Kelet-Magyarország, 1998. május (55. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-30 / 126. szám
Ir • • ......■■■, Utazóknak Kezdődik a nyár, vele az utazás, pihenés szezonja. Mit tehet a külföldre utazó, ha bajba kerül? Akár munkát vállal, tanulmányokat folytat, turistaként, vagy egyéb jogcímen tartózkodik átmenetileg egy másik országban, a kint felmerült költségeinek megfelelő térítést kapja a magyar egészségbiztosítástól. A költségeket a biztosítottnak kell kint kifizetnie, majd a hazatérését követő 15 napon belül a lakóhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani a megtérítésre vonatkozó igényt. Ha a számlát valamilyen oknál fogva külföldön nem fizették ki, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár engedélyezheti a belföldi költség összegének a külföldi kórház részére történő közvetlen megtérítését. Amennyiben a sürgősségi betegszállítást nem magyar betegszállító szolgálat végzi, a devizában felmerült számlát a biztosítottnak kell kifizetnie és a térítésre vonatkozó igényt, a fentiekhez hasonlóan szintén a lakóhely szerinti megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani. Fontos tudni, hogy Lengyelország, a Cseh Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, Bulgária, Románia, a FÁK- tagállamok, Szlovénia és Horvátország esetében hatályban vannak a kétoldalú államközi szociálpolitikai egyezmények. Ez pedig azt jelenti, hogy az egyezmények alapján az adott országok valamelyikében tartózkodó magyar állampolgárok heves sürgős esetben, a feltétlenül szükséges mértékig térítésmentesen jogosultak az egészségügyi szolgáltatásra. A sürgősségi ellátáson túli egészség- ügyi szolgáltatásért azonban itt is a kinti árak szerinti díjat kell megfizetniük. Hasonló módon működnek a Nagy-Britanniával és Észak-írország- gal, a Svédországgal, Finnországgal, Norvégiával kötött egészségügyi ellátási egyezmények is. Ketten a mezőn... Harasztosi Pál felvétele Több lábon A nyugdíjbiztosítási reform részeként ma már több lábon áll a magyar nyugdíjrendszer. Idén várhatóan több mint egymillióan lépnek át magánnyugdíj-pénztárakba, míg a kormány eredetileg nyolcszázezer átlépőt prognosztizált — tájékoztatott nemrégiben közleményében a Pénzügyminisztérium. Az év első négy hónapjában mintegy 750 ezer ember választotta a magánnyugdíj-pénztári rendszert, ami a közlemény szerint azt mutatja, hogy az érintettek bíznak az új rendszerben és a gazdaság fejlődésében. A vártnál nagyobb érdeklődés ugyanakkor nem okoz gondot a társadalombiztosítási nyugdíjak kifizetésében, mivel az átlépők által kieső bevételt a költségvetés pótolja. A nyugdíjreformmal kapcsolatos költségvetési kiadások finanszírozását szolgálja a Világbanknál nemrég felvett 150 millió dolláros kölcsön. Napkelet • életünk őszén 1998. MÁJUS 30., SZOMBAT Töprengők Elek Emil felvétele Sseratatműsor időseknek A nagykállói Idősek Szociális Intézete lakóinak nagy örömet jelent, ha hozzátartozóikon kívül más — egyéni vagy csoportos — látogatóik is elidőznek, jól érzik magukat közöttük. A helybeli Körösi Csorna Sándor iskola felsős napközis csoportja szeretetműsor- ral, saját kezűleg készített kis ajándékokkal, s virággal kedveskedett az intézet lakóinak. Az idősek, Papp Tiborné vezetőnő, Balogh Ferencé gondozónő és az ifjú vendégek közös dalolgatása valamennyiük lelkét gazdagította. Különösen mély hatást gyakorolt e nem mindennapi élmény a gyermekek lelkivilágára: a fáradt, bágyadt, öregségtől barna, ráncokkal barázdált arcok az öröm fényétől megifjodtak. Az öröm, a tisztelet, a szeretet, mely a jelen voltak szívéből áradt, visszasugárzott a hálás tekintetekből. Rokkantjövő A rokkantnyugdíjasok helyzetéről gyakran, sokhelyütt zajlik vita. Az új tervezet az úgynevezett passzív, pénzbeli ellátásokról az aktív, rehabilitációs célú juttatásokra helyezi a hangsúlyt, annak érdekében, hogy a rokkantnyugdíjast segítsék visszavezetni a munkaerőpiacra. Eszerint továbbra is rokkantsági nyugdíjban részesül a teljesen munkaképtelen, nem rehabilitálható személy. Ezt az ellátást véglegesen vagy öt évre állapítják meg. Mértéke megegyezik a jelenlegivel. Egészségkárosodási járadékban részesülnek a súlyos munkaképesség korlá- tozású, nehezen rehabilitálható ellátottak. Ennek mértéke várhatóan a rokkantsági nyugdíj 80 százaléka, öt évre állapítják meg, de azt követően meghosszabbítható. A rehabilitációs járadékot azok kaphatják, akik munkaképességükben jelentősen korlátozottak, de várhatóan eredményesen rehabilitálhatóak. Ellátásuk mértéke várhatóan a rokkantnyugdíj hatvan százalék lesz. Az ellátás időtartama maximum két év, de utána ismét elbírálják az egészségkárosodás mértékét. A Munkaerő-piaci Alap ellátásai ezen felül a rehabilitációs időszakban, illetve akkor illetik meg az egyént, ha sikeres rehabilitáció után sem tud elhelyezkedni. Az új rendszer lényeges eleme, hogy a munkavégzésre kíván ösztönözni, emiatt a járadék mellett elért bármely nagyságú kereset sem befolyásolja a további folyósítást. Kézfogás naplementekor Sándor bácsi sírva búcsúzott a régi otthonától. A lábtörése volt a végső érv, hogy beköltözött az otthonba. Erzsiké néni mosolygott. O szívesen ment, vágyott az emberek közé. Két nap különbséggel érkeztek. Nem volt könnyű az elhelyezkedés, megváltozott életmódba beilleszkedni. A négyágyas szobákban szűkös élettér várt rájuk, egy éjjeliszekrény, egy szék, néhány fénykép és használati tárgy jelezte a magántulajdont. A két embert a nehéz percek, a közös sóhajok egyre jobban összeforrasztották. Nem voltak teljesen idegenek egymásnak, még fiatal korukban jártak együtt a cséplőgéphez. Igaz akkor a nyalka legény nemigen vette észre a kis csitri lányt. Azért mégis jó volt emlékezni, mesélni a múltról. Gyakran üldögéltek a kertben külön a pádon. Már hiányzott, ha egyik vagy másik valamilyen ok miatt nem jelentkezett. Persze a többiek sem hagyták szó nélkül. Nem hiába mondják az idős kort második gyermekkornak, megkezdődött az élcelődés, a mutogatás. Őket nem zavarta. Mégis meglepetésként hatott, mikor bejelentették a vezetőnőnek: ők bizony összeházasodnak. — Azt az arcot kellett volna látni — húzódik közelebb újdonsült feleségéhez Sándor bácsi. — A gyerekek is csak hápogtak. Megbolondult apám, tízévi özvegység után? — állt nekem a fiam. Mi lesz magukkal itt? Hiába beszéltek. — Nekem sajnos könnyebb dolgom volt, szinte senkim sincs, akitől megkérhetett volna az uram — mosolyodik el Erzsiké néni —. Azt mondják teljesen megfiatalodtam, persze úgy hetven fele nem kis dolog belevágni. Szerencsére a vezetők megértők voltak. Kaptunk külön egy kétszemélyes szobát. S elárulok egy nagy titkot, szeretnénk el is menni innen. Van egy kis megtakarított pénzünk..., már néztünk is lakást magunknak. S mintha csak megbánná őszinteségét, rövid hallgatásba burkolózik. Majd minden átmenet nélkül visszatér a nagy napra. Az ebédlő zsúfolásig megtelt, eljött mindenki, aki számít. A tisztelendő úr itt adta össze őket. Volt vőfély, zene, tánc. — Sokan gratuláltak, de sokan irigyeltek is bennünket — folytatja az asszony. — Minek ez vén fejjel? Hogyan magyarázzam meg nekik, hogy mennyire boldog vagyok. Sokáig voltam egyedül, a hosszú rémséges esték és éjszakák után van kihez szólni. Úgy érzem egy erős kéz tart állandóan, vigyáz rám. Jólesik, hogy valakinek én is fontos vagyok. Számít ő is rám. Sokat bajlódik a lábával, mondom neki, nem baj Apukám, majd segítek én. Ki tudja meddig élünk még, akkor miért ne lehetnénk boldogok. A délutáni park csendes, a két idős kéz egymásba fonódik. — Nem, nem feledtem el az első feleségemet, de ő már halott, Isten nyugosztalja. Tőle hiába várok támogatást. Együtt mentünk ki a temetőbe a sírjához, vittünk virágot — teszi hozzá a férfi. Szemén látszik a szomorúság. Aztán mégis, mintha most ébredne, az asszony felé fordul és megsimogatja a haját. — Köszönöm a sorsnak, hogy nekem adott. Dankró Mihály Illusztráció Harasztosi Pál felvétele
