V«»ek, - Gntfatr S<r,í; A íftOiíírd rtgyri*. SlW Gyula.t '?Vi;K f«V*yg. 5Um| ; Sutofeafci Mhityi A O-Aarí: ttffsitzii'.yi -a! (fnmhói Kattfc* ttogM; Anur/MM*&. 4:a4.ila<. itv-íülF«** M»a>| Afttrtfcüi.'i‘«l m?m (t Íiatíj, A MiW}. íiu-iiM títsiirfitiilir <»«»>. (rZvíi-'.títi (<itxín Okííií. A «feclt;MX! tee-.tj»tiü írt». 0, Til!a a-írrt. Az eredeti Nyugat című folyóirat első évfolyamának első száma KM-reprodukció csak szőrszálhasogatás. Örülnünk kellene inkább annak, hogy egy kereskedelmi csatorna akkor, amikor valami vérgőzös kultúrapótlékot vetíthetne, az értékek felé fordul. A műsorban beszélt Jósé Saramago, az idei irodalmi No- bel-díj kitüntetettje, majd a Tátidon Dezső hatvanadik születésnapja tiszteletére rendezett összejövetelre látogatott el a kamera. Megszólalt később Kányáéi Sándor, s volt könyvismertetés is. A Tandori-köszöntés esetében a műsor készítői a lehető legegyszerűbb megoldást választották: hosszasan mutatták, miként adomázik az író, miközben bevágtak néhány snittet megjelent könyveiről. (Ezek után a gyanútlan nézőnek halvány fogalma nem lesz arról, hogy ki ez a kötött sapkát viselő, egyébként jó humorú férfiú, akit ünneplendő — az operatőr a nyomaték kedvéért felvillantotta az arcokat — jelen volt Petri György, Kukorelly Endre, Jókai Anna, Parti Nagy Lajos stb.) Az egyveleg igazi mélypontján Ösvát és Schöpflin szövegek hangzottak el a városról. A költői szépségű mondatok alatt semmitmondó, budapesti utcaképeket görgető képsor futott. Kép és hang olymértékben ütötte egymást, hogy az már egyenesen felháborító. Kezdetleges iskolapéldája annak, hogy mit nem szabad csinálni a képernyőn. E magazinműsort nézve azonban úgy tűnik, hogy minden szabad. A Nyugat — annak idején — szellemiséget és igényességet jelölt. A szellemiség nem éleszthető újjá. Az igényességet pedig még tanulni kell. Csak hát ahhoz olvasni kell a Nyugatot, nem csak a nevét kölcsönözni. Rádiókabaré négy órában Sok ismert humorista szerepel a szilveszteri műsorban Budapest (MTI) — A hagyományokhoz híven, de a szokásosnál hosszabb, csaknem négyórás szilveszteri kabaréműsorral jelentkezik az év utolsó napján a Magyar Rádió Erről Farkasházy Tivadar, a program egyik szervezője számolt be, kedden egy budapesti saj tótáj ékoztatón. A BÚÉK 1999! — Maradjanak velünk! címmel készített kétrészes összeállítás 29 műsorszámból áh. A hallgatók nevettetéséről 25 szerző gondoskodott, közülük négyen az ez évi Humor Fesztivál díjazottjai. Sinkó Péter, ugyancsak a program szerkesztője „szociálisan érzékeny, tehát politikus” kabarénak nevezte a műsort. Tájékoztatása szerint néhány olyan programszámot is készítettek, amely a régi nagy kabarésikerekre emlékeztetheti a hallgatókat. A szilveszteri kabaré szóvivője Fábry Sándor. Az előadók sorában olyan népszerű művészek szerepelnek, mint Éles István, Hofi Géza, Bajor Imre, Gálvölgyi János, Kern András, Maksa Zoltán, Kottái Róbert és Nagy Bandó András. A kabarét december 31-én 20 óra 13 perctől sugározza a Kossuth rádió. A teljes műsort január 2-án délelőtt ugyancsak a Kossuth rádióban megismétlik, a két részt külön-külön 7-én, illetve 14-én élvezhetik újra a hallgatók. Szilveszter napján a Petőfi Délelőtt műsorában is a kabarénak jut a fő szerep: régi összeállításokból válogatnak majd, és ízelítőt adnak az idei műsorból is — hangzott el a sajtótájékoztatón. Gazdag gyűjteménnyel dicsekedhet a Beregi Múzeum Vásárosnamény (KM) — Télen is sok látogatója van Vásárosnaményban a Beregi Múzeumnak. Ebben az évben több mint 1 O ezren keresték fel a sok érdekességet, régi emléket bemutató intézményt. Az 1963-ban Csiszár Árpád által alapított gyűjtemény 1970-ben talált otthonra a jelenlegi helyén, a Rákóczi út 13. szám alatt található, városképi szempontból védett Máthé kúriában. Az épület- Szelőt Gábor budapesti okleveles építészmérnök tervei alapján lakóháznak készült 1928-ban, Vájná János helybeli építőmester kivitelezésében. Az előparkos, két toronyszobás, elöl kéttera- szos, háromtornyos eklektikus stílusú épület az utcafontra néz. Az ott meglévő anyag alkalmassá vált a terület hiteles és szakA Beregi Múzeum télen szerű bemutatására. A folyamatos gyűjtőmunka eredményeként az elmúlt 25 év alatt a tárgyi anyag megduplázódott, csupán a Szűcs Róbert felvétele régészeti tárgyak száma megközelíti a 20 ezret. Gazdag a néprajzi anyag is, amelyből több mint 12 ezer található a múzeumban. Sokan keresik fel télen is Felsőoktatási iroda nyílik Budapest (MTI) — Január elején megkezdi működését a Felsőoktatási Integrációs Programok Irodája (FIPI). Az iroda a felsőoktatási világbanki program megvalósítását és a források felhasználását ellenőrzi majd — tájékoztatta Gilli Gyula, az Oktatási Minisztérium szakreferense az MTI-t. Az irodát Tóth Mátyás István vezeti majd, aki korábban a volt népjóléti és az azt felváltó egészségügyi tárca világbanki forrásainak felhasználását irányította. — A 16 munkatárssal működő irodának a Professzorok Háza ad majd otthont — mondta Gilli Gyula. A Világbank 150 millió dollár értékű négyéves ütemezésű kölcsönt nyújt, amelyet mintegy 100 millió dollárral egészít majd ki a kormány. A FIPI a Felsőoktatási Fejlesztési Alapot kezelő iroda keretei között működik majd, részjogkörű költségvetési egységként. Létrehozásához módosítani kellett az alap működését szabályzó rendeletet és egyeztettek többek között a Pénz- ügyminisztérummal, valamint az igazságügyi tárcával is. Az iroda létrehozását sürgette, hogy az idei mintegy másfél milliárd forintos világbanki forrással a program lényegében megkezdődött, és az Oktatási Minisztérium immár mintegy 160 millió forinttal hozzájárult a fejlesztésekhez. Külső vándorlás és lakosságcsere Tanulmánykötet jelent meg a második világháború utáni migrációról Saluki József Nyíregyháza — A kivándorlás nem csupán történelmi örökség, hanem — sajnos — szinte napi gyakorlat is. Érthető, ha sokan a személyes érintettség miatt kapják fel a fejüket, amikor a dr. Szászi Ferenc szerkesztésében megjelent kötet címét olvassák: Tanulmányok a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei nemzetközi migráció második világháború utáni történetéből. A közelmúltunk iránt érdeklődő olvasót pedig azért foglalkoztatja a téma, mert az valóban történelmünk része, és nemzedékekre kiható következményekkel járt mind az elhagyott, mind a választott új közösségre. Sokak számára nem közömbösek tehát azok az ok-okozati kapcsolatok, amelyek a népesség elvándorlásához vezetnek. Az 1945 utáni migráció vizsgálata — a meghatározó források hozzáférhetetlensége miatt — az utóbbi évekig inkább csak részeredményeket hozott. így volt ez a két megyében is, ahol különösen érzékenyen érintette a népességet mind a (látszólag) saját döntés alapján, mind pedig a kényszerből történt (áttelepítéses), országhatárokat átlépő népmozgalom, ill. „lakosságcsere”. Szászi Ferenc és szerzőtársai tehát fontos és aktuális témával foglalkoznak tanulmányaikban. Ha számba vesszük a tanulmányokat: A külső vándorlást meghatározó politika, a jogszabályok változásai és ezek hatásai Magyarországon (Szászi Ferenc), A kivándorlás kiemelkedő időszakai Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Szászi Ferenc), Adatok a „lakosságcsere” során Nyíregyházáról és tanyabokraiból kitele- pültekről (Nádasdi József— Szászi Ferenc), Adatok a Borsod- Abaúj-Zemplén megyében lezajló csehszlovák-magyar lakosságcseréről (Szászi Ferenc — Viga Gyula). A nemzetközi migráció és a magyarországi folyamatok főbb jellemzői a rendszerváltás után (Eke Pálné — File Krisztina), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe irányuló romániai bevándorlás jellemző vonásai (Reszler Gábor), akkor azonnal szemünkbe tűnik, hogy közülük két írás nem régiónkról, hanem a szélesebb hazai térség viszonyairól szól. Természetesen a rész és egész együttes bemutatása minden olvasónak nyereség, ugyanakkor az érdeklődők körét is kiterjeszti térben és a szűkebb szakmán kívüliekre (egyetemi hallgatók, jogászok, statisztikusok, demográfusok, stb.) egyaránt. A tanulmányok szerzői jól hasznosítják a szakirodalmat, de főleg saját kutatásaikra építettek. A könyv nem könnyű olvasmány, hiszen — műfajánál fogva — rendkívül adatgazdag. A szerzők azonban nemcsak közük, hanem értelmezik és áttekinthető táblázatokba is foglalják a számszerű ismereteket. Meggyőződéssel állítható, hogy — néhány nyomdai hiba ellenére — a kötet tartalma figyelmet kelt a nyíregyházi könyvkiadás iránt is. (Stúdium, 1998. 223 p.) Retet*!» KULTÚRA
