Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-30 / 304. szám

1998. december 30., szerda 9. oldal Nyugodt Életet A Nyugodt Életet nyugdíjasklub kedves ünnepség keretei között tartotta meg az év utolsó összejövetelét. Elhangzott vers a szeretetről, majd meglepetésként minden­ki kapott szeretetcsomagot, melyet az ün­nepi előkészületeknél hasznosíthatott. Mindez úgy valósulhatott meg, hogy a városi önkormányzat lehetőségeihez mér­ten segített. így a pályázat útján nyert összegből, valamint a klub saját erőből hozzátett anyagiakból gazdálkodott és Így tudott hozzájárulni nyugdíjasai ünnepé­nek szebbé tételéhez. Az önkormányzat se­gítségéért ezúton fejezzük ki köszönetün- ket. Pokrovenszki Józsefné, klubtag Postás nyugdíjasok A Nyíregy­házi Postás Nyugdíjas Klub tagjai decem­ber 18-án jó hangulatú, vacsorával egybe­kötött évzáró rendezvényt tartottak Martyn Péter felvétele Ünnep és megbecsülés A karácsony szeretet, sajátossága a hagyományok őrzése, ebben rejlik ér­tékmegőrző jellege is A lélekhez értők mondják, azért kell az ün­nep, azért kellenek a szertartások az embe­reknek, mert megálljt parancsolnak a fel­gyorsult világban, oldják a naponta halmo­zódó feszültségeket, ellentéteket. Sajnos van is mit oldani. Az utóbbi napok, hóna­pok eseményei múltat és jelent állítottak szembe, kiélezték az érdekkülönbségeket, korosztályok és társadalmi rétegek között szították az ellentéteket. A megye nyugdíjasklubjai, egyesületei is ünnepeltek, ahol lehetett, ajándékokkal kedveskedtek egymásnak. A nemrég befe­jeződött önkormányzati választásokon ar­ra törekedtek, hogy nyugdíjasbarát polgár- mesterek kerüljenek a polgármesterek élé­re, s örömmel láthatják, többnyire teljesül­tek vágyaik. Szokássá vált a megemléke­zés, a karácsony ünneplése megyénkben. Alig volt néhány olyan település, ahol ne találkoztak volna egymással az idős embe­rek, vagy velük az adott lakóhely közembe­rei. Több olyan helye is van megyénknek, ahol ajándékcsomagot adtak át az idősek­nek, mégpedig a gyorsjelentés szerint kö­zel tizennégymillió forint értékben. Több volt ez így, mint segély. A segély jelenti a rászorultságot és kiszolgáltatottságot, az ajándék azonban jóval többet ennél: lélek­től lélekig vezet, s a legtöbb jó példát a me­gyeszékhely nyújtotta e téren. Ebben az évben az idősek karácsonyán a nyugdíjasok nemcsak kaptak, de adtak is ajándékokat. Megyei szövetségünk kezde­ményezésére egyesületeink tagsága tiz-húsz-harminc forintos személyes ado­mányából összesen 110 ezer forint jött ösz- sze, melyet nem segélyre, hanem ajándé­kokra, szántunk, és azoknak adtunk, akik­ről mások — itthon és a Kárpátalján — megfeledkeztek. Ezt az összeget növelte a Nyugdíjasok Országos Szövetségének ha­sonló céllal és módon összegyűjtött két­százezer forintja, melyet december 22-én egy szívet melengető karácsonyi ünnepsé­gen Beregsurányban Beregszáz és környé­ke, valamint Beregsurány nyugdíjasainak juttattunk el. Száz olyan ajándékcsomag került a karácsonyfa alá, melyeket nyugdí­jasok küldtek nyugdíjasoknak, hogy még szebb legyen az ünnep. Gyúró Imre, a szövetség elnöke Cseppből lesz az óceán Dankó Mihály Nehéz szavakba foglalni azt az érzést, melyben karácsony előtt a túrricsei ifjabb Lakatos Je- nőéknek volt része. S talán azért is gondolunk meghatóbban az eseményre, mert ebben az öröm­szerzésben lapunk, a Kelet-Ma- gyarország és annak tisztelt ol­vasói vállaltak jelentős szere­pet. Történt, hogy a kis szatmári településen élő család végső el­keseredésében tollat ragadott, leírták nehéz helyzetüket: a férj súlyos beteg, érszűkület miatt fo­lyamatosan, a lába után már a kéz ujjait is „vagdossák” az or­vosok. Már téli tüzelőre — amit korábban térdepelve vágott ösz- sze az ember — sem telik nekik. A négytagú család jövedelme mindössze harmincezer forint, s ami még sújtja őket, a testvéré­nek kezességet vállaló férfitől vonja az OTP az adósságot. Ők igyekeznek, hisz például a nyá­ron is uborkáztak, de ismerve a mezőgazdaság kiszámíthatatlan­ságát, mindent összevetve 350 fo­rint mínusszal zártak. Az önkor­mányzat is segíti őket lehetősé­geihez mérten, de ez is nagyon kevés. A cikk megjelenését követően ezer forintot hozott a postás egy nyíregyházi ismeretlentől. De­cember 17-én pedig a Jókai utca 23. számú alatti ház előtt egy adományokkal teli furgon állt meg. Mindez pedig nagyrészt Gulácsiné Hernádi Ibolyának kö­szönhető: — Mikor elolvastam a hír­adást, úgy éreztem, nem elég szánakozni, tenni kellene vala­mit — emlékszik vissza. — Mun­kahelyemen, a nyíregyházi föld­hivatalban csak egyszer szalad­tam körbe, elkezdett gyűlni a gyermekruha, a tartós élelmi­szer, a téli holmi. Hozta, kinek mije volt. S ami még nagyon megdobbantotta a szívem, a szer­kesztőséget megkereső külső felajánlók is az én segítségemet kérték. Többen megkerestek, volt aki minden szó nélkül, ab­szolút bizalommal, átadott kettő­ezer forintot, hogy vigyem el. Mások ruhaneműt, befőttet, disz­nótorost adtak. A hivatalban még összejött tizenegyezer forint készpénz, s megkaptuk a kocsit is a kiszállításhoz. Sohasem felejti el azt a pilla­natot, vallja, mikor megérkez­tek az egyszerű, tiszta, rendben tartott kis házhoz. A férj, akkor jött haza a boltból, csirkefarhá- tat vásárolt hitelbe. Meglepeté­sükben meg sem értették, hogy mi történt. Talán mikor eljött a kis küldöttség, s látták, mennyi mindent hozott nekik az embe­rek szeretete, értették meg iga­zán, hogy ez a karácsony ki­csit más lesz, mint a korábbi volt. — Ezzel nem zárult le a segít­ség — folytatja Gulácsiné. —• A pillanatnyi gond enyhítésére va­lóban jó volt ez az út, de ha leg­alább a kezesi tartozástól sike­rülne megszabadulnia, hisz míg él, vonják a nyugdíjából a pénzt. (A hitelező pedig éli világát.) Azért is fontos lenne a tartozás kiegyenlítése, mert addig nem kaphat semmiféle támogatást — ami különben jogosan járna neki — mint mozgáskorlátozott. Na­gyon elkelne a gáz, a fürdőszoba. Bízom benne, hogy az illetékes szakemberek megoldást találnak ebben a dologban, s akik ígérték, továbbra sem hagyják magukra a családot. Tudom Lakatosék esete csak egy csepp a tenger­ben, mindenkin nem lehet így segíteni. De ezekből a cseppek- ből áll össze az óceán... Jóban-rosszban együtt A tiszalöki nyugdíjasegyesü­let évzáró ünnepséget ren­dezett. Az ünnepség megnyitó beszé­dében Bodnár Miklósné elnök hangsúlyozta: Kellemes emlé­kezni, az egész évben közösen eltöltött kirándulások, az együtt tartott névnapok hangulata­ira. A sikerekben, programokban gazdag év nemcsak a vezetőség igyekezetét dicséri, hanem azo- két is, akik segítségükkel támo­gatták e lelkes csapatot. Köszö­net illeti dr. Kerekesné Wirth Er­zsébetet, aki ötletekkel és taná­csokkal fejezte ki támogatását. Busz biztosításáért Király Sán­dornak és az önkormányzatnak jár hála. Kovács Gábor és Tö- möry István támogatók segítsége is sokat jelentett. A tagság aktí­van, szorgalmasan részt vesz a háztáji munkálatokban. Szív­ügyüknek tekintik a szűkebb környezetük rendjét, így a mű­velődési ház udvarát is. Aján­dékként egy-egy csomag szalon­cukorral is kedveskedtek a ta­goknak. A finom vacsora elfogyasztása után fokozódott a hangulat, az élő zenét Pente Mihály szolgáltat­ta. Korukat megcáfolva, ropták a nyugdíjasok a csárdást. Arcukat nézegetve derűs, jókedvű, a min­dennapok keserveit gondjait egy kis időre feledni akaró embere­ket ismertem meg. Megerősítette bennem a gondolatot: egy ilyen évek óta életképes egyesület, jog­gal lehet tagja az Életet az évek­nek országos nyugdíjszervezet­nek. Húri Valéria Szánkózó nagyi Az nem olyan nagy hír, ha a nagyszülők szánkóztatják az unokát. Télvíz idején ez megszokott dolog. Szokatlannak inkább az tekinthető, ha az unokák állnak a szánkó elé, s húzzák, szórakoztatják a nagymamát. Mint ahogyan az képünkön is látható, amelyen a mérki Kon- czili nagymama élvezi unokáival a hó, a tél örömeit... Szűcs Róbert felvétele Otthonok tanyán és városon Nyíregyháza (KM) — A szociá­lis otthonok állapotát vizs­gálta nemrég az emberi jo­gok biztosa. A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium tervei teljes mérték­ben egybeesnek Gönczöl Katalin ombudsman ajánlásaival, ame­lyeket az idősek otthonaiban végzett vizsgálata után állapított meg — jelentették ki nemrég az illetékesek, akik elmondták: a je­lentéssel összhangban jövőre az otthonok fejlesztésére mintegy 2,5 milliárd, működtetésükre 45 müliárd forintot szán a tárca. A teljes összeg negyven százalékát a nem önkormányzati fenntartá­sú intézmények kapják. Az el­múlt hat-nyolc évben egyébként 30 százalékkal nőtt a helyek szá­ma, s az otthonok bővítésére a jövő évben több mint 400 millió forintot vehetnek igénybe az érintettek. Az összesen 1100 szociális ellá­tást nyújtó otthon hatvan százalé­ka jelenleg ideiglenes engedéllyel működik éppen azért, mert az elavult épületek nem felelnek meg a működés feltételeinek. A rossz állapotú épületek megfelelő ingatlanokkal való kiváltásához azonban legalább 10-15 évre van szükség. Dr. Iván László, az Idős­ügyi Tanács társelnöke a kérdés­sel kapcsolatban elmondta: az idős embereket ellátó otthonok között jelentős különbségek van­nak. Ma is működnek elavult épületben üzemeltetett intézmé­nyek, amelyekben óriási a zsú­foltság, nincs megfelelően képzett ellátó személyzet, sérülnek az ál­lampolgári és személyiségi jogok, nincs megteremtve a jogbizton­ság. Az Idősügyi Tanács követke­ző ülése vitatja meg a legfonto­sabb teendőket. A gondozásra szoruló idősek házi szociális ellátásának fejlesz­tését kiemelten fontosnak tartja a Szociális és Családügyi Minisz­térium. Jövőre megkezdik az úgynevezett jelzőrendszeres gon­dozás fejlesztését azokban a fő­városi kerületekben és vidéki nagyvárosokban, ahol magas az egyedül élő nyugdíjasok ará­nya. A rendszer lényege, hogy a gondozott időskorú otthonából egy elektromos készülékkel je­lezhet, ha orvosi vagy más segít­ségre van szüksége. Emellett az ideinél 40 százalékkal több pénz lesz jövőre a kis településeken és a tanyavüágban élő nyugdíjasok gondozását végző falugondnoki hálózat fejlesztésére. Harminc százalékkal magasabb támoga­tást kapnak az idősek nappali el­látására szakosodott napközi ott­honok is. A jövőben tervekről szólva jelezték, hogy a készülő szociális törvényben rögzítenék a már meglévő területi gondozá­si központok feladatait, amelyek finanszírozását normatív támo­gatással oldanák meg. Betegágyon Nyíregyháza (KM) — Fő­leg idős emberek, a króni­kus osztályokon fekvő bete­gek örültek annak, hogy a nyíregyházi megyei Jósa András Kórházban, kará­csony vigüiáján a betegek­nek ajándékokkal kedves­kednek. December 24-én ezúttal is megkapták ajándékaikat azok, akik a karácsonyt a betegágyon voltak kénytele­nek eltölteni. A jótékonysá­gi akció anyagi feltételeit egyebek mellett a Jósa And­rás Kórházért Alapítvány, a Kamilliánus Rend, a Lel­kigondozó Szolgálat, vala­mint a kórházi szociális iroda, a kórházi dolgozók összefogásával teremtették meg. Részt vett az akcióban a Bethesda Alapítvány, s még számos, névtelenséget kérő segítő is. _____itfet# ÉLETÜNK ŐSZÉN ______ ______

Next

/
Thumbnails
Contents