Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-07 / 32. szám
Napkelet • A hit világa 1998. FEBRUÁR 7., SZOMBAT Támogatás többletteher nélkül Az 1%-ot egyházi létesítmények építésére, felújítására, működtetésére költik Az egyház szolgálatában Lábossá László Kölese (KM) — Történelmi, szép település evangélikus lelkésze Lábossá László. Kölesén tevékenykedik. Hűséges ember. Harmincöt éve dolgozik ugyanazon a helyen. Pedig hívták, már más gyülekezethez, de ő egyszerűen nem látott okot arra, hogy a hozzá ragaszkodó nyájhoz hűtlen legyen. Kölese egyháztörténeti okokból is különleges hely, hiszen a környéken egyetlen községben sem található ennyi evangélikus hívő. Az ok: az 1700-as években a Felvidékről, Kárpátaljáról nyaranta rendszeresen jártak ide dolgozni, szlovákok, tótok, akik aztán itt ragadtak. Az ide települtek ragaszkodva ősi hitükhöz, evangélikus vallásukat is megőrizték. Kölesén így a reformátusok, görög és római katolikusok mellett szép számmal akadnak evangélikusok is. A településen egyébként 1862 óta létezik az anyagyülekezet, amelynek sorrendben a kilencedik lelkésze Lábossá László. A kölesei gyülekezet az országban a fővárostól legtávolabb eső evangélikus közösség. Legközelebb a nyíregyházi van hozzájuk, de az is meglehetősen távol esik. Ez is különleges feladatot ró a lelkészre. Nem egyenesen vezetett útja az egyházi pályához. A nyíregyházi, egykori kossuthos diák édesapja szintén lelkész volt, ami nem számított jó ajánló levélnek az ötvenes években az egyetem felé. Az érettségizett diák többféle munkát vállalt, amelyek közül a legérdekesebbnek a futballbíróskodás számított. (Érdekességként jegyezzük meg, hogy amikor lelkészként Kölesére került, egykét évig még a helyi csapat edzőségét is elvállalta, és osztályukban az első helyre juttatta őket). A katonáskodás után döntött úgy, hogy apja hivatását követően ő is az Urat szolgálja. A teológia elvégzése után került Kölesére, ahol ma is él. Munkája, feladata azonban nemcsak itt van, mivel 74 település tartozik hozzá. Fehérgyarmattól Tiszabecsig járja a környéket. Ahol tíz hívőnél több van, ott rendszeresen tart istentiszteletet, vagy más szertartást. Vonattal, segédmotorjával járta korábban a környéket, ha kellett esőben, hóban. A szatmáriakat becsületes, dolgos népnek ismerte meg, akikkel jó kapcsolatot alakított ki. Ami pedig a többi egyházat illeti, úgy tapasztalta, hogy közöttük nemes versengés alakult ki, ami jóra vezetett. A település elöljáróival is jó a kapcsolat. Még az ötvenes, hatvanas években is lehetett Kölesén hittanórákat tartani az iskolában, az egyházakat sohasem tiltották ki onnan. A többi egyházzal példa értékű az összefogás is, hiszen éppen a múltkorában tartottak a településen közös imahetet, amelyen nemegyszer 150-160 ember is részt vett. Lábossá László mostanában magánéletében is több öröm érte. Fia szintén lelkész lesz, jövőre teszi majd le az esküt, folytatva az apák foglalkozását. A másik öröm, hogy májusban talán már nagyapa lesz, lánya most várja az első gyermekét. Bizonyára hangosabb lesz egy kicsit a lel- készi lak környéke is. Bodnár István Püspöki körlevélben fordult híveihez az adóforintokból az egyházaknak felajánlható 1 százalék ügyében Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye főpásztora. Körlevelét azért adjuk közre, mert valamennyi egyháznak nagy szüksége van adóforintjainkra, így a levél mindenkihez szól, csak be kell helyettesíteni mindenkinek saját egyházát. Biztosan mindenki hallotta, hogy a parlamenti képviselők decemberben új törvényt hoztak az egyházak anyagi támogatásáról. Az egyház a Krisztust követők közössége mindig is híveinek adományából gyűjtötte össze mindazt, amire szüksége volt ahhoz, hogy a lelkipásztori munkát, a szegények támogatását, a közösségért dolgozók megélhetésének biztosítását fedezze. Már a legelső keresztény közösségről a je- ruzsálemi egyházról azt olvassuk az Apostolok Cselekedeteiben, hogy „mindenük közös volt” (2,44; 4,32), hogy a hívők pénzüket elvitték az apostoloknak, s „a lábuk elé tették” (4,34). Akadtak gazdagabbak, akik egész vagyonukat az apostoloknak adták, többségük mégis kevéske megtakarított pénzéből járult hozzá a közösség életéhez. A történelem során koronként változott, hogy milyen formában gondoskodtak az egyház fenntartásáról. A középkortól kezdve nem ritkán nagyobb adományokhoz is jutott, s önálló vagyonra is szert tett. Ezt tudta felhasználni lelkipásztori tevékenységének ellátására, iskolák, kórházak, más szociális és karitatív intézmények létesítésére és fenntartására. A Rákosi-korszak elején, minden vagyonától megfosztották a magyar egyházat. Csak a hívek adománya és a külföldi segélyek biztosították a legszükségesebb kiadásainak fedezését. Magyarországon a hívek eddig is többféle formában hozzájárultak egyházközségük fenntartásához közvetlen befizetések vagy perselypénz formájában, ezek az összegek azonban többnyire a helyi szükségletek kielégítésére sem voltak elegendőek. Ezeket továbbra is szeretnénk kérni, mint kiadásaink egyik kis részének segítését. A rendszerváltás után az állam is segítette az egyházat abban, hogy helyre tudja állítani elpusztult intézményeit, kiterjeszthesse lelkipásztori szolgálatát, s nagyobb szerepet tudjon vállalni az oktatásban és számos egyéb égető társadalmi feladat megoldásában. Ezekre évente meghatározott összeget biztosított, de a pénzösszegek nagyságát a költségvetési vita keretében a parlament határozta meg, kiszolgáltatva ezzel az egyházakat a politikai élet csatározásainak. Az 1997 év végén a parlament által elfogadott új törvény e vitáknak akart véget Jézus korában falubeli társai Názáretben abból éltek, hogy szőlőt, olajbogyót és gabonát termesztettek a mészkődombok oldalába vájt teraszokon. Aratáskor mind a háromszáz falusi — köztük valószínűleg Jézus is —, a szőlőt taposta, hogy kipréselje belőle a lét, éjjelente pedig az őrtornyokban kuporogtak, hogy megvédjék a termést a tolvajoktól. Ezek az életképek tárulnak elénk azokból az új ásatásokból, amelyek a Názá- ret — ma nyüzsgő hatvanezer lakosú város — központjában fennmaradt egyetlen érintetlen mezőgazdasági telken folynak. A leletek megválaszolhatnak néhány kérdést Jézus gyermekkorát illetően és talán elvezethetnek az idősebb férfi jobb megértéséhez — közölte az AP-vel Stephen Pfann amerikai bibliatudós és régész. „Gyermekként e dombokon járt és látta az állatokat, a növényeket és a földeken dolgozó embereket. Az itt elétáruló életképeket felhasználta későbbi példabeszédeiben” — mondta a tudós, aki a korai kereszténység kutatásával foglalkozó jeru- zsálemi központot vezeti. Noha Jézus élete javarészét Názáretben töltötte — 3 éves korától 20-as évei végéig —, keveset tudni arról, hogy mit csinált itt — közölte Jerome Murphy O’Connor, a jeruzsálemi École Biblique tudósa. Úgy tartják, hogy Jézus folytatta apja, József vetni. Részben a Szentszékkel történt megállapodás alapján hozzájárul a normatív támogatás mellett iskoláink és idősek részére felépített otthonaink működtetéséhez (de nem a felújításhoz és fejlesztéshez), részben pedig lehetővé akarja tenni azt, hogy a hívek befizetett személyi jövedelemadójukból maguk támogassák egyházukat, anélkül, hogy ez külön többlet terhet jelentene számukra. A törvény szerint a magyar állampolgárok személyi jövedelemadójuk kétszer egy-egy százalékát meghatározhatják, hogy azt milyen célra használják fel. Az első egy százalékot úgy, mint az előző évben is, különböző társadalmi vagy akár egyházi alapítványoknak juttathatják, amilyen például a Magyar Karitász Alapítvány, a Katolikus Központi Alapítvány (amely a Szent Imre ösztöndíjjal próbál segíteni a kát. fiatalok tanulását.) és sok más hasonló is. Új lehetőség most e törvény szerint, hogy jövedelemadójuknak még egy százalékáról dönthetnek az adófizetők: ezt az egy százalékot egyházuknak ajánlhatják fel. Ha ezt a célt nem jelölik meg, akkor ez az összeg adójuk többi részével együtt az államnak befizetett személyi jövedelem- adójuk részét képezi. Ebből az összegből kell templomokat építeni, felújítani, iskoláinkat renoválni, fejleszteni, könyvtárainkat, múzeumainkat működtetni, de ebből kell fizetnünk minden egyes egyházközségben a világi hitoktatókat, biztosítani papjaink és szerzeteseink egészségügyi társamesterségét, aki ács volt. József választása azért eshetett Názáretre, mert innen gyalogszerrel elérhető volt Szepphorisz, Gali- lea fővárosa, amelyet épp újjáépítettek a rómaiak általi lerombolása után. Hozzá képest Názáret csöppnyi helység volt, mindössze két vagy három nemzetség élt a 2,5 hektárnyi területen elszórtan fekvő harmincöt lakóházban. A házakat később földig rombolták behatolók: mindössze az a néhány pince, ciszterna és siló maradt fenn, amelyeket az 1950-es évek második felében, az Angyali üdvözlet templom újjáépítésekor végzett ásatások hoztak a felszínre. Amikor tavalyelőtt a Názáreti Kórház teraszos lejtőin sétált, Pfann belebotlott egy ősi szőíőprésbe — egy mészkőbe vájt, kb. ágynagyságú, borpréselésre használt alkalmatosságba — és egy kádba, amelybe a kifolyó lét gyűjtötték. A kórház és helyi önkéntesek támogatásával tavaly áprilisban megindult az ásatás, amely eddig két mezőgazdaságilag megművelt teraszt, öt mezei őrtorony alapjait és egy már kiszáradt forrástól az alacsonyabban fekvő teraszokhoz vezető kő öntözőcsatornákat hozott a felszínre. Egy feltárt kis kőbánya kettős célt szolgált: a kőfejtők platókat vájtak ki, hogy szélesebb teraszokat nyerjenek, miközben a kőtömböket építkezésekhez használták fel a faluban. A kőplatókat aztán több rétegű talajjal töltötték dalombiztosítását, valamint alkalmazottaink fizetését és az áram, víz, fűtés költségeit. ^ Gyakorlati tennivaló: a személyi jövedelemadó bevallásakor: egy zárt borítékba kell elhelyezniük azt a lapot, amelyre felírták az ún. technikai számot. Ezt minden felekezet közzé teszi a templokban. A Magyar Katolikus Egyházé 0011, a Magyar Református Egyházé 0066, a Magyar Evangélikus Egyházé 0035. A boríték külsejére pedig nevüket, címüket és adóazonosító jelüket kell írni. Ezzel a befizetett adójuk egy százalékát egyházuknak nyújtják. Aki nem adja le kitöltve ezt a cédulát, az sem fizethet be kevesebbet, hanem az állam ezt az összeget a befolyt adóval együtt könyveli el magának, anélkül, hogy ez eljutna az egyházakhoz. Vigyázni kell, hogy csak az egyik 1 százalékot lehet az egyháznak felajánlani, ha mindkettőt így töltik ki, érvénytelen. Akiknek a munkahelyén készítik adóbevallását, ott kell zárt borítékban leadni az 1 százalék sorsáról rendelkező cédulát. (Kitöltéséhez a plébániákon szívesen adnak segítséget). Fontosnak tartottuk, hogy a pénzek elosztásának erről az új rendszeréről tájékoztassuk híveinket, annak érdekében, hogy felelősen hozhassák meg döntésüket. Kérjük tehát azokat, akik elkötelezett tagjai az egyháznak, vagy rokonszenveznek az egyháznak azokkal a célkitűzéseivel, amelyekkel a társadalom erkölcsi fölemelkedését próbálja segíteni, ajánlják fel személyi jövedelemadójuknak ezt az egy százalékát a katolikus egyház javára, hiszen így láthatják a legjobban biztosítva ennek a pénzösszegnek leghatékonyabb fel- használását. Kérjük azt is, hogy ismertessék és ajánlják ezt ismerőseiknek, barátaiknak is. Sorsdöntő pillanathoz érkeztünk a magyar egyház életében: hatékony működtetése ezután nagyrészt híveinek elhatározásától függ: amennyiben jövedelemadójuknak az egyházaknak adható egy százalékával valóban a katolikus egyházat kívánják támogatni. Kérjük e szerint költség ki és adják be az e célt szolgáló lapot és ezt a döntést ajánlják ismerőseiknek, barátaiknak is, hiszen így tudják a leginkább biztosítani azt, hogy a közjó érdekében beszolgáltatott adójuknak ez a kis része valóban a társadalom egészének javát szolgálja. Híveink gyakran tapasztalt nagylelkűségében, érett döntésében most is bízva ajánljuk egyházunkat és nemzetünket a Szűzanya pártfogásába és kérjük mindnyájunkra a mindenható Urunk áldását — hangzik Bosák Nándor körlevele. fel, amelyet szamárháton vittek fel a völgyből. Noha Jézus és apja többnyire el volt foglalva az építkezéseken, betakarításkor valószínűleg csatlakoztak a többi falusihoz — mondták az izraeli tudósok az AP- nek. „Amikor a termés beérett, mindenki mindent félretett, akár ács volt, akár valami más. Ebben családjával együtt bizonyára Jézus is részt vett”. A többiekkel együtt talán Jézus is mezítláb taposta a szőlőt a borprésben, az éjszakákat pedig az őrtornyok egyikén — egy magas kőalapzaton nyugvó kunyhóban — töltötte a falusiakkal együtt, akikkel történeteket meséltek, énekeltek és fu- voláztak, hogy agyoncsapják az időt. Az ilyen gyermekkori életképek bekerültek Jézus tanításaiba is. Példabeszédeiben több utalást tesz szőlőskertekre, vetőmag elültetésére és gabona aratására. A terasz körvonalai 2000 éven át fennmaradtak és ez az egyetlen ismert hely, amely megmenekült a lerombolástól. Miután befejeződik az ásatás, talán megépülhet a bibliai Názáret mása az öthektáros területen, amelynek legnagyobb része most a skót misszionáriusok által működtetett' kórházhoz tartozik. A régészek mindenesetre szeretnék megőrizni azt, ami az ő szemükben fontos összekötő kapocs a történelem és az Újtestamentum között. Jézus gyermekévei új leletek fényében Reméljük, pénz hiánya miatt egyetlen templom sem kerül ilyen állapotba, mint a nagygéci Balázs Attila felvétele
