Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-19 / 297. szám
1998. december 19., szombat Ketete» hétvégi 8. oldal Tanár a műhelyben Galambos Béla Amióta az eszét tudja, villamos- mérnök akart lenni. A sors azonban más pályát szabott számára, így, ha elérnie nem is sikerült hajdani álmát, egy vargabetűvel megközelítenie igen: már tanárként, felnőtt fejjel lett az autóvillamossági szakma egyik jól ismert megyei reprezentánsa. Osztályidegenből két év alatt munkáskáderré lenni nem kis teljesítmény. Salz- mann Tamásnak ez mégis sikerült kisebbfajta pokoljárás után: 1960-as érettségije idején családját megbélyegzettként tartotta nyilván az akkori hatalom Nyíregyházán amiatt, hogy 1957-ben az addigi ügyész édesapja nem lépett be „a” pártba. Így szó sem lehetett az egyébként jól tanuSalzmann Tamás Balázs Attila felvétele ló fiú egyetemi felvételéről. Ekkor édesanyja, akinek a háromgyermekes család megélhetése érdekében úriasszonyból dolgozó nővé kellett lennie 1951-ben, de pár év múlva már egész sor vállalatnál ismerték mint írógépműszerészt, fölvetette fiát a Volánhoz autóvillamossági szerelő tanulónak. Az érettségit követő őszön tehát a fiatalember elkezdte az iparitanuló-iskolát, abban az intézményben, ahol három évvel azelőtt rendőrségi felügyelet alá helyezett jogász édesapja kapott állást. És müyen a sors! Az iskola gondnokának fiát az első héten KlSZ-tltkárrá választják, s végig kitűnő eredménnyel kettő helyett másfél évre szabadul szakmunkásként. A Volánnál dolgozik három műszakban az akkor igazi ajánlólevélnek számító „fizikai” munkakörben. Simán felvették ’62 őszén a tanárképzőbe, ahonnan két év után szaktanítóként kerül az orosi általános iskolába. Ott tanítva fejezi be tanulmányait, szerzi meg a diplomát. Ekkor már, mondhatni, sínre került a fiatal matematikatanár élete: a megyei tanács tervosztályán folytatja, ahol beletanul kijelölt feladatkörébe, a beruházásokba. Ezt a tapasztalatot később a Szavicsav- nál, majd az Épszernél kamatoztatja, amikor egy nap rádöbben: lévén nem mérnök, bárhol legföljebb csak osztályvezetőségig viheti. Felkereste az autóvillamossági szakma akkori nyíregyházi legnagyobbját, a máig atyai tanítómesterének és példaképének tekintett Peller Károlyt, s megállapodtak. Kezdetben csak esténként munka mellett dolgozott a vállalati osztályvezető, és tanulta meg fokról fokra eredendő szakmája újdonságait. Végül összesen 10 kemény évet húzott le Karcsi bácsinál, napi 10-12 órás melóval, de ez alatt kitaníttatta a lányait, akik közül a legidősebb fogorvos, az ikrek egyike orvos, a másik pedig agrármérnök lett. Jelenlegi telephelyét — azt a belvárosi családi házat, ahol végre a saját maga uraként, az „egymásért vagyunk” hitvallása szerint alakíthatta ki műhelyét — 1990-ben vásárolta meg Salzmann Tamás. Az ezután beköszöntött nyugalmasabb esztendők — „nem mindegy, nekem kell-e a kocsi alá feküdnöm, vagy megteszi ezt helyettem más” — azt is lehetővé tették, hogy többet hódolhasson szenvedélyének: a lovaglásnak és a természetnek. Miként visszaemlékszik, az ikrek 10 évesen már gyakorló lovasok voltak, amikor egy alkalommal sikerült nyeregbe ültetni, s ezzel megfertőzni apjukat is. A „lovacs- kázásban” lányai nyomába szegődő apa néhány év alatt annyit fejlődött, hogy a nagycserkeszi istálló jó néhány csikóját már a három Salzmann törte be. Rakoncátlankodó gerince miatt azonban 3 éve úszónadrágra kellett cserélnie a lovaglócsizmát az istállók világában tiszteletbeli lovásszá avanzsált városi tanárnak. Ő azonban higgadtan veszi tudomásul a megváltozott helyzetet, mert mint mondja: otthona békéje, a lovaglás során köttetett életre szóló ismeretségek, s a természettel kialakított bensőséges kapcsolata ma már elválaszthatatlanok tőle. Még drágább az életed Dr. Kovács Gábor Ákos csak járókerettel tud közlekedni Balázs Attila felvétele Szőke Judit A tudomány ott áll a küszöbön, de ennek a betegségnek az esetében 150 éve nem sikerült a felfedezés határán túljutni. Pedig a sclerosis multiplex |SM| mintha egyre gyakoribb lenne... Helyesebben fogalmazva: talán a már rendelkezésre álló korszerűbb diagnosztika folytán az orvosok könnyebben azonosítják. Mert a tünetek lehetnek megté- vesztőek, a kór maga pedig hihetetlenül alattomos, a lefolyás szeszélyes, s egyedileg rendkívül változó. Az idegrendszeri trau- más sérülések és az epilepszia után ez a legelterjedtebb neurológiai megbetegedés főleg a fiatal felnőtteket támadja meg, nők körében kétszer sűrűbben fordul elő. Jellegét jól mutatja, hogy autoimmun, azaz a szervezet valamilyen végzetes félreértés során önmaga ellen fordul. Bármelyikünkkel előfordul, hogy egy nap lefekszik, mint egészséges, és felkel, mint SM-es. A szakma mai állása szerint az SM gyógyíthatatlan. Ami nem jelenti azt, hogy ne lehetne a shubokat (rohamokat) kitolni, ritkítani, vagy az állapotot legalább stabilizálni. Létezik is többfajta gyógyszer. Eddig az országban számon tartott 6-8 ezer beteg közül 325 kezelését finanszírozta az egészségbiztosítás. Több szer törzskönyvezése folyamatban van, de mindhiába, ha sem ezek, A demonstráció helyszínén sem a régiek január 1-től nem juthatnak el ingyen a betegekhez. Pedig az új egészségügyi törvény szerint minden arra rászoruló állampolgárnak joga van ahhoz, hogy megkaphassa a megfelelő terápiát. A jog ehhez szerzett. December 10-én, az emberi jogok napján országos demonstráció volt Budapesten, melyen részt vettek a megyénkbéli SM- esek is. Ők is aláírták a parlamentnek benyújtott petíciót. A rendezvényen sem a minisztérium, sem az OEP vezetői nem jelentek meg, miközben az SM- esek magukra vállalták egyéb , betegségcsoportok, a daganatosok, a csontritkulásosok érdekeinek védelmét is. A hivatalos érv az, hogy „...a beteganyag kezelése, a jelenleg elérhető szerekkel nem mondható költséghatékony megoldásnak...” Pedig sokakat a tolószékből állított fel, van, akinek az öninjek- ciózás az egyetlen remény... Dr. Kovács Gábor Ákost 21 évesen érte a döbbenetes felismerés. Akkor kezdte el a jogi egyetemet. Most 30 éves. 26-27 éves koráig teljesen maga alatt volt, csak az orvosi papír kérdőjelében bízott — SM? Járni nem tud, állapota folyamatosan rosz- szabbodó, leszázalékolták, de négy órában dolgozik; ha a toll nem is, a számítógép billentyűzete engedelmeskedik kibicsakló ujjainak. Szerencsére szülei jó körülmények között élnek, nagyon sokat segítenek abban, hogy Gábor higgye, lehet még a fiuknak saját családja. De szerinte, bár nagyon szeretné, ő már kiszaladt az időből... Nyár óta nem téritik Gábornak a kapszulát, úgyhogy 800 helyett 8000 forintot kell fizetnie, persze, ha akarja, ha tudja. „Nem költséghatékony” a gyógyszer annak a kislánynak sem, aki 14 évesen lett beteg, volt olyan év, hogy az ágyból sem tudott felkelni, édesapja ölében vitte a gondozásra. A terápia hatására mára járóképes lett. De mi lesz vele 1999-ben...? Csak kartotékadat, beteganyag az az apa is, akinek törékeny felesége lett a család feje, mert azt fiatal házas korában támadta meg az életre ítélő kór, járókeret közé kényszerítve. A humán értelmiségi 37 éves kétgyermekes családanya férje féltő szeretetének (is) köszönheti, hogy tizedik éve nem romlott lényegesen a státusa. Három hónapos volt a kicsinye, amikor az elgyengülés, a bal oldali bénultság jelentkezett. Egy évben egy- szer-kétszer kórházi gondoskodásra szorul, ilyenkor a gyerekek azt kérdezik: anya, megint kisbabád lesz, de egyébként csak a kóros fáradékonyság miatt fogadta el a rokkantnyugdíjas helyzetet. 19 ezer forintot kap havonta, hatezerrel kezdte. A kezéről le is mondtak, de mivel folyton használatban volt, van, teljes értékűnek érzi magát. Amikor a férje megtudta a szakorvosi eredményt, sírva fakadt, neki kellett egy kis idő, míg „leesett a tantusz”. A közös keresztet együtt cipelik. A titok: megpróbálni tudomást sem venni a bajról. Az ötvenes beteg apa fiáról nemrég derült ki, hogy szintén SM-es. Az egyetlen esélyt a gyógyszerben látja, amit most elvesznek tőle. Az egyetlen sansz, hogy valamikor focizhasson a kisfiával, az a kezelés. Neki ugyanis ebben a boldogságban nem volt része. S nagyon hiányzik neki. A 26 éves mérnöknek nyolc hónapos a kislánya. Betegsége vaksággal kezdődött, de a gyulla- dás átmenetinek bizonyult. Az orvosok szerint, ha szerencséje van, ez lesz az élete folyamán a legsúlyosabb tünete. A lelke feljajdult: ha szerencséje lesz?! Évi 1,4 millió forint járulékot fizetett a tb-nek, ami most nem-et mondott a további gyógyszertámogatásra. A nagyszülők eladták a nyaralójukat, ők hárman szoronganak egy szobában, mert nagyobb lakásra nem tudnak gyűjteni. — Egyelőre a lányom és a feleségem nem vágták még a fejemhez, hogy miattam nem tudnak jobb körülmények között élni. És mi lesz pár év múlva?! Ha nincsenek tüneteim, kit érdekel, hogy SM-es vagyok? — hangzott el a nagygyűlésen, ahol bejelentették: próbapert indítanak. Az SM az agy fehérállományát támadja meg, a szellemi képességeket egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán károsítja. Jól tudják hát, mi az, amiért foggal-körömmel harcolnak, mások érdekében is: ...még drágább az életed. Javíthat az állapotukon A nyíregyházi Jósa András SM-gondozójában 140 beteget tartanak nyilván. Ez nem jelenti azt, hogy a megyében ennyi az összes kezelt, hiszen több kisvárosban is van ellátás. Copaxone-t kap: 6 fő Betaferon-t kap 12 fő. Várólistás: 10 fő. Dr. Molnár Ilona főorvos szerint rajtuk kívül 8-10 páciensnek lenne feltétlen szüksége rá. A Co- paxone-hoz egy ideje csak a külföldi gyógyszergyártó jóvoltából juthatnak azok, akikről a bizottság úgy döntött: javíthat az állapotukon. A szerző felvétele Értékeink Megyénk szép templomai közé tartozik a nyírbélteki katolikus templom, amely 1222- ben épült. Oromfalas sarkain egy-egy támpillérrel megtámasztott homlokzatához csatlakozik az 1925-ben épült torony. A templom fő látványossága a Zsigmond-kori freskó. A szentélyben álló 12 apostol és a keleti fal nagyméretű Golgota-jelenete is sajnos csak töredékesen maradt meg. A templom fennmaradása a település lakóinak áldozatkészségét bizonyltja, hiszen az épület többször megrongálódott, sőt 1787 ben a falu egyharmadával leégett. Ötven évig a reformátusok kezén volt KM-reprodukció
