Kelet-Magyarország, 1998. november (55. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-21 / 273. szám
1998. november 21., szombat 7. oldal □ Ötéves a Margaréta A nyíregyházi Margaréta Gyermek Táncegyüttes jubileumi műsorában gyönyörködhetnek a néptánc kedvelői november 22-én 17 órától a nyíregyházi városi művelődési központ hangversenytermében. □ Jubilál a Banchierj A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban vasárnap este hét órától a 10 éves Banchieri kamarakórus jubileumi koncertjét hallgathatja meg a közönség (színházi bérletszünet). □ Születésnap A Stílus Irodalmi Társaság november 22-én 17 órától az Aranymadár című irodalmi estjét mutatja be a nyíregyházi városi művelődési központ kamaratermében, negyedik születésnapja alkalmából. Programajánló Színházműsor Szombaton este hét órától a Krétakör című darabot tekinthetik meg az E. Kovács-bérlet tulajdonosai a Móricz Zsigmond Színházban. Életmód az Örökösföldön A nyíregyházi — örökösföldi — Móra Ferenc Általános Iskolában szombaton délelőtt tíztől délután négy óráig életmód napi rendezvényeken vehetnek részt az érdeklődők. Bábelőadás a Kölyökvárban Vasárnap délelőtt 10 órától Nyíregyházán, a Kölyökvárban a Tündöklő tarisnya című darabot nézhetik meg a gyerekek a Mesekert Bábszínház előadásában. Gyerünk a moziba be A nyíregyházi Krúdy Moziban szombaton és vasárnap a következő filmeket láthatja a közönség. A Dr. Dolittle című színes, amerikai filmvígjátékot este nyolctól és tiz órától vetítik. A Nászok ásza című színes, amerikai filmvígjátékot délután kettőtől, négytől és hat órától játsszák. A Grease című, világsikerű filmet — Olivi- ai Newton-John és John Travolta főszereplésével — november 26-tól tűzi műsorára a Krúdy mozi KM-reprodukció Festmények tárlata Tarr János festőművész képeiből rendeznek kiállítást Nyíregyházán a Magyar Honvédség Helyőrségi Klubban. A tárlatot Zsoldos Barnabás nyitja meg november 24-én, kedden 16.30 órakor. Akvarellek a vajai múzeumban A vajai Vay Ádám Múzeum kiállítótermében Balogh Ildikó, mátészalkai festőművész akvarelljeinek és olajképeinek tárlatát tekintheti meg a közönség. Közös tárlat Budapesten Pálfy Julianna és Pálfy István (Putyu) közös tárlatát a budapesti Karda Galériában (XIII. kér. Radnóti u. 15 / B) kereshetik fel az érdeklődők — december 2-ig. Pálfy Putyu A trójai ló meghívására (1997) című festménye KM-reprodukció Filmes csemegék Borbányán A Borbányai Művelődési Házban az 1945 utáni magyar filmművészet legjobb alkotásaiból indítanak sorozatot. Az első előadást — melyen Radványi Géza Valahol Európában című alkotását vetítik — november 23-án, hétfőn, este hat órától tartják. Bevezető gondolatokat mond: Karádi Zsolt filmesztéta. Szobrászok a galériában Az ember túlélési lehetőségeinek legszilárdabb alapja a szuverenitás megőrzése Papp D. Tibor „Varietas delectat" — mondja a latin ítész, azaz minél többféle művészi, szobrászi elképzelés, formai megoldás, plasztikai ötlet, materiális novum tárul a néző elé, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a művek szemlélése során a revelativ pillanat bekövetkezik. Benedek József: Forrás A városi galériában megjelenő Magyar Szobrász Társaság 1994- ben alakult. Célja a kiállítási, bemutatkozási lehetőségek növelése, s egyben annak a demonstrálása, hogy sok jó ember kis helyen is elfér. Ugyanis a jelen kiállításon nagyon sok jó szobrász tartotta érdemesnek elküldeni művét. A két szintet megtöltő tárlaton 48 mű látható. Mind a plasztikai nyelv, mind a mögöttük felsejlő gondolatözön arra utal, hogy ez a társaság a szabadságot tartja a legnagyobb értéknek. A megfogott tárgy, az irányított kéz — legyen még oly zseniális — nem tudja közvetíteni az alkotó akaratot, ha nem áll mögötte a szabad teremtő szubjektum. A szándékosan szellős rendezésű tárlat azt a hitet táplálja, hogy az ember túlélési lehetőségeinek alapja a szuverenitás megőrzése. Nem csupán a mondvacsinált eredetiség, amely akár egy tégladarab installálásában is megmutatkozhat, vagy bonyolult jel-kavalkádban földhözragadtan (Drozsnyik) vagy egy beáztatott, majd furfangosan megtekert gle- dicsiában, amelyik a csomagolás közben eltörött és így hevenyészett ragasztása, kénytelen kelletlen, a mű részévé vált (Orosz Péter). Haraszty István két fém golyót küldött, amely magneti- kus erővel tapad fallikus poszta- menséhez, s ha részesül a 220 V erotikus serkentésében kéjesen riszálja magát. A felső emeleten Gádor Magda vallomása fogad, melynek címe Kapcsolat, s e kapcsolatnak a minősége leolvasható a szoborról. Vizsolyi János Ritmikus elem-e a szándékosan tagadott, de vágyott, klasszikus bronzszobrászat példája. Szlaukó László Idolja ősi formákat mutat fel, mint két figyelmeztető ujj. Frappánsan hat a fehér falon Nagy Gábor Mihály Függő fekete faktúrája. Kérdéseket ébreszt a nézőben Benedek József kőszobra, elgondolkodtató, lehet-e Marcell Duchamp Forrás című művészettörténeti alapvetése után újra Forrást fakasztani. Nagy Lajos Imre Adria című üvegalkotása, amely a művész korábbi női formából alkotott szobraira utal, igazán a kora reggeli órákban él, csak akkor még nincs látogató. Ligeti Erika narratív alkotása A Pegazus útján folcsillantja azokat a szobrászi erényeket, amelyeket többszöri művésztelepi tartózkodása alkalmával megcsodálhattunk. Kicsiben is monumentális Hadik Gyula Magány című szobra. Meglepi a nézőt a szűkszavú, súlyos kiemelés. Budahelyi Tibor Egyensúly című esztergált faszobra a két irányba mutató törekvések kényszerű egymáshoz ragasztásával az ellentétek eliminációját példázzák. Kőből szabadult Nagy Sándor szobra, de talán a fehér falhoz közelebb még szabadabb lenne. Úgy látszik, hogy ennek a kiállításnak ez a kulcsszava; a szabadság — a művészi és a befogadói egyaránt. Hogy Nyíregyházán láthatjuk, az köszönhető Orosz Péternek és a Varoßi Galériának. Mint ahogy a fentiekben jeleztük a szokásostól eltérő látásmód, a szokatlan művészeti technika, a megdöbbentő helyen alkalmazott anyagok felkeltik a néző érdeklődését, és olykor-olykor gyönyörködtetnek, reméljük, hogy jelen kiállítás is több lesz, mint múló élmény. Deák Ágnes: Lépte nyomán Elek Emil felvételei A máig bennünk élő Csokonai Ő volt honjában a legbújdosóbb magyar • A poéta kétszázhuszonöt éve született Szilvási Csaba Csokonai Vitéz Mihály az Alföld, azon belül is tágabb pátriánk, a szomszédvár, Debrecen szülötte. A kollégiumban nőtt nagy, terebélyes szellemmé, hogy elgyönyörködtessen bennünket a leikéből lelkedzett csodákban. A mi fajtánk, a mi vérünk. Verseinek olyan édes illata van, mint egy alföldi, tavaszi boldog rétnek, egy tiszántúli szénaka- szálásos, virágos, magyar mezőnek. Ő a mi úrasztali serlegünk, beletöltve az egész természet, amely rövid élete alatt oly bőséggel zuhogott rá, mint a napfény. Számára az ember a költészet legfőbb tárgya. Ő, akit az élet akár egy cseresznyefalevelet rágcsáló hernyó alakjában is képes lenyűgözni, a saját bőrén érzi, hogy a nemes ércek a fenékre szállnak, az otromba tökök pedig a felszínen úszkálnak. Sorsa azt példázza, hogy mi, magyarok nem vagyunk méltók a Nagyhoz. Magyarországon született, ahol a nyomtatott betűt nagyobb ellenségnek tekintik, mint Perzsiában. Alkonyi óráiban a magyar sivatagban ő is a kulturálatlan- ság vadállatainak rémes bömbö- lését hallja. Mit is várhatott volna, ha még Kölcsey is parasztosnak, Kazinczy pedig nem többnek, mint érdekesnek, furcsának találta. Csizmája rossz volt, belement a hóié. Hallott ő a világ gyönyörű helyeiről, tudta, hogy naponta hajók indulnak Kairó, India és Japán felé, de ő a Péter- fián cammogott, kötésig a sárban. Fojtogatta őt is a dudva, a muhar és a gaz. De mégis átpillantott a századokon. Tört, robogott előre. Az átkos magyar valóság pedig csak cammogott a nyomában. Ő pedig szállt, szállt, egyre magasabbra. Míg odaért, hogy megértette, legjobb az embernek egyedül lenni. Hidegen, magasan, fagyosan, fenn. Tudta, érezte, hogy az értelem magyar földön nagy átok. Embernek lenni itt különösen nehéz, apostolnak még nehezebb. Főleg, ha ez az apostol ráadásul még költő, piktor és muzsikus is egyszerre. Olyan művészféle. Ezért vált Csokonai a társadalmi ember elérhetetlen belső vágyának, társa- dalomtalanságának hirdetőjévé. Ő, aki ember és polgár szeretett volna lenni a szó legnemesebb értelmében, az értelem és az Ízlés arisztokratájává vált. Nekünk, átlagembereknek jólesik nagy erőkben, nagy munkákban hinnünk. Akik ezt a hitet táplálják bennünk, azok a na„Ki poéta nevet érdemel, annak ollydn oszlopot emel Fébus, a poéták atyja, Hogy betűi azon oszlopnak Semmi veszély közt el nem kopnak. ” (Csokonai) gyök, a dicsők. Goethéről azt tartják, hogy egyszerre tizenkét nagyság volt. Csokonai is rendkívül sokoldalú művész. A végtelen változatosság, az ezerszínű tarkaság énekese. Édes, savanyú, keserű és sós ízek, vigado- zás, mulatozás, öröm és bánat, gyötrelem és siralom keverednek a műveiben. Kandi vérrel járt Pán nyomában, megleste a fürdőző lányokat, erotika, mámor és a múzsák táncolnak a sorai között. Társai a kollégiumban sokszínűsége miatt Cimbalomnak hívták, mert tudták, versnek, muzsikának minden csínja-bínja a kisujjában van. Csokonait belső ünnepélyesség, csordultig töltő meghatottság önti el a világ legegyszerűbb dolgaitól. Elénk tudja varázsolni egy rokokó kert minden rafinált szépségét és a természet egyszerű kendőzetlen csodáit. Bele tudja magát élni egy szegény parasztlány helyzetébe. Megénekli a napszakokat, a hónapokat, az évszakokat, az élő és élettelen természetet. Az állatmesék modorában, az egerek és békák harcának formájában ábrázolja a korabeli nemesség nevetséges politikai csatározásait, a hazafiaskodást, az álmagyarkodást. Őt magát ugyanakkor a tiszta haza- szeretet, a nemzeti hagyományok és szokások ápolása jellemzi. Otthon van az idillben, az elégiában, a komikus eposzban, a vígjátékban és a tragikomédiában. Tempefői című vígjátékának alcíme Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon, egész sorsának mottója. Csokonait az antik kultúra fölényes ismerete jellemzi. A metrum hullámain a távoli múltba és a messzi jövőbe utazik. így ötvöződik benne hagyomány és modernség. Materialista ember. A természet örök körforgásának törvényét önmagára nézve is érvényesnek érzi. Csokonai Vitéz Mihály költő volt. A legnagyobbak közül való Álmodott, vigadott, sínylett, sirt, gyönyörűséget okozott, megríka- tott és ösztönzött. Hitt abban, hogy egyszer majd milliószor több szépség és jóság lesz a földön, hogy a szeretet lelke a világot áthatja és az ember az embert megöleli. Kétszáhuszonöt éve, 1773. november 17-én született, ma mégis előbb, mint életében volt. Olvassuk őt, hogy mi is emberibb, élőbb életet éljünk általa. Csokonai Vitéz Mihály KM-archív Mútlf HÉTVÉGE Dcsai Karoly: Siralmak könyve
