Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-06 / 156. szám

boni világkiállítás magyar pavilonjának igazgatója fo­galmazott így, amikor a hely­színen az Expo '98 céljairól -TLrjiÜn-. beszélgettünk. Köztudott, hogy más témával, de lénye­gében ugyanilyen szak-világ- kiállítást terveztek néhány éve Budapestre is, amelyet végül is a kormány lemondott. Kü­lönösen érdekes tehát megfi­gyelni. miként éltek a lehető­séggel a már Európai Unió­tag portugálok. Jóllehet, az immár két éve tartó építkezések eddig csak kellemetlenségeket okozta, a lisszaboniak türelmesek, mert tudják, hogy az expo meg­rendezése révén a portugál főváros rengeteget nyer: kor­mányzati, európai uniós for­rásokból és a magántőke sze­repvállalásából megszépül ez az egyébként is igen hangu­latos város, a közlekedés za­vartalanabbá válik — avat be a már több világkiállításon részt vett, már hosszabb ideje a portugál fővárosban dolgo­zó szakember. — Az embe­rek között az utcán, a hivata­lokban és a társaságban az első számú téma az expo. A portugálokat büszkeség tölti el, a világkiállítás nemzeti üggyé vált Portugáliában. Ez jogos is, hiszen a világkiállí­tás már a megnyitás dőtt új rekordot állított fel: a részt ve­vő országok és nemzetközi szervezetek száma 155. A látványosságok között A XX. század utolsó világki­állítását rendezik az idén Lisszabonban május 22-szeptember 30. között „Óceánok: a jövő öröksége" címmel. A kiállítás szép és emlékezetes, egy nap és egy éjszaka együttvéve is kevés, hogy valamennyi látványos­ságával megismerkedjünk. A témaválasztás találó: \ /ásco da Gama felfedezőútja 500 évvel ezelőtt váltott ki szen­zációt, Portugália évszáza­dokon át kiemelkedő tengeri hatalom volt, s az ENSZ ép- pren 1998-at nyilvánította az Óceánok évének, főképpen azok minden eddiginél na­gyobb veszélyeztetettsége miatt. A világkiállítás alapvetően környezetvédelmi indíttatású, célja kiút mutatása a XXI. századba lépő emberiség számára a környezetvédelmi világkatasztrófa elkerülésére. A rendező ország arra törek­szik, hogy a világkiállítás be­mutassa a világtengerekben rejlő gazdasági lehetősége­ket, az óceánkutatás eredmé­nyeit, az e területeken alkal­mazott technológiákat. A fő témához szervesen kapcso­lódnak a megújuló energia- források, a természeti környe­zethez való új, felelősségteljes viszony kialakítása, minde­zek regionális és globális vo­natkozásai, az óceánok sor­sáért érzett aggodalom. Egy­fajta, az emberiséghez inté­zett felhívás az összefogásra, hiszen a globális problémák, Földünk elszennyeződésének elkerülése csakis az emberi­ség egységes akaratával ér­hető el. Csősz Lajos, a lissza­Az Európai Unió pavilonja a lisszaboni expón kétszáz faj — a cápáktól a tonhalig — mintegy 15 ezer egyede közvetlen közelről te­kinthető meg. (A világkiállítás zárása után is megmarad). Az Ismerkedés a tengerekkel Pavilon az óceánok felfede­zésének, a tengerekkel kap­csolatos találmányok megva­lósulásának útját mutatja be. A Jövő Pavilonjának célja az emberiség figyelmét felhívni az óceánok egyre jobban ki­merülő erőforrásaira, az öko­Csősz Lajos: — A magyar feltalálók az elmúlt 25 év­ben közel ezer, a vízzel kapcsolatos találmányt szaba­dalmaztattak A szerző felvételei mindenképpen az első az Óceán Pavilon (amely előtt a látogatók gyakran egy órát is sorban álmák). Európa leg­nagyobb, a világ második legnagyobb óceániáriuma hétmillió liter tengervizet fo­gad magába. Ebben a hatal­mas akváriumban a központi épület két szintjéről három óceán és az Antarktisz víz alatti és víz feletti növény- és állatvilága tárul a látogatók szeme elé. Összességében 3 ‘ai egyensúly felbomlásá- veszélyeire, az óceáno­kat fenyegető környezetvé­delmi ártalmakra. Az Utópia Pavilon tízezer ember befo­gadására alkalmas amfiteát­rumában az emberiség törté­nelme során a tengerekkel kapcsolatos legendák, míto­szok és álmok látványos mul­timédiás előadások keretében elevenednek meg. Lényegé­ben ugyanezeket a témákat „járják körül" az egyes or­szágok saját pavilonjaikban, de mégis jól kivehető, hogy természeti szépségeik, törté­nelmük, kultúrájuk, népművé­szetük bemutatására törek­szenek, a világkiállítást első­sorban idegenforgalmi pro­paganda lehetőségként élik meg — csakúgy mint hazánk, amely „a hévizek országa­ként" mutatkozik be. Különlegesek a nemzetközi szervezetek bemutatkozásai: az Európai Unió, az Európa Tanács, az ENSZ, a NATO pavilonjai, amelyek főképpen az országok együttműködé­sének előnyeit hangsúlyoz­zák, s az információs szu­persztráda használatát nép­szerűsítik. A lisszaboni Expo '98 talán először mutat kiemelkedően jó példát arra, miként lehet a jövőt illetően előnyösen ki­használni egy ilyen nagy ren­dezvényt. Bizonyos, hogy Portugália, mindenekelőtt Lisszabon — az Európai Unió jelentős infrastrukturális fej­lesztéseket segítő költségvál­lalását élvezve — a világkiál­lítás megrendezése révén na­gyon sokat nyer. Nemcsak is­mertebb lesz Portugália, ha­nem máris kedvezőbb az or­szág megítélése. Ezenkívül sok új út épült, köztük autó­sztrádák vidéken és a fővá­rosban, korszerűsítették, bő­vítették a nemzetközi repülő­teret, új metróvonal létesült. Nívós lakótelepek, szállodák, az új nemzetközi kereskedel­mi és vásárközpont Lisszabon nemzetközi vonzerejét és ver­senyképességét más — ma­gasabb — dimenziókba he­lyezték. A világkiállítás léte­sítményeit gondosan tervez­ték, egyik sem öncélú. Az utó- hasznosításra váró épületek­nél már azok tervezési fázisa­iban is érett módon megfo­S almazódtak a későbbi utó- asznosítás igényei. Egy ré­szük a leendő új kereskedel­mi-vásárközpont céljait szol­gálja, más részüket — így a magyar pavilont is — lebont­ják, helyükön park lesz, az épületek elemeiből pedig más helyen raktárakat létesítenek. Marik Sándor AzEU- csatlakozá- si tárgyalá­sok során gyakran kerül szó­ba Lisszabon neve. Ennek oka, hogy Portugália vi­szonylag új tag, hasonló nagyságú, mint hazánk. Iparának, mezőgazdasá­gának sok jellemzője is megegyezik. A közelmúlt­ban Budapesten járt Anto­nio Guterres portugál mi­niszterelnök. aki a látoga­tás alkalmából interjút adott az MTI-nek. „Feltétel nélkül támogatjuk Magyarország , EU-tagsá- gát — jelentette ki a portu­gál miniszterelnök. — Szeretnénk, ha a csatlako­zási tárgyalások minél gyorsabban eredményre vezetnének. A bővítés hí­vei vagyunk, és semmilyen pénzügyi feltételhez nem kötjük ezt a folyamatot. Véleményünk szerint nem osztozkodásról van szó, hanem meg kell találnunk annak a módját, hogyan erősítsük meg a kelet-nyu­gati szolidaritást, meg­őrizve az észak-délit is. A kettő nem összeegyeztet­hetetlen, inkább kiegészíti egymást". Magyarországnak az európai pénzügyi unióhoz való csatlakozását is tá­mogatja Guterres, amint Magyarország eleget tesz a maastrichti elvárások­nak. „Alapvető eszköznek tartom a közös pénzt a kö­zösség megerősödése, di­namikus politikai fejlődése szempontjából. Tehát ez nem fogja megosztani az államokat. Ha a magyar népnek is az a szándéka, hogy egyszer majd be­kapcsolódjon az egységes pénzügyi rendszerbe és bevezessék az eurót Ma­gyarországon is, ami egyébként nem kötelező, akkor én is annak a híve vagyok, hogy Magyaror­szág részese legyen az eurókörnek". Az EU-tagságról szólva Antonio Guterres AP-felvétel a portugál kormányfő el­mondta. hogy a portugál társadalom és gazdaság korszerűsítése szempont­jából összességében na­gyon előnyösnek bizo­nyult. „Európa óriási pia­cot kínál, és piacra jutás nélkül egy olyan kis or­szág, mint amilyen Portu­gália vagy Magyaror­szág, aligha tudja működ­tetni gazdaságát. Portugá­liának nem volt más vá­lasztása, mint az, hogy feltétlenül csatlakozzon ehhez a gazdasági térség­hez. Az európai támoga­tás nagyon fontos volt ipa­runk korszerűsítésében, nevezetesen az infrastruk­túra fejlesztésében. Jelen­tős segítséget kaptunk a környezetvédelemhez is. Azt hiszem, a magyar tár­sadalomnak és gazdaság­nak is előnyére fog válni a bekapcsolódás az európai integrációba". A portugál-magyar kapcsolatokról szólva Gu­terres fontosnak nevezte mind a gazdasági, mind a politikai kapcsolatok fej­lesztését. „Együttműködésünk a magyar kormánnyal pél­dás az európai és az eu- roatlanti építőmunka te­rén, kulturális téren azon­ban az eddiginél jobban is elősegíthetjük egymás megismerését. Azt hiszem, hogy országaink részvéte­le a NATO^ban és az EU- ban fellendíti a kétoldalú kapcsolatokat is.” Őeeánokt a lövő öröksége Látványos világkiállítás Lisszabonban ✓ Középpontban a környezetvédelem “ ........ EU-lexikon ii -v A Phare- building loan: építési p programok kölcsön | 1a. Éppl v révén Calendar day: naptári ¥* UH . "IfeBBM- nap 1 rabban call for an offer: aján­előforduló latkérés angol szavak és kifejezé- call for a tender: tender- sek magyar fordítása és felhívás magyarázata. cancellation: érvénytele­4. nítés, visszavonás bid bond: ajánlati biztosi- cancellation of the fen­ték der procedure: pályázati bilateral agreement: eljárás érvénytelenítése kétoldalú megállapodás cash: készpénz bill: számla; (to) bill: le- cash contribution: kész­számláz pénz-hozzájárulás bookkeeping: könyvelés cash-paymenh kész­budget: költségvetés, pénzfizetés pénzügyi terv certificate of origin: budget estimates: költ- származási igazolás ségvetési előirányzat certification: igazolás. ‘ • __ > .1' -SA „ - '"líi " ' • *’ ^ • -1' . * .. - <■'*. íj 1 *ÍS Kiállítások Londontól Lisszabonig 1851 London 1893 Chicago 1933 Chicago 1855 Párizs 1897 Brüsszel 1935 Brüsszel 1862 London 1900 Párizs 1937 Párizs 1967 Párizs 1904 Saint Louis 1939 New York 1873 Becs 1905 Liége 1958 Brüsszel 1876 Philadelphia 1906 Milano 1962 Seattle 1878 Párizs 1910 Brüsszel 1967 Montreal 1880 Melbourne 1913 Gent 1970 Osaka 1888 Barcelona 1915 San Francisco 1992 Sevilla 1889 Párizs 1929 Barcelona 1998 Lisszabon Magyar Nap A lisszaboni expón június 4-én tartották a Magyar Nemzeti Napot, amelynek keretében a Jovellanos Színházban fellépett a Markó Iván vezette Magyar Fesztivál Balett. A budapes­ti Honvéd Együttesnek utcai fellépései voltak Lisszabon több forgalmas pontján. Portugál szemmel „Feltétel nélkül támogatjuk..."

Next

/
Thumbnails
Contents