Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-10 / 238. szám

1998. október 10., szombat 15. oldal Segítettek a hívek is A helyi református gyülekezet is megkapta a kárpótlást a magyar államtól. A települé­sen élő hívek egyetértettek abban, hogy a pénzből újítsák fel a lelkészi lakást. Jelen­leg a panyolai lelkipásztor, Tisza Tibor szolgál itt is. Természetszerű, hogy azt re­mélik. ha megfelelő körülményeket alakí­tanak ki, könnyebben kap papot az egyház­község. A lebontott régi helyén, a templom­mal szemben felépült a szemre is mutatós objektum. A lelkészi lakás mellett irodát is építettek, s futotta egy imateremre is. Imaház és lelkészlak Olcsvaapátiban Molnár Károly felvétele Gyakorlatilag ezt használják ki a legjob­ban. Különösen a hűvös idő beköszöntével növekszik áz értéke. Itt ugyanis gazdaságo­sabban, ugyanakkor bensőséges körülmé­nyek között kerülhet sor az egyházi ren­dezvényekre. Hogy ez a szemre is mutatós épületegyüttes elkészülhetett, nagyban hozzájárult a hívek áldozatkészsége. Itt egyébként otthonra leltek idősek és fiata­lok. A templomgondnoki teendőket ellátó falubeli hölgy gondnokolja az új egyházi épületet is. A szeretet apostola Ha jobbra tekint az olvasó, a székesfehér­vári Prohászka-templom kupoláját és a névadó egyháztudós, teológus, természet- tudós szobrát látja. Ki volt Prohászka Otto­kár? E néhány sor róla szól. A kivételes szellemi tehetségű embere­ket a kortársak gyakran félreértik. Képte­lenek követni ragyogó elméjük szárnyalá­sát. Ilyen nagyszerű férfiú volt Prohászka Ottokár püspök, akivel sem életében, sem halála után nem igen tudott mit kezdeni a magyar társadalom. Erre vall az a számta­lan jelző, amellyel a politikai és egyházi élet jobb- és baloldaláról illeték. Volt ő nagy apostol és vörös püspök, nagy szónok és Krisztus dalnoka, szociális és szocialis­ta, és így tovább. De mi volt ő igazából? Talán Rákosi Je­nő fogalmazta meg legtalálóbban az igazsá­got, amikor halála után az alábbi sorokat vetette papírra: „Íme, az Isten katonája, aki hősi halált halt. Prohászka Ottokár, Székesfehérvár püspöke, kit kortársai az aranyszájúnak neveztek el ajkán az Úr igé- jeivel, a templomi szószéken összetett és ti­zenkét órai haláltusa után átlépett az örök­kévalóság mezsgyéjén, és felment az Atyá­hoz.” Mit lehet tenni a zsenivel, aki kimagas­lik a tömegből, és aki szeretettől fűtött ke­mény igazságokat prédikál, és egy keresz­tényibb világért harcol szóval és tollal? Elfeledtetni. Aminek a legolcsóbb módja az agyonhallgatás. E rosszindulatú szilen- cium most megtörik. Egyházi és világi fér­fiak és nők elhatározták, hogy halálának hetvenedik évfordulóján, 1997-ben méltó­képpen megemlékeznek rá. Prohászka írásai 1928-ban 25 kötetben je­lentek meg. A teológus és hitvédő. a termé­szettudós és bölcselő, az egyházi, társadal­mi, nemzeti és szociális kérdések kutatója, az eleventollú publicista és ragyogó esszé­ista, a költő és a memoár író bámulatos lel­ki gazdagságával lepi meg azt, aki könyve­it kézbe veszi. Sokoldalú egyéniségét egyesek mélyen- szántó gondolatai miatt Szent Ágostonnal, mások ékesszólásáért Bossuet-val, elmeéle révén Newman bíborossal. Isten és feleba­ráti szeretete kapcsán Assisi Szent Ferenc­cel hasonlították össze. Küldetésének tekintette a lelkek meg­nyerését Isten országának. Munkájának hatása felbecsülhetetlen. Csak 1909 tava­szán nyolc városban tartott tizenhárom lel­kigyakorlatot, s ezeken kereken száz beszé­det. Szónoklatai lenyűgözöek voltak. Erről Mazzella bíboros, aki őt Rómában pappá szentelte, ázt mondta: „Ez a fiatal pap mil­liókra lesz hatással, s ha eretnek lenne, nagy tüzeket tudna gyújtani.” A római út üzenete A kormány által követett értékek megegyeznek a keresztény értékekkel A magyar kormány Orbán Vik­tor miniszterelnökkel az élen szeptember 18-án bemutatkozó látogatást tett II. János Pál pápá­nál. Ebből az alkalomból az Új Ember katolikus hetilap szep­tember 27-i száma interjút készí­tett Semjén Zsolt egyházi ügye­kért felelős helyettes államtit­kárral. Ebből néhány gondolatot közlünk. J Mi a római út üzenete? A kormány a hatalomra kerülése­kor meghirdetett egyházpolitikai célok mellett elkötelezettségét erő­sítette meg Rómában? — Az új magyar kormány tisz­telgő látogatást tett a szentatyá­nál, s ez két alapvető üzenetet hordoz. Az egyik: az egyház és a magyar állam kapcsolatában mellérendeltség, s nem alá- és fö­lérendeltség érvényesül. A má­sik: az állam nem különféle pak­tumokat köt a katolikus egyház­zal; a katolikus egyház által kép­viselt értékek egybeesnek a ma­gyar kormány által legfonto­sabbnak tartott értékekkel, s ez az együttműködésnek az alapja. Ebből következik az egyházpoli­tikai program, amely mindezt részletesen fejti ki. A Magyar ka­tolikus Püspöki Kar Igazságo­sabb és testvériesebb világot cí­mű szociális körlevele kiinduló­pontul szolgált a kormányprog­ram megalkotásához és minden tekintetben szoros egyezés mu­tatható ki a körlevél és az új ma­gyar kormány programja között. J A látogatás állami részről kezdeményezett hivatalos kapcso­latfelvétel volt? — A látogatás a szentatyánál személyes jellegűnek tekinthető. A pápa és a miniszterelnök talál­kozóján elhangzott: ezer eszten­deje Szent István királyunk a pá­paság segítségével kapcsolta ha­zánkat a nyugati államok közös­ségéhez. Ezer év után arra kérte a miniszterelnök II. János Pál pápát és a Vatikánt, hogy a pápa­ság szellemi és erkölcsi tekinté­lyével támogassa Magyarország európai integrációs törekvéseit. Ezen alkalommal a szentatya ál­dását kértem munkámra, aki kü­lön is megáldott, s ez nagy erőt jelent számomra. □ Hogyan összegezné a magas rangú vatikáni személyiségekkel folytatott politikai tárgyalásokat? Miről esett szó Giovanni Battista Re, illetve Jean-Louis Tauran ér­sekekkel, s az Angelo Sodano bí­boros, államtitkárral való tár­gyalásokon? — Re érsekkel két témakört vitattunk meg. Ebből a 2001-ben a Vatikánban rendezendő ma­gyar nemzeti kiállításról esett szó. Ez nemzetpolitikai szem­pontból rendkívül fontos. A vi­lágkereszténység központjában a látogatók áttekinthető képet kaphatnak az ezer éves magyar államiság és a vele egyidős hazai kereszténység történetéről. Tájé­koztattam őt, hogy a jövőben a közfeladatok ellátásáért az egy­házi iskolák, szociális otthonok stb. az állami, illetve önkor­mányzati intézményekhez ha­sonló költségvetési támogatás­ban részesülnek. Elismeréssel szólt Re érsek arról, hogy a ma­gyar állam — kompenzációval — lehetővé tette a tandíj eltörlését az egyházi felsőoktatási intézmé­nyekben is. JA hittan oktatásáért nem fi­zetett bért a pedagógusoknak az előző kormányzat, s ebből követ­kezően nemcsak bármely tantár­gyaknak, de még a szakköröknek kijáró elismerésre sem tartották méltónak a hitoktatást. — Az új kormány teljes mér­tékben vállalja a többi fakultatív tárgyakhoz hasonlóan a hittanó­rák finanszírozását. Ez nem je­lenti azt, hogy az állam az egyhá­zat bízza meg a hitoktatással, vagy az állam egyházi ügyekbe kíván beavatkozni, csupán az igazságosság elve alapján az ál­lam a fakultatív tárgyak díjának megfelelően fizeti a hitoktatást. Ezt a kormányzati magatartást az állampolgárok jogegyenlősége kívánja meg. Az egyházfinanszí­rozással kapcsolatban az olaszor­szági minta látszik követendő­nek. hiszen az egyszázalékos jö­vedelemadó elosztása ily módon sokkal igazságosabb. J A Sodano bíborossal való találkozáson szóba került-e a ma­gyar anyanyelvű, határainkon kívül élők helyzete? — A Szentszék elismeri és szorgalmazza a hívők anyanyel­ven folyó lelkipásztori ellátását. Megítélésem szerint ebben a kér­désben rendkívüli jelentősége van a magyar és szlovák katoli­kus püspöki karok közötti tár­gyalásoknak, amelyeket a Szent­szék támogat. Nézetazonosság mutatkozik Magyarország és a Szentszék álláspontja között a Romániában a kommunista párt uralma idején elrabolt egyházi javak kérdésében; s ez megegye­zik a nemzetközi jog követelmé­nyével is, mely szerint ezen in­gatlanokat vissza kell szolgáltat­ni. Hangsúlyoztam, hogy nem ki­zárólagosan a magyar közösség szempontjairól van szó — noha a magyarság megmaradása a ma­gyar történelmi egyházak szolgá­latának gyümölcse, ezért egyhá­zi és nemzeti szempontból egya­ránt élet és halál kérdése volt az egyházi ingatlanok visszaadása —, a Szentszékhez hasonlóan a magyar kormány is szorgalmaz­za a görög katolikusoktól elra­bolt ingatlanok, templomok visszaadását. Tudvalévőén az er­délyi görög katolikusok jelentős része román származású: s ebből is látható, hogy a kormányt, amikor az erdélyi, romániai ke­resztények — katolikusok és re­formátusok — ügyében szót emel. nem vezérli etnikai elfo­gultság, de á határon túli ma­gyar nemzetrészekkel való törő­dés a legtermészetesebb emberi és alkotmányos kötelezettsé­günk. Együtt a gyülekezettel Kisar (M. K.) — A Tisza menti településen a közel­múltban új, fiatal lelkipász­tor kezdte munkáját. Kisar reformátusai rövidesen be­fogadták, s természetesnek tartják, hogy igyekszik minden korosztálynak segí­teni abban, hogy boldognak érezhessék magukat a gyü­lekezetben. Az idősek napközi ottho­nában minden szerdán bib­liaórát tart Rácz Róbert lel­kész. Egyházi énekek, ige­hirdetés s a kötött liturgia mellett jut idő a beszélge­tésre is. A falu egy kis szi­getet képez Szatmárban (mentalitását tekintve), ami azt jelenti, ahogy éppen most olvassuk a zsidókhoz írt levelében: ennek a falu­nak még tejre van szüksége. A kemény eledelt még nem nagyon tudja elfogadni. Is­mét az alapokról kell kezde­ni, kiskorúságban. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a gyerekekről nem lemondva a középkorú és az idősebb hívekről is ugyanolyan szeretettel kell gondoskodni. Egy kicsit ez­zel is magyarázható, hogy szeptember végén Rácz Ró­bert a gyülekezet idősebb tagjainak részvételével au­tóbuszos kirándulást szer­vezett. A kétnapos út során felkeresték a leégett, majd újjáépített miskolci deszka­templomot. Innen Lillafü­redre utazott a csoport. Az István cseppkőbarlang, majd a Hámori-tó jelentette a következő állomást. A ki- sári reformátusok Szilvás­váradon szálltak meg. Itt vacsora várta a szatmári vendégeket. A lelkész kala­uzolásával megtekintették a térség egyéb nevezetessé­geit is, s emlékekkel gazda­godva tértek haza Kisarba. Felújításra szorul az emléktemplom Szent István városa kér segítséget a hatalmas katedrális megszépítéséhez A magyarság ezer éve István ki­rállyal kezdődött. Személye sok erő forrása lehet számunkra ma is. de mérce és mérték is közös­ségi életünk számára, főleg Szé­kesfehérváron, Szent István vá­rosában. Hálánkat és tiszteletün­ket fejezzük ki az államalapító iránt. Országunk készül a 2000. év megünneplésére s már most különféle programokat tervez­nek, hogy méltóképpen felké­szüljünk erre a nagy eseményre. Erre a munkára a székesfehérvá­ri Vasútvidéki Prohászka Plébá­nia felújítási bizottsága is felké­szült. A lánglelkü Prohászka Ot­tokár 1927. április 2-án elhunyt püspök tiszteletére az ország hí­veinek adományából Székesfe­hérvárott felépítették az emlék­templomot, amelynek építése Prohászka Ottokár egyháztu­dós, püspök szobra Amatőr felvétel A székesfehérvári emléktemplom egyike a legmerészebb teljesít­ménynek. A templom utolsó fel­újítása óta az idő viszontagságai annyira megviselték ezt a hatal­mas templomot, hogy a 2000. év megünneplésére való tekintettel ma már felújításra szorul. A má­sodik világháborúban, 1944. szeptember 19-én negyven ellen­séges repülőgép bombázta Szé­kesfehérvárt és a Prohászka Em­léktemplom kupolája is leégett. Felújítási bizottságunk tervbe vette az emléktemplom külső festését, az ereszcsatorna, az akusztika, az elektromos vezeté­kek a villámhárító felújítását és egyéb, szükséges munkálatok el­végzését. A főbejárati nyolc osz­lop repedezik, a burkolatok las­san leválhatnak. Külső segítség nélkül e munkát nem tudjuk megvalósítani. Szeretnénk, hogy' a 2000. év megünnepléséhez mél­tó legyen templomunk is. Kérjük szíves anyagi támogatását OTP számlaszámúnk: 11736006­20328102 a székesfehérvári OTP- Banknál, Ősz u. 13. Adományát hálásan köszönjük. Brajnovits Ferenc, kanonok, plébános

Next

/
Thumbnails
Contents