Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-06 / 285. szám
12 Erős vár Ma már szinte csak egy-egy családnév idézi azokat a felvidéki evangélikusokat, akik az 1700-as években Kölesébe jártak dolgozni. Az akkori földbirtokosok kenyérkereseti lehetőséget biztosítottak nekik. A legtöbben Ujklenócról érkeztek. Kezdetben késő ősszel a munkák befejeztével hazautaztak a Munkács melletti településre, majd úgy döntöttek: itt telepednek le. Hozták családjukat, s hozták hitüket, vallási meggyőződésüket. Evangélikusokként próbáltak gyökeret verni. Az eltelt évszázadok ezt igazolták. A gyülekezet mai lelkipásztora Lábossá László jelenleg 74 község evangélikusainak a papja. A térség legnagyobb gyülekezete Kölesében van. A Földes felé eső faluvégen a kiegyezés idején templomot is építettek. Akkor az oltár és a szószék még kőből, téglából épült. Az 1930-as években kéA kölesei evangélikus templom A szerző felvétele szült a mai szószék, egy helyi evangélikus mester Cserepes Gyula szakértelmét dicséri. Az oltárkép Jézus életének egyik pillanatát ábrázolja. A templom átvészelte mindkét világháborút, különösebb károsodás nélkül. A szomszédságában lévő iskolában tanultak az evangélikus val- lású gyerekek, de ide jártak a zsidók is az iskolák államosításáig. A Túr partján lévő templom fala az évek során elsalétromosodott. Harmincöt évvel ezelőtt elvégezték azokat az építési munkákat, ami megmentette az ősi falakat. Erős vár a mi Istenünk hirdeti a felirat a templom főbejáratánál. A templomkertben pedig a világháború evangélikus vallású elesettjeinek állítottak emléket. S bármennyire hihetetlen: a hívek összefogásával (Szabó Zoltán volt a gyülekezeti gondnok) 1965-ben emléktábla örökítette meg a II. világháború elesettjeinek nevét is. Akkoriban ez nem vaít kívánatos, s a tábla egy időre le is került megálmodott helyéről, hogy majd ismét hirdesse: az utókor nem feledkezik el azokról, akik életüket áldozták a hazáért. Kölese mellett Fehérgyarmaton él jelentős számú evangélikus. Ők a református templomba járva gyakorolják hitüket. A hitoktatást Kölesében a református, a görögkatolikus, a római katolikus, illetve az evangélikus lelkész egy időben végzi, s a gyerekek hitüknek megfelelően látogatják a foglalkozásokat. A többi településen olyan is előfordul, hogy a lelkipásztor a gyülekezeti tag lakásán segíti a fiatal vagy idősebb evangélikus hitéletre való felkészítését. Molnár Károly Napkelet • A hit világa 1997. DECEMBER 6., SZOMBAT Szent Miklós, a Mikulás Szent Miklós, metszet a 19. századból KM-reprodukció Bárhogyan halad is az elvilágiaso- dás, bármennyire kizsákmányol bennünket a kereskedelem a karácsonyi reklámok lélektanával, Szent Miklós ünnepe ebben a formájában még ma is megtapasztalható érték nekünk és különösen gyermekeinknek. Igaz, Myra valódi szentjét és püspökét (eltekintve a már említett történeti nehézségektől) a szakállától alig lehet felismerni. Tiszteletének története mégis feljogosít arra a keresztény reményre, hogy a jóságos és gyermekszerető szent ott is működik, ahol a változott körülmények következtében már csak mint „Mikulás”, „Santa Claus”, „Karácsonyapó” vagy „Télapó” jöhet. Ki is volt a Mikulás? Mint fiatal szülők első pillanatfelvétele „trónörökösükről”, úgy hat a legendának az a megjegyzése, hogy Miklós már születése napján egyenesen állt a fürdőkádban. Ugyanilyen mutatós a büszke kijelentés, hogy Miklós, a jövendő aszkéta böjti napokon már kisdedkorában csak egyszer szopott. Ezzel szemben semmiképpen sem szűklátókörű és klisészerű egy felnőtt koráról szóló közlése a legendának: amikor megtudja, hogy egyik szomszédja szegénységük nyomására enged a kísértésnek, és három lányát férfivadászatra küldi, egyszerű és hathatós segítséghez folyamodik. Éjszaka aranypénzzel teli erszényt hajít be a szerencsétlen szomszéd nyitott ablakán, úgy, hogy az hamarosan főkötő alá tudja juttatni legidősebb lányát, s a titkos segítség folytatódása után a másik kettőt is illően kiházasítja. Később Miklóst a myrai egyházközség püspökévé választotta. Az ég külön jellel erősítette meg a választást. A tudósítás szerint a niceai zsinaton is példásan töltötte be kötelességét. Amikor egy napon tengeri viharba került matrózok kérték segítségét, személyesen megy a fenyegetett hajóra, irányítja a szükséges manővereket, és mindenki lecsillapul, a rossz idő is. A legenda legrégibb anyagához tartozik az a történet, hogyan ment meg Miklós három ártatlanul bebörtönzött és halálra ítélt katonatisztet. Egyszerűen megjelenik álmában a hatalmas Konstantin császárnak, és így menti meg a haláltól a három ártatlant. Egy másik történet a szent okosságáról tanúskodik, amennyiben még a haragra gyűlt Diana bosszújával is játszva megbirkózik. Az istennő megsértődik, mivel’egy neki szentelt fát kivágtak, és apáca képében veszedelmes olajat ajándékoz jámbor zarándokoknak, akik éppen Miklóshoz akarnak vitorlázni. De Miklós a távolból átlátja a felizgatott istennő cselét, és jókor beavatkozik. Amikor az ajándékul szánt olajat kidobja a hal, még a tenger hullámai is lángra gyúlnak. Megint más történetek szerint Miklós ökumenikus nyitottságú szentként jelenik meg: még az akkor igen gyűlölt zsidóknak is segít, ha keresztények, az ő nevét híva segítségül, meg akarták csalni őket tiltott, de nélkülözhetetlen pénzügyieteknél, vagy ha megloptak olyan zsidókat, akik vagyonukat az ő oltalma alá helyezték. Számos történet dicséri a segítséget, amit mindenekelőtt a fenyegetett gyermektől sohasem tagadott meg. Ilyen a következő. Egy elvetemedett myrai vendéglős két (más változatokban három) gyermeket megölt és mint a disznóhúst, besózott. A szolgálattevő angyaltól figyelmessé lett Miklós azonban azonnal megjelenik, hogy életre keltse a gyerekeket, és a gonosz vendéglőst a szükséges leckéztetésben részesítse. Magától értetődik, hogy amikor Miklós az Isten és emberek szolgálatában hosszú élet után (343-ban vagy 350-ben) békében elhunyt, angyalok fogadták és a paradicsomba vitték. Ma és minden december 6-án reggelre a gyermekeknek szerzett örömet. Talán az is örömet okozna nekik, ha róla, a szent püspökről, a jóságáról és szeretetéről is megtudhatnának valamit. Vallásosságukat otthon hagyták Miklós Dezső római katolikus lelkész öt évtizede az egyház szolgálatában Mátészalka (KM) — Közel ötven éve szolgálja az urat Miklós Dezső, mátészalkai római katolikus plébános. Nem könnyű időben, 1953-ban végzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahonnan az ország csücskébe, Vállajra került segédlelkésznek. — Szinte a szemináriumi élet folytatása volt a Vállajon töltött néhány év. Az emberek ott olyan vallásosak voltak, hogy még munka közben is megálltak elmondani az Úrangyalát, ha délben megszólalt a harang. Minden ellenkező szervezkedés ellenére sikerült megvalósítani, hogy hatszá- zan — köztük sok fiatal — mentünk el gyalog 1954-ben egy máriapócsi búcsúra. Vállaj után Mérk következett, majd Fehérgyarmat. Ez utóbbihoz 13 más község is tartozott, volt tehát feladat bőven. Ne feledjük, nem volt könnyű abban az időben utazgatni. A pap közlekedési eszköze a kerékpár volt. Például Szamoskéren rendszeresen tartottak vallásos estéket egy-egy magánházban. Ezen még reformátusok is részt vettek. Ezután Tiszakerecseny, majd Papos következett. Itt már plébánosként dolgozhatott Miklós Dezső. Mátészalkára 1980-ban került. — Ismeretes a Bibliából, hogy a jó pásztor ismeri a juhait. Mátészalkán tehát én is úgy kezdtem a működésemet, hogy sorra felkerestem az emeletes házakban a római katolikus vallású híveimet, hogy megismerkedjek velük. Ekkor tudtam meg, hogy Mátészalkán nagyon sok olyan ember él, aki az iparosodás idején faluról költözött be a városba. Megismertem gondjaikat, problémáikat. Ezek az embeMiklós Dezső kanonok Elek Emil felvétele rek a vallásosságukat otthon hagyták, itt nem mertek bekapcsolódni a hitvalló életbe. A látogatásoknak köszönhetően aztán egyre több gyermek jelentkezett elsőáldozásra, bérmálkodásra és a templomba is többen kezdtek járni. Új lendületet kapott az egyház a rendszerváltozás után. — Mátészalkán az iskolák kapui sarkig kitárultak az egyházak előtt. Abba a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy minden általános iskolában és az öt középiskolában is beépítették a hittanórákat a tantervbe, így lehetőség nyílt a hittan és a vallásos nézetek megismertetésére. Az egyházak lelkipásztorai előtt megnyíltak az egészségügyi intézmények, kórházak, amelyeket rendszeresen látogathatunk. A plébános úr sorolja, hogy az egyház- községekben milyen csoportokban van lehetőség a vallásos tevékenységre. Sokan vesznek részt az imacsoportok, a rózsafű- zéres társaságok és a Jézus Szíve családengesztelő társaság munkájában. Egyre hatékonyabban működik az önkéntes kamilli- ánus csoport és a Máltai szeretetszolgálat. A középkorúakat a cursilló csoportosulás várja, ahol a családok intenzívebben ismerik meg és élik az evangélium üzenetét. Hatékonyan működik a fiatalok klubja is. A Mátészalkához tartozó Ráczkertben új templom épült három évvel ezelőtt. Ez a templom a vasúton túl élő híveket gyűjti össze, akik nagyszámban vesznek részt a szertartásokon. A templom búcsújáróhely lett, májustól októberig minden hónap 13. napján sok zarándok vesz részt az este hat órától éjjel 11-ig tartó fatimai áhítaton, amelyet körmenet követ minden alkalommal. Egyébként Mátészalkán is a karácsonyra készülődnek. Megkezdődött az advent. — Advent minden vasárnapján a koszorúban lévő gyertyák meggyújtásakor külön szertartást végzünk. Ezek nagyon szép szertartások. Fiatalok előadásában szép énekek és prózák hangzanak el. — A római katolikus egyház másik karácsony előtti feladata az, hogy a rászoruló családokat megsegítse, anyagilag is támogassa. Szeretnénk minél több embernek segíteni abban, hogy legalább a kis Jézus születésekor ne éhezzen.
