Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-09 / 84. szám

1998. április 9., csütörtök Nyíregyházi KisKelet Vízbevető hétfőn — locsolkodhatunk A férfiak jutalma hagyományosan a tojás, ami ősi termékenységi szimbólum Nyíregyháza (KM - H. Zs.) — A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, amelyben Jézus Krisztus Jeru­zsálembe való bevonulásáról (virágvasámap) — keresztha­láláról (nagypéntek) és feltá­madásáról (húsvétvasámap) emlékezünk meg. Időpontját a 325-ben tartott niceai zsinat állapította meg a tavaszi nap­éjegyenlőséget követő hold­tölte utáni első vasárnapban, így a húsvét mozgó ünnep — tudtuk meg Bodnár Zsuzsa néprajzostól. Az ünnep neve is elárulja, hogy a negyvennapos böjtöt zárta le, amikor ismét lehetett húst enni. Tavaszköszöntés Mint a néphagyományok többsége, a húsvét is több ke­reszténység előtti elemet őriz, s ezek a tavaszvárással és ta­vaszköszöntéssel kapcsolato­sak. Olyan ősi mágikus ele­mek és eszközök játszanak fontos szerepet benne, mint a víz, a tűz, a zöld ág, és nem utolsósorban a tojás. Néhányat aztán egyházi magyarázattal, keresztény tartalommal is megtöltöttek. A húsvéti ünnepkörben or­szágszerte ismert és elterjedt szokás volt, hogy a tavasz be­hozatalának jelképére a lá­nyok és legények énekszóval, a kezükben zöld ágakkal vo­nultak végig a falu utcáin. Éneklés közben felemelt kar­jaikkal kaput formáltak, és át­bújtak alatta. Szinte elmarad­hatatlan énekük volt a Bújj, bújj, zöld ág... kezdetű dal. A virágvasárnapi barkaszen­telés egyházi eredetű szokás, a nép a szentelt barkát alkalmas­nak tartotta gyógyításra, fő­ként a mennydörgés, a villám­lás és a jégeső elhárítására. A tavasz, a természet meg­újhodása az embert is környe­zetének megtisztítására kész­Készül a hímes tojás tette. Ilyen tisztító, javarészt praktikus, de gyakran mégis mágikus cselekedetek kötőd­tek a nagyhét időszakához. A nagytakarításon, meszelésen kívül ezt tartották alkalmasnak ember és állat mágikus fürde­tésére és a féregűzésre. így a nagypénteki fürdésnek beteg­ségelhárító szerepet tulajdoní­tottak, úgy vélték, aki nagy­pénteken a Tiszában megmos­dik, mindig tiszta és szép ma­rad. Termékenység A pénteki napot általában sze­rencsétlennek vélte a népha­gyomány, de különösen annak a nagypénteket, ezért ilyenkor bizonyos munkákat tiltottak. A kenyérsütést tilalmazták, mert úgy hitték, hogy a család­nak vízbefúlt halottja lenne, ha nagypénteken kenyeret sütné­nek. Nagypéntek a szigorú böjt A szerző felvétele napja. Sok helyen egész nap nem ettek, nem ittak, nem do­hányoztak, míg mások ezen a napon semmilyen munkát nem végeztek. Szatmárban ezen a napon szilvalevest, va­jaslaskát, pattogatott tengerit ettek. A nyírségi falvakban nagyszombaton szentelték a tüzet, s e nap délutánján tartot­ták a feltámadási körmenetet. A húsvétvasámaphoz ugyancsak sokszínű hagyomá­nyok kapcsolódtak. Akárcsak más nagy ünnepen, munkatila­lom volt, még a trágyát sem hozták ki az istállóból, s varrni sem volt szabad. A söprést meg azzal a magyarázattal til­tották, hogy az elsepemé a lo­csolókat. Ezen a napon jelleg­zetes ételeket ettek, illetve esznek ma is. A katolikus hí­vők húsvétvasámap délelőtt­jén viszik szentelni a húsvéti sonkát, kalácsot, pászkát, to­jást, sárgatúrót, bort. Ezeknek az ételeknek a maradékát nem lehetett kidobni, leg­feljebb a tűzbe vethették (a halott lelkem­nek szánták). Húsvéthétfő legismertebb szokása a lo­csolás, az ön- tözködés, illet­ve a korbácso­lás, vesszőzés napja. Ezt a napot valami­kor vízbevető, vízbehányó hétfőnek ne­vezték, ami a locsolás egy­kori módjára utal. A szagos vízzel kölnivel történő locso­lás újabb kele­tű, s a hozzá kapcsolódó locsolóversikék is újak. Hímes tojás A locsolás jutalma hagyomá­nyosan a tojás, ami ősi termé­kenységi szimbólum, s a feltá­madást is jelképezi. A beregi Tiszaháton, Szatmárban nagy gondot fordítottak a tojáské­szítésre: festették, viaszos el­járással mintázták, karcolták, míg a Nyírségben főleg főtt hagymalében pirosították vagy paszullyal festették. A hímes tojásokat általában hoz­záértő asszonyok készítették, akik a festéket és a szerszámo­kat is házilag állították elő. A húsvéti ünnepkör gazdag hagyományából ma is él a lo­csolás, a hímes tojás és annak csokoládéból készített válto­zatai, s ma is népszerűek a jel­legzetes húsvéti ételek. Néhol még a húsvéti táncmulatságok sem mentek feledésbe. Út készül lakossági támogatással Nyíregyháza (DM) — A me­gyeszékhely bármennyire is jól ellátott közművel, vannak még területek, ahol hiányzik a vezetékes gáz, víz vagy a szi­lárd burkolatú út. Hogy az ott élő polgárok se legyenek hát­rányban, egyre többen kezde­ményezik a kivitelezést önerő­ből. Nyíregyházán a Kilátó utca lakóinak is régi vágya teljesül­ne, ha szilárd burkolatot kapna az útjuk. Ennek megfelelően nemrégiben szervezők járták a lakosságot, kérték a támogatá­sukat. Mivel több nyugdíjas is él az utcában, felvetődött, mi történik azzal, aki nem tudja a hozzájárulást kifizetni? Valóban, a gyakorlat sze­rint, a megbízottak felkeresik a családokat, akik nyilatkoz­nak az esetleges támogatásuk­ról — tudtuk meg a polgár- mesteri hivatalban. Ha ez eléri a hatvanhét százalékot, a vá­rosfejlesztési bizottság megvi­tatja a kérést. Nem történt ez másképpen a Kilátó utca esetében sem. Mint azt Aczél József „főszer­vező” is megerősítette: a la­kosság több mint nyolcvan százaléka kinyilvánította, hogy kéri az utat. A kérést tá­mogatta a bizottság, a kivitele­zést önkormányzati saját erő­ből, pályázaton nyert pénzesz­közből és a már említett lakos­sági támogatásból kívánják megvalósítani. A közel 600 méter hosszú szilárd burkolatú szakasz bekerülési összegének húsz százalékát kell az ott élő családoknak „állni”. Ez tel­kenként (vonatkozik ez a hét­végi telkesekre és a vállalko­zókra is) mintegy 25 ezer fo­rintot jelent. S ha nem jön köz­be semmi, a nyáron el is ké­szül a beruházás. A nyugdíjasok felvetésére az önkormányzat rendeletében találjuk meg a választ. Esze­rint: azok a magán és jogi sze­mélyek, akik az önkormányza­ti támogatással lakossági ma­gánerőből épülő út megvalósí­tásában nem vettek részt és a beruházáshoz anyagilag nem járultak hozzá, de közút hasz­nálatában (közvetlenül) érde­keltek, útépítési érdekeltségi hozzájárulást kötelesek fizet­ni. Aki nem tudja kiegyenlíte­ni a megállapított a hozzájá­rulást, annak az összeget, já­rulékaival együtt, mint jelzá­log, bejegyzik ingatlana tulaj­doni lapjára. A jelzálog törlé­sére a befizetést követően ke­rül sor. Indokolt esetben a fizetésre kötelezett telek tulajdonosá­nak kérelmére — szociális helyzetére való tekintettel — engedélyezhetik a hozzájáru­lás maximum 24 havi kamat­mentes részletekben történő kiegyenlítését. Ebben az eset­ben az érdekeltnek a polgár- mesteri hivatal gazdasági iro­dájával szerződést kell kötni. Egyesület a beteg gyermekekért Nyíregyháza (DM) — Hat éve működik a megyénkben, nyíregyházi székhellyel a „Speciális táplálást igénylő gyermekek szüleinek egyesü­lete”, melyet a lisztérzékeny­ségben, tehéntejfehérje-aller­giában, a tejcukorérzékeny­ségben és a mucoviscidozis- ban szenvedő gyerekek szülei hoztak létre. Eleinte a fő problémát a dié­tás alapanyagok beszerzése je­lentette. Kisebb településeken ez még mai is gondot okoz, de már legalább a városi üzletek­ben — ha nem is nagy válasz­tékban — kaphatók ezek a ter­mékek. A közelmúltban több diétáskönyv is megjelent, mely segítséget nyújt a kezdő szü­lőknek. Az egyesület által szer­vezett rendezvényeken saját re­ceptek kóstolására, cseréjére is lehetőség nyílik, valamint az ételek elkészítési módjait is megbeszélik a részvevők. Mint az dr. Dolinay Tamás egyesületi elnök tájékoztatójá­ból kiderül, az évek során csat­lakoztak hozzájuk az asztmás, allergiás és egyéb légzőszervi betegségben szenvedők, sőt olyan intézményeket is támo­gatnak, ahol az ilyen beteg gyerekeket ápolják. A fiatalok­nak szervezett karácsonyi, far­sangi mulatságok mellett rend­szeresen tartanak foglalkozá­sokat a szülők számára is, itt az előadók: orvosok, gyógytest- nevelők, asztmanővér, diéteti- kus, pszichológus. A szakem­berek (háziorvosok, védőnők, ápolónők, főiskolai hallgatók) részére eddig kilenc megyei to­vábbképzést tartottak. Sikerült beszerezniük né­hány légtisztító készüléket és működik a „só-kamra” is. Az egyesület munkájának ered­ményességét dicséri, hogy két országos kongresszusnak (gyermek pulmonológia és gastroenterológia) is otthont adott Nyíregyháza. A beteg gyerekeknek, illetve szüleik­nek meghirdetett szaktáborok­ban (Kékestetőn, Sopronban, Zánkán stb) évek óta üdülnek tagjaik. Igen népszerűek a „családi hétvége” programjaik is. Megteremtették az úszás és a gyógytestnevelés feltételeit. Az egyesület szakmai szem­pontból a megyei kórház II. sz. gyermekosztályára, illetve a mellette működő szakambu­lanciákra támaszkodik. Anya­gi forrásaik a tagdíjból, a fela­jánlott jövedelemadó egy szá­zalékából, pályázatokon nyert összegekből, adományokból és néhány egyesületi tag mun­kájából tevődik össze. Ennek köszönhetően számos olyan eszközt sikerült saját forrásból beszerezniük, melyre a kórház szűkös költségvetési keretéből nem lett volna lehetőség. — « <* a A o f ' 1 : &BSK *2 » > w gag?! BaMM1 * > wA. y 4 ...£ S | í ott? t TOgggg «5 “ s $ *> Tiszta búza ■w—T rdekes témát ve­#-/ tett fel egyik olva- 1—J sónk. Szerinte a probléma most még több­szörösen jelentkezik. Kér­dése: tudom-e, ki az úr a faluban, az utcában vagy éppen a lakónegyedben? Először nem értettem a lé­nyeget, de megmagyarázta. Az ember környezetében mindig voltak, vannak és lesznek is olyan nem vá­lasztott vezetők, hangadók, akiknek a szavára adnak az ott élők. Egy nagyobb településen talán nem is érzékelődik annyira, de egy kisebben már igen. Régen a tanító, a postamester, a bába, vagy éppen a cipész volt, akit megkerestek ügyes-bajos dolgaikkal a rászorulók. Később a funkcionárusok, a tanácselnök, a termelőszö­vetkezeti vezető, esetleg a párttitkár véleményét kér­ték ki a leggyakrabban. Ha egy idegen el akart érni va­lamit, ezekhez a potenciális személyekhez fordult elő­ször. Ma egy kicsit nehezebb a helyzet. Bár a polgármes­tert még mindig az első em­bernek tartják, igazából sokkal kisebb a ráhatása a környezetében élőkre, mint egykor. A tudás már annyi­ra nem egyedi, hogy hátér­be szorultak a kiművelt egyének. Megosztódik a po­litikai hatalom is, nincs olyan uralma, mint az egy- párt-rendszerben. Marad napjaink legnagyobb füg­gősége, a gazdasági javak birtoklása. S hogy miért említette ol­vasónk éppen napjainkat? Tapasztalta, hogy a válasz­tások közeledtével a jelöltek ezekre az egyénekre „hajta­nak rá”. Mindenki ugyan­azt a hangadót keresi, őt akarja megnyerni. Csak egyet felejtenek el — érvel olvasónk —, nem biztos, hogy az a gazdag, feltörek­vő vállalkozó mindenkinek szimpatikus. Lehet, hogy, azokat, akik nála dolgoz­nak, vagy valamilyen for­mában függnek tőle, befo­lyásolhatja, de az egész la­kórészt nem. Szerinte a hitelességet, az emberséget nem győzheti le a pénzen vett tekintély. Én is úgy érzem, ez is átmeneti korunk jellemzője, bár a példák még nem ezt mutat­ják, újra kimagaslik egy- egy tekintély, aki tudásával, éleslátásával, segítőkészsé­gével teremt magának „hí­veket”. Ha most még nem is kapnak elég hangot, mert el­nyomják őket a ricsajozók, a húsostálnál tolongok, a minden hatalmat maguké­nak akarók, előbb-utóbb el­jön az ő idejük. Ennek érde­kében nekünk is kell tennünk azért, hogy meglássuk az ocsú között a tiszta búzát. Dankó Mihály Reflektorfényben Mm mmt m mmm *rm- WimmP ff * mm mm y MPüll Az év zenekara Nyíregyháza (KM) — Szinte már hazajár Nyír­egyházára a debreceni Tankcsapda együttes. A családias hangulat nemcsak a két szomszédvár közelsé­gének, s így a gyakori kon­certeknek köszönhető, ha­nem annak is, hogy egy éve Elek Ottó dobos személyé­ben nyírségi zenészt is lát­hatunk Lukács László basszusgitáros és Molnár Levente szólógitáros mel­lett. Az együttes április 11-én, szombat este a nyíregyházi Open Doors zenei klubban ad koncertet 20 órától. A programot a vendégzene­kar, a budapesti Buddha együttes kezdi. Mint a Tankcsapda zenészei el­mondták, a bulin a Connek- tor 567 című lemez dalai adják a műsor gerincét, ám a régebbi dalok is felcsen­dülnek majd. Az idei országos tűmét még február elején kezdte el az együttes. A hazai so­rozatot megszakítva két al­kalommal Szlovákiában is fellépett a Tankcsapda, s május közepén a koncert­program szintén a Felvidé­ken fejeződik be. Nagy si­kerként értékelhető, hogy elnyerte a Tankcsapda a Silver Voice-díjat, vagyis az év zenekara lett. A már­ciusi eredményhirdetésen sajnos nem tudott részt ven­ni az együttes, mivel akkor voltak éppen a zenészek a már említett külföldi fellé­pésen. A Tankcsapda már az új lemezen is gondolkodik, készülnek a számok. Ha eb­ben az évben nem is, de jö­vőre, az együttes megala­kulásának 10. évfordulójára minden bizonnyal megjele­nik az új album. Mint a srá­cok hangoztatják, nem akarják elkapkodni a le­mezkészítést, erős és szín­vonalas zenei anyaggal sze­retnének a rajongóknak kedveskedni. Az április 11-i nyír­egyházi koncertre a Tank­csapda két jegyet felaján­lott. A kérdésünk: A Con- nektor 567 című lemez dal­címeiben mi a hasonlóság? Mivel csak két nap van hát­ra a koncertig, a választ mi­nél hamarabb telefonon ad­játok meg a következő szá­mon: 311-277/50-es mel­lék. A Tankcsapda együttes Amatőr felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents