Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-20 / 297. szám
Könyv Angyalok nyelvén A Krisztus utáni IV. századtól XII. századig terjedő időszak Európa történetében szinte páratlannak tekinthető szellemi egységesülési folyamat jegyében telik. A kereszténység integráló és szintetizáló ereje által az antik és barbár kultúrákból létrejön az európai kultúra, az a politikai, gazdasági, tudományos és művészeti, valamint szocietális rendszeregyüttes, amely létünknek napjainkig alapját képezi. Az új szellem és az általa teremtett rend bölcsője a templom, ahol a liturgia kialakulása közben megszületik a keresztény tudat, szemlélet és kommunikáció. Európa létének pillérei. Erre a liturgikus eredetre vezethető vissza társadalmi és szellemi tevékenységeink mindegyike. így irodalmunk is, mely európai formáját mint vallásbölcselet, prédikáció és himnuszköltészet nyeri el. „...tudva vagy tudatlanul, mindannyian e jámbor középkori himnuszköltők örökösei vagyunk, formában, színben, érzésben, gondolatban egyformán tőlük függünk, és koldusok lennénk őnélkülük”- írja Babits Mihály, fölhívva a Már régen nincs abban rendkívüli, hogy a Kronos vonósnégyes rendkívüli lemezekkel jelentkezik. Az Early Music (Régizene) címet viselő legújabb opus évezredet átívelő vállalkozás: kora középkori művekből ugyanúgy elhangzanak benne részletek, mint napjaink (amerikai) komponistáinak alkotásaiból. Miként fér meg egymás mellett a 9. századi Kassia, a 12. századi Perotin, a 14. századi Guillaume de Mac haut, a 16. századi John Dowland, a 17. századi Henry Purcell és a 2. századi John Cage, Alfred Schnittke, Arvo Pärt és Harry Partch egy-egy szerzeményének vonósnégyes-változata? A válasz, bármilyen hihetetlen: viszonylag békésen. Ez a koncept- lemez az azonosat mutatja fel az idézetekben: azokat a tartalmakat, hangulatokat, hangszíneket, kifejezésmódokat, amelyeket a zeneművek kortól függetlenül hordozhatnak. Nem archaizálásról van itt szó, hanem eredetmondákról, arról az őstengerről, amelyből minden zene vétetett. (No és mellesleg helyzetbe hozhatók századunk mesterei is.) A Kronos kvartett a változatok mestere. Komor, méltóságteljes hangvételű lemezük újabb kavics a klasszi- kuszene-forgalmazás állóvizében. (Nonesuch) ★★★★ Schaffer Rózsa A legendás hírű, magyar származású hegedűvirtuóz, Joachim József 1853-ban előadta Beethoven Hegedűversenyét, s játéka olyan hatással volt Schumannra, hogy néhány hónappal később Fantáziát írt a számára. Kereken 25 évvel később, 1878-ban Brahms is neki ajánlotta nagyszabású Hegedűversenyét, s mindkét alkotást a kitűnő hegedűs mutatta be a szerzők vezényletével. Joachim emellett szerepet játszott a végső megfogalmazás kialakításában, tanácsokat adott Schumann- nak és Brahmsnak is, sőt a Hegedűverseny első tételéhez írt kádenciáját azóta is játsszák, többek között Anne-Sophie Mutter, aki legújabb lemezén (Violin Konzert, Fantasie Op. 131) épp ezt a két darabot adja elő a New York Philharmonic Zenekarral, Kurt Masur vezényletével. A lemez így természetesen nemcsak sajátos Brahms-Schumann-interpretá- ció, hanem hódolat a kiváló hegedűs előtt is. Annál is inkább. mert Anne-Sophie Mutter stílusa, intonációja és formálásának módja sok esetben annyira szabados, annyira önkényes, hogy helyenként „cigányosnak” hat. Ezzel szemben Kurt Masur nyugodt tempói, visszafogott dinamikái, széles ívű dallamformálása és mindenfajta különlegességtől való tartózkodása sokkal közelebb áll Brahms líraibensőséges karekteréhez, s hogy ez a két, merőben ellentétes előadói magatartás mégsem oltja ki egymást, az csak a két művész tökéletes technikai tudásának és magas szintű muzikális megoldásainak köszönhető. Schumann Fantáziája ritkán hangzik fel a koncertpódiumokon, lemezeken, pedig bevezetője a legszívhez- szólóbb zenék egyike. Itt jobban közelít egymáshoz a két előadói stílus, a megfogalmazás egységesebb, s a mű befejezése e két művészi gondolkodásmód egymásra találásának igazi apoteózisa. (Deutsche Gramoplton) •kirk'k'k Kocsis Gábor figyelmet irodalmunk forrására, és hitet téve annak élő volta mellett. A kultúránk alapvetésének tekinthető, a katolikus egyházi szertartásrendben ma is elevenen jelenlévő, miséken, különböző szertartásokon nap mint nap énekelt keresztény himnuszok talán legteljesebb és leghitelesebb magyar nyelvű gyűjteménye. Sík Sándor legendás piarista pap-tanár, költő, író, műfordító, irodalomtörténész először 1943-ban napvilágot látott. Himnuszok könyve című fordításkötete, amelyben Szent Ambrustól Acquinói Szent Tamásig, Nagy Szent Gergelytől Kempis Tamásig és Pázmány Péterig középkori líránk legragyogóbb személyiségeinek művei kapnak helyet, az idén újból megjelent. „Vedd föl, olvasd...” (Himnuszok könyve. A keresztény himnuszköltészet remekei. Kairosz Kiadó. 1100 Ft) ★★★★★ Lajtos László Könyv Élni merni CD Autentikus anakronizmus A Jánosi együttes Hetvenhét magyar tánc (1730-1810) című CD-jét hallgatva óhatatlanul az egykori folk- fesztivál-látogatót idézte fel a sorok írójában. A népzenének helye vagyon a táncházakban, helye van a szabadtéri színpadokon, és természetesen helye van a hanghordozókon is, mégis kicsit idegenül hatnak a galántai táncok, az ugrósok, a lassú és sebes magyarok a lejátszóból. Hiányoznak a zenészek, akik látványukkal erősítik a zenei hatást, ahol jelentősége van a lazán vállízületbe helyezett hegedűnek, a hónaljba szorított kontrának, a rövid szárú bőgővonónak, ahol a pillanatnyi benyomások maradandóbbak esetenként, mint a konzervhangok, amelyek huszonötezredik lejátszáskor is ugyanúgy szólnak. Ugyanott maradnak a hangsúlyok, ugyanott és ugyanolyan mértékben jönnek a ritmusváltások. A Jánosi zenekar CD-jére mégis szükség van, mert bármennyire szubjektív is a válogatás, de legalább rögzült, hatvan percet és egy másodpercet igyekszik átmenteni az utókornak a magyar folklórkincsből, talán éppen ezzel teremtve kedvet a majdani táncházba járóknak vagy folkfesztivál- rajongóknak. Ha ez sikerül, akkor már megérte. (Hungaroton Classic) ★★★★★ Bánhegyi Gábor Dohai Péter legújabb verseskötetének szokatlan, meglepő címe a történelem személyessé tételének szándékát jelzi. Az írónak a történelem iránti affinitása már pályakezdésekor tettenérhető volt. Ezt mutatják regényei, filmforgatókönyvei, a Szabó István rendezte nagysikerű Mefisztó —ez a film annak idején Oscar-díjat kapott -. a Redl ezredes, vagy a Hanussen. Az 1971-ben megjelent A magunk kenyerén c. versantológiában így ír róla Csoóri Sándor: „Kemény Zsigmond agglegényi mellénye alól egy rossz testtartású ország gyarló tüdejét hallja sípolni... A lírai tékozlás korában Dobai mintha fösvénységre törekedne. Pedig csak nagy hatású feszültségekkel gazdálkodik...” Csoóri pontosan fogalmazott, máig ható érvénnyel, s aligha véletlen, hogy éppen ő mutatta be a pályakezdő poétát, a mai középnemzedék egyik legjelentősebb alkotóját, aki fiatalkori önvallomásában ezt írja: „Mi volt ez a huszonhat év? /.../ Kapkodó, hazug alkalmazkodás. Szabadfogású semmi. /.../ Veszteglő tenger a hajók körül. Legalábbjaid. /.../A világ csak úgy törhesen előre történelmed és egzisztenciád között, hogy közben megismerd, hogy ne maradhasson benne semmi idegen, utoljára még te magad sem.” Ez az igény azóta sem változott, voltaképp erre rímelnek a címadó vers sorai: „Az emlék önmagában is valóság; / függetlenül attól, hogy minek az emléke és kié. /.../ a megmagyarázhatatlan múltban egyszer eltévedünk. / Előre hát porcelán harcosa, veteránja régi regimentnek. / törd szét a vitrint, / zúzd szét a teli tévét, /mert ami benned nincs, az kívüled sincs!” Ez a keserű iróniával, árnyalatni pátosszal vegyes hang jellemzi Dobai nagyívű kötetét, amelynek versei - és egy korábbi esszémondata: „lenni-vagy nem lenni” - azt sugallják, hogy a történelemmel, egyszersmind a létezéssel szemben egyetlen védekezési lehetősége van az embernek: megélni merni. (Dobai Péter: Önmúltszázad. Nagyvilág Könykiadó. 980 Ft) ★★★★ Fecske Csaba Video Bájos hátra Tom Cruise szerencsés fickó. Nem elég, hogy a filmrajongó tinik többsége az egyik leg- jóképűbb színésznek tartja, ráadásul sorra olyan szerepeket kap, melyekben rokonszenves álomlovagként hódíthat. Jerry Maguire érzelmes - érzelgős? — sportügynök, aki egy szép napon rádöbben, milyen szemét volt eddig, és szakítva szexrajongó, szókimondó barátnőjével, 25 oldalas tanulmányban fejti ki nézeteit becsületről, tisztességről, az üzletág jövőjéről. Kollégái lelkesen gratulálnak, főnöke azonnal kirúgja. Ennyi a realitás. A többi rózsaszín tapétájú leányszobák polcaira kívánkozó, pöttyös fedelű könyvecskébe illő meseszerű történet szerelemről, küzdelemről, barátságról és mindarról, aminek annyi köze van a valósághoz, mint a kiszórt Oscar-díjak többségének az értékálló művészi teljesítményhez. Kisebb keblű, ám nagyobb szívű új barátnő, vagány, de szemüveges kisfiú, kigyúrt izmokkal is szentimentálisán üvöltöző élsportoló, háttérből duzzogó elvált nők falkája. A remek színészek jóvoltából néha még a hiteltelen happy enddel díszített bugyuta sikersztori is hihetőnek tűnik, s ha néhány percre beleéljük magunkat a történetbe, büszkén bólogathatunk: mi is ilyen remek, vonzó, bájos fiatalok vagyunk. (Jerry Maguire - A nagy hátraarc. Amerikai, rendezte: Cameron Crowe. Főszereplők: Tom Cruise, Cuba Gooding jr., Renee Zellweger) ★ Győrfi Lajos ÍCD I Csábítás _______ Csók (egymással nyalakodó nyelvek): halál (gyerekhalál, egy régi barát halála, a szerelem és az illúzió halála); szexualitás (magzati korban, a melltartó és a melltartó lelkisége, a férfiakat befutó rózsa és a szerteáradó rózsaillat metaforája): csábítás (pír az arcon, fantázia-tettek); azonosság (az én és a valódi személyazonosság keresése) - ezek is lehetnek Milan Kundera, az eredeti francia kiadással egy időben megjelent, legújabb kamararegényének kulcsszavai. A nemzetközi siker okán gyanakvók által egyfajta „eurokonformnak” tartott regényíró korábbi munkáiban is megfigyelhető a törekvés: szereplőit s a történetet bizonyos, a regényalakok és az alkotó által folyton újraértelmezett szavak köré építse, a regény címéül pedig annak központi kategóriáját válassza. A Tréfa, a Lassúság, a Halhatatlanság, A nevetés és felejtés könyve, A lét elviselhetetlen könnyűsége is jól példázta ezt. Utóbbi alapkérdésévé éppen annak kiderítése vált, hogy hol kezdődik és hol végződik az én. hiszen a megdöbbenést az én identitásának bizonytalansága okozza. S mivel az író már korábban állást foglalt arról, hogy az én keresése mindig paradox kielégítet- lenséggel végződött és azzal is fog végződni, törvényszerűnek is tekinthető újabb kísérlete, melynek célja megbizonyosodni erről a bizonytalanságról. Am a valódi fikciós gesztusok szintjén ezúttal minden eddiginél egyszerűbb a történet, s annál szerteágazóbb a belső - érzelmi-intellektuális - szinten megírott forgatókönyvé. A nő már nem érzi elég csábítónak magát, ezért a férfi enged a csábításnak: másik énje spionként kíséri a nő életét, hódoló leveleket ír neki, megteremtve azt az illúziót, hogy a nő ismét felkeltette az idegen férfiak érdeklődését, és eközben rá kell jönnie a férfinak arra, hogy a szeretett nő fokozatosan átalakul a szeretett nő illúziójává. Kundera a helyzetek lényegét azáltal kívánja megérteni, hogy az alakok formálása közben akar rájönni viselkedésük okára. Figuráinál egyébként nem az a fontos, hogyan néznek ki, vagy mit cselekszenek, hanem az, miért éppen azt gondolják és teszik, amit. Az Azonosság ugyanakkor a fikció fikciója is, hiszen nem csak az identitás megtalálásáról van immár szó, hanem annak a pillanatnak az azonosításáról is, amikor a férfi és nő elkezdte álmodni a másik életét, amikor valóságos életük átváltozott ..álnok fantáziává", íEurópa, 850 Ft) ★ ★★★ Vitéz Ferenc Kiváló Figyelemre méltó Közepes Gyenge Élvezhetetlen mm í B t ■ figyeld Í CD Új zene ...................................... J CD i Mutter, Masur i ■ ..........v
