Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-20 / 297. szám

Könyv Angyalok nyelvén A Krisztus utáni IV. századtól XII. századig terjedő időszak Európa történetében szinte páratlannak tekinthető szellemi egységesülési folyamat jegyé­ben telik. A kereszténység in­tegráló és szintetizáló ereje által az antik és barbár kultúrákból létrejön az európai kultúra, az a politikai, gazdasági, tudo­mányos és művészeti, valamint szocietális rendszeregyüttes, amely létünknek napjainkig alapját képezi. Az új szellem és az általa teremtett rend bölcsője a templom, ahol a liturgia kiala­kulása közben megszületik a keresztény tudat, szemlélet és kommunikáció. Európa létének pillérei. Erre a liturgikus ere­detre vezethető vissza társadal­mi és szellemi tevékenységeink mindegyike. így irodalmunk is, mely európai formáját mint vallásbölcselet, prédikáció és himnuszköltészet nyeri el. „...tudva vagy tudatlanul, mindannyian e jámbor közép­kori himnuszköltők örökösei vagyunk, formában, színben, érzésben, gondolatban egy­formán tőlük függünk, és kol­dusok lennénk őnélkülük”- írja Babits Mihály, fölhívva a Már régen nincs abban rend­kívüli, hogy a Kronos vonós­négyes rendkívüli lemezekkel jelentkezik. Az Early Music (Régizene) címet viselő leg­újabb opus évezredet átívelő vállalkozás: kora középkori művekből ugyanúgy elhang­zanak benne részletek, mint napjaink (amerikai) komponis­táinak alkotásaiból. Miként fér meg egymás mellett a 9. századi Kassia, a 12. századi Perotin, a 14. századi Guillau­me de Mac haut, a 16. századi John Dowland, a 17. századi Henry Purcell és a 2. századi John Cage, Alfred Schnittke, Arvo Pärt és Harry Partch egy-egy szerzeményének vo­nósnégyes-változata? A válasz, bármilyen hihetetlen: viszony­lag békésen. Ez a koncept- lemez az azonosat mutatja fel az idézetekben: azokat a tartal­makat, hangulatokat, hangszí­neket, kifejezésmódokat, ame­lyeket a zeneművek kortól füg­getlenül hordozhatnak. Nem archaizálásról van itt szó, ha­nem eredetmondákról, arról az őstengerről, amelyből minden zene vétetett. (No és mellesleg helyzetbe hozhatók századunk mesterei is.) A Kronos kvartett a változatok mestere. Komor, méltóságteljes hangvételű le­mezük újabb kavics a klasszi- kuszene-forgalmazás állóvizé­ben. (Nonesuch) ★★★★ Schaffer Rózsa A legendás hírű, magyar származású hegedűvirtuóz, Joachim József 1853-ban elő­adta Beethoven Hegedűverse­nyét, s játéka olyan hatással volt Schumannra, hogy néhány hónappal később Fantáziát írt a számára. Kereken 25 évvel később, 1878-ban Brahms is neki ajánlotta nagyszabású Hegedűversenyét, s mindkét alkotást a kitűnő hegedűs mutatta be a szerzők vezény­letével. Joachim emellett sze­repet játszott a végső megfo­galmazás kialakításában, tanácsokat adott Schumann- nak és Brahmsnak is, sőt a He­gedűverseny első tételéhez írt kádenciáját azóta is játsszák, többek között Anne-Sophie Mutter, aki legújabb lemezén (Violin Konzert, Fantasie Op. 131) épp ezt a két darabot adja elő a New York Philharmonic Zenekarral, Kurt Masur ve­zényletével. A lemez így ter­mészetesen nemcsak sajátos Brahms-Schumann-interpretá- ció, hanem hódolat a kiváló hegedűs előtt is. Annál is in­kább. mert Anne-Sophie Mut­ter stílusa, intonációja és for­málásának módja sok esetben annyira szabados, annyira önkényes, hogy helyenként „cigányosnak” hat. Ezzel szemben Kurt Masur nyugodt tempói, visszafogott dinami­kái, széles ívű dallamformálása és mindenfajta különlegesség­től való tartózkodása sokkal közelebb áll Brahms lírai­bensőséges karekteréhez, s hogy ez a két, merőben ellen­tétes előadói magatartás még­sem oltja ki egymást, az csak a két művész tökéletes techni­kai tudásának és magas szintű muzikális megoldásainak köszönhető. Schumann Fan­táziája ritkán hangzik fel a kon­certpódiumokon, lemezeken, pedig bevezetője a legszívhez- szólóbb zenék egyike. Itt jobban közelít egymáshoz a két előadói stílus, a megfogalma­zás egységesebb, s a mű befe­jezése e két művészi gondol­kodásmód egymásra találásá­nak igazi apoteózisa. (Deutsche Gramoplton) •kirk'k'k Kocsis Gábor figyelmet irodalmunk forrására, és hitet téve annak élő volta mellett. A kultúránk alapvetésé­nek tekinthető, a katolikus egyházi szertartásrendben ma is elevenen jelenlévő, miséken, különböző szertartásokon nap mint nap énekelt keresztény himnuszok talán legteljesebb és leghitelesebb magyar nyelvű gyűjteménye. Sík Sándor legen­dás piarista pap-tanár, költő, író, műfordító, irodalomtörté­nész először 1943-ban napvilá­got látott. Himnuszok könyve című fordításkötete, amelyben Szent Ambrustól Acquinói Szent Tamásig, Nagy Szent Ger­gelytől Kempis Tamásig és Páz­mány Péterig középkori líránk legragyogóbb személyiségei­nek művei kapnak helyet, az idén újból megjelent. „Vedd föl, olvasd...” (Himnuszok könyve. A keresztény himnusz­költészet remekei. Kairosz Ki­adó. 1100 Ft) ★★★★★ Lajtos László Könyv Élni merni CD Autentikus anakronizmus A Jánosi együttes Hetvenhét magyar tánc (1730-1810) című CD-jét hall­gatva óhatatlanul az egykori folk- fesztivál-látogatót idézte fel a sorok írójában. A népzenének helye vagyon a táncházakban, helye van a szabadtéri színpadokon, és természetesen helye van a hanghordozókon is, mégis kicsit idegenül hatnak a galántai táncok, az ugrósok, a lassú és sebes magyarok a lejátszóból. Hiányoznak a zenészek, akik látványukkal erősítik a zenei hatást, ahol jelentősége van a lazán vállízületbe helyezett hegedűnek, a hónaljba szorított kontrának, a rövid szárú bőgő­vonónak, ahol a pillanatnyi benyomások maradandóbbak esetenként, mint a konzervhangok, amelyek huszonötezredik lejátszáskor is ugyanúgy szólnak. Ugyanott maradnak a hangsúlyok, ugyanott és ugyanolyan mértékben jönnek a ritmusváltások. A Jánosi zenekar CD-jére mégis szükség van, mert bármennyire szubjektív is a válogatás, de legalább rögzült, hatvan percet és egy másodpercet igyekszik átmenteni az utókornak a magyar folklórkincsből, talán éppen ezzel teremtve kedvet a majdani táncházba járóknak vagy folkfesztivál- rajongóknak. Ha ez sikerül, akkor már megérte. (Hungaroton Classic) ★★★★★ Bánhegyi Gábor Dohai Péter legújabb verseskötetének szokatlan, meglepő címe a történelem személyessé tételének szándékát jelzi. Az írónak a történelem iránti affinitása már pályakezdésekor tettenérhető volt. Ezt mutatják regényei, filmforgatókönyvei, a Szabó István rendezte nagysikerű Mefisztó —ez a film annak idején Oscar-díjat kapott -. a Redl ezredes, vagy a Hanussen. Az 1971-ben megjelent A magunk kenyerén c. versantológiában így ír róla Csoóri Sándor: „Kemény Zsigmond agglegényi mellénye alól egy rossz testtartású ország gyarló tüdejét hallja sípolni... A lírai tékozlás korában Dobai mintha fösvénységre törekedne. Pedig csak nagy hatású feszültségekkel gazdálkodik...” Csoóri pontosan fogalmazott, máig ható érvénnyel, s aligha véletlen, hogy éppen ő mutatta be a pályakezdő poétát, a mai középnemzedék egyik legjelentősebb alkotóját, aki fiatalkori önvallomásában ezt írja: „Mi volt ez a huszonhat év? /.../ Kapkodó, hazug alkalmazkodás. Szabadfogású semmi. /.../ Veszteglő tenger a hajók körül. Legalábbjaid. /.../A világ csak úgy törhesen előre történelmed és egzisztenciád között, hogy közben megismerd, hogy ne marad­hasson benne semmi idegen, utoljára még te magad sem.” Ez az igény azóta sem változott, voltaképp erre rímelnek a címadó vers sorai: „Az emlék önmagában is valóság; / függetlenül attól, hogy minek az emléke és kié. /.../ a megmagyarázhatatlan múlt­ban egyszer eltévedünk. / Előre hát porcelán harcosa, veteránja régi regimentnek. / törd szét a vitrint, / zúzd szét a teli tévét, /mert ami benned nincs, az kívüled sincs!” Ez a keserű iróniával, árnyalatni pátosszal vegyes hang jellemzi Dobai nagyívű kötetét, amelynek versei - és egy korábbi esszé­mondata: „lenni-vagy nem lenni” - azt sugallják, hogy a tör­ténelemmel, egyszersmind a létezéssel szemben egyetlen véde­kezési lehetősége van az embernek: megélni merni. (Dobai Péter: Önmúltszázad. Nagyvilág Könykiadó. 980 Ft) ★★★★ Fecske Csaba Video Bájos hátra Tom Cruise szerencsés fickó. Nem elég, hogy a filmrajongó tinik többsége az egyik leg- jóképűbb színésznek tartja, rá­adásul sorra olyan szerepeket kap, melyekben rokonszenves álomlovagként hódíthat. Jerry Maguire érzelmes - érzelgős? — sportügynök, aki egy szép napon rádöbben, milyen szemét volt eddig, és szakítva szexrajongó, szókimondó ba­rátnőjével, 25 oldalas tanul­mányban fejti ki nézeteit be­csületről, tisztességről, az üz­letág jövőjéről. Kollégái lel­kesen gratulálnak, főnöke azonnal kirúgja. Ennyi a reali­tás. A többi rózsaszín tapétájú leányszobák polcaira kíván­kozó, pöttyös fedelű könyvecs­kébe illő meseszerű történet szerelemről, küzdelemről, ba­rátságról és mindarról, aminek annyi köze van a valósághoz, mint a kiszórt Oscar-díjak többségének az értékálló mű­vészi telje­sítményhez. Kisebb keb­lű, ám na­gyobb szívű új barátnő, vagány, de szemüveges kisfiú, kigyúrt izmokkal is szentimen­tálisán üvöltöző élsportoló, háttérből duzzogó elvált nők falkája. A remek színészek jó­voltából néha még a hiteltelen happy enddel díszített bugyuta sikersztori is hihetőnek tűnik, s ha néhány percre beleéljük magunkat a történetbe, büszkén bólogathatunk: mi is ilyen remek, vonzó, bájos fiatalok vagyunk. (Jerry Maguire - A nagy hátraarc. Amerikai, rendezte: Cameron Crowe. Fő­szereplők: Tom Cruise, Cuba Gooding jr., Renee Zellweger) ★ Győrfi Lajos ÍCD I Csábítás _______ Csók (egymással nyalakodó nyelvek): halál (gyerekhalál, egy régi barát halála, a szerelem és az illúzió halála); szexualitás (magzati korban, a melltartó és a melltartó lelkisége, a férfiakat befutó rózsa és a szerteáradó rózsaillat metaforája): csábítás (pír az arcon, fantázia-tettek); azonosság (az én és a valódi személyazonosság kere­sése) - ezek is lehetnek Milan Kundera, az eredeti francia kiadással egy időben megjelent, legújabb kamararegényének kulcsszavai. A nemzetközi siker okán gyanakvók által egyfajta „eurokonformnak” tartott re­gényíró korábbi munkáiban is meg­figyelhető a törekvés: szereplőit s a törté­netet bizonyos, a regényalakok és az alkotó által folyton újraértelmezett szavak köré építse, a regény címéül pedig annak központi kategóriáját válassza. A Tréfa, a Lassúság, a Halhatatlanság, A nevetés és felejtés könyve, A lét elviselhetetlen könnyűsége is jól példázta ezt. Utóbbi alapkérdésévé éppen annak kiderítése vált, hogy hol kezdődik és hol végződik az én. hiszen a megdöbbenést az én identitásának bizonytalansága okozza. S mivel az író már korábban állást foglalt arról, hogy az én keresése mindig paradox kielégítet- lenséggel végződött és azzal is fog végződ­ni, törvényszerűnek is tekinthető újabb kísérlete, melynek célja megbizonyosodni erről a bizonytalanságról. Am a valódi fikciós gesztusok szintjén ezúttal minden eddiginél egyszerűbb a történet, s annál szerteágazóbb a belső - érzelmi-intellek­tuális - szinten megírott forgatókönyvé. A nő már nem érzi elég csábítónak magát, ezért a férfi enged a csábításnak: másik énje spionként kíséri a nő életét, hódoló leveleket ír neki, megteremtve azt az illúziót, hogy a nő ismét felkeltette az idegen férfiak érdeklődését, és eközben rá kell jönnie a férfinak arra, hogy a szeretett nő fokozatosan átalakul a szeretett nő illúziójává. Kundera a helyzetek lényegét azáltal kívánja megérteni, hogy az alakok for­málása közben akar rájönni viselkedésük okára. Figuráinál egyébként nem az a fontos, hogyan néznek ki, vagy mit cse­lekszenek, hanem az, miért éppen azt gon­dolják és teszik, amit. Az Azonosság ugyanakkor a fikció fikciója is, hiszen nem csak az identitás megtalálásáról van immár szó, hanem annak a pillanatnak az azono­sításáról is, amikor a férfi és nő elkezdte álmodni a másik életét, amikor valóságos életük átváltozott ..álnok fantáziává", íEurópa, 850 Ft) ★ ★★★ Vitéz Ferenc Kiváló Figyelemre méltó Közepes Gyenge Élvezhetetlen mm í B t ■ figyeld Í CD Új zene ...................................... J CD i Mutter, Masur i ■ ..........v

Next

/
Thumbnails
Contents