Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-24 / 300. szám

Hitélet Szertartásrend A karácsonyi ünnepre való tekintet­tel némileg eltér a szokásostól a szer­tartások rendje a templomokban. A nyíregyházi római katolikus társszékesegyházban december 24-én 16 órától karácsony előesti mise, éj­félkor pedig szentmise lesz. December 25-én fél 7, fél 8, 9, fél 11 (püspöki mise) és 17 óra a mise kezdési ideje, 26-án ugyanez a mise­rend érvényes. A nyíregyházi Kálvin téri reformá­tus templomban december 24-én 17 órától lesz istentisztelet. 25-én 8-tól keresztelői, fél 9, fél 11, és 17 óra az úrvacsorái istentisz­teletek kezdete, 26-án 8 órakor tarta­nak reggeli istentiszteletet, 10-kor keresztelői istentiszteletet és fél 11- től, illetve 17 órától úrvacsorái isten­tiszteletet. A görögkatolikus püspöki temp­lomban 24-én 6 órakor szent litur­gia, 7.30-tól királyi imaórák, 17.30- kor nagy alkonyati zsolozsma, 23 órától nagy esti zsolozsma és 24 órá­tól éjféli szent liturgia kezdődik. Pásztorjátékot 24-án 16.30-kor, illet­ve 25-én 9.15-től tartanak. 25-én, 26-án és 27-én szokásos va­sárnap szertartási rend. A kórház Lázár-kápolnájában 25, 26, 27, 28-án reggel 9 órakor, Örö­kösföldön pedig 25-én és 28-án 10.30-tól kezdődik a liturgia. A Biblia CD-n Valódi újdonsággal, igazi csemegével szolgál a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója az ér­deklődőknek, amely újdonság nem a kiadás tárgyára, hanem eszközére vonatkozik, valamint ezen eszköz nyújtotta lehetőségekre: megjelent és mindenki számára hozzáférhető az új fordítású Biblia CD-n. A kiadás az 1975-ös új fordításon alapszik, melynek 1990-ben jóváha­gyott, javított, teljes körű szövegét tartalmazza az adatbázis. Ez a szöveg került kiegészítésre a vonatkozó tér­képekkel, valamint egy időrendi táb­lázattal. Ebben a táblázatban időren­di sorrendben egymás mellé kerülnek a Rómában, Egyiptomban, Szíriá­ban, valamint Palesztinában egy idő­ben történt események. Felmerül a kérdés: hogyan olvas­suk, használjuk a CD Bibliát? A Bib­lia teljes szövegében kereshetünk fe­jezetek, versek, valamint kulcsszavak szerint. Ezeket a képernyőn egymás mellett megjeleníthetjük. Saját ma­gunk a képernyő egy másik területén szöveget írhatunk, ebbe idézeteket vehetünk át az eredeti szövegből. Az így kialakult szöveget eltárolhatjuk, egy későbbi időpontban visszahív­hatjuk és ott folytathatjuk munkán­kat, ahol abbahagytuk. A Kálvin János Kiadó a Biblia ilyen formában való kiadásával egy­részt azoknak szeretne a kedvében járni, akik már valamilyen szinten megbarátkoztak a számítógéppel, és ezzel együtt új lehetőség tárul fel a tevékenységük szélesítésére. De azok részére is tanulságos lehet a Biblia CD-n való tanulmányozása, akik ed­dig nem használtak számítógépet. A CD Biblia olvasásához, használatá­hoz nem szükséges mély számítás- technikai előképzettség: mindazok, akik kis türelemmel, kitartással ren­delkeznek, a lemez mellé adott ismer­tető alapján rövid idő alatt felfedez­hetik a számukra legjobban használ­ható és kézenfekvő fogásokat. A Kálvin János Kiadó ajánlja a CD Bibliát mindazoknak, akik saját lelki életük vagy hivatásuk miatt mélyebb összefüggéseket akarnak felfedezni a Biblia egyes fejezetei, versei között. A kezelőprogramot a NEXT Soft­ware Kft. készítette. A CD Biblia ára 4800 forint áfával együtt. Isten áldá­sa kísérje a CD Bibliát. Szálát László í ref. lelkész \ Napkelet • A hit világa 1997- december 24., szerda Jézus az életével tanított Beszélgetés Bolberitz Pállal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánjával Balogh József MXBSBBSBSBM Adventi lelkigyakorlatot tartott december 17-18-19-én Nyíregyházán, a római kato­likus társszékesegyházban dr. Bolberitz Pál pápai prelátus. Az ország lakói négy évvel ezelőtt, Antall József miniszterelnök temetésén láthatták, ő végezte a temetési szertartást. Ismertsége azonban nem ekkor kezdődött. Bolberitz Pált 1966-ban szen­telték pappá Esztergomban. Teológiai doktorátust a Budapesti Hittudományi Karon, filozófiai szaklicenciátust Rómá­ban a Gergely Egyetemen szerzett. 1978 óta a Hittudományi Kar filozófiai pro­fesszora, jelenleg a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem Hittudo­mányi Karának dékánja. A tu­dós papnak és népszerű lelki- pásztornak több kötete jelent meg, legutóbb Elkötelezetten címmel. Főbb művei: Isten, em­ber, vallás; Lét és kozmosz; Sorsközösség Krisztussal. Nyír­egyházi tartózkodása alatt szíve­sen adott interjút lapunknak. O Kereken négy éve, hogy prelátus úr eltemette Antall Jó­zsefet. A koporsónál elmondta, mik voltak a néhai miniszterel­nök utolsó szavai, köztük, hogy: egyedül a keresztény Magyaror­szágnak van jövője. Lesz keresz­tény Magyarország? — Hogy lesz-e, azt a jó Isten tudja. Az bizonyos, hogy Szent István közvetlen utód hiányában — két fia is volt, Ottó és Imre, de mind a kettő meghalt — fela­jánlotta az országot a Boldogsá- gos Szent Szűznek. Ez történel­mi tény és ez a hagyomány az­óta élteti a magyarságot. Ebből alakult ki az a közmeggyőződés Magyarországon, hogy az or­szág Szűz Mária országa, ennek az or­szágnak a valódi uralkodója egy mennyei királynő. Ha a magyar nép ezt komolyan veszi, akkor biztos elképzelhető egy olyan állapot, amikor ez az ország megint rá­döbben a maga keresztény küldetésére. Ez a küldetés földrajzi helyzetünkből és törté­nelmi körülményekből adódóan meg is volt, hiszen mi a kereszténység védőbás­tyája voltunk Európa számára és ilyen ér­telemben furcsának tűnik, hogy Európá­hoz csatlakozunk. Mi nem Európához csatlakozunk, Európa nélkülünk nem'le­hetne meg, a törökök vagy a tatárok el­pusztították volna. Bizonyos értelemben az oroszok nyugati orientációját is mi blokkoltuk le 1956-tal, mert a forradal­mat hiába verték le, 1956 óta a szovjet propaganda távolról sem hatott úgy nyu­gaton, mint ahogy ők azt elképzelték. A Nyugat akkor döbbent rá, hogy a Szovjet­unió egy materialista-marxista hazugságra épült ország. — Ami a kereszténységet illeti, nyilván­való, ha a magyarság rádöbben arra, mi­lyen történelmi szerepe van, és ez szerep feltétlenül kapcsolatban van azzal, hogy ezer évvel ezelőtt a kereszténységhez csat­lakoztunk, akkor ennek a gyakorlatban meg kell nyilvánulnia, mert csak akkor tudjuk hivatásunkat betölteni. A keresz­ténység az elsősorban a Jézus Krisztusba vetett hit. A másik dolog, hogy meg kell tartani Isten erkölcsi parancsait, a tízpa­rancsolatot és a szeretet fő parancsát. En­nek az országnak ezeréves eszmei rendsze­re van, ami ezt az országot összetartja. Ez pedig a keresztény világnézet. Ez adta mindig is a magyarság tartását. A magya­rok nem lettek mohamedánná, mint más, a törökök által megszállt országok. Ilyen értelemben a reformáció is hasznunkra volt, mert épp akkor jelent meg Magyar- országon a reformáció, amikor a törökök jöttek és hozták a maguk mohamedán val­lását. A magyarság egyik része azzal volt elfoglalva, hogy áttérjen a reformált ke­resztény hitre, a másik része pedig védje a katolikus hitet, tehát egymással, a hitvi­tákkal voltak elfoglalva, nem pedig azzal, hogy mohamedánná váljanak. Ha furcsán is hat egy katolikus pap szájából, mégis azt mondom: a nemzet szempontjából a reformáció nagy szerencse volt, mert így legalább megőrizte a kereszténységet. O Professzor úr tanítványai révén az or­szág egészéről rendelkezik tapasztalatokon alapuló információval. Érzékelhető-e, hogy a rendszerváltozás óta többen for- . dúlnak az egyház felé, mint amikor tiltott dolog volt?! — A rendszerváltás, az Antall-kormány idején volt egyfajta föllendülés, de utána megint beállt a visszaesés. Egy ilyen világ­ban a magyar ember hajlamos arra, hogy csak a hasznot lássa. Mindegy, hogy egy sportegyesületről, vagy az egyházról van szó, úgy tesz, mintha oda állna, ahonnan pénzt, anyagi előnyt, protekciót remél, vagy azt hiszi, hogy az a szervezet tudja az ő gyerekének a jövőjét biztosítani. Ha most azt mondanák, hogy a bélyeggyűjtők gyerekeit felveszik a közgazdasági, a jogi, vagy az orvosi egyetemre, a magyar lakos­ság 80 százaléka szenvedélyes bélyeggyűj­tővé alakulna át. Az egyházhoz is csak annyiban csatlakozik az átlag nagy tömeg, amennyiben evilági hasznot vél. Az Úr Jé­zus így fogalmazza meg a csodálatos ke- nyérszgporitás után, hogy Jöttök utánam, mert ettetek a kenyérből. Tehát ahol in­gyen kenyér van, oda jön a tömeg, ahol nincs, oda nem. Ezzel nekünk számolni kell, ezért nem a mennyiség, hanem a mi­nőség forradalmának vagyunk a képvise­lői. Hisszük azt, hogy az elvetett mag egy­szer meghozza a maga termését. És ahogy az Úr Jézus mondja az evangéliumban: a mustármag, amely nagyon kicsiny, egy- szercsak váratlanul terebélyes fává növek­szik. De ez már nem mi a művünk, hanem az Isten országának a műve. O Prelátus úr háromnapos lelkigyakor­latának témája a család volt. Miért ezt a témát választotta? — Mert úgy gondolom, hazánkban most az egyik legfontosabb kérdés, hogy tisztázzuk a család fogalmát, a család sze­repét és egyáltalán azt, hogyan kell a ke­resztény embernek értelmezni, hiszen a ke­resztény házasság- és családfogalom a leg­tökéletesebb. Ezt mi valljuk, s nem azért, mert a római pápa kitalálta, hanem azért, mert benne van a bibliában. Miről van itt szó? Arról, hogy ebben az országban iszo­nyatos nagy válságban van a család. Nem mondok semmi újat azzal, ha azt mon­dom, Magyarországon a lakossághoz vi­szonyítva legnagyobb a művi abortuszok, tehát a magzatgyilkosságok száma. Itt a legnagyobb a válások száma, a házassá­gok 50 százaléka válással végződik, renge­teg a csonka család. A folyamat már meg­fordíthatatlan. A megállítás a törvényho­zók és nem az egyház dolga. Az egyházé az, hogy a felebaráti szeretet jegyében föl­emelje a szavát az ilyen mérhetetlen, igaz­ságtalan, antiszociális, embertelen, antihu- mánus és szeretetlen intézkedések ellen. O A lelkigyakorlaton nem erről szólt prelátus úr — Valóban nem, ez csak a háttér. A lel­kigyakorlaton a keresztény házasságfoga­lomról beszéltem a biblia alapján. A föl- bonthatatlan házasságról, amely alapigé­nye a gyermeknek, mert a gyermeket nem az érdekli, hogy a szülőknek milyen érzel­mi kapcsolatai vannak, hanem, hogy a szülei együttmaradjanak. A családnak az a feladata, hogy a gyereket közösségi em­berré neveljék, s megtanítsák vele: nem ő a világ közepe. Nagyon fontos a szüleinek, de vannak testvérei, tanulja meg a szolida­ritást, az együttélést, a szeretetet, az igaz­ságosságot. Nagyon fontos az apák szere­pe. Az apa az elmúlt időben a pénzgyártó lény szerepére degradálódott, akinek sem­milyen feladata nincs a családban, akit bármikor ki lehet rúgni, a lényeg, hogy pénz lehessen tőle szerezni. Az apának az a feladata, hogy a folyamatosságot meg­testesítse a társadalomban. Az apa nevét veszi föl a gyermek, s ezáltal kerül be egy történelmi folyamatba, s innen tudja, hogy ő egy olyan család tagja, amelyiknek van múltja és van jövője. Ha egy társadalom­nak elveszem a hagyományát, el­veszem a tradícióját, abban a pil­lanatban elvesztette az önazonos­ságát. Minden nép tíz körömmel ragaszkodik a hagyományaihoz, mert erre építheti fel a jövőt. Az édesanyának az érzelmi melegsé­get, az otthonosságot, a gyermek érzelmi nevelését, szeretetre neve­lését kell megtestesíteni. O Mit tehetnek az egyházak azért, hogy ezen a kedvezőtlen folyamaton változtassanak? — Egy lényegéből teljesen ki­fordult helyzetben élünk, ezért kell a keresztény családeszményt odaállítani: a férfi az férfi, a nő az nő, a kettő egyenrangú, egyenjogú, de nem egyforma. A gyereknek szüksége van apára, anyára, és nagyszülőre is, erre elő kell készíteni a fiatalokat. A legtöbb fiatal ugyanis nincs elő­készítve a házasságra. Legtöbb­jük úgy gondolja, ha a nemi ak­tus elvégzésére képes, akkor ő már alkalmas a házasságkötésre. Mert nem tanulta meg, hogy nem elég együtt aludni valakivel, együtt is kell élni vele. Ha a há­zasságnak, a családnak nincs eszménye, akkor az szét fog esni. Ha valakinek csak az a célja, hogy pénzt szerezzen, s a gye­reknek egy újabb adidas cipőt vegyen, az nem eszme. Ézért kell nekünk elmondani: fel kell készülni önzetlenséggel, fel kell ké­szülni arra, hogy megtanuljunk emberek­kel együtt élni. Erre szolgál például a cser­készet, a keresztény ifjúsági egyesületek, ahol megtanítják az embert arra, hogyan kell másokért élni. És akkor lesz majd bér­lőié jó családapa, jó családanya. O Bár a lelkigyakorlat témája a család volt, beköszöntött a karácsony. Tudunk mi ünnepelni, vagy csak a külsőségeket te­remtjük meg hozzá? — Sokan azt hiszik, hogy a karácsony egy kacsasültevő ünnep. Nem erről van szó. A karácsony arról szól, hogy Jézus Krisztus megszületett. Ki ez a Jézus Krisz­tus? Az Isten fia, aki érettünk emberré lett, s azért lett emberré, hogy az áteredő bűn­től megváltsa ezt a világot és az emberi ne­met visszavezesse a mennyi atyához, az Is­tenhez. Ezért jött a világra. Annak, hogy megszületett, nagy jelentősége van. Megte­hette volna, hogy felnőtt emberként jön a világra. Ám azzal, hogy megszületett, va­lójában megszentelte a családi életet. Te­hát sorsközösséget vállalt az emberi nem­mel mindenben a világon, a bűnt kivéve, s ez elénk állított egy olyan emberi életet, amelyikhez a bűn nem tartozik hozzá. Jól­lehet a bűn következményét, a szenvedést és a halált Jézus önként magára vállalta, hogy engesztelő áldozat legyen a mennyei atya előtt a mi bűneinkért. A megtestesü­lésnek itt van óriási jelentősége, hogy az Isten mintegy elénk jött, elénk éli azt az életet, ami örök elgondolása az emberről. A második isteni személy, a Fiú emberré lett, azért, hogy elénk éljen. Jézus nem írt könyveket, az apostolok írták le az ő taní­tásait. Jézus Krisztus élt, elénk élt, az éle­tével tanított. Ez a feladata minden szülő­nek is, hogy életével tanítsa a gyermekét. A tanároknak is ez lenne a feladatuk, ha rendesen megfizetnék őket, adnának nekik eszmét és nem azt, hogy a semleges iskola az eszmény. Egy tanárnak legyen valami­lyen eszménye, ahol a gyerekek elé olyan emberi életet él, amit érdemes követni. Ha már szóba került a neve, Antall József ilyen középiskolai tanár volt. Nekem osz­tályfőnököm volt, s tudom, milyen hatás­sal tudott lenni a fiatalokra. Ilyen taná­rokra és ilven szülőkre lenne szükség. Dr. Bolberitz Pál pápai plerátus Martyn Péter felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents