Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-24 / 249. szám
1998. október 24., szombat 15. oldal Két évtized Péter trónusán Húsz éve, 1978. október 16-án választották pápává Karol Wojtyla lengyel bíborost, aki II. János Pál néven foglalta el Szent Péter trónusát. Karol Wojtyla 1920. május 18-án született a krakkói vajdaság Wadowice nevű kisvárosában egy vasutas fiaként. Édesanyját kilencéves korában vesztette el, 12 éves volt, amikor orvos bátyja egy kórházban kapott fertőzés következtében elhunyt, apja Lengyelország német megszállása alatt halt meg. 1938-ban végezte el a gimnáziumot, majd Krakkóba költözött, ahol a Jagelló Egyetemen lengyel nyelvet és irodalmat, valamint filozófiát tanult. Lengyelország 1939- es lerohanása után a németek bezárták az egyetemet, és kénytelen volt félbeszakítani tanulmányait. Előbb egy kőfejtőben, majd a krakkói szódagyárban dolgozott fizikai munkásként. Egyszer munkába menet majdnem végzetes baleset érte: elütötte egy villamos, életveszélyes állapotban került kórházba. Felgyógyulása után az orvosok eltiltották a nehéz fizikai munkától. 1942-ben fordult végleg a papi hivatás felé. 1946. november 1-jén pappá szentelték, s Wojtyla néhány nap múlva elutazott Rómába, ahol 1948-ig az Anglicumon, a domonkos rendiek Szent Tamás egyetemén tanult. Hazatérése után Krakkóban volt segédlelkész, káplán, főhivatású tudományos kutató, a Jagelló Egyetemen elvégezte a teológiai kar etika szakát és kandidátusi fokozatot szerzett. 1953-tól a krakkói papi szemináriumban, majd a Jagelló Egyetem teológia karán, 1954-től pedig a lublini Katolikus Egyetem etika szakán tanított. 1958. július 4-én XII. Pius pápa címzetes püspökké nevezte ki, szeptember 28-án szentelték fel a Wawelben lévő érseki fö- székesegyházban. 1964. január 18-án VI. Pál pápa Krakkó érsekévé és metropolitá- jává nevezte ki. A vatikáni zsinaton szereplésével felhívta magára a figyelmet bizonyítva, hogy tisztában van az új egyházképpel, amely szerint a tekintélyelv helyébe a szolgálat, a kioktatás helyébe az igehirdetés lépett. 1967. július 25-én a bíborosokkal tartott titkos konzisztóriumon VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki, s másnap felszentelték a Sixtus-Okápolnában. Wojtyla ezzel belépett a pápaválasztó és pápává választható kardinálisok sorába. 1978. október 16-án a pápaság kétezer éves történetében először fordult elő. hogy egy kelet-európai pap ült Szent Péter székébe. Pápaként a II. János Pál nevet választotta, ünnepélyes beiktatására 1978. október 22-én került sor. Programjában egyértelműen arra törekedett, hogy helyreállítsa a tanbeli egységet, meg- rendszabályozza a túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket. A katolikus egyház kormányzásában is új rendszert vezetett be. Háromszor kíséreltek meg ellene merényletet. Az operációk során megrendült egészségi állapota ellenére II. János Pál a legtöbbet utazó pápa. Két alkalommal járt Magyarországon: először 1991. augusztus 16-20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én a pannonhalmi bencés monostor fennállásának 1000. évfordulója alkalmából. •II. János Pál a huszadik század leghosszabb ideig uralkodó pápája, és a 264 katolikus egyházfő közül csak 12 ült hosz- szabb ideig a pápai trónon — abszolút első közöttük Szent Péter, aki 34 vagy 37 éven át állott az első keresztény közösség élén. A Szentatya ezen idő alatt ezernél is több boldogot és szentet avatott. A pápa irodalmárként is ismert: kora ifjúságában Andrzej Jawien, Stanislaw Andrzej Gruda. valamint Piotr Jasien álnéven jelentek meg versei és írásai. Műveit sok nyelvre lefordították, magyarul is jelentek meg versei, néhány színdarabját pedig magyar színházak is bemutatták. Vladár Tamás Testvérként, egymás mellett Az egyház jövője az ifjúság nevelésén múlik • Bepillantás egy kisváros hitéletébe A hajdan két különálló, s 1932- ben közigazgatásilag is egyesített településen, Baktalóránthá- zán három felekezet hitélete meghatározó jelentőségű. Legrégebben van jelen a római katolikus egyház, melyről már az 1200- as évek elejéről származó írásos emlékek tanúskodnak. Napjainkban a településen legnagyobb az 1500-as évek második felében létrejött református gyülekezethez tartozó hívek száma. Az 1693-ban megalakult görög katolikus felekezethez tartozók száma a legkevesebb. E három felekezet lelkipásztorai vallanak a nyírségi kisváros egyházi életéről a tennivalókról, gyülekezetük jelenéről, jövőjéről. Botos Kálmán Országosan jellemző minden településre a békétlenség a széthúzás: nevezik ezt magyar átoknak is, s ez Baktalórántházára is igaz — mondja Botos Kálmán, a település legnagyobb felekezetűnek, a reformátusoknak 1958 óta itt szolgáló lelkipásztora. Ezt nem fogadhatjuk el, mert akkor nem hisszük, ami a Szentírásban írva van. Én a lelkipásztori szolgálatra való felkészülésem során úgy tanultam és azt is vallom, hogy a gyülekezeti élet legfontosabb része az ifjúsági misszió. Nagy ünnep volt október 10-én Kisarban: a gyülekezet által korábban megválasztott Rácz Róbertét ekkor iktatta be dr. Bölcskei Gusztáv, a Tisztántúli Református Egyházkerület püspöke, Balogh Tihamér, a Szatmári Református Egyház esperese. Az ünnepségen még 28 lelkész vett részt, és mintegy nyolcvanan, a község gyülekezetének képviseletében. A helyi híveken kívül a szomszéd falvakból is népes csoportok érkeztek. Sorban egymás után minden lelkipásztor egy- egy választott igét olvasott fel út- ravalóul. A kisari református egyház- község 1690-ben iktatta be első lelkipásztorát, Dányádi György személyében, aki esperes is volt. Rácz Róbert e sorban a harminc- egyedik lelkésze a gyülekezetnek. Közel háromszáz éves fennállása óta sok értékes lelkipásztort tudhat magáénak. így Keresztúri Györgyöt, aki a fatemplom és harangláb helyén kőtemplomot tervezett és építtetett, amelyben még kilenc évig szolgált. Széles András egyházmegyei író és tudós volt, aki németországi tanulmánya után Kisart választotta szolgálati helyként. Thury Zsig- mond abban az időben még a falu orvosa is volt, mert egy-egy könnyebb betegnél lázat stb. megállapított, illetve orvosolt. Ő vette az egyházközség földjét dióssal együtt, aki ezzel Kisart Szatmár megye leggazdagabb eklézsiájává emelte. írás bizonyítja, hogy e parókián sok egyház- megyei gyűlést tartottak. Nagy szónok hírében állt Ladányi Imre, Kosa Béla pedig zenei tudásával, magyar nóta szöveg és zene szerzésével is foglalkozott. E téren publikációit ma is számon tartja a zenetudoHitem szerint az egyház jövője azon dől el, hogy ifjúságunkat hogyan tudjuk krisztusi szellemben nevelni és így az egyház aktív tagjaivá tenni. Az ifjúság nevelésében természetes szövetséges a szülő. De nagyon sok olyan aki maga sem részesült hitoktatásban. nem ismerte meg Isten tiszteletét, felebarátja szeretetét, a nyugalom napjának megszentelését. Anyagi helyzete jó volt, így minden elért eredményt a saját erejének és ügyességének tulajdonít. Ezért is minden egyháznak szent kötelessége hogy Isten üzenetét hirdesse alkalmas és alkalmatlan időkben szüntelenül. Ezért kezdtem el már több éve az óvodai hitoktatást ökumenikus szellemben. Takács János a római katolikus egyházközség plébánosa az alábbiakat mondja: az elmúlt nyolc évről — amióta itt vagyok —, azt tudom elmondani, hogy az egyházközség híveinek összetétele a vasárnapi szentmiséken nagyon jó, legalábbis egy lelki- pásztor számára vigasztaló: minden korosztály arányosan képviselve és ez nagyon fontos a lelki- pásztor előtt, hogy látja, nem hiába dolgozik. — A programom, illetve tervem itt az egyházközség életében, hogy az emberek megismerjék Jézus Krisztust és aszerint éljenek. Én azt szeretném, hogy a keresztény emberek testvérként élnének egymás mellett. Fontos volna a másik embert megismerni: megkérdezni mi a fájdalma öröme, megosztanánk egymással gondjainkat, bánatainkat. örömeinket és egy nagy családként élnénk itt. Nincs okom a panaszra, mert az egyházközség életében sok szép, jó dolog is van, ami arra mutat, hogy ezek az emberek képesek lennének többre is. Gondot jelent, s egyben megoldásra váró mány. A múlt öröksége, követni való példák lelkesíthetik a fiatal tehetséges lelkipásztorunkat. Az ünnepség színvonalát fokozta az az esemény, amikor Lő- rincz Elemér 92 éves presbiter terítette az új lelkipásztor vállára a palástot a hívek nevében. A gyülekezet szívébe zárta már eddig is a lelkipásztort és reméli, hogy Isten áldásával több éven Takács János feladat, hogy a fiatal családok nem mindig állnak ki az egyház tanítása mellett, s ezért fordulhat elő, hogy a kis közösségek, melyeket szektáknak is nevezhetünk elcsalogatnak, elvisznek embereket, családokat a történelmi egyházakból. — Mi a szándékunk, feladatunk? Az egyháznak mindig is az volt a feladata, hogy kovász legyen, s a kovásznak az a feladata, hogy megerjessze az egész tésztát. Mi is azt szeretnénk, ha kovásszá tudnánk válni, mert ez a kovász nem más mint Krisztus tanítása. Ezt kell magunkévá tenni, és ezt valahogy sugározni, átadni az itt élő embereknek. A református nagytiszteletű úr és én ennek a településnek két idősebb papja vagyunk. így ismerjük a letűnt pártállam vallásellenes magtartását is — mondja Szarka Béla parochus. A rendszerváltás után, amikor már felszabadult minden és mindenki, érdekes módon akkor kezdett visszaütni az ateista, materialista ideológia, ugyanis nagyon sokan azt, hogy szabadok vagyunk, úgy értelmezték, hogy szabadosán lehet viselkedni. Komoly meggyőződést nem látok az ún. derékhad magatartásában szellemi, ideológiai felfogásában át a gyülekezetben marad. Válaszában a beiktatott tiszteletes megköszönte a bátorítást, sok jó tanácsot, és ígéretet tett, hogy hűséggel ellátja a lelkipásztori munkáját. Az ünnepség a Himnusz hangjaival és záróénekléssel ért véget, majd szeretetven- dégséggel folytatódott. Szűcs István sem. Mindenki egyetlen egy dolgot tart fontosnak: minél gyorsabban, minél hamarabb meggazdagodni, mert ahol a pénz van, ott a hatalom. És ez a felfogás véleményem szerint nemcsak itt. hanem a környékbeli bármely településen és egyházközségben is nagy problémát okoz. — Felekezetileg Baktalóránt- házán mi görögkatolikusok vagyunk a legkevesebben. Sajnos a templomba járó hívek száma is elég alacsony. Ezért nagy öröm számomra, hogy iskolai hitoktatásra jár a gyerekek 80-85%-a. Hogy mi lesz az egyházközség jövője? Nagyban függ attól is, hogy a nagyobb városok vonzáskörzetében egy nem egészen négyezer lelkes kicsinyke mezőváros hogyan és miképpen fogja megállni a helyét. Tud-e a munkahelyek teremtésén túl annyi anyagi lehetőséget biztosítani a családoknak, hogy gyermekeket neveljeSzarka Béla nek, tudja-e szellemileg és lelkileg (ez utóbbi az egyházakra tartozik), tudja-e minden tekintetben úgy összetartani ezt a közösséget, hogy stabil, inkább növekedő, mint fogyó közösség legyen. Széles Tamás Baktalórántháza Az ima ereje Imatalálkozót, lelkinapot tartottak október 7-én a Nagykállóhoz tartozó Ludastón. Ez az időpont a katolikus egyházban emléknap — Rózsafűzér Királynője —, az imádság és az imádkozok napja. Visszanyúlik az emlékezés az 1571-i lepantói győzelemhez, mely az imádság erejében született. Közel 500 éve alakították meg az imádkozok a Rózsafűzér Társulat. Ludastón az egyházi területen is ez alkalomból jöttek össze a társulati tagok Nagykállóból. Bi- riből, Balkányból, Geszte- rédről, Bökönyböl, valamint a környező tanyákról. A szentmisét Pásztor Károly, pócspetri plébános, pápai prelátus végezte, aki az örvendetes, fájdalmas és dicsőséges titkokon keresztül gyakorlati életünkben alkalmazta az imádság erejét. A jelenlévők megállapodtak hogy novembertől (legközelebb november 12- ről 13-ra virradóra) éjszakai virrasztást tartanak Nagy- kállóban a római katolikus templomban. Kedves esemény volt a hónap elején amikor Nagy- kállóban Varga István és Orosz Ágnes jegyespár tartotta esküvőjét. A mennyasszony tagja a Rózsafűzér Társulatnak. A templomba eljöttek imádkozni a többi tagok is. Vitai László kanonok-plébános áldást mondott Istennek, hogy a régi szép gyakorlat visszatért, hisz valamikor egy-egy fiatal különböző egyesületekben készült fel az életre. Az elpusztult kisari református templom Lelkipásztor-beiktatás Kisarban
