Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-15 / 216. szám

1998. szeptember 15., kedd 9. oldal zaboks-Szatmár-Bereg elmúlt négy eszten­deje jó alapot képez ahhoz, hogy felgyor­sulják a modernizáció, a felzárkózás Euró­pához — fejtette ki lapunk kérdései kap­csán dr. Zilahi József, a megy ei közgyűlés, egyben a területfejlesztési tanács elnöke. I Elkészült a megyei közgyűlés elmúlt négy­éves munkájáról a számadás. Mit emelne ki ezek közül Ön, akinek markáns szerepe volt a célok kitűzésében és a valóraváltás folyamatá­ban? — Mindenek előtt azt, hogy amiért a megyei közgyűlés és önkormányzat felelős — egy je­lentős, 42 intézményt magába foglaló hálózat működtetéséről van szó! — azon a területen meg tudtuk őrizni a működőképességet. Sőt, fejlesztettünk is! Nem kevés ez, ha számításba vesszük, hogy egy igen nehéz idő­szakban történt mind­ez, amikor a „Bokros­csomag” szűkre szabta a mi anyagi lehetősé­geinket is. Ebben a negyvennyolc hónap­ban működtettük-fej- lesztettük például a megyei feladatokat is ellátó nyíregyházi kór­házat, a fehérgyar- mati-vásárosnaményi gyógyintézményt, s a nagykállói pszichiátri­ai intézetet. Szavatol­tuk a nyíregyházi szín­ház, a múzeum, a le­véltár, a Bujtosi Sza­badidő és Sportcsar­nok, számos vidéki középiskola, gyer­mekintézmény és szo­ciális otthon zökkenő- mentes munkáját, ► MUyen osztályzatot érdemelne most, az el­számolásnál e tekintetben a megyei közgyű­lés? — Nem kell szégyenkeznünk, noha dicsek­vésre sincs okunk. Tettük amit csak tehettünk. Annak ellenére, hogy igen sok fejtörést oko­zott: fent említett létesítményeink zöme nem mai használati célra épült kastély, illetve kúria. Másfél milliárd forintot fordítottunk korszerű­sítésükre, hogy betölthessék jelen hivatásukat, így gyarapodott a kislétai gyermekotthon, a mérki és a győrteleki szociális otthon, a többi között. I Miből teremtették elő azt a másfél milliár- dot? — A többi között abból, hogy vagyongaz­dálkodásunk révén sikerült nagyobb értéket létrehozni, bevételünket is a fenti céloknak rendeltük alá. Tisztult, átlátható lett a vagyon­kataszterünk is — és mindez tulajdonképpen problémamentesen ment végbe. Ami annak is köszönhető, hogy a közgyűlés bizottságai, szakapparátusunk képzett, mindinkább helyt képes állni uniós csatlakozásunk előkészítésé­nél is. • Szabolcs-Szatmár-Bereg közgyűlése a me­gyékhez viszonyítva a legintenzívebb nemzet­közi kapcsolatrendszert építette ki. Sokan kér­dezhetik — hiszen ez is pénzbe került —, miért volt szükség erre, mi ebből a megye haszna? — Szükség van rá. A megyei közgyűlés idő­ben átlátta, hogy Európa mindinkább a régiók Európája. Mi kezdeményeztük a Kárpátok-Eu- rorégió létrehozását, úttörőszerepet vállaltunk a Kárpátok-Tisza Alapítvány születésénél. Ma már tíz országgal és negyven régióval tartunk kapcsolatot, köztük van Kína és az Egyesült Államok is. Együttműködésünk fő terepe azonban természetesen Európa, ezen belül is a velünk szomszédos országok, területek. Köz­gyűlésünk jelentős gazdaságdiplomáciai fel­adatokat is felvállalt addig, amíg a gazdasági kamarák tőlünk ezt át nem veszik. A megye ebből származó haszna forintban persze nem mérhető, viszont sok területen világosan érzé­kelhető. I Ezzel kapcsolatos példákat is megismerhe­tünk? — Jelentős összegű Phare-segélyt szerez­tünk, jeles politikusokat-szakembereket sike­rült megnyerni ügyünknek. Többek között a német, az osztrák, a flamand kormányt, Geor­ge Patakit, New York állam kormányzóját, Tom Lantos USA képviselőt. Alapvetően nagy haszon — s ez meggyőződésem —. hogy Eu- rorégiónk 160 ezer négyzetkilométeres terüle­tén 12 millió ember él békében, egymással jó­szomszédságban. Együttműköjdésünk terepe mind kiterjedtebb, amely megmutatkozik egyetemeink-főiskoláink szövetségében, kö­zös kutatásokban, piacaink-vásáraink kölcsö­nös látogatásában, üzletemberi kapcsolatok­ban, áruink cseréjében. Ide sorolnám környe­zetünk védelmét, a katasztrófaelhárítást, ha­gyományaink őrzését — köztük az olyanok új­jáélesztését, mint a „vakolás”, az iparoslegé­nyek vándorlása egymás országaiba. Közösen rendezünk immár sok-sok kon­ferenciát. például a szociális gondok megoldása témakö­rében. Hogy miért fontosak ezek? Mert összeszűkült körü­löttünk a világ, s gondjaink, holna­punk is csak közö­sen oldhatók meg akár folyóink tiszta­ságáról, akár határa­ink átjárhatóságáról, akár területfejleszté­sünk távlatairól van szó. I Területfejlesztés: mint a fejlesztési ta­nács elnöke miként értékeli a most vé­get ért ciklust? — Jónak, bár a gondokat nem oldhattuk meg ez idő során. Gyorsabban haladhattunk azonban a három éve folytatott területfejlesz­tési gyakorlat által. Csupán az a tény, hogy a megyei közgyűlés és a területfejlesztési tanács elnöke ugyanaz a személy, azt jelenti, hogy a helyi koncepció és a központi pénz egy célt szolgálhat. A tárcákkal vívott harc eredménye­ként elsőként kaptunk a Phare-alapból 2 millió ECU-t. Az országos pénz összege is évről évre emelkedett — míg 1996-ban 1.6, tavaly már 3,6, idén viszont több mint 6 milliárd! S ennek csak egy része működött automatizmusként. I Mi voh a pénzek fő felhasználási célja? — A munkahelyteremtés. így létesült négy év alatt 14 ezer munkahely. Jelentős ez akkor is, ha ez idő során közel ennyi szűnt meg. Az ipar nálunk is modernizál, technológiai, tech­nikai fejlettsége ma már megfelel az országos átlagnak, egyben nagyszerű lehetőségeket kí­nál. Nyugathoz felzárkózásunk esélyeit növe­lik az olyan termelőhelyek, mint a Michelin- Taurus, az európai színvonalú Interspan for­gácslapgyár, a mátészalkai bázisú optikagyár­tás, a GE Tungsram, vagy az 1CN Alkaloida. Elindítottunk egy textilruházati reorganizációs programot, s nagyot fejlődött a megye élelmi­szer-feldolgozó kapacitása. I Mindezek ismeretében: okunk lehet a de­rűlátásra? — Munka is, gond is maradt bőven. Sok em­ber él még munka nélkül, a létminimum alant. Agrárjellegű megye lévén súlyos teher, hogy a mezőgazdaság nem heverte ki a rendszervál­tás okozta sokkot. A kilábaláshoz kormányzati segítségre van szükségünk, országos piacszer­zési és menedzselési, fejlesztési stratégiára. Ez­zel együtt sem kevés, amit tettünk. Befejezés­hez közeledik a közművesítés, a víz. a gáz minden településünkön ott van, korszerűek a telefonközpontok, s nagyütemű a szennyvíz- kezelési program megvalósítása. Sok helyen épült út, korszerűsödött a közúti közlekedés, a M3-as már csak(?) 80 kilométerre van a megy e­határhoz. Támogatásaink által sok magánszál­loda, színvonalas vendéglátóhely nyitotta meg kapuit, elindult a falusi turizmus szekere is. Mindezek jó alapot képeznek ahhoz, hogy felgyorsuljon a modernizáció, felzárkózásunk Európához. Ehhez megvannak a program­jaink, van kellő elhatározottságunk ahhoz, hogy saját erőből, országos és EU-segítséggel 2002 végére előnyt faraghassunk a hátrányok­ból.

Next

/
Thumbnails
Contents