Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-15 / 216. szám
1998. szeptember 15., kedd 9. oldal zaboks-Szatmár-Bereg elmúlt négy esztendeje jó alapot képez ahhoz, hogy felgyorsulják a modernizáció, a felzárkózás Európához — fejtette ki lapunk kérdései kapcsán dr. Zilahi József, a megy ei közgyűlés, egyben a területfejlesztési tanács elnöke. I Elkészült a megyei közgyűlés elmúlt négyéves munkájáról a számadás. Mit emelne ki ezek közül Ön, akinek markáns szerepe volt a célok kitűzésében és a valóraváltás folyamatában? — Mindenek előtt azt, hogy amiért a megyei közgyűlés és önkormányzat felelős — egy jelentős, 42 intézményt magába foglaló hálózat működtetéséről van szó! — azon a területen meg tudtuk őrizni a működőképességet. Sőt, fejlesztettünk is! Nem kevés ez, ha számításba vesszük, hogy egy igen nehéz időszakban történt mindez, amikor a „Bokroscsomag” szűkre szabta a mi anyagi lehetőségeinket is. Ebben a negyvennyolc hónapban működtettük-fej- lesztettük például a megyei feladatokat is ellátó nyíregyházi kórházat, a fehérgyar- mati-vásárosnaményi gyógyintézményt, s a nagykállói pszichiátriai intézetet. Szavatoltuk a nyíregyházi színház, a múzeum, a levéltár, a Bujtosi Szabadidő és Sportcsarnok, számos vidéki középiskola, gyermekintézmény és szociális otthon zökkenő- mentes munkáját, ► MUyen osztályzatot érdemelne most, az elszámolásnál e tekintetben a megyei közgyűlés? — Nem kell szégyenkeznünk, noha dicsekvésre sincs okunk. Tettük amit csak tehettünk. Annak ellenére, hogy igen sok fejtörést okozott: fent említett létesítményeink zöme nem mai használati célra épült kastély, illetve kúria. Másfél milliárd forintot fordítottunk korszerűsítésükre, hogy betölthessék jelen hivatásukat, így gyarapodott a kislétai gyermekotthon, a mérki és a győrteleki szociális otthon, a többi között. I Miből teremtették elő azt a másfél milliár- dot? — A többi között abból, hogy vagyongazdálkodásunk révén sikerült nagyobb értéket létrehozni, bevételünket is a fenti céloknak rendeltük alá. Tisztult, átlátható lett a vagyonkataszterünk is — és mindez tulajdonképpen problémamentesen ment végbe. Ami annak is köszönhető, hogy a közgyűlés bizottságai, szakapparátusunk képzett, mindinkább helyt képes állni uniós csatlakozásunk előkészítésénél is. • Szabolcs-Szatmár-Bereg közgyűlése a megyékhez viszonyítva a legintenzívebb nemzetközi kapcsolatrendszert építette ki. Sokan kérdezhetik — hiszen ez is pénzbe került —, miért volt szükség erre, mi ebből a megye haszna? — Szükség van rá. A megyei közgyűlés időben átlátta, hogy Európa mindinkább a régiók Európája. Mi kezdeményeztük a Kárpátok-Eu- rorégió létrehozását, úttörőszerepet vállaltunk a Kárpátok-Tisza Alapítvány születésénél. Ma már tíz országgal és negyven régióval tartunk kapcsolatot, köztük van Kína és az Egyesült Államok is. Együttműködésünk fő terepe azonban természetesen Európa, ezen belül is a velünk szomszédos országok, területek. Közgyűlésünk jelentős gazdaságdiplomáciai feladatokat is felvállalt addig, amíg a gazdasági kamarák tőlünk ezt át nem veszik. A megye ebből származó haszna forintban persze nem mérhető, viszont sok területen világosan érzékelhető. I Ezzel kapcsolatos példákat is megismerhetünk? — Jelentős összegű Phare-segélyt szereztünk, jeles politikusokat-szakembereket sikerült megnyerni ügyünknek. Többek között a német, az osztrák, a flamand kormányt, George Patakit, New York állam kormányzóját, Tom Lantos USA képviselőt. Alapvetően nagy haszon — s ez meggyőződésem —. hogy Eu- rorégiónk 160 ezer négyzetkilométeres területén 12 millió ember él békében, egymással jószomszédságban. Együttműköjdésünk terepe mind kiterjedtebb, amely megmutatkozik egyetemeink-főiskoláink szövetségében, közös kutatásokban, piacaink-vásáraink kölcsönös látogatásában, üzletemberi kapcsolatokban, áruink cseréjében. Ide sorolnám környezetünk védelmét, a katasztrófaelhárítást, hagyományaink őrzését — köztük az olyanok újjáélesztését, mint a „vakolás”, az iparoslegények vándorlása egymás országaiba. Közösen rendezünk immár sok-sok konferenciát. például a szociális gondok megoldása témakörében. Hogy miért fontosak ezek? Mert összeszűkült körülöttünk a világ, s gondjaink, holnapunk is csak közösen oldhatók meg akár folyóink tisztaságáról, akár határaink átjárhatóságáról, akár területfejlesztésünk távlatairól van szó. I Területfejlesztés: mint a fejlesztési tanács elnöke miként értékeli a most véget ért ciklust? — Jónak, bár a gondokat nem oldhattuk meg ez idő során. Gyorsabban haladhattunk azonban a három éve folytatott területfejlesztési gyakorlat által. Csupán az a tény, hogy a megyei közgyűlés és a területfejlesztési tanács elnöke ugyanaz a személy, azt jelenti, hogy a helyi koncepció és a központi pénz egy célt szolgálhat. A tárcákkal vívott harc eredményeként elsőként kaptunk a Phare-alapból 2 millió ECU-t. Az országos pénz összege is évről évre emelkedett — míg 1996-ban 1.6, tavaly már 3,6, idén viszont több mint 6 milliárd! S ennek csak egy része működött automatizmusként. I Mi voh a pénzek fő felhasználási célja? — A munkahelyteremtés. így létesült négy év alatt 14 ezer munkahely. Jelentős ez akkor is, ha ez idő során közel ennyi szűnt meg. Az ipar nálunk is modernizál, technológiai, technikai fejlettsége ma már megfelel az országos átlagnak, egyben nagyszerű lehetőségeket kínál. Nyugathoz felzárkózásunk esélyeit növelik az olyan termelőhelyek, mint a Michelin- Taurus, az európai színvonalú Interspan forgácslapgyár, a mátészalkai bázisú optikagyártás, a GE Tungsram, vagy az 1CN Alkaloida. Elindítottunk egy textilruházati reorganizációs programot, s nagyot fejlődött a megye élelmiszer-feldolgozó kapacitása. I Mindezek ismeretében: okunk lehet a derűlátásra? — Munka is, gond is maradt bőven. Sok ember él még munka nélkül, a létminimum alant. Agrárjellegű megye lévén súlyos teher, hogy a mezőgazdaság nem heverte ki a rendszerváltás okozta sokkot. A kilábaláshoz kormányzati segítségre van szükségünk, országos piacszerzési és menedzselési, fejlesztési stratégiára. Ezzel együtt sem kevés, amit tettünk. Befejezéshez közeledik a közművesítés, a víz. a gáz minden településünkön ott van, korszerűek a telefonközpontok, s nagyütemű a szennyvíz- kezelési program megvalósítása. Sok helyen épült út, korszerűsödött a közúti közlekedés, a M3-as már csak(?) 80 kilométerre van a megy ehatárhoz. Támogatásaink által sok magánszálloda, színvonalas vendéglátóhely nyitotta meg kapuit, elindult a falusi turizmus szekere is. Mindezek jó alapot képeznek ahhoz, hogy felgyorsuljon a modernizáció, felzárkózásunk Európához. Ehhez megvannak a programjaink, van kellő elhatározottságunk ahhoz, hogy saját erőből, országos és EU-segítséggel 2002 végére előnyt faraghassunk a hátrányokból.
