Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-20 / 297. szám

Benyitok az ajtón, beteszem a húszforintost a nyílásba, tolom a kocsit, berakom a kenyeret, tejet, sajtot, felvágottat, húst, lisztet, cukrot, zöldséget, gyü­mölcsöt, konzervet, levesport, ká­vét, üdítőt, sört, bort, pálinkát, villanykörtét, ruhaakasztót, fel­mosórongyot, fogkrémet, cipő­pasztát, macskaeledelt, sorba állok a pénztár előtt, kirakom az árut a kocsiból, előveszem a bankkártyát, fizetek, berakom az árut a kocsiba, kitolom az ajtón, berakom az árut az autóba, haza­hajtok, kirakom az árut a kocsiból, kinyitom a lakásajtót, beviszem az árut, kinyitom a szekrényajtót, berakom az árut, becsukom az ajtót. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, A HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ ÉS A KELET-MAGYARORSZÁG MELLÉKLETE Bevásárló központ Nagyker. j | Diszkont J|| Kisebb bolt Szaküzlet Egyéb I ■ ™ ' 0 Rendszerváltozással felérő átalakulás előtt áll a magyar kereske­delem: az új típusú be­vásárlóközpontok megjelenése gyökere­sen módosíthatja a vásárlói szokásokat. TÚRI GABOR század második felére nagymértékben átvették a kereskedő szerepét. A nagy bevásárlóegységek az árut maguk szerzik be, közvetlenül a termelőtől. A modern áruházláncok őse a Great Atlantic and Pacific Tea Company volt, amely New Yorkban 1859-ben nyitötta meg első üzleteit. Európa első nagyáruházát 1860-ban Párizsban avatták fel Au Bon Marché névvel. A zöldségféléket, húst, tejtermékeket és alapvető háztartási cikkeket árusító első szupermarketek is Amerikában épültek fel King Cullen-lánc elneve­zéssel 1930-ban. Ezek az áruházak közvetlen veszélyt hoztak a környék kiskereskedőire, a pékségekre, a hús­boltokra és a zöldségesekre, amelyek képtelenek voltak felvenni a versenyt az alacsonyabb árakkal dolgozó nagy üzletekkel. A kiskereskedők erre a világ számos országában beszerzési társulásokba tömörültek, amelyek szá­zadunk közepéig eredményesen állták A modem szuper- és hipermarketek tömegessége és személytelensége éle­sen szembenáll a vásárok évezredes hagyományával, amikor az áru a ter­melő és a vevő közvetlen alkuja révén cserélt gazdát. A kiskereskedők léte azt jelzi, hogy technicizálódott korunk­ban is vannak olyanok, akik vásárlás­kor előnyben részesítik az emberi kap­csolatot. A piacok eredetileg azért jöttek létre, hogy az önellátásra berendez­kedett gazdálkodók egy helyen adhas­sanak túl fölösleges vagy másra cseré­lendő termékeiken. Ezek a helyek al­kalmat nyújtottak arra is, hogy a ván­dorkereskedők áruba bocsáthassák máshonnan, esetleg külhonból szárma­zó termékeiket. Az árutermelés kiala­kulásával az eladók és a vásárlók kap­csolata egyre összetettebb lett. Közve­títők léptek be a láncba, ezáltal a ter­melők megszabadultak a közvetlen értékesítés kényszerétől. A beszerzők egy része bizonyos áruféleségekre sza­kosodott, és az árut továbbadta a keres­kedőknek. A vásárok köré települések épültek,állandó üzletek nyíltak. A középkori feudális társadalomban az árakat íratlan törvények szabá­lyozták, amelyek megakadályozták, hogy a kereskedők társadalmi hely­zetüknél magasabb jövedelemre te­gyenek szert. A nemzetközi kereske­delem kiterjedésével azonban egyre nehezebbé vált az árak ellenőrzése. A vándorkereskedők nem igazodtak a helyi szokásokhoz és szabályokhoz, kialakult a jómódú középosztály, amely szembekerült a fennálló rend­del. Az ipari forradalom révén a 19. században a kereskedők és az üzletem­berek szerepe megnőtt. A munkalehetőségek miatt egyre nagyobb számban a városokba költö­zők vásárlási szokásai megváltoztak, az élelmiszer beszerzésének legkézen­fekvőbb helyszínei az állandó üzletek lettek. Az áruházláncok a huszadik a sarat az áruházláncokkal szemben. Napjaink piacán azonban már a ha­szonérdekeltségű, nagy magánáruház­láncok az uralkodók. A bevásárlóközpontok elterjedése a fejlett országokban a vásárlók kényel­mi igényeinek tulajdonítható, akiknek így nem kell a fél várost a nyakukba szedniük egy-egy bevásárláshoz. A beszerzés heti elfoglaltsággá vált, ami­kor a vevő gépkocsijával a szuper­markethez hajt, és két-három óra alatt mindent elintéz. Az átfogó szolgál­tatások - könnyű, gyors vásárlás, elő­csomagolt és -főzött áruk - iránti igényt a nők tömeges munkába állása is erősítette, akiknek kevesebb idejük maradt beszerzésre és főzésre. Ezek a teendők a szenvedésből mára kel­lemes időtöltéssé változtak. A nagyáruházak létrejötte azonban kedvezőtlen hatással volt a belvárosok hagyományos szerkezetére. Az üz­letközpontokká fejlődött főutcákról a vásárlás súlypontja a hatalmas kül­városi vagy városon kívüli bevásárló- központokra helyeződött át. Ez nem­csak a belvárosi kereskedőket érin­tette hátrányosan, hanem súlyos gaz­dasági és környezetvédelmi prob­lémákhoz vezetett. A bevásárlóköz­pontok a világ különböző részeiből maguk szerzik be áruikat az iparszerű élelmiszertermelést folytató gazdasá­goktól. Ez csökkenti a nagybani piacok szerepét, miáltal a kistermelők sok­szor kénytelenek áruikat a bevásár­lóközpontoknak értékesíteni. A váro­son kívüli központok csak gépjárművel közelíthetők meg, ami fokozza a környezetszennyeződést. Az előrecso­magolt áruk elfogyasztása után meg­maradó hatalmas mennyiségű ház­tartási hulladék elhelyezése is egyre komolyabb gondokat okoz. A szupermarketek tulajdonosai mindezzel szemben azzal érvelnek, hogy üzleteiknek nagy részük volt az élelmiszerárak csökkenésében. Míg például Nagy-Britanniában a családok 1940-ben jövedelmük 30 százalékát költötték élelmiszerre, ma mindössze 12 százalékát. Magyarországon 1990 után jelentek meg az első áruházláncok, s előbb- utóbb elérik a keleti országrészt is. A leggyorsabb változás Debrecenben várható, ahol a már működő METRO, az 1998-ban felavatandó Malompark- bevásárlóközpont, majd a Tesco kínálata alapvetően új helyzetet teremt a város kereskedelmi ellátásában. A fogadtatást illetően érdekes adatokkal szolgál a GfK Hungary Piackutató Vásárlási helyszínek jelenleg MÉRLEG Néhány szempont az üzleti bizonyítvány kiállításához 1. Parkolás (van - nincs, időkorlátozással - anélkül, ingyenes - fizető). 2. Belső közlekedés (a folyosók szélessége, elegendő hely a tolókocsiknak, a pol­cok magassága, az áruk hozzáférhetősége). 3. Az áru (csomagolása, elhelyezése, jelzése, az árak feltüntetése). 4. Árak (alacsony, közepes, magas). 5. Eligazodás (útjelzők, az alkalmazottak tájékozottsága, szolgálatkészsége). 6. Fizetési mód (készpénz, bankkártya, annak válfajai). 7. Különleges szolgáltatások (kávézó, ingyenes taxihívás, gyermekmegőrző, üveg­visszaváltás, házhoz szállítás). A SZATÓGSBOLTTÓL A HIPERMARKETIG Intézet nemrégiben Budapesten és környékén 700 vásárló és 200 kis­kereskedő körében végzett felmérése. Eszerint élelmiszereknél és háztartási vegyi áruknál mindenki a diszkontok előretörését várja, becslés szerint öt év múlva a forgalom egyharmada jut majd a legolcsóbb üzletek típusára. Míg azonban a lakosság véleménye szerint ehhez hasonló forgalmat bo­nyolítanának majd le a bevásárlóköz­pontok is, a kereskedők második helyre a hipermarketet helyezik, a bevásárlóközpontokban csak a vásár­lások ötödét várják. A kisebb boltok szerepét viszont a kereskedők ítélik meg jobban, szerintük ott a forgalom 16 százaléka bonyolódik majd öt év múlva, míg a lakosság ezt csak 7 százalékra becsüli. A ruházati cik­keknél egybehangzóan egyharmadnál nagyobb arányt jósolnak a bevásárló- központoknak. A további sorrend a vevők szerint: diszkont, általános áru­ház, nagykereskedelem; a kereskedők szerint: általános áruház, diszkont, nagykereskedelem. A vevők a kis­boltokban a vásárlások 12, a keres­kedők 27 százalékát feltételezik. Ami az árak alakulását illeti, az 50 négy­zetméternél kisebb eladóterű üzletek tulajdonosainak 46, a 200 négyzet- méternél nagyobb üzletet működ­tetőknek 75 százaléka lát lehetőséget a rendelés, a beszerzés és a szállítás költségeinek csökkentésére. A megindult folyamatok végered­ménye ma még nem látható, egy azon­ban bizonyos: az, ami a magyarorszá­gi kereskedelemben és ellátásban ezek­ben az években történik, nem szerves fejlődés következménye. A tulajdon- viszonyok átalakulása, a gazdasági tel­jesítmény csökkenése, a lakosság döntő hányadának elszegényedése miatt a Nyugaton kialakult fogyasztási és forgalmazási szokások aligha plán­tálhatok át közvetlenül a hazai vi­szonyokra. A magyar vásárlóerő lehe­tőségeinek és igényeinek megfelelő kereskedelmi ellátás kialakulása hosszas, látványos előrelépésekkel, de beruházói kudarcokkal is együtt járó folyamat eredménye lesz. A piaci versenyfeltételek megteremtésével, a szolgáltatások színvonalának emel­kedésével a vásárló csak nyerhet — már amennyiben pénztárcája képes lépést tartani a kínálat bővülésével. ÉRVEK A bevásárlóközpontokról PRO + Növeli a választékot. + Leszorítja az árakat. * Munkahelyet teremt. + Hozzájárul a helyi adókhoz. + Gyors: csökken a bevásárlóidő. * Kényelmes: egy helyütt minden be­szerezhető. KONTRA- Tönkreteszi a kiskereskedőket.- Az Importárut előnyben részesíti a hazaival és a helyivel szemben.- A nemzetközi cégek nem versenyez­nek egymással, hanem felosztják a piacot, és áralkut kötnek.- Növeli a munkanélküliséget.- Csak gépkocsival közelíthető meg.-Személytelen.- Létrejötte korrupcióval jár együtt. Egy plaza a sok közül. Fél ország a csodájára járt. Fotó: Nagy Gáboi

Next

/
Thumbnails
Contents