Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-03 / 282. szám

1997. december 3., szerda MEGYEI PLUSZ Sütőtök az Interneten A nagydobosi teleház a számítógépek világába röpíti az érdeklődőket Nagydobos (M. K.) — Közel egy hónap telt el azóta, hogy Nagydobos felzárkóztatásáért alapítvány kezdeményezése eredményeként megnyílt a nagydobosi teleház. Az alapítvány kuratóriumá­nak elnöke, dr. Páljfy László elmondta, hogy akadtak a köz­ségben olyanok, akik az anya­gi támogatástól sem riadtak vissza. A felzárkóztatást szol­gáló elképze­lések között egyik újszerű dolog volt a te­leház. Pályá­zati támogatást is sikerült el­nyerni az ötlet­hez, s a Fő út 214. számú házban hozzá­láthattak a munkákhoz. Amikor az ember hallja ezt a fogalmat, arra gondol önkéntelenül is, hogy egy olyan ház, amely tele van. Valóban így is van. A föld­szinti helyisé­gekben kor­szerű számító­gépeket talál az ide látogató. Mert szeren­csére vannak szép számmal ezen a közel 2300 lakost számláló településen, akik rá­jöttek, milyen változatos lehe­tőségeket kínál ez az új létesít­mény. Igaz a legkisebbek talán csak addig jutottak még el, hogy egy-egy játékprogramon jól szórakoznak. A valódi cél azonban nem csak ez. A teleházzal beköltözött a községbe az Internet. Az ala­pítvány több fiatal szakember­nek biztosított munkalehetősé­get. Ők fogadják, segítik az ide érkezőket. A korszerű technika azonban arra is lehe­tőséget kínál, hogy a község pillanatok alatt olyan informá­ciókhoz jusson, amiről koráb­ban álmodni sem mertek a nagydobosiak. Persze ez köl­csönösen igaz, mód van arra, hogy a település értékeiről is tudomást szerezhessen ország­világ, ebbe beleértendők do­bosi nevezetességek, krossz verseny, a dobosi sütőtök vagy éppen a turisztikai lehetősé­gek. A falu kisiskolásai, de a kö­zeli városokban tanuló diákok is hasznosan tölthetik itt sza­bad idejüket. Ezek a fiatalok otthonosan mozognak a szá­mítógépek világában, a máso­lót, az e-mailt úgy kezelik, mintha már a bölcsődében is szövegszerkesztővel játszot­tak volna. Már a tinik is képe­sek önállóan alkotni. S önfe­ledten játszani, idejüket hasz­nosan lekötni. A teleház munkatársai már több felmérést is készítettek. Ezeket tanulmányozva az ide­gen, de az életét Nagydoboson leélt hazai is teljesen új oldalá­ról ismerheti meg Nagydo­bost. Kapcsolatot tartanak a Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségével. így a hozzá­juk fordulóknak gyors, pontos információt tudnak adni, szin­te azonnal. Amennyiben igény van rá, a Doboson élők kiköz­vetítése is lehetséges, ezáltal munkát-munkaerőt segítve az egymásra találásban. Nagydobos önkormányzata kezdetekből magáénak érezte a kezdeményezést. Felismerve azt a lehetőséget, amit a rende­letekben való gyors eligazo­dás, a többi önkormányzattal való közvetlen gyors kapcso­lat jelent. Nagydobos leköröz­te a többieket, de ezzel nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kialakítandó megyei rendszerhez bármikor kapcso­lódhassanak. Az itt élők vi­szont mindenképpen jól jártak, hogy a megyében elsőként ju­tottak ilyen lehetőséghez. Az eddigi tapasztalatok alapján a társadalom más-más rétegéhez tartozók barátkoztak meg a számítógéppel (tanfolyami képzésre is van lehetőség). A technika, a gép pártsemle­ges. A létrehozók sem mérics­kéltek. Itt nem azt keresték, ami elválaszt, ahelyett hozták a technikát, ami ide vonzotta, vonzza az érdeklődő kíváncsi, tenni akaró nagydobosiakat. Az lenne az igazi, ha rövid idő múlva kapcso­latba kerülhet a nagydobosi te­leház bárme­lyik munkatár­sa. A megnyi­tást a körzet választott or­szággyűlési képviselője, Kertész István végezte. Ő is úgy vélte, elis­merésre, köve­tésre méltó mindaz, amit a nagydobosiak megvalósítot­tak. A teleház ta­lán meggyőzi a kétkedőket: ér­demes volt pró­bálkozni, érde­mes volt bízni a helyiek mo­dem dolgok iránti érdeklő­désében. Jó he­lyen vannak itt fiatalok és idő­sebbek. Az alapítvány kurató­riuma úgy döntött, segíti azo­kat a településeiket, akik szo­ciális helyzetükből adódóan nem tudták vállalni a program­ban való rendszeres részvételt, illetve a technikával való ba- rátkozást. A teleház munkatársai nap­jainkban is árgus szemekkel figyelik a különböző pályázati kiírásokat. Hiszen ha sikerülne újabb támogatáshoz jutni, kö­zelebb kerülhetnének az idelá­togatók az Internet kínálta szé­les körű ismeretanyaghoz, a világ eseményeihez. Nagydobosi fiatalok a számítógép előtt Molnár Károly felvétele Hét szavazat — hétszáz forint Nem szavazta meg az Országgyűlés a köztisztviselők illetményemelését Hét szavazat ér hétszáz forin­tot a Parlamentben. Ugyánis a jövő évi költségvetési törvény tárgyalása során hét „igen” vagy „tartózkodó” szavazat hiányzott ahhoz, hogy a köz- tisztviselők illetményalapja 26 000 forintról 26 700 forint­ra emelkedjen 1998-ban. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszer­vezete lobbizásának eredmé­nyeként a képviselői indít­ványt a képviselők 43 százalé­ka támogatta, azonban hét sza­vazat hiányzott a sikerhez. A döntés igazán nem a szak- szervezet számára volt kudarc, hanem a köztisztviselőket érin­tette igaztalanul és hátrányo­san. Elsősorban az önkormány­zatokban és középszinten. Az eredménytelenség mel­lett elkeserítő is volt. mert a kormány képviselői, politiku­sai a kormánypártok frakciói­nak vezető politikusai nem­hogy a gesztus értékű nagy­ságrendet nem szavazták meg, hanem megtévesztő informá­ciókkal operáltak a hétszáz fo­rint ellen. Terjesztették azt, hogy a hétszáz forint a költ­ségvetést 20 milliárd forinttal terheli meg, holott ez az 50 ezer állami köztisztviselőre vonatkoztatva mindössze I milliárd 445 millió forint több­letkiadást jelent, aminek csu­pán egyharmad része jelenik meg nettó keresetként. Ez a költségvetésben kisebb há­nyad a hibaszázaléktól. Túlzás nélkül állítható: megdöbbent a köztisztviselői kar a kormánypárti politiku­sok érzéketlenségén. (Termé­szetesen köszönet illeti azokat a képviselőket, akik átérezték e munkavállalói kör helyze­tét.) A nemmel szavazó urak vagy nem ismerik a közigaz­gatás e szeletében dolgozók valós helyzetét, vagy ha igen, akkor mélyen alábecsülik a társadalmi munkamegosztás­ban rájuk osztott szerepüket. A kormánytól ez idő tájt csak a központi igazgatás kap fi­gyelmet — no meg pénzt. So­rozatos intézkedéseivel szük­ségtelenül polarizálta a köz- igazgatást: (és differenciáltan kezeli) központi, területi és önkormányzati igazgatásra. A bankkonszolidációk, az egyes privatizációs ügyletek, a CO-NEXUS és más hasonló ügyek mellett kedvezőtlen üzenetként értékelik a köz- tisztviselők, hogy az igazság­ügyben több mint 30 száza­lékkal, a rendvédelemben 23, a közalkalmazottak bértáblájá­ra 16, a pártok állami támoga­tására 30 százalékkal jut több az előző évitől. Csak a köz- tisztviselőkre jut mindössze 11 százalék átlagosan, mert je­lentős részükre és fontos fel­adatokat ellátókra csak 9 szá­zalék marad. Desszert az előb­biekhez: ezek a munkaválla­lók 1996. és 1997. évben sem kapták meg a kormány által is aláírt megállapodásban foglal­takat. Szemmel látható: a kormány visszaél a köztisztviselők szakmaszeretetével és hivatás- tudatával, veszélyezteti a köz- igazgatás szolgáltatási szín­vonalát, a munkabékét. Ugyanakkor az is jól látható, hogy a köztisztviselőknek még jobban meg kell szerve­ződni és határozottabban kell ragaszkodni a szakmai, emberi és munkavállalói jogaikhoz. A mutatott közel négyéves kormányzati együttműködési készség, kormányzati maga­tartás a köztisztviselők irányá­ba azt eredményezte, hogy az alapszervezetek és szakszer­vezeti tagok (érthetően) nem jó szemmel nézik a kormány­pártok és a SZÉF konföderá­ció udvarlását. Nemcsak az er­re hiányzó felhatalmazást ve­tik fel, hanem megérdemelt megbecsülésük elmaradását kérik számon és teljesen vilá­gos, hogy a szakszervezeti központok sem maradnak érintetlenek ha az udvarlásból netalán frigy kerekedik. Ha csak nem arról van szó, hogy a nemmel szavazó kor­mánypárti képviselők azt sze­rették volna elérni, hogy ez a méltatlanul alacsony 26 700 forintos illetményalap azért ne kerüljön elfogadásra, hogy a költségvetés végszavazása idejére a köztisztviselőket is megillető 16 százalékos fej­lesztésnek megfelelő 27 200 forint kerüljön be a Magyar Köztársaság 1998. évi költség- vetésébe. Mondjuk ettől sem kellene hasra esni. azonban más távla­tokat jelenthetne az együttmű­ködésben. Ha pedig mégsem, akkor sincs nagy baj, mert úgyis mindenki elégedett lesz. A köztisztviselők a kormányzati tisztviselők javadalmazásával, míg amazok a köztisztviselő­kével... Timkó József, MKKSZ megyei titkár Válaszolni kötelező Az összeírás adatait titkosan kezelik Nyíregyháza (KSH — Ba­rabás Ivánná) — December első napjaiban ismét össze­írok kopogtatnak a mező- gazdasági termeléssel fog­lalkozó egyéni gazdálko­dók egy részének ajtaján. A Központi Statisztikai Hiva­tal ily módon gyűjt ismét adatokat, hogy összesített információkat tudjon szol­gáltatni az ország és a ki­sebb régiók mezőgazdasági helyzetéről, a növényter­melés és az állattartás nagy­ságáról a döntéshozók és a piac szereplői részére. Az adatgyűjtés nagyobbrészt összeírok útján, kisebb részben postai úton törté­nik. Az egyéni gazdálkodók mintegy 5 százalékát kere­sik fel, ami azt jelenti, hogy növénytermeléséről hate­zer, állatállományáról ettől kevesebb egyéni gazdasá­got kérdeznek meg. Az összeírok többsége már is­merősként kopogtat, hiszen év közben már sor került a föld- és vetésterület, illetve a sertés- és szarvasmarha­állomány reprezentatív összeírására. Az egyéb állatféleségek­ről (ló, juh, baromfifélék stb.) az ezeket jelentősebb számban tartókat évente egyszer, a mostani össze­írásnál kérdezik meg. A fentieken kívül a decemberi kérdőíven a kisebb gazda­ságoknál az 1997, évi nö­vény- és kertészeti terme­lésről tesznek fel kérdése­ket. A közepes és nagyméretű gazdaságoknál még a vágó­állat és állati tennék terme­lésről, a gyümölcs- és sző­lőtelepítésről, kivágásról, a mezőgazdasági termékek felhasználásáról is szere­pelnek kérdések. A koráb­biakhoz hasonlóan a kor­mány határozata értelmé­ben a válaszadás most is kötelező. Az összeírást a KSH megyei igazgatóságá­nak munkatársai irányítják. Az összeírt egyedi adatokat törvény védi, a KSH ennek megfelelően titkosan keze­li, azokhoz a végrehajtás­ban résztvevőkön kívül más szervezet vagy személy nem férhet hozzá. Az infor­mációk kizárólag statiszti­kai célt szolgálnak és csak összesítve kerülnek nyilvá­nosságra. A KSH megyei igazgató­ság kéri az összeírásban érintett gazdaságokat, hogy a korábbiakhoz hasonlóan segítsék a KSH által megbí­zott összeírok munkáját. Kérdéseikre adjanak pontos válaszokat, mivel a valós adatok nélkülözhetetlenek a megalapozott agrárpoliti­kai döntések meghozatalá­hoz. Ez leginkább a mező- gazdasági termelők érdeke­it szolgálja, hiszen ezek a döntések elsősorban őket érintik. Rumba Köleséről Molnár Károly felvétele Kölese (M. K.) — Évekkel ezelőtt döntöttek úgy a köl- cseiek, hogy létrehozzák az általános művelődési köz­pontot. Pák Lászlóné igaz­gató úgy véli, ezzel sikerült elérni, hogy az óvodás kor­tól a felnőttkor végső hatá­ráig lehetőség nyílott vala­milyen formában művelő­désközeibe hozni. Oktatás­művelődés került így közös irányítás alá. Az irányítás mellett a gazdaságosság is fontos tényező. Először voltak kisebb-nagyobb zökkenők, mostanra min­denki megtalálta a helyét. A művelődési ház koráb­bi igazgatója, Ferter János, akit az olvasók karikatúráin keresztül ismernek, a tan­testület tagja. Döntően azok a foglalkozási formák ke­rülnek délutánra, amelyek nem illeszthetők a tanórai keretbe. Egyik iskolai ren­dezvény műsorát tervezték, amikor a gyerekek megfo­galmazták abbéli igényü­ket, hogy modemtáncot szeretnének bemutatni a színpadon. Ez 1993-ban történt, s azóta több csoport mutathatta meg, hogy kellő odafigyeléssel sokra viheti. Világhírű slágerek, együt­tesek adták az ötletet, de mint a lányok elmondták, véleményük is mindig meg­hallgatásra talált. Nyíregy­házától Tiszavasvárin át Fehérgyarmatig többször, több ifjúsági és felnőttren­dezvényen mutatkoztak be az elmúlt években, az öltö­zéket is a lányok tervezték. Fiúkat nem sikerült meg­nyerni az ügynek, a lányok viszont úgy vélik, a mozgás mindenképpen jót tesz, s nem utolsósorban a közön­ség is szívesen fogadja mű­sorukat. Jelenleg három csoportot irányít Ferter Já­nos. Készülnek a karácso­nyi műsorra, illetve felidé­zik a húsz évvel ezelőtt épült iskola mindennapjait is. Tánc közben

Next

/
Thumbnails
Contents