Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-04 / 80. szám
199$• ÁPRILIS 4„ SZOMBAT Napkelet • A KM hétvégi melléklete Búcsú az Európa Szállótól Bontják a Dózsa György utca elején a Béke mozit és a Kispipa vendéglőt Hajdani újságunkban, a Nyírvidékben olvashatjuk, hogy Rózsakerti József 1881. november elsején megnyitja az Európához címzett vendégfogadót és akkor Benczi Gyula és zenekara játszik majd késő éjjelig. Ez lett a harmadik jelentős városi szálloda. A mai Hősök szobra helyén állt a nagyvendégfogadó és a mai Hungária ház és az APEH helyén, a fabódé-színház szomszédságában a Hárs. A kissé fellengős cégér (amelyik napjainkban szinte minden vállalkozás hirdetéseiben szerepel) abban célozhatott az európai színvonalra, hogy bérlője a városunkba érkező idegenek kényelme érdekében minden Nyíregyházán át közlekedő vonathoz omnibuszt küld a vendégek elé az állomásra. Ez a szállító eszköz a hajdani postakocsikhoz hasonló többszemélyes, lóvontatású kocsi, de omnibusz nevezettel előkelőséget és — nyilván — európai színvonalú kiszolgálást sejtet. Maga a szálloda csak másfél évtizedig működött, Benczi muzsikájának hírneve messzebb és tovább élt. Nyírvidékünk 1896. szeptember 6-i számában már afféle nekrológját olvashatjuk: „Akkor épült, amikor ritka az idegen és az emeletes ház. Első bérlője meggazdagodott, de kialakította a renoméját. A második is meggazdagodott, de a renoméját elrontotta. A harmadiknak nyakára épült a Korona: az egyenlőtlen versenyt nem bírta és a bérlő ellen csődöt nyitottak. Most, négy napon át mindent elárvereztek, még az 5. sz. szoba nyolcfiókos, zöldposztóval bevont márvány asztalát is, amelyen sok keserűség, szétfoszlott remény vonult át annak idején, a most már üres épületben.” A ház tulajdonosa Czincz Ignác (1823-1899) már 1844-ben idetelepedett kereskedő, aki e telekre 1870-ben építkezett, s majd ezt alakította át az 1881-ben megnyílt emeletes szállodává. Az Európa az eszlári per idején Eötvös Károly vezérkarának a hadiszállása. Egy akkor itt járt ügyvéd emlékszik rá vissza fél évszázaddal később, különösen erre a bizonyos 5. sz. szobára. „Egyszer a szomszédos grófi uradalom K. nevű korlátlan vezetője három-négy társával nyolc napon keresztül, bezárt ajtók mögött megszakítás nélkül ferblizett. A csatázok Friedmann Sándor sarki szatócsnál tartották betétkönyveiket, hogy kívánságuk szerint a küldönc kinek-mennyit vegyen ki a bankból. Napok alatt vagyonok cseréltek gazdát, súlyos következményekkel, romlással.” Krúdy is úgy emlékszik gyerekkorából, hogy a legvadabb, leghazárdabb kártyacsaták az Európa emeletén folytak, amikor már másutt régen túl voltak a zárórán. A régi idők szálloda tanúját már száz évnél régebben bezárták. Aztán gyakorta átalakítgatták, egyre több lakó húzódott meg az udvaron is. Az utolsó évtizedekben Öregek Otthona. 1971-ben került külső falára az az emléktábla, amelyet most, a lebontás előtt még idejében leszereltek a múzeum munkatársai. Idekívánkozik a szövege, amely a szállodára és Benczyre emlékeztet — a sorok fogalmazójának, ködött. Itt nyílt meg a város második mozgóképszínháza. Az elsőre még emlékezhetnek a régi nyíregyháziak: Apolló, majd Dózsa a neve a régi Kis téren. A később Mártírok tere 8. számú telken immár hosszabb idő óta a TÁKISZ (Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat) megyei igazgatósága és hivatalai működnek az 1908-ban indult első A 280 személyt befogadó műintézet az első háború utáni gazdasági nehézségekkel folyamatosan küzd, bár hirdetik, hogy a mozi változatlanul a városi elitközönség legintimebb, legkedveltebb mozija. A két világháború között harmadik moziként, a kőszínházban is rendszeres a műsorvetítés. 1934-től már korszerű hangosfilm-vetítőgéppel működött Uránia cégér alatt, a háA Béke mozi, a Kispipa és a volt Európa Szálló épülete Dines Ö. Istvánnak városszerető stílusában. „Emléktábla — a Nyírség varázshegedűse, Benczy Gyula cigányprímás (1849-1918) emlékére, aki messzeföldön aratott híres sikerek után itt, az egykori Európa szálló termeiben játszott legszívesebben, legmelegebben, legzengőbben.” A másik, szintén most lebontásra kerülő szomszédos ház, a Nagytakarék tövében álló dufartos, hosszú épület, amelyik már az első háború előtt is vendéglőként szolgált. Vertse K. Andor, a Nyírvidék jubileumi albumában közölt kocsmológiai mozaikjában írja, hogy az épületegyüttes Friedmann Hermus bácsi Pokol cégérű vendéglője volt. A dufarttól délre eső részt alakították át 1917-ben művészeti célokra, az északi felében később is étterem műmozink helyén.Ez a hajdani Diadal, a háború után Béke. Akkoriban villanyszínháznak, mozgónak, mozgóképszínháznak nevezték. Maga a mozi szó — az etimológiai szótár szerint — 1907-től ismerős a pesti nyelvben és Heltai Jenő egyik verse népszerűsítette. Az új mozi elnevezésére pályázatot írtak ki. A beküldött 75 javaslat közül a nyíregyházi lakos Cs. J. óvónőjelöltnek ítélték oda a 100 koronás jutalmat. Az indoklás szerint e javaslat nem sablonszerű, de utalás arra, hogy itt az előadás az elsőrendű műsorral és vetítéssel biztos diadalt arathat. Egyszersmind az elnevezés kortörténelmi célzás is — a világháborútól diadalt váró lakossági vágyakat illetően. (Nyírvidék, 1917. április 1.) Elek Emil felvétele ború után pedig Béke elnevezéssel mostanáig. Nyilván háttérbe szorult helyzetbe került azóta, hogy az 1965-ben csakugyan korszerű berendezésekkel ellátott Krúdy mozi megnyitotta kapuit. Természetesen az utóbbi időben egyre népszerűbb Kis Pipa vendéglő sem működhet tovább. Már 50 évvel ezelőtt is volt itt hasonló nevű elődje. A második háború előtt éveken át Suhanesz Lajos bútorüzletét találjuk a vendéglő helyén. Hamarosan már a nyoma is eltűnik ezeknek a Dózsa György utcai régi házaknak. Nagyszabású terveket emlegetnek a telek beépítésére. Ha elkészül az új épület- együttes, annak is lesznek érdekességei Nyíregyháza történelmének részeként. Majd megírja, aki megéri. a km vendége fit kontinens vendégprofesszora Pénteken délután fejeződött be a nyíregyházi tanárképző főiskolán A Felvidék történeti földrajza című tudományos konferencia. A rangos összejövetel neves vendége volt a 75 éves Pécsi Márton professzor, akadémikus. A díszvendég nemzetközileg elismert szakember, több pedagógus nemzedéket okított különböző egyetemeken a földrajz tudományokra. 1948-ban doktorált, majd a budapesti ELTE Természeti Földrajz tanszékén tanított. A Magyar Tudományos Akadémia tagja lett, később a Földrajztudományi Kutató Intézet igazgatója. Több tudományos bizottságban, illetve hazai és nemzetközi tudományos szervezetek munkájában tevékenykedett. Igen jelentős szerepet játszott számos nemzetközi földrajzi-környezeti tudományos kutatás elvi és gyakorlati kidolgozásában. A száraz felsorolás irigylésre méltó életutat takar. A professzor úr ugyanis az egész világot bejárta. Minden földrészen járt, Albániát és Portugáliát kivéve Európa összes országában megfordult. Fél évszázados egyetemi és oktatói kutató tevékenysége során az öt kontinens sok országában konferenciákon és kongresszusokon tartott előadásokat, szerzett és átadott tapasztalatokat, több ízben volt vendégprofesszor külföldi egyetemeken. A MTA mellett hat külföldi akadémia választotta tagjává, nyolc ország földrajzi - társasága tiszteleti tagsággal tüntette ki. A Duna egyik legkiválóbb ismerője már az egyetem elvégzé- se után többször végigjárta a \ nagy folyót a fekete-erdőbeli eredetétől a deltába érkézé- , séig. Az első dunai út érdekessége, hogy kutatásait a németek második világháborús megmaradt légifelvételei alapján vé- 1 gezte. Ezek rendkívül pontos, megbízható képek voltak — mondja. — Sajnos, Magyarország legnagyobb folyója, a Duna nem tölti be földrajzi helyzeténél fogva ugyanazt a szerepet, mint a Rajna. Kapocsszerepe sokkal na.g w gyobb lehetne, ám politikailag és gazdaságilag mindig szétszakított országokat kötött össze. A Szlovákiával történtek pedig nézeteltéréseket, viszályokat szítottak. Talán szerencsésebb lett volna, ha a politikusok nem avatkoznak az ügybe — mondja az akadémikus. Pécsi Mártonnak a másik legnagyobb kutatási területe a löszvidékek, amelyek a világ gabona- és kukoricatermésének 80 százalékát adják. Térképeket nézegetünk, amelyen Kínától Magyarországon át Amerikáig fel vannak tüntetve a löszvidékek, ez a termékeny, de könnyen bomló talaj- fajta. E területen végzett kutatásai alapján a löszkutatás nemzetközileg elismert szakértője, nem véletlen hát, hogy a Nemzetközi Lösz Bizottság elnökévé választották meg. A professzor kidolgozott lösz-, illetve geomorfológiai térképezési elve és módszere hatással volt más országok kutatóira is. Megszerkesztette és kiadta Magyarország és a dunai országok áttekintő geomorfológiai térképeit, amely jelentős hatással volt a hasonló kínai térképek kivitelezési módjára. A 75 éves akadémikus ma is aktív, sokat dolgozik. Szerzője húsz szakkönyvnek és társszerzője több mint negyven könyvnek, sorozatnak. Összes publikációi meghaladják az 500-at, ezek fele idegen, főleg angol nyelvű kiadvány. Valószínűleg ez a gazdag sorozat néhány év alatt tovább bővül, mivel a szerző jelenleg is több könyv kéziratán dolgozik. Pécsi Márton Nyíregyházára sem jött üres kézzel. Rendkívül értékes térképeket adományozott a nyíregyházi tanárképző főiskolának, olyanokat, amelyek között unikumok is vannak. Ezek a térképek ugyanis a nagybátyjának, Pécsi Albertnak olyan katonai térképei voltak, amelyeket az ötvenes években meg kellett volna semmisíteni. Mappák a Nagy- Magyarországról, Erdélyről, Felvidékről, Bácskáról. Bodnár István
