Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-31 / 255. szám
17. oldal 1998. október 31., szombat A mérce felett Jaczkó László Martyn Péter felvétele Máthé Csaba Szeptemberben 1-jén 20 szál rózsával köszöntötte feleségét Jaczkó László, cserébe egy nagyon finom vacsora várta. A Taurus Mezőgazdasági Abroncs Kft. igazgatója két évtizedes munkahelyi jubileumát ünnepelte, felesége, egy másik cégnél ugyanezt. Amióta a Michelin megvette a Taurust, már többen megkérdezték Jaczkót: kötele- ző-e franciául megtanulnia? Egyelőre nem, kaptuk a választ mi is, ugyanis a most zajló több mint 6 milliárdos beruházás lebonyolítása közben erre nincs idő. Utána viszont szükséges, de erről személyesen dönt. Az angollal ugyanakkor elboldogul, bár nyelvvizsga-bizonyítványt nem szerzett, a külföldiekkel ezen a nyelven beszél. A vállalaton belül sokan tudják, Jaczkó László szereti nagy emberek bölcs mondásait, amelyből mi is kaptunk ízelítőt: „Rajtunk múlik minden, csak akarjuk,” vagy, „A vállalatoknak több típusa van: az egyik alakítja, a másik szemléli az eseményeket, a harmadik pedig csodálkozik rajta, hogy bekövetkeztek. A cégnél szigorúságáról, fanatizmusáról is híres, bár erre azt mondja: a mércét mindig magasra állítom, önmagámmal szemben is. Tudja, hogy néha ez túlzásnak tűnik, de a végeredmény nagyon nagy százalékban őt igazolja, hiszen vallja: akinek nincsenek álmai, az ne csodálkozzon, hogy nem valósulnak meg. A hírek szerint néha fogyókúrára kell fognia magát, de erre nevetve válaszolja: annyi igaz, hogy nagy darab vagyok, tavaly már nagyon sokaltam a súlyomat és leadtam belőle jópár kilót. Persze ehhez a témához az is hozzátartozik, hogy szereti a hazai és a külföldi különlegességeket. Pe- kingben megkóstolta a 100 napos tojást, Afrikában a krokodilsültet, Dél-Ameriká- ban a 6 centi vastag steak-et. Szeretek jókat enni, vallja, a sógorom pedig megmutatta, melyek a legjobb magyar vörös borok. Évente több mint 70-szer jár Budapestre, s kiszámolta, ha csak 1 órával rövidíti meg a kb. 4 órás utat, az plusz öt napot jelent számára egy esztendőben, amit hasznosabb dolgokkal tud tölteni. Innen származik a legenda a gyors közlekedéséről. Na meg onnan, hogy sokszor csak „kicen- tizve” ér oda a megbeszélt helyre. Amúgy a vezetés nem fárasztja, ha a családdal kirándulni mennek, akkor hatalmas távolságokat is meg tud tenni. Egyszer Gibraltárig utaztak le, bár a fia is besegített a vezetésbe. A hobbija az utazás, a családdal évente kétszer mennek el 1-2 hétre, ha lehet különleges helyekre. Nem könnyű összeegyeztetni a munkát, a pihenést, a családi dolgokat, barátságokat, szórakozást. De én mégis teljes életet szeretnék élni, hiszen az élet megismételhetetlen, mondja búcsúzásul. Nem válogat a tuberkulózis Járvány a járványban • Ismét arat a „magyar halál” Balázs Attila felvétele Kovács Éva Hetek, hónapok óta halogatta a döntést. Régóta nem érezte már jól magát, levert, rosszkedvű volt napról napra. A hátát fájlalta, időnként köhögött. Unottan tolta el maga elől az ételt, nem tudta mi baja, csak gyanította, valami nincs rendjén. A tüdőszűrővizsgálat pár perc — gondolta. Amikor a doktor csak hümmögött, s már sokad- szorra bíztatta, vegyen mély levegőt, feltámadt benne a gyanú... A kórházban napokon belül megoperálták, most számolja a napokat és reménykedik. — A világban évente három- millióan halnak meg tbc-ben, közel nyolcmillió az új megbetegedések száma. Mielőtt bárki arra gondolna, hogy a tuberkulózis kizárólag a szegények betegsége, a nehéz idők halálhordozója, nyomban szögezzük le: mostanára a fejlett országokban, az úgynevezett jóléti államokban is növekedni kezdett a száma, ami igencsak ellentmond az eddig ismert elképzeléseknek — mondja dr. Winkler Ilona tüdőgyógyász főorvos, osztályvezető. Hogy mi az oka a tbc újabb támadásának? A szakemberek szerint az, hogy megszüntették a védettséget jelentő BCG-oltást, vele a megelőzést rendkívül sikeresen szolgáló szűrővizsgálatok kötelezővé tételét, s mint járvány a járványban, az eddigiek mellé újabb és újabb fertőző betegség — köztük az AIDS — ütötte fel a fejét. Ha mindezekhez a fokozott migrációt, a különféle népek keveredését és szabad mozgásának lehetőségét is hozzávesszük, rögtön érthető lesz, mi okozza a betegség terjedésében a szűnni nem akaró növekedést, folyamatosságot. Ha tbc-ről beszélünk, Magyar- országot semmilyen módon nem hagyhatjuk ki a témából. Annál is inkább, mert a betegséget valamikor — épp hazánkban tapasztalható gyakorisága miatt — mordus hungaricusnak volt szokás nevezni. Nem javít a helyzeten, hogy hazánkban hosszú évek óta van szűrés és van BCG- oltás is, hiszen ugyanakkor létezik a szegénység, mára a munka- nélküliség és az alkoholizmus is. Ezek a tényezők azok, amely a betegség meglétét magyarázzák, ha úgy tetszik, leggyakrabban idézik elő. Az országos helyzetkép majdcsaknem rózsásnak nevezhető megyénkhez képest, ahol sajnos az előfordulás többszöröse az országos átlagnak. A statisztikai mutatókat alapul véve jó ideje vezetünk, bár kicsit Tüdőszűrő szépít a képen, hogy az elmúlt másfél esztendő során igen jelentős, mondhatni látványos javulás következett be: húsz százalékkal csökkent az újonnan felfedezett tbc-s betegek száma, s ezen adattal az országban a legjobb javulást mutatja Szabolcs-Szat- már-Bereg. 1996-ban 429 volt az újonnan felfedezett tbc-sek száma, 1997-ben már csak 342-t rögzített a statisztika. Örvendetesnek tartható az is, hogy a tbc-s betegek között a fertőzések aránya csökkenő tendenciát mutat. A környezetre különösen veszélyes krónikus tbc-s betegek száma az elmúlt év során ugyancsak visszaesett. 1993-96 között a betegségben szenvedők száma és aránya folyamatosan emelkedett. 1996-ban 100 ezer emberből 82 volt tbc-s, 1997- ben már csak 62. Érdekes következtetésre juthatunk akkor, ha megyénk különféle területeit elemezzük. Ténykérdés ugyanis, hogy a keleti határszél vidékén bizonyítottan nagyobb a veszély, különösen Csenger és Vásárosna- mény, valamint Fehérgyarmat térsége bizonyul leginkább fertőzöttnek, de ide sorolhatjuk a megyeszékhelyt, Nyíregyházát is. A szakember szerint a magyarázat igen egyszerű: amíg a rendszer- váltás előtt az ingázók betegsége volt a tuberkulózis, mára a munkanélküliek körében a leggyakoribb, s szomorú tendencia, de igaz, a nyugdíjasok között is megemelkedett a számuk. A rákról sokat, sokfélét olvasunk és hallunk. Úgy tűnik, a legdrámaibb hangvétel sem elég azonban ahhoz, hogy felhívja a figyelmet a betegség veszélyeire, gyógyításának gyakori reménytelenségére. A tüdőszűrések egyik korántsem mellékes haszna az is, hogy segítségükkel még korai stádiumában felfedezhető a betegség, ami a páciens esélyeit rendkívüli módon javíthatja. Minden szó kevésnek látszik, mert a rák mind nagyobb arányban követeli áldozatait. Ha csak a tüdőben meglévő betegséget nézzük, akkor is tanulságos az adat. 1996-ban 326, egy év múlva már 334 tüdőrákos beteget rögzít a statisztika. Közöttük legtöbben Csengerben és környékén élnek, s a harminc- és hatvanéves korosztályt képviselik. Ha a témát feszegetjük, kedvezőnek mindössze annyit mondhatunk, hogy a szűréssel kiemeltek gyógyulási esélye lényegesen jobb. 115 szűréssel felfedezett betegből 45-öt még meg lehetett operálni, de 216 panasszal jelentkező közül csak 36 volt alkalmas arra, hogy befeküdjön a kés alá. Az asztma, az allergia korunk betegsége. Pár éve még azt sem tudtuk, mi az a parlagfű, mára viszont ezren tüsszögnek, prüszkölnek, szenvednek miatta. A tünetek egyre súlyosabbak, megszüntetésük egyre nehezebb. 1980-ban a megyében még ezer alatt volt az asztmás allergiás megbetegedések száma, 1997-ben már közel hétezerre ugrott a szám. Ha megyénk térképét nézzük, Tiszalök, Gávavencsellő és Kisvárda környékének kivételével Szabolcs-Szatmár-Bereg teljes területe fertőzött terület, ráadásul egyre fertőzöttebb. A parlagfű, az allergia drámai fordulatot is ölthet akkor, ha asztmás betegeket támad meg. Mára az is bizonyossá vált, hogy az asztmabetegségek negyvenöt százalékának a parlagfű az okozója. Tanulságos és semmiképpen nem szerencsés, hogy mindezen betegségek egyre fiatalabb korban, egyre alacsonyabb korosztályban szedik áldozatukat. A kínzó tünetekkel, munkaképtelenséggel és testi szenvedéssel is járó betegségek gyógyítását ugyancsak a megelőzés jelentené, csakhogy a megelőzés rendkívül nehéz. Az elhanyagolt területek, a rendetlenül hagyott földek kitűnő táptalajt jelentenek a gyomnövényeknek, a megoldás nem látszik közelinek. Bár a korrekt szak- vizsgálatot követő terápia mindig egyénre szabott, s az asztmás gyógyszerek tárháza is egyre gazdagabb, a gyógyulás mégis nehéz. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a szükséges gyógyszerek árának kilencven százalékát magára vállalta ugyan, de úgy tűnik, mindez mindhiába: az érintettek közül talán a gyógyszergyárak járnak jól, akik kénytelenek újabb és újabb termékekkel kirukkolni. Segítség a megelőzés A betegség ellen a megelőzés a legjobb orvosság, a megelőzést pedig a szűrővizsgálatok jelenthetik. Szabolcs-Szatmár- Beregben összesen 11 tüdőgondozó végzi ezt a munkát. Nyíregyháza, Tiszalök, Fehér- gyarmat, Vásárosnamény, Nyírbátor, Csenger, Kisvárda, Mátészalka és Baktalóránthá- za ad otthont ilyen intézményeknek, melyeknek felújításához a megyei önkormányzat igen nagy segítséget nyújtott. Javultak a feltételek Nyíregyházán is, hiszen a felújított szűrőállomásnak és a felvilágosító munkának köszönhetően mind többen vannak azok, akik önmaguk érdekében is eleget tesznek kötelességüknek. Segítheti majd a sikert, hogy az Egészségügyi Világ- szervezet, a WHO programjában a tbc-ben megbetegedettek nyilvántartása is szerepel. Értékelek A földvár mellett Szabolcs község másik rendkívül értékes épülete a református templom. Évről évre sok látogató, turista keresi fel. Építésének idejére nincs írásos adatunk, azonban minden valószínűség szerint a XI. században épült. Alaprajzi megfelelői a kalocsai székes- egyház és a pécsváradi apátság. A szentélyt kőből boltozták. A századok folyamán többször is módosították, alakítgatták a belső szerkezetét. Az épület teljes régészeti feltárását 1970-72 között végezték, ennek eredményeképpen készült el műemléki helyreállítása. A renoválás során eltávolították az értéktelen ráépítéseket Elek Emil felvétele
