Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-06 / 285. szám

12 Erős vár Ma már szinte csak egy-egy család­név idézi azokat a felvidéki evangéli­kusokat, akik az 1700-as években Kölesébe jártak dolgozni. Az akkori földbirtokosok kenyérkereseti lehető­séget biztosítottak nekik. A legtöb­ben Ujklenócról érkeztek. Kezdetben késő ősszel a munkák befejeztével hazautaztak a Munkács melletti tele­pülésre, majd úgy döntöttek: itt tele­pednek le. Hozták családjukat, s hozták hitüket, vallási meggyőződé­süket. Evangélikusokként próbáltak gyökeret verni. Az eltelt évszázadok ezt igazolták. A gyülekezet mai lelkipásztora Lá­bossá László jelenleg 74 község evan­gélikusainak a papja. A térség legna­gyobb gyülekezete Kölesében van. A Földes felé eső faluvégen a kiegyezés idején templomot is építettek. Akkor az oltár és a szószék még kőből, tég­lából épült. Az 1930-as években ké­A kölesei evangélikus templom A szerző felvétele szült a mai szószék, egy helyi evangé­likus mester Cserepes Gyula szakér­telmét dicséri. Az oltárkép Jézus éle­tének egyik pillanatát ábrázolja. A templom átvészelte mindkét vi­lágháborút, különösebb károsodás nélkül. A szomszédságában lévő is­kolában tanultak az evangélikus val- lású gyerekek, de ide jártak a zsidók is az iskolák államosításáig. A Túr partján lévő templom fala az évek során elsalétromosodott. Harmincöt évvel ezelőtt elvégezték azokat az építési munkákat, ami megmentette az ősi falakat. Erős vár a mi Istenünk hirdeti a felirat a templom főbejáratánál. A templomkertben pedig a világháború evangélikus vallású elesettjeinek állí­tottak emléket. S bármennyire hihe­tetlen: a hívek összefogásával (Szabó Zoltán volt a gyülekezeti gondnok) 1965-ben emléktábla örökítette meg a II. világháború elesettjeinek nevét is. Akkoriban ez nem vaít kívánatos, s a tábla egy időre le is került megál­modott helyéről, hogy majd ismét hirdesse: az utókor nem feledkezik el azokról, akik életüket áldozták a ha­záért. Kölese mellett Fehérgyarmaton él jelentős számú evangélikus. Ők a re­formátus templomba járva gyakorol­ják hitüket. A hitoktatást Kölesében a református, a görögkatolikus, a ró­mai katolikus, illetve az evangélikus lelkész egy időben végzi, s a gyerekek hitüknek megfelelően látogatják a foglalkozásokat. A többi településen olyan is előfordul, hogy a lelkipász­tor a gyülekezeti tag lakásán segíti a fiatal vagy idősebb evangélikus hit­életre való felkészítését. Molnár Károly Napkelet • A hit világa 1997. DECEMBER 6., SZOMBAT Szent Miklós, a Mikulás Szent Miklós, metszet a 19. századból KM-reprodukció Bárhogyan halad is az elvilágiaso- dás, bármennyire kizsákmányol bennünket a kereskedelem a kará­csonyi reklámok lélektanával, Szent Miklós ünnepe ebben a for­májában még ma is megtapasztal­ható érték nekünk és különösen gyermekeinknek. Igaz, Myra való­di szentjét és püspökét (eltekintve a már említett történeti nehézsé­gektől) a szakállától alig lehet fel­ismerni. Tiszteletének története mégis feljogosít arra a keresztény reményre, hogy a jóságos és gyer­mekszerető szent ott is működik, ahol a változott körülmények kö­vetkeztében már csak mint „Mi­kulás”, „Santa Claus”, „Kará­csonyapó” vagy „Télapó” jöhet. Ki is volt a Mikulás? Mint fiatal szülők első pillanatfelvétele „trón­örökösükről”, úgy hat a legendá­nak az a megjegyzése, hogy Mik­lós már születése napján egyene­sen állt a fürdőkádban. Ugyan­ilyen mutatós a büszke kijelentés, hogy Miklós, a jövendő aszkéta böjti napokon már kisdedkorában csak egyszer szopott. Ezzel szem­ben semmiképpen sem szűklátó­körű és klisészerű egy felnőtt ko­ráról szóló közlése a legendának: amikor megtudja, hogy egyik szomszédja szegénységük nyomá­sára enged a kísértésnek, és három lányát férfivadászatra küldi, egyszerű és hathatós segítséghez folyamodik. Éjszaka aranypénzzel teli erszényt hajít be a sze­rencsétlen szomszéd nyitott ablakán, úgy, hogy az hamarosan főkötő alá tudja jut­tatni legidősebb lányát, s a titkos segítség folytatódása után a másik kettőt is illően kiházasítja. Később Miklóst a myrai egyházközség püspökévé választotta. Az ég külön jellel erősítette meg a választást. A tudósítás szerint a niceai zsinaton is példásan töltöt­te be kötelességét. Amikor egy napon ten­geri viharba került matrózok kérték segít­ségét, személyesen megy a fenyegetett ha­jóra, irányítja a szükséges manővereket, és mindenki lecsillapul, a rossz idő is. A legenda legrégibb anyagához tartozik az a történet, hogyan ment meg Miklós három ártatlanul bebörtönzött és halálra ítélt katonatisztet. Egyszerűen megjelenik álmában a hatalmas Konstantin császár­nak, és így menti meg a haláltól a három ártatlant. Egy másik történet a szent okos­ságáról tanúskodik, amennyiben még a haragra gyűlt Diana bosszújával is játszva megbirkózik. Az istennő megsértődik, mi­vel’egy neki szentelt fát kivágtak, és apáca képében veszedelmes olajat ajándékoz jámbor zarándokoknak, akik éppen Mik­lóshoz akarnak vitorlázni. De Miklós a tá­volból átlátja a felizgatott istennő cselét, és jókor beavatkozik. Amikor az ajándé­kul szánt olajat kidobja a hal, még a ten­ger hullámai is lángra gyúlnak. Megint más történetek szerint Miklós ökumenikus nyitottságú szentként jelenik meg: még az akkor igen gyűlölt zsidóknak is segít, ha keresztények, az ő nevét híva segítségül, meg akarták csalni őket tiltott, de nélkülözhetetlen pénzügyieteknél, vagy ha megloptak olyan zsidókat, akik vagyo­nukat az ő oltalma alá helyezték. Számos történet dicséri a segítséget, amit minde­nekelőtt a fenyegetett gyermektől sohasem tagadott meg. Ilyen a következő. Egy elve­temedett myrai vendéglős két (más válto­zatokban három) gyermeket megölt és mint a disznóhúst, besózott. A szolgálatte­vő angyaltól figyelmessé lett Miklós azon­ban azonnal megjelenik, hogy életre keltse a gyerekeket, és a gonosz vendéglőst a szükséges leckéztetésben részesítse. Magá­tól értetődik, hogy amikor Miklós az Isten és emberek szolgálatában hosszú élet után (343-ban vagy 350-ben) békében elhunyt, angyalok fogadták és a paradicsomba vit­ték. Ma és minden december 6-án reggelre a gyermekeknek szerzett örömet. Talán az is örömet okozna nekik, ha róla, a szent püspökről, a jóságáról és szeretetéről is megtudhatnának valamit. Vallásosságukat otthon hagyták Miklós Dezső római katolikus lelkész öt évtizede az egyház szolgálatában Mátészalka (KM) — Közel ötven éve szol­gálja az urat Miklós Dezső, mátészalkai római katolikus plébános. Nem könnyű időben, 1953-ban végzett a budapesti Páz­mány Péter Tudományegyetemen, ahon­nan az ország csücskébe, Vállajra került segédlelkésznek. — Szinte a szemináriumi élet folytatása volt a Vállajon töltött néhány év. Az em­berek ott olyan vallásosak voltak, hogy még munka közben is megálltak elmonda­ni az Úrangyalát, ha délben megszólalt a harang. Minden ellenkező szervezkedés el­lenére sikerült megvalósítani, hogy hatszá- zan — köztük sok fiatal — mentünk el gyalog 1954-ben egy máriapócsi búcsúra. Vállaj után Mérk következett, majd Fe­hérgyarmat. Ez utóbbihoz 13 más község is tartozott, volt tehát feladat bőven. Ne feledjük, nem volt könnyű abban az idő­ben utazgatni. A pap közlekedési eszköze a kerékpár volt. Például Szamoskéren rendszeresen tartottak vallásos estéket egy-egy magánházban. Ezen még reformá­tusok is részt vettek. Ezután Tiszakerecseny, majd Papos kö­vetkezett. Itt már plébánosként dolgozha­tott Miklós Dezső. Mátészalkára 1980-ban került. — Ismeretes a Bibliából, hogy a jó pász­tor ismeri a juhait. Mátészalkán tehát én is úgy kezdtem a működésemet, hogy sor­ra felkerestem az emeletes házakban a ró­mai katolikus vallású híveimet, hogy meg­ismerkedjek velük. Ekkor tudtam meg, hogy Mátészalkán nagyon sok olyan em­ber él, aki az iparosodás idején faluról költözött be a városba. Megismertem gondjaikat, problémáikat. Ezek az embe­Miklós Dezső kanonok Elek Emil felvétele rek a vallásosságukat otthon hagyták, itt nem mertek bekapcsolódni a hitvalló élet­be. A látogatásoknak köszönhetően aztán egyre több gyermek jelentkezett elsőáldo­zásra, bérmálkodásra és a templomba is többen kezdtek járni. Új lendületet kapott az egyház a rend­szerváltozás után. — Mátészalkán az iskolák kapui sarkig kitárultak az egyházak előtt. Abba a sze­rencsés helyzetbe kerültünk, hogy minden általános iskolában és az öt középiskolá­ban is beépítették a hittanórákat a tan­tervbe, így lehetőség nyílt a hittan és a val­lásos nézetek megismertetésére. Az egyhá­zak lelkipásztorai előtt megnyíltak az egészségügyi intézmények, kórházak, ame­lyeket rendszeresen látogathatunk. A plébános úr sorolja, hogy az egyház- községekben milyen csoportokban van le­hetőség a vallásos tevékenységre. Sokan vesznek részt az imacsoportok, a rózsafű- zéres társaságok és a Jézus Szíve családen­gesztelő társaság munkájában. Egyre haté­konyabban működik az önkéntes kamilli- ánus csoport és a Máltai szeretetszolgálat. A középkorúakat a cursilló csoportosulás várja, ahol a családok intenzívebben isme­rik meg és élik az evangélium üzenetét. Hatékonyan működik a fiatalok klubja is. A Mátészalkához tartozó Ráczkertben új templom épült három évvel ezelőtt. Ez a templom a vasúton túl élő híveket gyűjti össze, akik nagyszámban vesznek részt a szertartásokon. A templom búcsújáróhely lett, májustól októberig minden hónap 13. napján sok zarándok vesz részt az este hat órától éjjel 11-ig tartó fatimai áhítaton, amelyet körmenet követ minden alkalom­mal. Egyébként Mátészalkán is a karácsony­ra készülődnek. Megkezdődött az advent. — Advent minden vasárnapján a koszo­rúban lévő gyertyák meggyújtásakor kü­lön szertartást végzünk. Ezek nagyon szép szertartások. Fiatalok előadásában szép énekek és prózák hangzanak el. — A római katolikus egyház másik ka­rácsony előtti feladata az, hogy a rászoru­ló családokat megsegítse, anyagilag is tá­mogassa. Szeretnénk minél több embernek segíteni abban, hogy legalább a kis Jézus születésekor ne éhezzen.

Next

/
Thumbnails
Contents