Kelet-Magyarország, 1998. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-20 / 143. szám

1998. június 20., szombat 8. oldal Jó tudni Itt a nyár, az üdülések időszaka, jó, ha a külföldre indulók tisztában vannak a jog­szabályokkal a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében. Nagyon sok, a ha­tárátkelést korlátozó jogszabály van, ezek között nem könnyű eligazodni. Sajnos akadnak olyanok, akik nem kerülik el a törvények nem tudása miatti kellemetlen­ségeket. Ezért a Vám- és Pénzügyőrség me­gyei parancsnoksága közreműködésével a legfontosabb tudnivalókat csokorba gyűj­töttük annak reményében, hogy mindenki felhőtlen utazást, nyaralást tudhasson ma­ga mögött. A témához kapcsolódó esetleges további információkkal a vámhivatalok szolgálnak. Hazaérkezéskor A hármas kötelezettség alapértelmét te­kintve itt is ugyanúgy érvényesül, mint ki­utazásnál, ugyanazt takarja a gyakorlat­ban is. A határforgalom meggyorsítása ér­dekében a légi és hajózási forgalomban, va­lamint egyes közúti határátkelőhelyeken igénybe lehet venni a zöld és piros folyo­sót. A zöld folyosó szóbeli árunyüatkozat- nak minősül. Ha a szóbeli árunyilatkozat­adás lehetősége nem áll fenn, a piros folyo­sót kell választani. Vámmentesség A külföldön vásárolt termékekből maxi­mum 27 ezer forint összértékű vámkezel­hető vámmentesen ezen. Ez a kedvezmény a 27 ezer forint egyedi értéket meghaladó vámárukra nem vehető igénybe, és több családtag esetén nem is vonható össze ugyanarra az árura. Pl. egy 60 ezer forint értékű televízió nem vámkezelhető vám­mentesen úgy, hogy a 27 ezer forinton felü­li összeg után megfizetik a vámterhet, vala­mint nem oldható meg úgy sem, hogy há­rom családtag vámmentes keretének ter­hére kérik a vámmentes kezelését. Természetesen a vámmentességen belül is figyelni kell a nem kereskedelmi mennyiségre vonatkozó korlátozásokat. Pl. hiába vettünk 15 videokazettát, egyenként 300 forintért, s az. valóban jóval alul marad az egy személynek járó vámmentes keret alatt, abból csak 10 darab vehető figyelem­be, mivel egyedi értékük 5000 forint alatti, s így csak maximum tizet hozhat be belőle egy személy. Az utasforgalmi kedvezmény az utas többszöri beutazása esetén is csak naponta egyszer vehető igénybe. Ha túllépik a 27 ezer forintos értékha­tárt, az azon felüli vámáruk vámteher megfizetése mellett vámkezelhetőek. Útiholmi Ugyanazok a mennyiségek vannak ér­vényben, mint a kivitelnél, a 16 évet betöl­tötték esetében számításba vehető mennyi­ségekkel egyetemben. Az az utas, aki túllé­pi a mennyiségi keretet, az alábbi megol­dások közül választhat: a vámárut vissza­viszi külföldre a határvámhivataltól; a vámkezelhető mennyiségen felüli vámárut ellenszolgáltatás nélkül felajánlja az állam­nak; az egész mennyiséget a kereskedelmi forgalom szabályai szerint kéri vámkezel­ni (ez jóval magasabb vámterhet jelent ál­talában, mint nem kereskedelmiben). Ellenőrzés a Tisza-túrán Az oldalt összeállította; Kováts Dénes, a fényképek Balázs Attila felvételei Forint, valuta, ajándék Ha minden rendben, nyugodt a nyaralás A belföldi magánszemély összeg- korlátozás nélkül vásárolhat a külföldi utazás költségeire kon­vertibilis fizetőeszközt. Ehhez igazolásként az útlevelet, vagy a személyi igazolványt keU bemu­tatnia. A legálisan működő valu­ta-eladóhelyek a megvásárolt va­lutáról kiviteli igazolást adnak, mely csak egyszeri kiutazáskor használható fel érvényességi ide­jén, azaz a kiutazástól számított 90 napon belül. (Figyelem! Az ér­vényesség nem hosszabbítható meg. A lejárt kiviteli igazoláson szereplő összeget — ha azt ki akarjuk vinni külföldre — devi­zaszámlán kell elhelyezni, hogy igazolást kaphassunk). Ugyan­ilyen kiviteli igazolást adnak a devizaszámlákról felvett össze­gekről is. Kiviteli igazolás nél­kül május 15-e óta százezer fo­rintnyi konvertibilis valuta vi­hető ki magánszemélyként. En­nél nagyobb összeg esetén a kivi­teli igazolást a határon be kell mutatni. Ha belföldi fizetőesz­közt (formtot) akarunk kivinni, abból személyenként 350 ezer fo­rintot tehetünk be a pénztár­cánkba. Tavaly nyár óta változott a va­gyoni értékek kivitelére megál­lapított értékhatár is. Ez azt je­lenti, hogy pl. a külföldre aján­dékként kivinni kívánt tárgyak­ból 270 ezer formt összértékűnél többet nem tanácsos vásárolni, mert útiholmin felül csak ennyi az engedélyezett. Ha valaki pos­tán akar előreküldeni csomagot, a megállapított értékhatár 50 ezer formt Kiutazás A „hármas kötelezettség” (jelentkezési-, bejelentési-, árubemutatási-) mindazo­kat terheli, akik az állam­határt bármüyen irányban átlépik. A jelentkezési azt jelenti: a határvámhivatal­nál vámellenőrzés céljából mindenki köteles jelentkez­ni. A bejelentési kötelezett­séggel kapcsolatosan a pénzügyőr kérdése: „Van-e valami bejelentenivaló­juk?” az utasok számára ru­tinnak tűnik, ám rendkívül nagy jelentősége van a vá­lasznak, mert a valótlan nyilatkozattétel szabálysér­tési vagy büntetőeljárást vonhat maga után. Ezért tudnunk keU azt is, mi vihető ki engedély nél­kül az előkészületeknél fel­soroltakon kívül, s mihez kell egy kicsit több utánajá­rással valamilyen enge­délyt beszerezni. Nyugodtan vihetjük Az engedélyhez nem kötött áruk és mennyiségek kategó­riáján belül két összefüggő fo­galmat kell megemlíteni: a nem kereskedelmi mennyisé­get (ez olyan saját használatú tárgyak körét jelenti, amelyek kivitele nem kereskedelmi célt szolgál) és az útiholmit, melynek fogalmát már emlí­tettük a vagyoni érték címszó­nál. Nem kereskedelmi mennyi­ség: a 270 ezer forint összérté­ket nem meghaladó értékű áru, melynek az alábbi meny- nyiségeknek is meg kell felel­nie: pl. 1 liter szeszes italv 1 li­ter bor és 5 liter sör; 500 darab cigaretta, 100 szivar vagy 500 gramm dohány; 1-1 kg kávé, tea, kakaó; egyéb árukból öte­zer forintig fajtánként 10 db, 20 ezerig 5, 50 ezerig 2, 50 ezer felett fajtánként egy. Az említett mennyiségi ke­reteken belül maradó áruk­nak meg kell még felelni az értékkorlátozásnak is, azaz a 270 ezer forintot nem lépheti túl. Az élelmiszerek kivitelé­ben, illetve behozatalában a nem kereskedelmi mennyiség az irányadó. Pl. ha egy kon­zerv darabja 200 forint, azaz alatta marad az ötezer forin­tos egyedi értéknek, 10 vihető ki belőle. Mivel országonként változnak a szabályok, érde­mes érdeklődni utazás előtt a célország nagykövetségénél. A nem kereskedelmi meny- nyiségen túl engedély nélkül vihető ki az útiholmi, azaz például saját használatú ruha­nemű, ékszer, egy-egy hordoz­ható magnó, tévé és számító­gép, két fényképezőgép, ké­szülékenként 10 tekercs film­mel, videokamera 10 üres ka­zettával, gyerekkocsi, sátor és kempingfelszerelés, sportesz­közök. A 16. évet betöltött uta­sok útiholmiként kivihetnek személyenként 250 db cigaret­tát, vagy 50 szivart, vagy 250 gr dohányt, illetve ezek keve­rékét 250 grammig terjedő összeállításban, 1 liter égetett szeszes italt, 2 liter bort. A kiutazáskor a nagyobb értékű vagy külföldi eredetű tárgyak kiviteléről érdemes igazolást kérni, a „Kiviteli nyilatkozat” kitöltésével. Mi­vel ezt a nyomtatványt csak kifejezetten az utas kérésére állítja ki a pénzügyőr, ezt kér­ni kell, ha nem akarunk mondjuk olyan kellemetlensé­get, hogy saját videokame­ránk után vámterhet kelljen fizetni, mert nem tudjuk iga­zolni, hogy hazulról vittük ki. Engedélyhez kötve Magunkkal vihetjük nyaralni a házi kedvenceinket is (kutyát, macskát), ám ez állategészség­ügyi engedélyhez kötött. Nem szállítható át a határon nyers hús, házilag készített hentesáru és tejtermék. (Üzletekben ájulta­kat lehet!) Vágott virág, koszorú nem kereskedelmi mennyiség keretén belül kivihető, de csere­pes virág vagy fóldlabdával ellá­tott növény nem. Május 15-e óta a Magyar Nemzeti Bank enge­délyével kivihető a nem kereske­delmi mennyiségű árun felüli mennyiség is, illetve szükséges engedély akkor is, ha olyan árut kívánunk kivinni, melynek egyedi értéke meghaladja a 270 ezer forintot. Ez utóbbi esetben még az MNB engedély megléte esetén is megtagadhattja a vám­hatóság a küéptetést, ha az áru kivitele exportengedélyhez kö­tött. Ha kiviteli engedély hiánya vagy egyéb korlátozás miatt va­lamelyik árut az utas nem viheti magával, visszaviheti belföldre, vagy ha nem kíván visszafordul­ni, a vámhivatalnál lehetősége van letétbe helyezni. A raktárdíj a raktározás min­den napjára (súlyra, mennyiség­re tekintet nélkül) a jogszabá­lyok értelmében ezerhárom- százötven forint, a maximális megőrzési határidő 3 hónap. Ezen belül akkor adják ki a rak­tárdíj megfizetése után az árut, aki a betárolásról szóló elismer­vényt bemutatja. (Nem szabad tehát elveszteni!) Szóban és írásban (Egységes Vámárunyüatkozat benyújtásá­val) jelenthetjük be a határvám­hivatalnál a kivinni kívánt hol­mit Belföldi személy belföldi for­galmi rendszámú gépjárműje Ez már túlzás esetén ideiglenes kivitelben vámkezeli a pénzügyőrség az au­tót, melyet visszahozatali kötele­zettség terhel. Ha nem saját gép­járművel indulunk útnak, ne fe­ledkezzünk meg a tulajdonostól kapott, hitelesített meghatalma­zásról sem, ellenkező esetben nem hagyhatjuk el vele az orszá­got. A bejelentett árut kötelesek vagyunk a pénzügyőrnek vám- vizsgálatra bemutatni. Vámjegy és -árunyilatkozat Autóvám Egy speciális, sokakat ér­deklő áruféleség a személy- gépkocsi, valamint annak vámkezelése. Alapvetően annyit kell tudni, hogy kizárólag négy évnél nem régebbi évjáratú személygépkocsi vámkezel­tethető a belföldi forgalom számára, s használt gépko­csi vámkezelését csak a bu­dapesti 7. számú vámhiva­tal végzi, miután a Fővárosi Közlekedési Felügyelet en­gedélyét megszerezték an­nak igazolására, hogy a gépkocsi a belföldi közleke­désben részt vehet, megfelel az ahhoz előírt rendelkezé­seknek. A vámkezelést a vámhi­vatal a kereskedelmi forga­lomban szokásos vámtéte­lekkel Végzi. Egy évben egy család csak egy személygép­kocsit hozhat be a nem ke­reskedelmi mennyiség ke­retein belül. Közös vonásuk a vámteherfizetés mellett történő vámkezeléseknek, hogy az esedékes vámterhet — kivéve a személygépko­csit — a határvámhivatal­nál kell megfizetni. A szóbeli árunyilatkozat, vám­jegy alkalmazásának feltételei: csak nem kereskedelmi mennyi­ségű vámáruk esetén; ha a vám­kezeltetni kívánt vámáruk kö­zött nincs szeszes ital, dohány- gyártmány, kávé; nincs a vám­árak között olyan, amelynek egyedi értéke meghaladná a 27 ezer forintot, nem szükséges a vámkezeléshez semmilyen ha­tósági engedély, iletve ha nincs olyan termék a vámáruk között, amely után környezetvédelmi termékdíjat, jövedéki adót, illetve fogyasztási adót kell fizet­ni. A szóbeli árunyilatkozat után a vámhivatal megvizsgálja a vámárut, megállapítja, hogy el­végezhető-e vámjegyen a vámke­zelés, valamint meghatározza a vámértéket, amit Ön nem köte­les elfogadni. Jogában áll felül­vizsgálni, természetesen csak a vonatkozó nemzetközi szerződés igen szigorú szabályait követve. Nem érdemes a vámérték meg­hamisításával vesződni, hiszen a hatóság rendelkezik összehason­lító minimálértékekkel, s ha két­ség merül fel a vámérték hiteles­ségével kapcsolatban, ellenkező bizonyításig az szolgál támpon­tul. Ha az utas tud számlát mutat­ni, s az valósnak tűnő értéket tükröz, az alapján az aktuális de­vizaszorzóval forintra átszámít­va, ha nem, akkor értéknyilatko­zat alapján, s ha az sem elfogad­ható, csak akkor történik a vám­hivatal által megállapított vám­érték figyelembevételével. Ez­után közük a vámteher összegét, mely a vámérték 50 százaléka, 500 forintra kerekítve. De kizá­rólag a Vámjegyen történő vám­kezelésnél érvényes ez a számí­tási mód! Ha az utas ezt elfogadja, azon­nal kifizeti a vámterhet, melyről igazolást kap, s ettől kezdve sza­badon rendelkezhet az immár belföldi áruval. Ha nem fogadja el, vagy nem állnak fenn a szóbe­li áranyüatkozat-adás feltételei, a vámkezelést írásban kell kér­ni. írásbeli árunyilatkozat alap­ján, egységes vámárunyilatkoza­ton történik a vámkezelés, ha a behozott vámáruk egyedi vagy összértéke meghaladja a 270 ezer forintot; ha kereskedelmi mennyiségről van szó; ha az utas az útiholmin felül szeszes italt, dohánygyártmányt, kávét, vala­mint gépjárművet hoz magával; ha a belföldi forgalomba hozatal hatósági engedélyhez kötött A vámérték megállapításának sor­rendisége azonos a Vámjegyen való vámkezelésnél leírtakkal, de a vámteher számításának módja különbözik. Még a vámte­her összetevőit is (vám, vámke­zelési díj, fogyasztási adó, általá­nos forgalmi adó) különböző té­telekkel kell alkalmazni a nem kereskedelmi forgalmon belül, aszerint, hogy milyen vámárut kívánnak vámkezeltetni. Igen szigorú az eljárás, s nagyon a zseb mélyére kell azoknak nyúl­niuk, akik szeszes italt, dohány- gyártmányt, kávét, valamint gépjárművet hoznak külföldi út- jukról, hiszen gyakorlatilag ugyanannyit kell fizetniük, mintha a kereskedelmi forga­lomban hozták volna. (Az égetett szeszes italok vámtételei 70-80 százalék közöttiek.) Ezenkívül terheli őket vámkezelési díj, fo­gyasztási adó, s általános forgal­mi adó. A többi áruféleségnél a vám egységesen 15 százaléka a vámértéknek. Ehhez járul még bizonyos ese­tekben két százalék vámkezelési díj, s az árunak megfelelő, az ál­talános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott mér­tékű ÁFA. ifletíf» EGYRŐL TÖBBET

Next

/
Thumbnails
Contents