Kelet-Magyarország, 1998. november (55. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-21 / 273. szám
1998. november 21., szombat ESMW HÉTVÉGE 8. oldal i A zene bűvölete Csányi Ottó Szűcs Róbert felvétele Szondi Erika Irigylésre méltó ember Csányi Ottó a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola ének-zene szakos tanára, az Ádám Jenő Pedagóguskórus karnagya. Kezének egyetlen mozdulatával 70-80 embert irányít, amikor kórusát dirigálja. S ha ehhez még azt is tudjuk, hogy a kórusban ott énekel gyógypedagógus felesége, tanárnő lánya és tanárjelölt fia is, akkor végképp azt gondolhatjuk, Csányi tanár úr határozott, erős, vezető egyéniség. — Dirigálni csak a színpadon szoktam — mondja mosolyogva. — Ott is csak azért, hogy a zene, az önkifejezés e csodálatos eszköze valóban harmóniában szólaljon meg. Egész munkámat, életemet átszövi a zene szeretete. Fáradthatatlannak érzem magam, a mai napig szívesen és élvezettel tanítok. Tanítványaimat erőmhöz mérten segítem mind pedagógusként, mind pedig magánemberként. Ügy érzem, ők is szívesen fordulnak hozzám gondjaikkal. Büszke vagyok arra, hogy még a fiúkat is megénekeltetem. Szeretem a kötetlen, vidám, életközeli órákat, s örülök, hogy sokan tanulnak tovább zenei területen. Az idén gimnáziumunkban egy művészeti osztály is indult, amelynek egyik felében emelt óraszámbán taníthatom ezt a szép tantárgyat. Az intézményben működik egy nagy létszámú leánykar és a Happy Nation vegyes kamarakórus. Rendszeres résztvevői vagyunk a gimnáziumi és a városi rendezvényeknek. Elek Emil illusztrációja — Komolyabb és nagyobb lélegzetű feladat a nagy múltra visszatekintő Ádám Jenő Pedagóguskórus vezetése. Évente országos kórustalálkozókon veszünk részt és gyakran szerepelünk külföldön is. A környező országokon kívül felléptünk már Finnországban, Németországban, Hollandiában és Görögországban is. A tél közeledtével karácsonyi hangverseny sorozatunkra készülünk. Az idén hat település templomában énekelünk. Munkám során kiélhetem zeneszerzői kíváncsiságomat is, vegyeskari feldolgozásaim, saját szerzeményeim szerepelnek a kórusok repertoárjában. Legjelentősebb zeneszerzői munkám a Tóth Tibor által rendezett Jancsi és Juliska című mesemusical volt, amelyben Oláh András költő-tanár verseihez írtam zenét. Külön öröm, hogy a zenei alapokat Szabolcs fiam készítette. A darabnak már sok gyermek tapsolhatott Mátészalkán és Debrecenben is. — Zenei és színpadi munkám egy új területen is összekapcsolódott, amikor két évvel ezelőtt a Mátészalkán működő felnőtt amatőr színtársulat előadásában bemutattuk a Szabin nők elrablása című zenés bohózatot, amelyben Rettegi Fridolin színigazgató szerepét játszhattam. Nem is tudom, hogy a próbákat vagy az előadásokat élveztem-e jobban, mert hatalmas élmény volt együtt mókázni, bohóckodni olyan emberekkel, akiknek szintén nem a színészet az elsőszámú mestersége. — Életem, munkám a zene bűvöletében telik. S hogy azt tehetem, amit szeretek, ezért hálás vagyok családomnak, s mindazoknak, akik támogatnak. Parfüm, enyveskezekben Tanult a Kriminálisból • Praktikákban nincs hiány • Szégyentabló Lefler György A rendőrségi autó kék fénye és szirénája tört utat a péntek délutáni zsúfoltságban Nyíregyházán, a Metropol üzletház földszinti bejáratához. A két rendőr a kocsiból kiugorva máris a Július Meinl-ben termett. A vásárlók nem sokkal később már a bajokozót, egy „izomgyereket” láthattak a rendőrök kíséretében kivonulni. Megbilincselve, persze. Görbe tükörben — Sajnos, elég gyakori a lopás — kesergett Takács Józsefné üzletvezető, aki a 38 éves kereskedői pályája alatt sok kis „irodai beszélgetést” élt át. — Az utóbbi időkben alaposan megszaporodtak az effajta hátrahívások, a — hogy is mondjuk csak? — pénztárnál való nem fizetés miatti jegyzőkönyvezések. A boltban naponta közel három ezer vásárló fordul meg, s a gyanús külsejű „vevőink” figyelése nem könnyű feladat. A mostani esetnél feltűnt, hogy az illető már harmadszor járt a nap folyamán nálunk, ám fizetnivalója egyszer sem akadt. A pénztáros megkérte, hogy fáradjon hátra vele, amikor a férfi futásnak eredt. Egy nyugdíjas bácsi szegődött a nyomába, s az ajtó előtt a dulakodásban kiesett a tolvaj kabátjából a lopott konyak, s összetört. A férfiaink ekkora már odaértek, s elkapták a tettest. A telefon után egy percre a rendőrök is itt voltak. Sok mindent nem kap az illető, mivel nem érte el az összeg az ötezer forintot, de ha meg is haladja, nagy büntetés akkor sem jár érte. — Főleg a hajléktalanok, csavargók, s alkalmi csoportok dézsmálják az árukészletet, de — nem is régen — egy jól szituált nyugdíjas asszony is megpróbált fizetés nélkül távozni. Háromezer forint körüli volt a portéka. Azóta, persze felénk sem jön. Hamar kipróbálta a Kriminálisban „adott” tippet az egyik vásárlónk. Az elemeit cigarettát követeltük tőle, de nem jártunk eredménnyel. Az esti kosármosásnál akadtunk rá: a csomag a kosár aljára volt ragasztva. Előfordult olyan is, hogy egy asszony két parfümmel a lába között araszolt színes, bő szoknyáiban a pénztárhoz. — ,A vállalat értekezletein mindig téma a lopás, különösen az ünnepek előtt — mondta a Jé- éé C+C Raktáráruház vezetője, Raizer György. —- A kisebb boltokban könnyebben meg tudják fogni a tolvajokat. Főként a kozmetikumok, a kávé, az ital a sláger. Mi tagadás, közöttük bizony olykor előfordulnak kiskereskedők is, kellő finesszel, ügyes álcákkal. A lopott áruk nem kis része a Tokaji úti piacon talál ismét vevőre. A trükköket hadd ne részletezzem! A zsúfolt bolt jó lehetőség — Nem hinné el, hogy a bolti lopásra kik is rávetemednek! — kezdte Chrenkó Erzsébet, a Ross- mann drogéria vezetője. — A mi árukészletünk eleve vonzza az enyveskezűeket, s bizony próbálkoznak is. A drága parfümökért, krémekért sajnálják kiadni az egyébként valóban nem kevés pénzt. Volt, akit két éven át fikalmazottjait bízta meg e feladattal. Ők civil ruhában, „vásárlóként” tartózkodnak az üzletben, s rendszeres a rotáció, vagyis folyton cserélik egymást az ország Rossmann drogériáiban. Ennek eredményességét mi is tapasztaljuk, tudomásunk szerint a legtöbb ügyet mi adjuk a polgármesteri hivatalnak, illetve a Balázs Attila illusztrációi rendőrségnek. Ez attól függ, hogy ötezer forint alatti, avagy fölötti lopásról van szó. Szó van róla, hogy a német tulajdonos esetleg drasztikusabb megoldásokhoz folyamodik, miként ez náluk meg is valósult. A tolvajok fényképét kifüggesztik az üzletben. Az efféle tablók aztán megteszik a maguk hatását. Persze, nem biztos, hogy nálunk ezt meg lehetne tenni. Rendőri szemmel — Az ünnepek előtt megszaporodnak a bolti lopások is — mondta Czimre József rendőr alezredes, a nyíregyházi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője. Célszerű lenne, ha erre az időre a butikok tulajdonosai pluszdolgozót vennének fel, hiszen az esetleges lopás könnyebben megakadályozható. A város frekven- táltabb helyein állandó a járőrszolgálat, ezt erre az időszakra megerősítik. Több akciót tartanak majd a piacon, miként civil ruhás nyomozók is „ünnepi vásárlóként” vigyázzák a rendet. Számok A nemzetközi kereskedelmi „szigor” a forgalom 0,8-1 százalékát még eltűri veszteségként, mi is ekörül járhatunk. Nálunk ez havi 200 ezer és félmillió forint között mozog. Szóval, ennyire taksálható az összeg, amely részben a mi hibánkból is eredhet á nem kellő figyelem miatt. A biztonsági őr alkalmazása a tapasztalataink szerint nem sokat ér. Mi a mágnesezés bevezetését követendőbbnek tartjuk. A „figyelésekkel” addig is nagyon csínján kell bánni, én magam sem szeretnék úgy vásárolni, hogy az eladó szeme szinte rám tapad. A pénztárnál gyeltünk, amíg sikerült rajtakapni a lopáson. A legmagasabb összegű, egyszeri alkalommal elkövetett lopás közel 70 ezer forint körüli volt. Az illető szinte egy egész pultnyi árut takarított le, valószínű, a táskájába seperve. Az egyenruhás őrök nem hoztak, hoznak jó eredményt, így a cég azt találta ki, hogy saját alÉrtékeink December 12-én lesz hat esztendeje annak, hogy Kisvárdán felavatták megyénk — a nyíregyházi bujtosi csarnok utáni — második legnagyobb sportcsarnokát. Az impozáns, monumentális, s szemre is tetszetős épületet Kulcsár Attila tervezte. A létesítmény küzdőtere közel 1300 négyzetméter, míg a nézőtéren több mint 600-an foglalhatnak helyet — ülve. A kisvárdai tornacsarnok — amellett, hogy itt rendezi edzéseit és hazai mérkőzéseit a KSE NB I-es női kézilabdacsapata — Rétköz centrumának tömegsportját is szolgálja, sőt az egyik általános iskola diákjai számára is itt tartják a testnevelésórákat és sportjellegű foglalkozásokat Elek Emil felvétele