Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-03 / 282. szám
1997. december 3., szerda MEGYEI PLUSZ Sütőtök az Interneten A nagydobosi teleház a számítógépek világába röpíti az érdeklődőket Nagydobos (M. K.) — Közel egy hónap telt el azóta, hogy Nagydobos felzárkóztatásáért alapítvány kezdeményezése eredményeként megnyílt a nagydobosi teleház. Az alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Páljfy László elmondta, hogy akadtak a községben olyanok, akik az anyagi támogatástól sem riadtak vissza. A felzárkóztatást szolgáló elképzelések között egyik újszerű dolog volt a teleház. Pályázati támogatást is sikerült elnyerni az ötlethez, s a Fő út 214. számú házban hozzáláthattak a munkákhoz. Amikor az ember hallja ezt a fogalmat, arra gondol önkéntelenül is, hogy egy olyan ház, amely tele van. Valóban így is van. A földszinti helyiségekben korszerű számítógépeket talál az ide látogató. Mert szerencsére vannak szép számmal ezen a közel 2300 lakost számláló településen, akik rájöttek, milyen változatos lehetőségeket kínál ez az új létesítmény. Igaz a legkisebbek talán csak addig jutottak még el, hogy egy-egy játékprogramon jól szórakoznak. A valódi cél azonban nem csak ez. A teleházzal beköltözött a községbe az Internet. Az alapítvány több fiatal szakembernek biztosított munkalehetőséget. Ők fogadják, segítik az ide érkezőket. A korszerű technika azonban arra is lehetőséget kínál, hogy a község pillanatok alatt olyan információkhoz jusson, amiről korábban álmodni sem mertek a nagydobosiak. Persze ez kölcsönösen igaz, mód van arra, hogy a település értékeiről is tudomást szerezhessen országvilág, ebbe beleértendők dobosi nevezetességek, krossz verseny, a dobosi sütőtök vagy éppen a turisztikai lehetőségek. A falu kisiskolásai, de a közeli városokban tanuló diákok is hasznosan tölthetik itt szabad idejüket. Ezek a fiatalok otthonosan mozognak a számítógépek világában, a másolót, az e-mailt úgy kezelik, mintha már a bölcsődében is szövegszerkesztővel játszottak volna. Már a tinik is képesek önállóan alkotni. S önfeledten játszani, idejüket hasznosan lekötni. A teleház munkatársai már több felmérést is készítettek. Ezeket tanulmányozva az idegen, de az életét Nagydoboson leélt hazai is teljesen új oldaláról ismerheti meg Nagydobost. Kapcsolatot tartanak a Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségével. így a hozzájuk fordulóknak gyors, pontos információt tudnak adni, szinte azonnal. Amennyiben igény van rá, a Doboson élők kiközvetítése is lehetséges, ezáltal munkát-munkaerőt segítve az egymásra találásban. Nagydobos önkormányzata kezdetekből magáénak érezte a kezdeményezést. Felismerve azt a lehetőséget, amit a rendeletekben való gyors eligazodás, a többi önkormányzattal való közvetlen gyors kapcsolat jelent. Nagydobos lekörözte a többieket, de ezzel nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kialakítandó megyei rendszerhez bármikor kapcsolódhassanak. Az itt élők viszont mindenképpen jól jártak, hogy a megyében elsőként jutottak ilyen lehetőséghez. Az eddigi tapasztalatok alapján a társadalom más-más rétegéhez tartozók barátkoztak meg a számítógéppel (tanfolyami képzésre is van lehetőség). A technika, a gép pártsemleges. A létrehozók sem méricskéltek. Itt nem azt keresték, ami elválaszt, ahelyett hozták a technikát, ami ide vonzotta, vonzza az érdeklődő kíváncsi, tenni akaró nagydobosiakat. Az lenne az igazi, ha rövid idő múlva kapcsolatba kerülhet a nagydobosi teleház bármelyik munkatársa. A megnyitást a körzet választott országgyűlési képviselője, Kertész István végezte. Ő is úgy vélte, elismerésre, követésre méltó mindaz, amit a nagydobosiak megvalósítottak. A teleház talán meggyőzi a kétkedőket: érdemes volt próbálkozni, érdemes volt bízni a helyiek modem dolgok iránti érdeklődésében. Jó helyen vannak itt fiatalok és idősebbek. Az alapítvány kuratóriuma úgy döntött, segíti azokat a településeiket, akik szociális helyzetükből adódóan nem tudták vállalni a programban való rendszeres részvételt, illetve a technikával való ba- rátkozást. A teleház munkatársai napjainkban is árgus szemekkel figyelik a különböző pályázati kiírásokat. Hiszen ha sikerülne újabb támogatáshoz jutni, közelebb kerülhetnének az idelátogatók az Internet kínálta széles körű ismeretanyaghoz, a világ eseményeihez. Nagydobosi fiatalok a számítógép előtt Molnár Károly felvétele Hét szavazat — hétszáz forint Nem szavazta meg az Országgyűlés a köztisztviselők illetményemelését Hét szavazat ér hétszáz forintot a Parlamentben. Ugyánis a jövő évi költségvetési törvény tárgyalása során hét „igen” vagy „tartózkodó” szavazat hiányzott ahhoz, hogy a köz- tisztviselők illetményalapja 26 000 forintról 26 700 forintra emelkedjen 1998-ban. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete lobbizásának eredményeként a képviselői indítványt a képviselők 43 százaléka támogatta, azonban hét szavazat hiányzott a sikerhez. A döntés igazán nem a szak- szervezet számára volt kudarc, hanem a köztisztviselőket érintette igaztalanul és hátrányosan. Elsősorban az önkormányzatokban és középszinten. Az eredménytelenség mellett elkeserítő is volt. mert a kormány képviselői, politikusai a kormánypártok frakcióinak vezető politikusai nemhogy a gesztus értékű nagyságrendet nem szavazták meg, hanem megtévesztő információkkal operáltak a hétszáz forint ellen. Terjesztették azt, hogy a hétszáz forint a költségvetést 20 milliárd forinttal terheli meg, holott ez az 50 ezer állami köztisztviselőre vonatkoztatva mindössze I milliárd 445 millió forint többletkiadást jelent, aminek csupán egyharmad része jelenik meg nettó keresetként. Ez a költségvetésben kisebb hányad a hibaszázaléktól. Túlzás nélkül állítható: megdöbbent a köztisztviselői kar a kormánypárti politikusok érzéketlenségén. (Természetesen köszönet illeti azokat a képviselőket, akik átérezték e munkavállalói kör helyzetét.) A nemmel szavazó urak vagy nem ismerik a közigazgatás e szeletében dolgozók valós helyzetét, vagy ha igen, akkor mélyen alábecsülik a társadalmi munkamegosztásban rájuk osztott szerepüket. A kormánytól ez idő tájt csak a központi igazgatás kap figyelmet — no meg pénzt. Sorozatos intézkedéseivel szükségtelenül polarizálta a köz- igazgatást: (és differenciáltan kezeli) központi, területi és önkormányzati igazgatásra. A bankkonszolidációk, az egyes privatizációs ügyletek, a CO-NEXUS és más hasonló ügyek mellett kedvezőtlen üzenetként értékelik a köz- tisztviselők, hogy az igazságügyben több mint 30 százalékkal, a rendvédelemben 23, a közalkalmazottak bértáblájára 16, a pártok állami támogatására 30 százalékkal jut több az előző évitől. Csak a köz- tisztviselőkre jut mindössze 11 százalék átlagosan, mert jelentős részükre és fontos feladatokat ellátókra csak 9 százalék marad. Desszert az előbbiekhez: ezek a munkavállalók 1996. és 1997. évben sem kapták meg a kormány által is aláírt megállapodásban foglaltakat. Szemmel látható: a kormány visszaél a köztisztviselők szakmaszeretetével és hivatás- tudatával, veszélyezteti a köz- igazgatás szolgáltatási színvonalát, a munkabékét. Ugyanakkor az is jól látható, hogy a köztisztviselőknek még jobban meg kell szerveződni és határozottabban kell ragaszkodni a szakmai, emberi és munkavállalói jogaikhoz. A mutatott közel négyéves kormányzati együttműködési készség, kormányzati magatartás a köztisztviselők irányába azt eredményezte, hogy az alapszervezetek és szakszervezeti tagok (érthetően) nem jó szemmel nézik a kormánypártok és a SZÉF konföderáció udvarlását. Nemcsak az erre hiányzó felhatalmazást vetik fel, hanem megérdemelt megbecsülésük elmaradását kérik számon és teljesen világos, hogy a szakszervezeti központok sem maradnak érintetlenek ha az udvarlásból netalán frigy kerekedik. Ha csak nem arról van szó, hogy a nemmel szavazó kormánypárti képviselők azt szerették volna elérni, hogy ez a méltatlanul alacsony 26 700 forintos illetményalap azért ne kerüljön elfogadásra, hogy a költségvetés végszavazása idejére a köztisztviselőket is megillető 16 százalékos fejlesztésnek megfelelő 27 200 forint kerüljön be a Magyar Köztársaság 1998. évi költség- vetésébe. Mondjuk ettől sem kellene hasra esni. azonban más távlatokat jelenthetne az együttműködésben. Ha pedig mégsem, akkor sincs nagy baj, mert úgyis mindenki elégedett lesz. A köztisztviselők a kormányzati tisztviselők javadalmazásával, míg amazok a köztisztviselőkével... Timkó József, MKKSZ megyei titkár Válaszolni kötelező Az összeírás adatait titkosan kezelik Nyíregyháza (KSH — Barabás Ivánná) — December első napjaiban ismét összeírok kopogtatnak a mező- gazdasági termeléssel foglalkozó egyéni gazdálkodók egy részének ajtaján. A Központi Statisztikai Hivatal ily módon gyűjt ismét adatokat, hogy összesített információkat tudjon szolgáltatni az ország és a kisebb régiók mezőgazdasági helyzetéről, a növénytermelés és az állattartás nagyságáról a döntéshozók és a piac szereplői részére. Az adatgyűjtés nagyobbrészt összeírok útján, kisebb részben postai úton történik. Az egyéni gazdálkodók mintegy 5 százalékát keresik fel, ami azt jelenti, hogy növénytermeléséről hatezer, állatállományáról ettől kevesebb egyéni gazdaságot kérdeznek meg. Az összeírok többsége már ismerősként kopogtat, hiszen év közben már sor került a föld- és vetésterület, illetve a sertés- és szarvasmarhaállomány reprezentatív összeírására. Az egyéb állatféleségekről (ló, juh, baromfifélék stb.) az ezeket jelentősebb számban tartókat évente egyszer, a mostani összeírásnál kérdezik meg. A fentieken kívül a decemberi kérdőíven a kisebb gazdaságoknál az 1997, évi növény- és kertészeti termelésről tesznek fel kérdéseket. A közepes és nagyméretű gazdaságoknál még a vágóállat és állati tennék termelésről, a gyümölcs- és szőlőtelepítésről, kivágásról, a mezőgazdasági termékek felhasználásáról is szerepelnek kérdések. A korábbiakhoz hasonlóan a kormány határozata értelmében a válaszadás most is kötelező. Az összeírást a KSH megyei igazgatóságának munkatársai irányítják. Az összeírt egyedi adatokat törvény védi, a KSH ennek megfelelően titkosan kezeli, azokhoz a végrehajtásban résztvevőkön kívül más szervezet vagy személy nem férhet hozzá. Az információk kizárólag statisztikai célt szolgálnak és csak összesítve kerülnek nyilvánosságra. A KSH megyei igazgatóság kéri az összeírásban érintett gazdaságokat, hogy a korábbiakhoz hasonlóan segítsék a KSH által megbízott összeírok munkáját. Kérdéseikre adjanak pontos válaszokat, mivel a valós adatok nélkülözhetetlenek a megalapozott agrárpolitikai döntések meghozatalához. Ez leginkább a mező- gazdasági termelők érdekeit szolgálja, hiszen ezek a döntések elsősorban őket érintik. Rumba Köleséről Molnár Károly felvétele Kölese (M. K.) — Évekkel ezelőtt döntöttek úgy a köl- cseiek, hogy létrehozzák az általános művelődési központot. Pák Lászlóné igazgató úgy véli, ezzel sikerült elérni, hogy az óvodás kortól a felnőttkor végső határáig lehetőség nyílott valamilyen formában művelődésközeibe hozni. Oktatásművelődés került így közös irányítás alá. Az irányítás mellett a gazdaságosság is fontos tényező. Először voltak kisebb-nagyobb zökkenők, mostanra mindenki megtalálta a helyét. A művelődési ház korábbi igazgatója, Ferter János, akit az olvasók karikatúráin keresztül ismernek, a tantestület tagja. Döntően azok a foglalkozási formák kerülnek délutánra, amelyek nem illeszthetők a tanórai keretbe. Egyik iskolai rendezvény műsorát tervezték, amikor a gyerekek megfogalmazták abbéli igényüket, hogy modemtáncot szeretnének bemutatni a színpadon. Ez 1993-ban történt, s azóta több csoport mutathatta meg, hogy kellő odafigyeléssel sokra viheti. Világhírű slágerek, együttesek adták az ötletet, de mint a lányok elmondták, véleményük is mindig meghallgatásra talált. Nyíregyházától Tiszavasvárin át Fehérgyarmatig többször, több ifjúsági és felnőttrendezvényen mutatkoztak be az elmúlt években, az öltözéket is a lányok tervezték. Fiúkat nem sikerült megnyerni az ügynek, a lányok viszont úgy vélik, a mozgás mindenképpen jót tesz, s nem utolsósorban a közönség is szívesen fogadja műsorukat. Jelenleg három csoportot irányít Ferter János. Készülnek a karácsonyi műsorra, illetve felidézik a húsz évvel ezelőtt épült iskola mindennapjait is. Tánc közben
