Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-20 / 297. szám
Benyitok az ajtón, beteszem a húszforintost a nyílásba, tolom a kocsit, berakom a kenyeret, tejet, sajtot, felvágottat, húst, lisztet, cukrot, zöldséget, gyümölcsöt, konzervet, levesport, kávét, üdítőt, sört, bort, pálinkát, villanykörtét, ruhaakasztót, felmosórongyot, fogkrémet, cipőpasztát, macskaeledelt, sorba állok a pénztár előtt, kirakom az árut a kocsiból, előveszem a bankkártyát, fizetek, berakom az árut a kocsiba, kitolom az ajtón, berakom az árut az autóba, hazahajtok, kirakom az árut a kocsiból, kinyitom a lakásajtót, beviszem az árut, kinyitom a szekrényajtót, berakom az árut, becsukom az ajtót. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, A HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ ÉS A KELET-MAGYARORSZÁG MELLÉKLETE Bevásárló központ Nagyker. j | Diszkont J|| Kisebb bolt Szaküzlet Egyéb I ■ ™ ' 0 Rendszerváltozással felérő átalakulás előtt áll a magyar kereskedelem: az új típusú bevásárlóközpontok megjelenése gyökeresen módosíthatja a vásárlói szokásokat. TÚRI GABOR század második felére nagymértékben átvették a kereskedő szerepét. A nagy bevásárlóegységek az árut maguk szerzik be, közvetlenül a termelőtől. A modern áruházláncok őse a Great Atlantic and Pacific Tea Company volt, amely New Yorkban 1859-ben nyitötta meg első üzleteit. Európa első nagyáruházát 1860-ban Párizsban avatták fel Au Bon Marché névvel. A zöldségféléket, húst, tejtermékeket és alapvető háztartási cikkeket árusító első szupermarketek is Amerikában épültek fel King Cullen-lánc elnevezéssel 1930-ban. Ezek az áruházak közvetlen veszélyt hoztak a környék kiskereskedőire, a pékségekre, a húsboltokra és a zöldségesekre, amelyek képtelenek voltak felvenni a versenyt az alacsonyabb árakkal dolgozó nagy üzletekkel. A kiskereskedők erre a világ számos országában beszerzési társulásokba tömörültek, amelyek századunk közepéig eredményesen állták A modem szuper- és hipermarketek tömegessége és személytelensége élesen szembenáll a vásárok évezredes hagyományával, amikor az áru a termelő és a vevő közvetlen alkuja révén cserélt gazdát. A kiskereskedők léte azt jelzi, hogy technicizálódott korunkban is vannak olyanok, akik vásárláskor előnyben részesítik az emberi kapcsolatot. A piacok eredetileg azért jöttek létre, hogy az önellátásra berendezkedett gazdálkodók egy helyen adhassanak túl fölösleges vagy másra cserélendő termékeiken. Ezek a helyek alkalmat nyújtottak arra is, hogy a vándorkereskedők áruba bocsáthassák máshonnan, esetleg külhonból származó termékeiket. Az árutermelés kialakulásával az eladók és a vásárlók kapcsolata egyre összetettebb lett. Közvetítők léptek be a láncba, ezáltal a termelők megszabadultak a közvetlen értékesítés kényszerétől. A beszerzők egy része bizonyos áruféleségekre szakosodott, és az árut továbbadta a kereskedőknek. A vásárok köré települések épültek,állandó üzletek nyíltak. A középkori feudális társadalomban az árakat íratlan törvények szabályozták, amelyek megakadályozták, hogy a kereskedők társadalmi helyzetüknél magasabb jövedelemre tegyenek szert. A nemzetközi kereskedelem kiterjedésével azonban egyre nehezebbé vált az árak ellenőrzése. A vándorkereskedők nem igazodtak a helyi szokásokhoz és szabályokhoz, kialakult a jómódú középosztály, amely szembekerült a fennálló renddel. Az ipari forradalom révén a 19. században a kereskedők és az üzletemberek szerepe megnőtt. A munkalehetőségek miatt egyre nagyobb számban a városokba költözők vásárlási szokásai megváltoztak, az élelmiszer beszerzésének legkézenfekvőbb helyszínei az állandó üzletek lettek. Az áruházláncok a huszadik a sarat az áruházláncokkal szemben. Napjaink piacán azonban már a haszonérdekeltségű, nagy magánáruházláncok az uralkodók. A bevásárlóközpontok elterjedése a fejlett országokban a vásárlók kényelmi igényeinek tulajdonítható, akiknek így nem kell a fél várost a nyakukba szedniük egy-egy bevásárláshoz. A beszerzés heti elfoglaltsággá vált, amikor a vevő gépkocsijával a szupermarkethez hajt, és két-három óra alatt mindent elintéz. Az átfogó szolgáltatások - könnyű, gyors vásárlás, előcsomagolt és -főzött áruk - iránti igényt a nők tömeges munkába állása is erősítette, akiknek kevesebb idejük maradt beszerzésre és főzésre. Ezek a teendők a szenvedésből mára kellemes időtöltéssé változtak. A nagyáruházak létrejötte azonban kedvezőtlen hatással volt a belvárosok hagyományos szerkezetére. Az üzletközpontokká fejlődött főutcákról a vásárlás súlypontja a hatalmas külvárosi vagy városon kívüli bevásárló- központokra helyeződött át. Ez nemcsak a belvárosi kereskedőket érintette hátrányosan, hanem súlyos gazdasági és környezetvédelmi problémákhoz vezetett. A bevásárlóközpontok a világ különböző részeiből maguk szerzik be áruikat az iparszerű élelmiszertermelést folytató gazdaságoktól. Ez csökkenti a nagybani piacok szerepét, miáltal a kistermelők sokszor kénytelenek áruikat a bevásárlóközpontoknak értékesíteni. A városon kívüli központok csak gépjárművel közelíthetők meg, ami fokozza a környezetszennyeződést. Az előrecsomagolt áruk elfogyasztása után megmaradó hatalmas mennyiségű háztartási hulladék elhelyezése is egyre komolyabb gondokat okoz. A szupermarketek tulajdonosai mindezzel szemben azzal érvelnek, hogy üzleteiknek nagy részük volt az élelmiszerárak csökkenésében. Míg például Nagy-Britanniában a családok 1940-ben jövedelmük 30 százalékát költötték élelmiszerre, ma mindössze 12 százalékát. Magyarországon 1990 után jelentek meg az első áruházláncok, s előbb- utóbb elérik a keleti országrészt is. A leggyorsabb változás Debrecenben várható, ahol a már működő METRO, az 1998-ban felavatandó Malompark- bevásárlóközpont, majd a Tesco kínálata alapvetően új helyzetet teremt a város kereskedelmi ellátásában. A fogadtatást illetően érdekes adatokkal szolgál a GfK Hungary Piackutató Vásárlási helyszínek jelenleg MÉRLEG Néhány szempont az üzleti bizonyítvány kiállításához 1. Parkolás (van - nincs, időkorlátozással - anélkül, ingyenes - fizető). 2. Belső közlekedés (a folyosók szélessége, elegendő hely a tolókocsiknak, a polcok magassága, az áruk hozzáférhetősége). 3. Az áru (csomagolása, elhelyezése, jelzése, az árak feltüntetése). 4. Árak (alacsony, közepes, magas). 5. Eligazodás (útjelzők, az alkalmazottak tájékozottsága, szolgálatkészsége). 6. Fizetési mód (készpénz, bankkártya, annak válfajai). 7. Különleges szolgáltatások (kávézó, ingyenes taxihívás, gyermekmegőrző, üvegvisszaváltás, házhoz szállítás). A SZATÓGSBOLTTÓL A HIPERMARKETIG Intézet nemrégiben Budapesten és környékén 700 vásárló és 200 kiskereskedő körében végzett felmérése. Eszerint élelmiszereknél és háztartási vegyi áruknál mindenki a diszkontok előretörését várja, becslés szerint öt év múlva a forgalom egyharmada jut majd a legolcsóbb üzletek típusára. Míg azonban a lakosság véleménye szerint ehhez hasonló forgalmat bonyolítanának majd le a bevásárlóközpontok is, a kereskedők második helyre a hipermarketet helyezik, a bevásárlóközpontokban csak a vásárlások ötödét várják. A kisebb boltok szerepét viszont a kereskedők ítélik meg jobban, szerintük ott a forgalom 16 százaléka bonyolódik majd öt év múlva, míg a lakosság ezt csak 7 százalékra becsüli. A ruházati cikkeknél egybehangzóan egyharmadnál nagyobb arányt jósolnak a bevásárló- központoknak. A további sorrend a vevők szerint: diszkont, általános áruház, nagykereskedelem; a kereskedők szerint: általános áruház, diszkont, nagykereskedelem. A vevők a kisboltokban a vásárlások 12, a kereskedők 27 százalékát feltételezik. Ami az árak alakulását illeti, az 50 négyzetméternél kisebb eladóterű üzletek tulajdonosainak 46, a 200 négyzet- méternél nagyobb üzletet működtetőknek 75 százaléka lát lehetőséget a rendelés, a beszerzés és a szállítás költségeinek csökkentésére. A megindult folyamatok végeredménye ma még nem látható, egy azonban bizonyos: az, ami a magyarországi kereskedelemben és ellátásban ezekben az években történik, nem szerves fejlődés következménye. A tulajdon- viszonyok átalakulása, a gazdasági teljesítmény csökkenése, a lakosság döntő hányadának elszegényedése miatt a Nyugaton kialakult fogyasztási és forgalmazási szokások aligha plántálhatok át közvetlenül a hazai viszonyokra. A magyar vásárlóerő lehetőségeinek és igényeinek megfelelő kereskedelmi ellátás kialakulása hosszas, látványos előrelépésekkel, de beruházói kudarcokkal is együtt járó folyamat eredménye lesz. A piaci versenyfeltételek megteremtésével, a szolgáltatások színvonalának emelkedésével a vásárló csak nyerhet — már amennyiben pénztárcája képes lépést tartani a kínálat bővülésével. ÉRVEK A bevásárlóközpontokról PRO + Növeli a választékot. + Leszorítja az árakat. * Munkahelyet teremt. + Hozzájárul a helyi adókhoz. + Gyors: csökken a bevásárlóidő. * Kényelmes: egy helyütt minden beszerezhető. KONTRA- Tönkreteszi a kiskereskedőket.- Az Importárut előnyben részesíti a hazaival és a helyivel szemben.- A nemzetközi cégek nem versenyeznek egymással, hanem felosztják a piacot, és áralkut kötnek.- Növeli a munkanélküliséget.- Csak gépkocsival közelíthető meg.-Személytelen.- Létrejötte korrupcióval jár együtt. Egy plaza a sok közül. Fél ország a csodájára járt. Fotó: Nagy Gáboi
