Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-07 / 32. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Időzavarban / ól menő vállalkozással dicsekedhet az egyik ismerősöm. Az induláskor még kis üzlet nagykereskedéssé nőtte ki magát: több száz milliós forgalommal, több hektáros telephellyel. Az alkalmazottak száma is meghaladja a hatvanat. Am otthon sohasem találom őket. A férj az áru után szaladgál, az asszony többnyire az üzletben dolgozjk, remekül tudja hasznosítani könyvelési tapasztalatait. Hajnaltól késő estig dolgoznak. Kérdezem tőlük: nyáron készülnek-e valahová? Értetlenül néznek rám: az üzletet egy hétre sem lehet bezárni, nemhogy kettőre. Távollétük esetén ugyan ki vigyázna az üzletre. Kiderül: nyolc év óta nem nyaraltak sehol. Csupán húsvétkor szoktak elutazni valahová; ilyenkor az egyik mátrai szállodában töltenek el három napot. Ennyi. Az év többi napján 12 óra munka, rohanás. Felgyorsult körülöttünk az idő. Szaladunk, hogy utolérjük. Életünk vég nélküli rohanás. Ma már lassan csak gyenge viccnek hangzik a régi szlogen: nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás. Aki valamire is vinni szeretné, legalább napi 10-14 órát dolgozik, kora reggel nyitja az üzletét, késő este zárja. Otthonra is marad munka, a könyvelés rejtelmeiben kell eligazodni, az árurendelést kell öszeállítani. Egyre többen vállalunk másod- vagy harmadállást. Nem szabad lemaradni, lazítani. Lépést kell tartani az inflációval, a többiekkel, a gyerek számtalan kívánságával. Bármennyire tagadjuk: a tőkefelhalmozás korában élünk. Az eredmény megdöbbentő! Úrrá lett fölöttünk az idő, alattvalói lettünk, nem enged szorításából. Teljességgel áthatja létezésünket. Kegyetlen valóság, nincs időnk semmire, pihenésre, nyaralásra, családra, talán egy rövid sétára sem. Hajszoljuk a boldogságot: majd a jövő héten meglátogatjuk a mamát, elmegyünk a családdal moziba, kirándulni. A jövő hétből aztán jövő hónap lesz, a megharcolt szabadnap pedig újabb feladatokat ró ránk. Átélünk-e egyáltalán valamit az időből? Sikerül-e az eltelt napból vagy hétből valami nem anyagi jellegűt megőrizni? Átélni a szabadnapot, vagy az esti órát? Mert csak az marad meg. Mostanában gyakran veszem elő Hamvas Béla könyveit. Azt hiszem, minden mellőzés, üldöztetés ellenére többnyire boldog emberként élhette le az életét. Olyan volt, akinek jutott ideje, arra is, hogy a kertjében a fákat és az ágakat, a növényeket és a domboldalakat is minden nap megnézhette; a rügyek fakadásától a lombhullásig. Ő írta egyik bölcs könyvében, hogy a költészet, a zene és a szobor megmarad, de a királyok, a császárok és a kancellárok a semmibe merülnek. Vajon megmarad valami valóban értékes a rohanásunk eredményeképpen? Fölébe tudunk-e emelkedni az időnek, megtudunk-e szabadulni > fogságából? Attudunk- e emelni valamit az időfölöttibe? Í)OíUi JsU AKTUÁLIS INTERJÚNK Sürgető feladat a nemzetközi kapcsolatok szakemberigényének megoldása Balogh József A Káderhiány fenyegető réme címmel írt cikket a Magyar Hírlap múlt év október 6-i számában Valki László nemzetközi jogász. Az írás arról szól, mekkora gondot okoz majd, ha belépünk a NATO-ba és az Európai Unióba. Azt írja: A NATO brüsszeli központjában és monsi főparancsnokságán belépésünk másnapján egyes hírek szerint mintegy másfél száz posztot kellene betölteni, az unióba való felvételünket követően pedig Brüsszelben és másutt durva becslések szerint félezret. Itthon is igen sok szakemberre lesz majd szükség, mégpedig nemcsak a minisztériumokban, hanem például a bíróságokon vagy az ügyvédi irodákban is. Létrejöttek már kormányszintű programok és megindultak bizonyos itthoni és külföldi képzései is, így a kellő időpontban talán meglesz a megfelelő számú, idegen nyelveket is jól beszélő szakember. Kérdés azonban milyen ismeretanyaggal lesznek útnak indítva. És itt jelentkezik majd az intellektuális értelemben vett káderhiány. A másik oldalról hallja az ember, hogy a nyíregyházi tanárképző főiskolán hosszas előkészületek után szeptembertől bevezetik a nemzetközi kapcsolatok szakot. N. Szabó József tanszékvezető főiskolai tanárral arról beszélgettünk: mennyiben segítenek a kádergondok megoldásában, s egyáltalán mit jelent az új szak azoknak, akik ott szereznek diplomát? — Mi tulajdonképpen már 1990-ben elkezdtük a felkészülést. A megye, a város a főiskola vezetésével az országban egyedülállóan kezdeményezte a nemzetközi kapcsolatok szakot, de a lehetőséget csak a múlt évben teremtette meg rá a kormány a felsőoktatásról szóló törvény módosításával. Az előzményekhez hozzátartozik az is, hogy az indításhoz nagy segítséget adott Misur György akkori római nagykövetünk és Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök, aki akkor a római Magyar Intézet igazgatója volt. Ők léptek kapcsolatba a goríziai egyetemmel, ahol akkor már folyt ilyen képegyüttműködések — kialakítására, ápolására és kiszélesítésére, hozzájárulva ezzel a nemzetközi együttműködés — különösen az euroatlanti integráció, a szomszédos országokhoz fűződő viszony, Oroszországgal és a FÁK-országokkal való kapcsolat — területén jelentkező mindinkább növekvő szakemberigény kielégítéséhez. O Mennyi lesz a képzési idő? — Nappali tagozaton nyolc félévben legalább 3300 óra, ezt törvény írja elő. A kép** Akkreditálták a szakot, a felsőfokú tudományos tanács és a kormány is elfogadta, yy zés, s az volt a szándékuk, hogy a püspök úr szülővárosa, Nyíregyháza számára szereznek szakmai támogatást. Magyarországon ilyen képzés még nem folyt, a Közgazdasági Egyetemen is most indul ugyanilyen szak. Ott a harmadik évtől kezdődik a szakosodás, itt viszont kezdettől diplomáciai tárgyakat tanulnak a hallgatók. A szakot akkreditálták, a felsőfokú tudományos tanács és a kormány is elfogadta. O Milyen célokat követnek a képzés kialakításában? — A célunk olyan szakmái és általános műveltséggel rendelkező szakemberek képzése, akik magas szintű nyelvi tudásukra, továbbá jogi, közgazdasági, politológiai, biztonságpolitikai, gazdasági-kereskedelmi, pénzügyi és diplomáciai ismeretekre támaszkodva képesek különböző típusú nemzetközi kapcsolatok — tőkebeáramlás, vegyes vállalatok és bankok létesítése, export elősegítése, a kulturális és tudományos N. Szabó József tanszékvezető főiskolai tanár Balázs Attila zés 70 százaléka elméleti jellegű, a kötelező gyakorlati képzés 3x3 összefüggő hét különböző típusú nemzetközi tevékenységet végző szervezeteknél. Már szóban megállapodtunk Brüsszellel, hogy minden hallgatónk eljut a képzés ideje alatt a NATO, illetve az Európai Unió székhelyére, a legjobbak pedig az ENSZ központjába is. O Milyen tanulmányi területekre vezetik el a hallgatókat, mennyire modern ez az új típusú képzés? — Az angol és a francia, mint diplomáciai nyelv alapvető, de igény van specializálódásra is szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatok miatt. Meg kell ismerni a közgazdaságtan, a nemzetközi gazdaságtan alapjait, a nemzetközi, a vállalkozói pénzügyeket, a köz- és magánjog, a külkereskedelemmel összefüggő jog alapjait, s természetesen az emberi jogokat is. Á társadalmi ismeretek közül nem maradhat ki az új- és legújabb kori történelem, az európai gondolkodás története épp úgy, mint a politológia, a szociológia, a nemzetközi O Milyen lehetőségeik lesznek a végzetteknek az elhelyezkedésre? — Szükség van ilyen végzettségűekre minden olyan minisztériumban, ahol nemzetközi tevékenységet folytatnak. A Külügyminisztériumban a diplomáciai tevékenység a legfontosabb, de kellenek szakemberek az integrációs szervezetekhez, az EU-hoz, a NATO-hoz, a Európa Parlamenthez, a magyarországi nemzetközi szervezetekhez, a multinacionális cégekhez is. Példaként mondom: keresett már meg német és francia tulajdonban lévő vállalkozás tulajdonosa, mindketten több hallgatót szeretnének beíratni erre a szakra. A kommunikációban dolgozók táborában is nagy az érdeklődés, a nagy lapok vezető újságíróinak egy része is ilyen diplomával rendelkezik, csak azt még külföldön szerezték. És nincs vége a sornak. Ha belépünk az Európai Unióba, az egyes ön- kormányzatok olyan szakembereket igényelnek, amelyek képesek a nemzetközi kapcsolatokban hatékonyan dolgozni. Ma már nem elég egy nyelvtanárt odaállítani, mert ő ismeri az adott nyelvet, ez szakma, s csak az tudhatja, aki ezt tanulta. O Kellően felkészültek-e a tanárok a szak oktatására? — A tanszéken oktató tanárok 90 százaléka minősített, tehát kandidátus, vagy Phd-vel rendelkezik, de jó az együttműködés a Közgazdasági Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékével. Számítunk az olaszok segítségére, s ki szeret- /• / '. / nénk azokkal a nyugat-európai or- ' szágokkal is kapcsolatba lépni, ahol ilyen képzés van. Igénybe vesszük a tárgyak oktatásánál a hazai és a nemzetközi szakmai kapacitásokat is. Segít a Külügyminisztérium, a Külügyi Intézet, a Nemzetvédelmi Egyetem tanárai, ők oktatják majd például a biztonságpolitika című tárgyat. Tehát minden tantárgyat felkészült szakember fog oktatni. d Kik jelentkezhetnek? ^ Ma már nem elég egy nyelvtanárt oda állítani, ez szakma, csak az tudja, aki tanulta. yy politika elmélete, vagy a földrajz, illetve a biztonságpolitika oktatása. A diplomáciai ismeretek — mint a diplomácia története, a nemzetközi kapcsolatok bonyolítása, a nemzetközi protokoll és etikett — megismerése mellett a kor követelményeihez igazodva nagy óraszámban lesz számítástechnikai képzés is. Bár nem teljes a lista, ebből kiérezhető, hogy ezzel a képzéssel olyan szakembereket tudunk kinevelni, akik a nemzetközi tevékenységet a nemzetközi minták szerint lesznek képesek ellátni. ^ Most először nappali képzés is indul érettségizett fiatalok számára. yy — Most először nappali képzés is indul érettségizett fiatalok számára, de tervezzük a posztgraduális képzést is a diplomával és nyelvtudással rendelkezők számára. Az érettségizetteknek történelemből lesz szóbeli és angolból, vagy franciából nyelvi felvételi. Mentességet azok kapnak, akik magyarból és történelemből másodiktól jeles eredményt értek el és középfokú nyelvvizsgájuk van. O Hány hallgatójuk lesz? — Harmincat veszünk fel, húsz állami költséges, tíz önköltséges lesz. CJ Úgy hírlik, megszületett a tanszék első nagy tudományos eredménye is. Elárulna róla valamit? — Elkészültem egy nagymonográfiával, aminek a címe Magyar kultúra, egyetemes kultúra, Magyarország kultúrdiplomá- ciai törekvései 1940-48. Az Akadémia Kiadó adja ki. A 21. században a kultúrdip- lomácia meghatározó szerepet fog játszani. A 21. század a civilizációk és a kultúrák nagy ütközése lesz, ebből kiindulva ez egy olyan terület, ami nagyon fontossá fog válni. Még nem jelent meg nemzetközileg is koherens kultúrdiplomáciai monográfia. Szigorlat diplomáciából
