Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-20 / 297. szám

MAGÁNVÉLEMÉNY Lehetőségeink * M egtisztelő az az igyeke­zet, amellyel a világ fej­lettebb része tudása egy részének átadására tö­rekszik itt, e tízmilliós kis országban. Persze, mint az élet minden területén, itt is fellelhető némi önzés, mert ugyan ki örül annak, ha közvetlen környeze­tében politikai, etnikai, Vallási vagy ép­pen gazdasági problémák keltenek fe­szültséget? Az elégedetlen tömeg ugyanis könnyen mozgósítható rossz célokra, s ezt szeretnék elkerülni ott, nyugaton, amikor az eddig zárt klub ajtaját megnyitják. A társadalmi nyu­galom alapja pedig a jólét, a jól műkö­dő gazdaság, ennek receptjéről (vagy legalábbis annak egy darabkájáról) lebbentik fel a fátylat a „nagyok”. Pénzt, csak úgy, ajándékba ezután sem adnak, de ha belegondolunk: amióta a piacgazdaság szabályai sze­rint élünk, a benzinkutas és a pincér már nálunk is megköszöni a borrava­lót. Az anyagi áldozatokat meghozó országok a vissza nem térítendő tá­mogatások, súlyos dollár- illetve ECU-milliárdok mellett szívesebben finanszírozzák a magyar szakembe­rek tapasztalatszerző útjait. Készsége­sen mutatják be: mit s hogyan csinál­nak, mitől is működik a sokáig csak a propagandából ismert „dekadens” rendszer. Ebben a nagy tanulási folyamatban megyénkre különleges szerep vár, hi­szen az sem üres frázis, hogy a már fogyasztói szempontból is tekintélyes­nek mondható keleti piacokhoz itt visz az út. A régi partnerekkel a ja­vakon már régen nem testvériesen, hanem üzleti alapokon osztozkodunk. Az egyes cégek és szervezetek közvet­len kapcsolataiból lassan folyamat, tendencia lesz, mint ahogy azt szám­talan regionális tanácskozás, rendez­vény sikere igazolja. Nem érdemes te­hát azon meditálni: önző vagy ön­zetlen a fejlettebb világ segítsége, él­ni kell a lehetőséggel. Az elmúlt évti­zedekben egyéni tulajdonsággá vált a minden mögött hátsó szándékot sej­tő reflex. Pedig megkérdőjelezhetet­len a német agrárkutató mérnök őszintesége, aki (miután napokon át magyarázza az agrárkereskedelem eu­rópai mikéntjét) Bonn hangulatos ét­termében nem nyújtja koccintásra sö­röspoharát. Mert ismeri a magyarok e gesztushoz fűződő érzelmi viszo­nyát, s elismeri, nagyra értékeli. S ott­honában Liszt, Bartók zenéje jelenti számára a kikapcsolódást. Arról nem is beszélve, hogy a golyóstoll, amivel értekezéseit írja, ugyancsak magyar szellemi termék. Vannak tehát értékeink, számolnak is velünk, amióta csak István király megszerezte a birodalmát elismerő koronát. Valamit nem tudni nem szé­gyen — hangzik a tanári intelem, amely szerint a kérdezés elmulasztá­sa, áz új ismeretek előtt bezárt agy- tekervény az igazi szégyen. Ezt nem árt észben tartani egy-egy külföldi szakmai úton, amelynek legnagyobb tanulsága talán mégis az, hogy ahol jobbak az autók, szebbek a ruhák, a lakások, s általában jobb az élet, ott a többség becsü­lettel végzi a maga dolgát. Ez tökéletesen ele­gendő ahhoz, hogy működjön a rendszer. AKTUÁLIS INTERJÚNK Galambos Béla Az adóhatóság számára feladatbővülést ho­zott az 1997. esztendő. Az APEH appará­tusának az ellenőrzéseken túl egy sor olyan újszerű tevékenységet isel kellett látnia, mint az adóazonosító jellel kapcsolatoséveleji ad­minisztrációs dömping, vagy a 42 ezer adó­kártya kiadása, hogy az elvártnál kevesebb jövedelmet valló egyéni vállalkozók kiegé­szítő nyilatkozatainak a feldolgozását, ne­tán a köztartozások kezelését már ne is említsük. Az Adó-, és Pénzügyi Ellenőrzé­si Hivatal megyei igazgatójával Mandzák Lászlóval a feszített tem­póban eltelt esztendő tapasztalata­iról beszélgettünk. □ Kezdjük talán az adómorállal, illetve azzal, hogy a megyei adó­hatóságnak hogyan sikerült telje­sítenie a ráosztott bevételi tervété — Á költségvetés bevételének fo­lyamatos biztosítása érdekében alapvető feladatunk a megyében az adók beszedése. A hatáskörünkbe tartozó négy kiemelkedő adónem­ben — általános forgalmi adó (áfa), személyi jövedelem adó (szja), társasági adó, fogyasztási adó — befizettek összesen 25,1 milliárd forintot. Visszautaltunk 16,7 milliárdot, így a nettó bevé­telünk november végéig 8,4 milli­árd forint, ami 18 százalkékkal több, mint egy évve! ezelőtt volt. Azt mondhatom, hogy a bevétele­ket tekintve teljesítettük 1997. évi előirányzatunkat. — A befizetéseknél meghatáro­zó (43+40 százalék) az áfa és az szja tömege. Az áfa növekedéséhez jelentősen hozzájárultak az önkor­mányzatoknak a megyei gázvagyon érté­kesítéséből adódó befizetései. Az szja-be- vételünk egyharmadát a TÁKISZ által számfejtett magánszemélyektől levont szja képezi. A visszaigénylések zöme áfa, s a törvényben rögzítettek szerint jelentős részük az exportáló gazdálkodókat illeti meg. Nem mindenki teljesíti azonban idő­ben adófizetési kötelezettségét: a működő gazdálkodóknál késedelmi pótlékkal együtt jelenleg is 4,5 milliárd forint hátralékot tar­Működő gazdálkodóknál jelenleg 4,5 milliárd forint hátralékot tartunk nyilván. yy tünk nyilván. Sok esetben előfordul, hogy csak akkor fizeti meg az adós a tartozását, amikor vagyontárgyait már lefoglaltattuk és elszállításáról intézkedünk. J Azt mondta, teljesítették a bevételi elő­irányzatot. Mekkora munkát igényelt ez önöktől? — Az év folyamán 1 1 ezer vizsgálatot végeztünk el. Ezek egy jelentős része a ki­utalás előtti vizsgálat, amit azért vagyunk kénytelenek folytatni, mert sokan még min­dig megkísérlik jogosulatlanul visszaigé­nyelni az az általános forgalmi adót. Idén közel 300 millió forint kiutalását akadá­lyoztuk meg. A vizsgálatok másik részét képezik a több évet érintő utólagos adóel­lenőrzések, amelyek során 870 millió adó­hiányt állapítottunk meg. A nyugtaadási kötelezettség terén a piacon és közterüle­teken végzett vizsgálataink során nagy számban észleltünk szabálytalanságot: az arra kötelezettek kétharmada nem ad számlát. Az eddigieken túl számos pénz- forgalmi, valamint adatellenőrzést végez­tünk, sőt megelőző jelleggel vizsgálódtunk az őstermelők körében is azzal a szándék­kal, hogy megismerjék a rájuk vonatkozó adózási szabályokat. J Az APEH-ellenőrzések az adókon kí­vül mire terjednek még kié — A különböző költségvetési juttatások és támogatások igénybevételének jogszerű­ségét is ellenőrizzük. Idén a megyei adó­zóknak 5,6 milliárd forint — normatív tá­Mandzák László Elek Emil felvétele mogatás, fogyasztói árkiegészítés, agrártá­mogatás — kiutalását hagytuk jóvá. A gaz­dálkodó szervezeteken kívül a magánsze­mélyeknek nyújtható agrártermelési támo­gatások igen széles körűek. Utóbbiak kö­zül jelenleg is közel 23 ezer olyan ember­nek a visszaigénylését dolgozzuk föl, akik korábban földhasznosítási támogatásban részesültek szántóterületük után és jogo­sultságot szereztek az. 50 százalékos póttá­mogatás igénybevételére. Igyekszünk a ha­táridőt betartani, hogy a kiutalások decem­ber 15-ig megtörténjenek. □ A Pénzügyminisztérium a múlt év vé­gén nyilvánosságra hozta minimálisan mennyi jövedelmet vár el az egyéni vállal­kozóktól? Volt ennek mérhető hatása? — A személyi jövedelemadó döntő ré­szét a munkaviszonyban állók fizették meg. ti rendelkezésnek az volt a célja, hogy az arányosabb közteherviselés érdekében a Megyénkben a jövedelmek nagysága a szakmák többségénél a minimálbér szintjén áll. yy vállalkozók is a tényleges jövedelmeik ará­nyában járuljanak hozzá a bevételekhez. A minimális jövedelmeket a szakmai sajátos­ságok és a településnagyság figyelembe vé­televei határozták meg. Megyénkben a jö­vedelmek nagysága a szakmák többségénél a minimálbér szintjén áll, ami 171 700 forint volt. Ezenkívül ajánlásokat fogal­maztak meg, hogy milyen esetekben lehet eltekinteni ettől a közölt összegtől. A be­vallások feldolgozását követően 753 adó­zót szólítottunk fel nyilatkozattételre. A visszaérkezett adatlapok kiértékelése jelen­leg is tart, csak a befejezése után végzünk majd ellenőrzéseket. □ A napokban fejezték be az adójuk egy százalékának átutalásáról rendelkezők pén­zének átutalását a támogatásra megjelelölt szervezetek részére. Hányán éltek e lehető­séggel és mekkora támogatást jelent ez az érintetteknek? — Az adózók egy harmada, több mint 55 ezren adtak nyilatkozatot arról, hogy mi legyen személyi jövedelemadója egy szá­zalékának a sorsa. A megyében működő alapítványok, társadalmi szervezetek, egyházak közül 495 szervezetet neveztek meg, mint kez- deményezettet. Az adatlapok visszaküldése, felülvizsgálata után 242 szervezetnek több mint 41 mil­lió forintot utaltunk ki. Nagyon nehezen lehet megítélni, hogy ez az összeg sok vagy kevés, valahol egy kisebb összeg is jelentős segítséget jelenthet a szervezet céljainak meg­valósításában. A visszajelzések sze­rint a beteg gyerekek megsegítésé­re, illetve az iskolákban működő alapítványok támogatására rendel­keztek a legtöbben. □ A feladataik kibővültek a köz­tartozások kezelésével. Honnan van információjuk arról, hogy ki­nek, hol és milyen összegű tarto­zása van. Mennyi pénzt sikerült ed­dig visszatartani? — Információnkat egyrészt a hi­vatalhoz benyújtott igénylésekből szerezzük, az adózóknak minden nyomtatványon nyilatkozniuk kell, hogy van-e tartozásuk. Másrészt a társszervektől: a Vám- és Pénz­ügyőrségtől, a Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztártól, az önkormány­zatoktól, az Illetékhivataltól is ka­punk jelzéseket. Visszaigénylést eddig 97 milliót tartottunk viszsza, ebből a TB Igaz­gatóságnak átutaltunk 58 millió forintot. Az is előfordult már, hogy a tartozás mi­att csökkentettük a visszaigénylést, és az adózónak nem volt tartozása. Határozat­• « ................................. A személyi feltételeket tekintve három ütemben, összesen 19 fős bővítésre kaptunk lehetőséget, yy ban értesítjük a visszatartás összegéről. Amennyiben ezzel nem ért egyet, jogában áll észrevételt tenni. Ha igazolja, hogy nincs tartozása, akkor módosítjuk a hatá­rozatunkat. □ A feladatokkal arányosan bővültek-e a hivatalban a tárgyi és személyi feltételek? ■— Ami a tárgyi feltételeket illeti, a szá­mítógép-állományunk bővült. A személyi feltételeket tekintve három ütemben össze­sen 19 fős létszámbővítésre kaptunk lehe­tőséget, így jelenleg háromszázan dolgo­zunk az igazgatóságon. December elsejével dr. Fazekas Jánosné személyében új igaz­gatóhelyettest neveztek ki a csőd és végre­hajtási tevékenység felügyeletére. □ Adófizetői szepontból milyen lesz a következő esztendő? — A új adótörvény már megszületett. Hosszadalmas lenne most a részletekbe be­lemenni, de azt kijelenthetem, hogy akár a magánszemélyek személyi jövedelemadó­járól, akár az egyéni vállalkozók adózásá­ról legyen szó, növekszik a kedvezmények mértéke, s a kedvezményezettek köre. Ezek pedig végül azt eredményezik, hogy jövő­re csökken a lakosság adóterhe. Látják áfától az erdői Feladatokban gazdag év után optimista az APEH megyei igazgatója A KM hétvégi melléklete '97. XII. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents