Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-25 / 97. szám
Napkelet • A hit világa 1998. ÁPRILIS 25., SZOMBAT mmmmmmmimmmmmmsmmsmmmmtmfsam Lelkészbeiktatás A Tisza bal partján fekvő Tiszabe- csen lelkészbeiktatás volt április 5-én a délutáni istentiszteleten. A személy- névi eredetű községben több mint tíz éve nem volt beiktatott lelkipásztor, az ott szolgálók két-három év után elmentek nagyobb gyülekezetbe, illetve betegség miatt nem kerülhetett sor beiktatásra. Tiszabecs község nevét a cégényi monostor 1181-i határjárása során említik először. Valaha nagy legelői, terjedelmes erdei voltak. A reformációt Beregszászban működő Radán Balázsnak tulajdonítják az egyház- községben. Először Tiszabecs a beregi egyházmegyéhez tartozott, 1595- ben még úgy szerepel, mint a beregi traktus egyik anyaegyháza, majd 1821-ben csatolták a szatmári egyházmegyéhez. Valamikor az ország közepén volt, mára a végekre került. E század elején épült szép boltíves temploma a korábbi években külsőben felújult, megszépült az ott szolgálók áldozatos munkája által. Virágvasárnap a beiktatáson dr. Bölcskei Gusztáv püspök a zsinat lel- készi elnöke hirdette az igét V. Mózes 18,15 alapján. A püspök elmondta igehirdetésében, hogy az Isten prófétádat küld, hogy üzenetét továbbítsák népének. Mindig voltak s lesznek hamis s igaz próféták. Hamis próféta az, aki rosszkor mondja azt, amit az Isten rábízott, igaz próféta Isten igéjét tolmácsolja ott, akkor, amikor és ahol kell. Balogh Tihamér a szatmári egyházmegye esperese örömét fejezte ki, hogy a tiszabecsi gyülekezetbe fiatal volt ösztöndíjas lelkipásztort iktathat be. Rá vár a templom belső felújítása, a gyülekezetépítés szolgálata. — Hadházi Tamást az ünnepségen megjelent lelkészek köszöntötték egy-egy igével. A köszöntők közt volt Kovács Sándor, a beiktatott lelkész lelkipásztora, valamint Vad Zsig- mond debreceni nagytemplomi lelkész, aki a család és gyülekezete nevében köszöntötte sógorát. A szatmári egyházmegye lelkészei közül több mint húszán voltak jelen és mondtak köszöntést. A gyülekezet nevében Pál Géza gondnok köszöntötte a beiktatott lelkészt, aki elmondta a gyülekezet rövid történetét és a falu örömét, hogy fiatal lelkészt kapott a gyülekezet. Balogh Sándor polgármester is köszöntötte Hadházi Tamást. Az ünnepség szeretetvendégséggel fejeződött be. Szalai László református lelkész Máriapócsi bűcsúrend Március 29.: Az örömhírvétel búcsúja Április 25-26.: Az ifjúság búcsúja Május 2.: A gyermekek búcsúja Május 3.: Az anyák és nők búcsúja Május 10.: A házaspárok búcsúja Május 17.: A határainkon túl élők búcsúja Május 24.: Magányosok és egyedülállók búcsúja Május 31.: Pünkösd. A betegek búcsúja Július 19.: Illés próféta búcsúja (Az Exarchátus zarándoklata) Július 26.: Debrecen-Nyíregyháza Római Katolikus Egyházmegye búcsúja Augusztus 16.: Az Istenszülő mennybevételének búcsúja (Nagyboldogasszony) Szeptember 6.: Az Istenszülő születésének búcsúja (Kisasszonynap) Szeptember 13.: A Szent Kereszt felmagasztalásának búcsúja Báthoiy-cimer beregi templomon A beregi református templomok nemzedékről nemzedékre nemcsak az igehirdetés házai voltak, hanem építészeti értékeikkel magukon viselik évszázadok történelmét is. Tarpán már messziről látni, hogyan emelkedik kecsesen a 45 méteres torony. A XV. század elején eredetileg a Várdai, illetve a Báthory család építtette gótikus stílusban. Lehoczky Tivadar Bereg vármegye monográfiájában azt írja: «... 13. században már népes község volt, a Tarpai család bírta, lelkészsége is volt már akkor, *gy egy 1321. évi okmányban papjául László említtetik...” A reformáció a 16. század közepén érte el, ettől kezdve a település református, kivéve azt a tíz évet, amit Báthory Zsófia tett a rekatólizálásért. így a templom nagy változásokon ment át, míg a pálos szerzetesektől a mai formájáig kialakult. Építésekor keletre fekvő keskeny, magas építmény volt hosszanti hajóval, ezt szentély zárt be, ami csúcsíves volt. A déli oldalon lévő, terméskőből faragott, lóhere alakú kerettel kialakított bejárat felett ma is ott található a Báthory család címere: a farkát a szájába fogó sárkány által képzett körben három hegyes agyar. A templomon végzett változásokat lejegyezte a krónika. 1592-ben már új tetőt kapott, amit 1812-ben történt lebontáskor fedeztek fel. A mennyezet nyugati részén ez volt olvasható: „Ezen István háza régi falai felett 1592. épült és már megavult teteje a tarpai ref. szent Eklézsia költségén 1912. pred. XII. 18. Az Istent féljed, és az ó parancsolatait megtartsad, mert ez az embernek fődolga.” A templom 18 lépés hosszú és 10 lépés széles. A nyugati részén a mészréteg alatt freskók rejlettek, amit az 1981-es felújítás alkalmával eredeti szépségükben visszaállították. Mennyezete kazettás, a világoskék mező közepében csillag. A déli bejáratú ajtó értéke, hogy egyetlen fából faragták ki a 15. században 253 cm (8 láb) magas, 127 cm (4 láb) széles és 7 cm (3 hüvelyk) vastag, amit díszes vaspántokkal láttak el. A néphagyomány szerint párját húsvét vasárnapján a befagyott Tiszán át vitték el Debrecenbe. A sekrestyét 1795-ben bontották el, meghosszabbították és a torony alapkövét letették. A A torony felőli belső az orgonával A nevezetes ajtó, fölötte a Báthory-címer KM-illusztráció tornyot Mészáros András tarpai ácsmester készítette, és 1798-ban órát tettek bele. A tornyot és templomot 1937-ben renoválták. Isten dicsőségére és a háborúban elesett hősök emlékére 1939-ben orgonát állíttattak 7000 pengő költséggel, mely a Hősök orgonája nevet viseli. 1881-ben villám csapott bele és leégett. A két világháború között ismét tűzvész pusztította el a tornyot. Mai sisakját ezután nyerte, mely 45 m magas. A belső a református templomokra jellemző egyszerűséget követi. Ä népi barokk asztalosmunka kiemelkedő alkotása a szószék koronája a 18. századból. Az egyházközség anyakönyvei 1767-ben kezdődnek. Többször volt esperesi székhely is. Érdemes megemlíteni az 1868-ban épült lelkészi lakást, mely a beregi egyházmegye legszebb, legnagyobb parókiája volt. A templomkert gondozottsága méltó az építményhez, ahol Vekerdi Nagy Mihály volt lelkész öntött vas síremléke áll. A templom falai méltón őrzik a jeles családi eseményeket. Az ének is olyan magasztosan száll fel az ajkakról, mint őseink idején: „Tebenned bíztunk elejitől fogva...” Óbis Éva Tarpa Krieger Mihály emlékezete Hatvan évvel ezelőtt, 1938. április 4-én halt meg Krieger Mihály nyíregyházi evangélikus püspöki másodlelkész, aki közel harminc éven át szolgált Nyíregyházán. Aki városunk, és a benne mindig jelentős szerepet játszó egyházunk történetét ismeri, az jól tudja, hogy a nyíregyházi evangélikus gyülekezet 1936-ban örömünnepeket ült. Ékkor volt a templom felépítésének 150 éves évfordulója. A Kossuth Gimnáziumban 75 éve kezdődött meg a gimnáziumi oktatás. Geduly Henrik püspök 25 éve került a tiszai evangélikus egyházkerület püspöki székébe. Templomunk és iskolánk ekkor kapott nemesvakolatból új színt. A Kossuth gimnázium zászlaját Geduly püspök avatta fel. Ez a zászló, amit az akkori Evangélikus Nőegylet tagjai hímeztek, ma is látható az iskola dísztermében. A szép ünnepségek után következett azonban két olyan sajnálatos év, amely során a gyülekezet minden idősebb lelkészét elveszítette. 1937^ február 18-án halt meg Geduly püspök. Őt követte a püspöki másodlelkész, Krieger Mihály. Meghalt az újonnan választott püspök is, dr. Dómján Elek 1938. október 24-én, végül Paulik János igazgató lelkész temetése zárta a sort 1939. február 2-án. Krieger Mihály 1885-ben született a felvidéki Istvánházán. A teológiát Eperjesen végezte. Nyíregyházán lett segédlelkész. Innen Nagyszabosra hívták meg parókus lelkésznek. Amikor 1910-ben Zelenka Pál miskolci lelkész, az egyházkerület püspöke meghalt, a bizalom Geduly Henrik felé irányult, aki nemcsak nyíregyházi lelkész, hanem a tiszai kerület főjegyzője is volt, ebben a minőségben a püspök helyettese. Őt választották meg püspöknek. Itt Nyíregyházán 1911. május 16-án iktatták be a püspöki székbe. Geduly Henrik egyúttal megtartotta a nyíregyházi lelkészi állását is. Hogy a püspöki teendők miatt a nyíregyházi gyülekezet ne szenvedjen hiányt a lelkészi munkában, püspöki másodlelkészi munkakört létesítettek. Ebbe a munkakörbe került vissza Nyíregyházára Krieger Mihály, akit még segédlelkész korában szeretett meg a nyíregyházi gyülekezet. Nekem keresztelő lelkészem volt Krieger Mihály a keresztelési emléklapom szerint. Nemcsak engem, hanem húgomat is ő keresztelte. A város déli részén az alvégen szinte minden szomszédunk a Nyíregyházát újraépítő ősök leszármazottja volt, akik Krieger Mihály nagytiszteletű urat Tréger Mihálynak, míg mások tótosan szépen becézve Trégerkának nevezték. Csak amikor írni-olvasni tanultam, akkor fedeztem fel, hogy az engem keresztelő lelkész nevét hogyan kell írni, és olvasni. Egyébként ebben a fonetikus névadásban is a nyíregyházi gyülekezet szeretetét érzem. Krieger Mihály tevékenyen részt vett a közéletben is. A vármegyei törvényhatósáÍ ;i bizottságnak és a városi képviselő-testü- etnek tagja, az evangélikus gyámintézetnek elnöke volt. Felesége Nandrássy Dalén Ilona, az Evangélikus Nőegylet alapítója és egyben alelnöke volt. Házasságukból két gyermekük született, Ilona és Mihály. Leányát ő eskette ebben az ősi templomban. Két leány unokája, Eleonóra és Judit ma is Nyíregyházán élnek, gyülekezetünk tagjai. Krieger Mihály nagytiszteletű úr sírja a Morgó temető XII. parcellájában van. Halálának 60. évfordulóján kegyelettel emlékezett szeretett lelkészére a nyíregyházi evangélikus gyülekezet. Dr. Reményi Mihály Nyíregyháza Búzaszentelés Szent Márk napján ősi szokás szerint megáldja az egyház a vetéseket. Ahol könyörgő körmenetben nem alkalmas felvonulni, ott templomban áldanak meg lekaszált búzaszálakat. Mivel Szent Márk napja szombaton volt, így a hozzá legközelebb lévő vasárnapon, holnap lesz a búzaszentelés a katolikus templomokban. Márk Márcusnak született, de a zsidó János nevet is viselte. Márkként Rómában Péter apostol kísérője és munkatársa volt, ő írta a második evangéliumot Péter igehirdetése alapján, s ő írta meg elsőnek Jézus életét. Egy időben az alexandriai térségben hirdette az örömhírt. Ereklyéit Velencében és Görögországban őrzik. A hagyományok szerint Márk napján, április 25 táján körmenettel vonultak ki a városból, hogy a növények és a termés megtartásáért könyörögjenek. Nagy Szent Gergely pápa 600 táján tette ünnepélyessé ezt a szokást, sail, században terjedt el Európában. A szertartáshoz hozzátartozik a Mindenszentek litániájának eléneklé- se, benne az a könyörgés, hogy: „A Földnek bő gyümölcsét megadni és megtartani méltóztassál.” A szertartásban a pap a világ 4 tája felé fordulva felolvassa a négy evangélium egy-egy olyan részét, amqly az időjárás szelidítéséért imádkozik. A szertartás mindig a vetések, a gyümölcsfák, a kerti növények meg- áldásával, egyáltalán az emberi munka megszentelésével ér véget.
